Rúnák

Rúnák

Rúna ábécé
A levél típusa mássalhangzós vokális írás
Nyelvek protogermán [1] , óskandináv , angolszász , óskandináv , svéd
Terület Észak - Európától és Grönlandtól a Balkán - félszigetig és Kis - Ázsiáig ( felirat a konstantinápolyi Szent Zsófia székesegyházban )
Sztori
Származási hely Észak- és Nyugat-Európa
létrehozásának dátuma Kr.u. 1. század e.
Időszak 1. - 19. század
Eredet

Észak-szemita ábécé

Észak-etruszk ábécé , görög ábécé , Latin ábécé
Befejlődött Gótikus írás , latin Þ betű
összefüggő Ogham forgatókönyv
Tulajdonságok
Állapot visszafejtve
Az írás iránya balról jobbra vagy boustrophedon
Jelek Kezdetben 24, későbbi verziókban -16-tól 33-ig
Unicode tartomány 16A0 - 16F0
ISO 15924 futó
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Rúnák (egyes szám - rúna ) - az ókori germánok írása , az 1-2 . századtól a 12. századig használták a modern Dánia , Svédország és Norvégia területén , a 10-13 . századra -  Izlandon és Grönlandon , ill . a svéd Dalarna tartomány  – egészen a 19. századig . A rúnákat ( szimbólumokat ) kőre, fémre, fára, csontra faragták vagy faragták [2] ; faragásra és faragásra alkalmas sajátos szögletes alakkal rendelkeznek [3] [4] .

A kereszténység átvétele után az észak-európai országokban a rúnákat mint írást a latin ábécé váltotta fel . Maga a "rúnák" kifejezés is kapcsolatban áll az ősi germán gyökérfutással ("rejtély"). Összességében mintegy 5000 rovásírásos felirat ismeretes, ezek többsége Svédországban került elő. Emellett a középkori Európában is léteztek rovásírásos naptárak [3] [5] [6] .

Rúnának is nevezik az ókori törökök , magyarok , bolgárok hasonló szögletes ábécéit. Családi kapcsolataik a germán rúnákkal nem alakultak ki.

Futhark és kifejezések

Az óskandináv és az angolszász futás , az óskandináv runar és az ónémet runa a germán ru gyökhöz és a gót 🐍𐌿𐌽𐌰 ( rūna ) szóhoz, ami "rejtélyt" jelent, valamint az ónémet runenhez ( modern raunen ), ami "titokzatos suttogást" jelent. Ez a név nyilvánvalóan annak a ténynek köszönhető, hogy az ókori germánok a rúnáknak bizonyos misztikus tulajdonságokat tulajdonítottak [5] [6] [7] .

A rovásírásos ábécé fő megkülönböztető jegye a betűk sorrendje az ábécében; hagyományosan futhark -nak (" fuþark ") hívják – az első hat betű után [9] [10] . Ilyen ábécé sorrendet egyetlen más írásban sem találtunk [5] .

Az ábécét három nemre osztották ( Isl.  Ættir "ettir", norvég Ætt "att"); mindegyiknek 8 rúna van. Az első etir f , u , þ , a , r , k , g , w rúnákat tartalmazott . A másodikban - h , n , i , j , é ( ih-wh ), p , R ( z ), s . A harmadik etir a t , b , e , m , l , ŋ , d , o [3] [5] [6] rúnákat tartalmazta .

Minden rúnának saját neve volt. A rúnák eredeti neveit nem őrizték meg, de vannak rekonstrukciók, például:

Rúna Név Fordítás Átírás
1 etir
Fehu "marha, ingatlan" f , v
Uruz "bölény" u
Jurisaz "tüske" θ
Ansuz "Isten" a
Raidu "pálya" r
Kaunas "fáklya" k
Gebu "ajándék" g , γ
Wunju "öröm" w
2 etir
Hagalaz "grad" h
Naudiz "szükség" n
Isaz "jég" én
Jara "év, termés" j
Iwaz "tiszafa" e ( ih-wh )
Peru "emlékezet tárháza" p
Algiz "jávorszarvas" -R ( -z )
vagy Sowilu "nap" s
3 etir
Tiwaz " Tyr " t
Berkana "Nyír" b
Ehwaz "ló" e
Mannaz "emberi" m
Laguz "tó" l
Iŋwaz " Yngwie " ŋ
Dagaz "nap" d , r
Oþila "örökség" o

Az írás iránya balról jobbra halad, de a boustrophedon megtalálható a korai feliratokban [5] . Tehát egy koveli lándzsán a feliratot jobbról balra olvassák, és magukat a rúnákat is az ellenkező irányba fordítják, mint az északetruszk és a görög betűk az ókori görög írás korai emlékeiben. A szavakat ponttal, kettősponttal vagy kereszttel választották el [11] .

Szimbólumok

A rovásírásos köveken különféle szimbólumok találhatók: horogkereszt alakzatok , négyszelvényű szimbólumok, triketrák , triskelionok , pentagramok , spirálok . A brakteátokon lévő szimbólumok sokkal változatosabbak voltak : három vagy több pontból álló díszek , háromszögek , körök , T-alakú, S-alakú, I-alakú szimbólumok, cikkcakk is voltak rajtuk [12] .

Rúnás emlékművek

Összesen mintegy 5000 rovásírásos feliratot [9] találtak , ebből 3000 Svédországban [14] [15] .

A rovásírás legősibb emlékeit Dániában találták [5] [16] ; összesen mintegy 500 rovásírást találtak ott.

Mintegy 600 rovásírásos feliratot találtak Norvégiában ; körülbelül 140 a Brit-szigeteken ; körülbelül 60 - Grönlandon ; 70 körül Izlandon .

Számos feliratot találtak Oroszországban , Lettországban , Ukrajnában , Németországban és Ausztriában .

Ezenkívül rovásírásos feliratokat találtak Franciaországban , Görögországban , Romániában , Törökországban és Hollandiában [6] .

A rúnakövek nagy gyűjteménye az Uppsalai Egyetem gyűjteményében található . A modern Stockholmban , a Gamlastan kerületben , a Kekbrinken és Priestgotan utcák sarkán, egy lakóépület alagsorában egy ősi kő rovásírásos, jól megőrzött ligatúrával van felszerelve.

Az egyik legkorábbi rovásírásos feliratnak egy Vimose -ből származó csontcímer feliratát tartják, amelyet a dániai Funen szigetén lévő mocsárban őriztek . A felirat fordítása harja ("név" vagy "jelző"), és a 2. század 2. felére datálható . Egészen a közelmúltig azt hitték, hogy a rovásírás a 3. században jelent meg , de a legújabb leletek azt mutatják, hogy a rúnákat már az i.sz. 1. században használták . e. [17]

Nagyszámú rovásírásos felirat van kövekre vésve; ismertek a brakteátok is , amelyek kerek aranylemezek, amelyek eredetileg római medalionokat imitáltak [9] .

Számos rovásírásos kézirat ismert: Codex Runicus , Fasti Danici , Cotton Domitian , Codex Salisburgensis , 140 [5] . Nagyon érdekesek a konstantinápolyi Hagia Sophia rovásírásos feliratai , valamint az athéni Pireusz kikötőjéből származó márványoroszlán , amelynek vállát rovásírásos feliratok borítják. 1687- ben a szobrot trófeaként Velencébe vitték [9] . A minnesotai Kensingtonban ( USA) 1898 - ban találtak egy rúnakőt , de a hitelességének kérdése továbbra is nyitott.

A rovásírásos feliratokat fémre, fára, kőre faragták vagy faragták  - az ókori germánok körében a fafaragás művészete magas szinten volt. A rovásírásos feliratok a legkülönfélébb tartalmúak voltak: voltak különféle mágikus feliratok és az istenekhez intézett felhívások, de az emlékfeliratokat többnyire rúnákkal írták [5] . Szemléltető példa erre a röki rúnakő , amely a 6. században élt Tjordik királyt dicséri [9] , de a rajta lévő felirat első soraiban ez állt: „Vemudról beszélnek ezek a rúnák. Varin az elesett fiú tiszteletére fektette le őket”, ami utalhat a kő emlékező jelentőségére [18] .

Egy másik norvég rúnakő gyászjelentésként szolgál . Ez áll: "Engl ezt a követ fia, Thoral emlékére állította, aki Vitaholmban halt meg, Ustaholm és Gardar között."

Más rovásírásos emlékek dicsérték az utazásukról visszatért vikingek vitézségét. A rovásírásos kövek, mint például a svédországi Hillersjöből származó kő , a nők kizárólagos jogairól beszélnek a németeknél – a nők tulajdonjogáról. Rúnák faragták a fegyvertulajdonosok, művészek nevét. De ismertek hazai jellegű rovásírásos feliratok is [9] . A rovásírásos feliratok nagy száma brakteátusokat ábrázol ; rovásírásos naptárak is ismertek.

A rúnák eredete

Görög-latin változat

A rúnák eredetének problémájával kapcsolatban számos hipotézis létezik. A rúnák megnyúlt és szúrós alakja vezette Isaac Taylort arra a gondolatra, hogy a rúnák a Kr.e. 6. században használt görög ábécéből származnak. időszámításunk előtt e. a Fekete-tenger partján . Taylor a gótoknak tulajdonította az alkotók szerepét , akik akkoriban állítólag a Fekete-tenger északi régióját lakták , bár valójában a gótok 900 évvel később vándoroltak oda. Számos más tudós a rovásírás ősét az időszámításunk előtti utolsó évszázadok görög kurzív írásában látja [5] .

Ludwig Franz Adalbert Wimmer elméletet terjesztett elő a rúnák eredetéről a 2. század végi latin betűből . n. e. Sigurd Agrell is ragaszkodik a latin elmélethez , hisz a rúnák megjelenésének időpontja az 1. század . Otto von Friesen szerint a rúnákat a gótok találták fel a II - III . században. n. e. a görög és latin ábécé alapján.

Bredsdorf úgy vélte, hogy a rúnák a gótikus írásból származnak . Ezt a változatot más kutatók elutasítják, mivel a legősibb rovásírásos feliratokat megbízhatóan legkésőbb a 3. századra datálják, míg a gótikus írást csak a 4. században találták fel [5] .

Észak-etruszk változat

Az egyik észak-etruszk ábécé [19] rovásírásának eredetére vonatkozó legnépszerűbb elméletet Karl Marstrander runológus [20] [21] javasolta 1928 -ban .

Ezt a verziót a legtöbb tudós támogatja.[ mi? ] . Van egy elmélet a rúnák kevert eredetéről az észak-etruszk és az ogham ábécéből (Hammerström javasolta); továbbá Feist szerint e két írásmód mellett a latin ábécé is befolyásolhatta a rúnákat.

nyugat-ázsiai változat

A líd ábécé számos betűt tartalmaz, amelyek azonosak a rúnákkal (grafikusan, de fonetikailag nem ). Úgy tűnik, hogy ez az ábécé a föníciai ábécéből fejlődött ki a göröggel párhuzamosan. Ez az írás a III. században kihalt. időszámításunk előtt e., és nagyjából ugyanekkor a rúnák is megjelennek Európában, számos latin betűt felszívva. Néhány rúnának pontos analógjai vannak más közel-ázsiai ábécékben, például a dél-arábiai rúnaírásban: Gebo , Berkana , Ing (a skandináv változatban).

Nem szokványos verziók

Az 1930-as és 1940-es években Németországban kidolgozták az " Urunen " elméletét, amely szerint a rúnák bizonyos prarunákból származnak, amelyekből az észak-szemita ábécé , és így a világ összes ábécéje is származott. Ezt az elméletet kizárólag az ábécé "németesítésére" dolgozták ki, és nem hiteles. Még mindig nem tudni biztosan, hogy a rúnákat milyen célból hozták létre: jóslás jelei voltak-e , vagy a rúnák eredetileg írásnak készültek [3] [5] [6] .

Sigurd Agrell , a Lundi Egyetem svéd professzora 1932 -ben fejtette ki azt az ezoterikus elméletet , hogy az f rúna az utolsó, nem pedig az első a rovásírásos ábécében. Úgy vélte, hogy a rúnák ebbe a sorrendbe helyezésével meg lehet érteni a rovásírás titkos jelentését [22] . Ezt az elméletet a tudományos világ nem fogadta el, de számos követőre talált, például Thomas Karlssonra . Agrell munkássága után publikálta az első monográfiákat a futhark elméletről [23] . A Futhark elmélet másik jól ismert követője az okkultista Kenneth Meadows [24] [25] [26] .

Mitológiai változat

A skandináv mitológia szerint a rúnákat akkor tárták fel Odin előtt, amikor egy lándzsával átszúrta magát, és kilenc napon át a Világfán lógott evés és ital nélkül. Ezt követően, miután Bolthorn nagyapjától kapott szent (sámáni) mézzel oltotta szomját , meghallotta a rúnákat, és saját vérével lándzsával felírta közülük az elsőt a Fára.

Az írás fejlődése

Korai, germán vagy protoskandináv rúnák

Számos különböző típusú rúna létezett; a legkorábbi a germán köznyelvben használt protoskandináv változat. 1-8. században használták. e. (a germán népek történetében ez a római vaskor és a germán vaskorszak ), és néha "régibb futhark"-nak vagy "régibb" rúnának is nevezik [3] . Csak 24 "idősebb" rúna létezik; fegyvereken, dísztárgyakon és emléktáblákon találhatók . A "régebbi" rúnákat később (a 13. századig) mágikus és szent célokra használták. A "fiatalabb" rúnákat (IX-XIII. század) emlékfeliratok készítésére használták, és nem volt szent jelentésük.

Összesen mintegy 150 tárgy ismeretes (fegyverrészletek, amulettek, sírkövek) 3-8. századi korai rovásírásos feliratokkal [7] . A feliratok többsége egyetlen szóból (általában névből) áll, ami a rúnák mágikus használatával párosulva lehetetlenné teszi a feliratok körülbelül egyharmadának teljes elolvasását. A legrégebbi rovásírásos feliratok nyelve archaikusabb, mint a gótika  , a legkorábbi germán nyelv, amelyet más írásos emlékek is feljegyeztek [27] .

Gótikus rúnák

Ugyancsak elszigeteltek a gótikus rúnák , amelyek a teljesen germán nyelvűek korai változata. Kelet - Európában az i.sz. 1-4. században használták . e.

A gótikus rovásírásos feliratok általában tartalmaznak egy feliratot egy lándzsahegyen Kovelből ( Ukrajna ), egy aranygyűrűn Pietroassából ( Románia ) és egy feliratot egy lándzsahegyen Evre Stabyból ( Norvégia ). A feliraton ez áll: raunijaz - "tesztelés". Ezt tartják a legkorábbi rovásírásos feliratnak [20] .

A koveli lándzsahegyen található feliratban a T és D jelek alakjukban közel állnak a latin ábécéhez, nem pedig a Futharkhoz. A felirat másik nem szokványos jellemzője a jobbról balra haladó írás iránya.

Angolszász rúnák

Számos germán törzs ( angok , szászok , juták ) Brit-szigetekre történő áttelepítése kapcsán hangzásbeli változások következtek be nyelvükben : számos új magánhangzó került be , aminek következtében a közönséges germán rovásábécé használhatatlanná vált. . Így jött létre az angolszász rovásírásos ábécé . A 7. századra két új rúna került hozzáadásra - az Ac , amely egy hosszú hangot [ɑ:], és az Æsc , amely a hangot jelöli [æ]. Később Yr rúnákat adtak hozzá [y]-hez; Ior a diftongusra [io]; Fül a diftongushoz [ea]; Cweorþ – [q]; Calk [k]; Stan [st] és Gar nehéz [g]. Az angolszász rovásírásos ábécé listáját a „ Codex Salisburgensis, 140 ”, „ Cotton Domitian (Codex Cotton) ” kéziratok, valamint a Temzében talált scramasax (rövid kard) őrzik . Több régi rúna megváltoztatta fonetikai jelentését: az a hang lett [o]; z-  [x]. A régi rúnák nevei erősen megváltoztak, vagy inkább lefordították angolszászra . Ezek lettek : Feoh , Ur , Þorn , Or , Rad , Cen , Gyfu , Wen , Hagl , Nyd , Is , Ger , Ih , Peorþ , Eohlx , Sigel , Tir , Beorc , Eh , Man , Lagu , Ing , Oeþgel . .

Az új rúnákat a következőképpen fordították le: Ac  - "tölgy"; Æsc  - "hamu"; Yr  - "íj (fegyver)"; Ior  - "kígyó"; Fül  - "föld"; Calc  - "kehely"; Stan  - "kő"; Gar  - "lándzsa". A Cweorþ rúna jelentése ismeretlen [5] [11] .

"Markomann" rúnák

A " De Inventione Litterarum " című értekezésben , amelyet a 8. és 9. századi kéziratokban őriztek meg, főleg a Karoling Birodalomban , megemlítik a közönséges germán és angolszász rúnák furcsa keverékét, amelyet "markomann rúnáknak" neveztek. , bár semmi köze markomannokhozmagukhoz [28] .

Északi vagy skandináv rúnák

A 9. század elejére Skandinávia országaiban a csupa germán rovásírásos ábécé a fejlődés másik irányába ment. Az óskandináv nyelvben is történt némi változás, a nyelv hangterjedelme gazdagodott, ezért az általános germán rúnák is kezdték elégtelenül átadni a nyelv hangösszetételét, de az angolszász rúnákkal ellentétben a A skandináv rúnák karakterei nem növekedtek, hanem csökkentek. A g , w , ih-wh , p , z ŋ , d , o rúnák kimaradtak . Az Yr rúnát az angolszász rovásírásos ábécéből adták hozzá . Így az ábécé tizenhat rovásírásos karakterből állt. A rúnanevek is sokat változtak: Fe , Ur , Þurs , Åss , Reið , Kaun , Hagall , Nauð , Iss , Ar , Sol , Tyr , Bjarkan , Maðr , Løgr . Ami a fennmaradó protoskandináv rúnákat illeti, mindegyik több hasonló hangot kezdett jelölni: az Ur rúna az [u], [o], [ø], [w] hangokat kezdte jelölni; þurs  - [þ], [ð]; Åss  - [å], [ą], [æ]; Kaun  - [k], [g], [ŋ]; Iss  - [i], [e], [ø], [y]; Ar  - [a], [æ], [e], [ø]; Tyr  - [t], [d], [nd]; Bjarkan  - [p], [b], [mb]. A skandináv rúnák két típusát általában megkülönböztetik - dán és svéd-norvég [3] . A dán rúnák megjelenésében a legkevésbé változtak; században használták őket . A svéd-norvég rúnák viszont hajlamosak voltak grafikusan minimalizálni a jelet. Tehát az s és y rúnák egy sorra csökkentek. A svéd-norvég rúnákat a 9-10 . században használták . Később kezdett feltűnni a norvég változat ; körvonalaiban megközelítette a dánt. A skandináv rúnákat, csakúgy, mint az összes későbbi rúnát, „fiatalabb” rúnának is nevezik [3] .

Helsing rúnák

A karakterírás svéd-norvég rúnák rövidítésének irányzata a helsingi rúnákban nyilvánult meg . Bár ezeket a rúnákat Helsinglandban ( Svédország ) használták, valószínűleg a Mälaren -tó környékén találták fel őket . A helsingi rúnákkal készült feliratok a 11. századból származnak [5] .

Manx rúnák

A csökkenő tendencia a skandináv rúnák esetében folytatódott. Tehát a XI- XII . században. a Man-sziget a skandináv rúnák saját változatát használta. Megkülönböztető jellemzője a 16. rúna hiánya. Az e levél által készített feliratok két típusra oszlanak: ahol a negyedik rúna a [±] hangot jelölte, hol pedig az [o] [5] .

Pontozott rúnák

A pontozott rúnák a 11. században keletkeztek Dániában és Norvégiában. A skandináv rúnák fejlesztése érdekében hozták létre, mivel ezek az egyes rúnák fonetikai jelentéseinek nagy száma miatt nem tudták pontosan átadni a leírtakat. Ezért a c , d , g , o , p , v , ð , æ , ø , z jeleket hozzáadtuk . Az ábécé terjeszkedésének lendületét az angolszász rúnák tapasztalata adta. A pontozott rúnák a nevüket azoknak a pontoknak köszönhetik, amelyek a rúnákhoz a ð -ból þ alkotásakor kerültek hozzá ; b p ; _ y [3] [5] .

Izlandi rúnák

Az izlandi rúnák a pontozott rúnák fejlett változatának tekinthetők. Izlandon a 12-14 . században használták . A késői korszakban az egyes rúnák formái drámaian megváltoztak az izlandi rúnákban. Tehát az y rúna a , p  - és q  - alakot vette fel . A d ( ), e ( ) rúnákban hajlamosak a kis kötőjeleket és pontokat körökre cserélni . Megjelentek a „rúnák rövidített formái” ( Viktigste islandske særformer ): rúnák ( d ), ( e ), ( k ), ( q ), ( s ), ( x ), ( y ), ( z ), ( ö ) [ 29 ] [30] [31] [32] .

Grönland rúnák

A grönlandi rúnák is a defektesekből fejlődtek ki; nagyjából egy időben használták az izlandiakkal. Összesen körülbelül 60 rovásírásos feliratot találtak Grönlandon , ebből 35 - a keleti településen , 20 - a nyugati településen . Grönland legrégebbi rovásírásos felirata a 14. századból származik , és Narsaqban , Julianehobtól északnyugatra [33] [34] találták .

Dalecarlian vagy Dale rúnák

Dalarna tartományban ( Svédország ) a 15. és a 19. század között Dalekarlian vagy Dale rúnákat használtak . Stílusaikban a latin ábécéhez közelítettek, megjelentek a tisztán latin betűformák ( Ä , Ö , Å , G ). Ez a változat lett az utolsó, amelyet írásként használtak, és végül a latin [10] [14] [35] váltotta fel .

Befolyás más szkriptekre

Wulfila püspök megalkotta a gótikus írást a görög ábécé alapján, latin és rovásírással. A rovásírásból a gótikus ábécé örökölte a betűk neveit, bár kissé megváltoztak : ahsa , bairkan , giba , dags , aihvus , quairtha , iuja , hagl , thiuth , eis , kusma , lagus , jeruth ,, manna urus , pairthra , raida , sauil , teiws , winja , faihu , iggwis , hwair , othal . A gótikus urus, othal betűk rovásírásra állíthatók .

A latin ábécén alapuló óangol és izlandi ábécé további betűi is a rovásíráshoz nyúlnak vissza : Þ (tövis) és Ƿ (vinn; csak az óangolban).

Rúnás kriptográfia

Számos egyszerű módszer létezik a rovásírásos jelek titkosítására . Gyakoriak voltak az úgynevezett "kötött rúnák" , amelyekben több rúnát kombináltak egy vonalon. A rovásírás egy másik típusa az az elv, ahol maga a rúna helyett a rúnát tartalmazó Ettir száma és az Ettir belsejében lévő rúna sorozatszáma jelenik meg. Ezt a rendszert kizárólag skandináv rúnáknál használták [5] [11] . Az Ettir szám megfordult. Tehát a kriptográfiában az 1 Ettirt 3-nak, 3-nak 1-nek, a 2-t pedig 2 -nek jelöltük . t , b , m , l , y és a t , b , l , m , k rúnákat . Ennek az elvnek többféle kifejezése is volt. A kvistrunirban ( "elágazó rúnák" ) a vonalak hosszú sorból indulnak el: bal oldali számuk az Ettir számát, a jobb oldalon - a rúnákat jelölte. A Tjaldrunir ( "sátorrúnák" vagy "keresztrúnák" ) abban különbözik a kvistrunirtól , hogy egy jel két hangot jelöl: kötőjelek indulnak el a kereszttől, Ettir száma a bal felső sarokban, rúnaszám a jobb felső sarokban; jobbra lent - a második rúna Ettirjének száma, balra lent - az Ettira belsejében lévő száma [5] . Mindkét típusú kriptográfia egy ryoki kövön van ábrázolva . Egy másik ilyen típusú titkosítás, amelyet egy röki kövön mutatnak be, a rejtjel, ahol az Ettir számát a közönséges germán rúnák o , a rúna számát pedig a svéd-norvég s jelzik . A kőre " oossoosss " van írva, ami " ni "-t jelent. Ezen a kövön is található egy titkosírási típus, ahol Ettir számát az ellentétes irányba fordított, teljesen német ih-wh rúna, a rúnaszámot pedig a szokásos össznémet ih- wh rúna jelezte . Néhány más esetben ( volstából származó felirat ) az Ettir számot a svéd-norvég y rúnák jelezték, és a rúnaszám, mint az "elágazó rúnáknál" a fővonal jobb oldalán lévő sorok száma volt. .

Bergen gazdag egyedi rovásírásos kriptográfiai típusokban . Bergenben két egyedi fatáblát találtak "elágazó rúnák" fajtáival: az egyiken a középső vonal helyett hal képe volt, a másikon Ettir számait és rúnáit a szakáll vonalai jelezték. egy férfi fejéből. Bergenben is alkalmaztak egy ilyen rúnatitkosítási rendszert, ahol az f rúnát valójában fként jelölték ; u  - like ff ; þ  - fff ; o -t a tényleges o rúna jelölte ; r  - oo ; k  - ooo stb.; y rúna nem volt titkosítva. A Codex Salisburgensis 140-ben a magánhangzók pontokkal való helyettesítésére szolgáló rendszer szerepel: a  - egy; e  - kettő; i  - három; o  - négy; u  - öt. A kriptográfia egy fajtája is ismert, amely az egyes rúnák fordított írásából áll, extra sorok hozzáadásával és a szükségesek eltávolításával. Törvikából származó kő felirata ábrázolja [11] .

Rúnás naptárak

Voltak rovásírásos naptárak is - az "örök naptár" fajtái. Dániában rimstock -nak (a rim  - "naptár" és a stok - " bot  " szóból), Norvégiában  - proistavsnak (a prim  "arany szám" szóból) nevezték. Leggyakrabban néhány hüvelyktől 5 láb hosszúságú bot vagy pálca formáját öltötték . Ezeket a naptárakat Skandináviában használták, gyökereik a távoli múltba nyúlhatnak vissza, de a legkorábbi találtak a 14. századból származnak [5] . A tudomány számára érdekes Ole Worm Computus Runicusa , egy 1328 -as kézirat másolata , amelyben a rovásírásos naptár teljes terjedelmében szerepel. Az egyik oldalon az április 14-től október 13-ig tartó számok voltak feltüntetve ( Nottleysa  - "éjszaka nélküli [napok / napok]", nyár a skandináv naptár szerint), a másik oldalon az október 14-től április 13-ig tartó számok ( Skammdegi  - "rövid napok", tél a skandináv naptár szerint). A rovásírásos naptárak eredetileg hét rúnából álló ismétlődő sorrendet használtak a napok megjelölésére. Tizenkilenc "arany számot" is feljegyeztek a telihold megtalálására [5] . A tizenkilenc szám mindegyikét egy-egy rúnával jelöltük, a számértéket ábécé sorrendben határoztuk meg, és további rúnákat hoztak létre a három hiányzó számhoz: Arlaug ( ) a 17-et jelentette; Tvimaður ( ) a 18-at jelentette; Belgþor ( ) a 19-et jelentette. Az ünnepeket speciális táblákkal jelölték. Ezeket a jeleket főként egy adott ünnephez kapcsolódó jelek határozták meg. Tehát június 9 -én Szentpétervár  van . Kolumbusz - a lazac  képével jelölték , mivel a jel szerint ezen a napon kezdődött az ívása . Április 14-ét - a naptári nyár első napját - egy virágzó bokor képe jelezte. november 11.  - St. Mártont  - a liba képe jelölte ki, mivel Szentpétervár. Márton, amikor püspökké választották , megijedt, és a libák közé bújt. Egy későbbi korszakban a napokat egyszerű kötőjelekkel kezdték jelölni, a tizenkilenc "arany számot" pedig arab számokkal vagy más számjelekkel [11] .

A rovásírásos feliratok nyelvei

Főbb cikkek: ógermán , gótikus , óangol , óskandináv , ósvéd , svéd

A legősibb rovásírásos feliratok ógermán nyelven készültek , azonban nem tudják teljes mértékben tükrözni az általános germán nyelvi állapotot: a különböző helyeken fellelhető korai feliratok nem rendelkeznek nyelvi jellemzőkkel, és nem adnak tájékoztatást a nyelv fejlődéséről. egy adott régiót. A későbbi rovásírásos feliratokat angolszász (angolszász rúnák), ​​óskandináv (skandináv rúnák) nyelveken írják. A legújabb dalekarli rúnákkal készült rovásírásos feliratok svéd nyelven készültek . Általában a rúnákkal írottak nem mindig felelnek meg a kiejtésnek a szóvégi rövidítések nagy száma és a korai rovásírásos feliratok szófelosztásának hiánya miatt. Ezen tényezők miatt számos rovásírásos felirat eltérő értelmezést tesz lehetővé [1] .

Rúnák a kultúrában

Mágikus és jósló jelentés

Még Julius Caesar is beszámolt az 1. század közepén. időszámításunk előtt e. a sok bottal való jóslás német szokásáról [36] . Tacitus további részleteket közölt róla:

A gyümölcsfáról vágott ágat szeletekre vágják, és speciális jeleket helyezve rájuk, majd szükség szerint hófehér ruhára öntik. Ezt követően, ha közcélú jóslás történik, a törzs papja, ha magánúton, a családfő, miután imádkozik az istenekhez és felnézett az égre, háromszor kivesz egy tányért, és értelmezi, mi előre rájuk kapart jeleknek megfelelően megjósolták [37] .

Az ókori germánok mágikus tulajdonságokat tulajdonítottak a rúnáknak: például az Elder Eddában találhatunk utalásokat a rúnák egyes misztikus tulajdonságaira, mint különféle veszélyek, csalás, amulettekre , mint gyógyító szimbólumokra [38] .

Az egyik legkorábbi rovásírásos emlék, ahol a rúnák mágikus jelentését említik, Ole Worm dán tudós és orvos " Computus Runicus " kézirata, az 1328 -as kézirat másolata .

Az okkultban

Bemutatták a rúnák modern jósló jelentését a XIX-XX. Guido von List német rúnakutató és okkultista , aki többek között egy rovásírásos "ábécét" hozott létre kifejezetten jóslás céljából - "Armanic Futhark". Ez az ábécé skandináv rúnákon alapult; két "jel" került, a rúnák neve megváltozott. Nevüket az alábbiakban "ábécé sorrendben" adjuk meg: Fa , Ur , Thorr , Os , Rit , Ka , Hagal , Nauth , Is , Ar , Sol , Tyr , Bar , Laf , Man , Yr , Ef , Fyfros .

Manapság a rúnákat kizárólag misztikus szimbólumokként használják jóslásra, tárgyak "elvarázsolására", valamint tetoválásokra és amulettekre . A jósláshoz 24 [39] vagy 25 [40] rúnakészletet használnak. A kövekre általában rúnákat alkalmaznak [40] , azonban a jósok gyakran használnak fából, csontból, sőt sótésztából készült rúnákat [39] .

Siegfried Kummer úgy vélte, hogy a rúnák egyfajta hídként szolgálnak, amely összeköti az embert az ősi „árja” istenekkel [41] . Úgy vélte, hogy minden rúna megfelel az emberi test helyzetének. Szükségesnek tartotta a rúnák különféle kombinációinak éneklését is. Ezt követően ennek hatására Adolf Hitler rúnákat használt a náci szimbólumokban [42] . Kummer írta:

A rúnamágia lehetővé teszi az öt kozmikus szférából érkező különféle energiaáramlások irányítását. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő feltételeket a fizikai tested számára - vagyis fel kell venni a helyes rovásírásos testtartást - és hozzá kell igazítani a tudatodat az energiaáramlások érzékeléséhez. Ez speciális rúnahangok segítségével történik, amelyeket a németek "gald"-nak ( galdr  - "varázslat", "varázsdal") neveztek.

Rúnák náci szimbólumokban

A rovásírásos jelek nem egyszer találhatók meg az SS szimbolikájában. Tehát az SS szimbóluma két fehér rúna volt fekete alapon. Sőt, rúnák nem egyszer találhatók a különböző SS -hadosztályok szimbólumain : az o rúna a 7. önkéntes hegyi gyalogoshadosztály "Eugene herceg" , a 23. önkéntes hegyi gyalogoshadosztály "Kama" és a 23. önkéntes motoros SS-hadosztály emblémáján. "Nederland" ; az s rúna a 12. SS-páncéloshadosztály „Hitler Youth” szimbólumain is megtalálható ; a t rúna a 32. önkéntes gyaloghadosztály „január 30.” emblémáján látható ; n rúna - a 6. "Nord" SS-hegyi gyaloghadosztály  emblémáján .

Az s rúna a Jungvolk jelképe volt, a Hitlerjugend  egyik ágának .

Két rúna és n rúna van ábrázolva az SS kitüntetésen - Dead Head Ring .

Összességében Himmler rendelete szerint az idősebb futhark 14 rúnáját használták fel az SS szimbólumaiban, amelyek segítségével kijelölték a szervezet tagjainak karrier-előmenetelének főbb szakaszait és személyes jellemzőit [43] [ 44] . Különféle rúnákkal díszített tárgyakat használtak az SS-rituálékban, köztük gyűrűket, Yule-lámpákat , tőröket stb.

Rúnák a szépirodalomban

J. R. R. Tolkien könyveiben leírta azokat az ábécéket, amelyeket kifejezetten a középföldi népek nyelvei számára készített . Köztük két rovásírás alapján készült forgatókönyv található. Az egyik ilyen írás - "Moon runes" ( eng.  Moon letters ) - egy kissé módosított általános germán rovásírásos ábécé, amellyel Tolkien "lefordította" Középfölde hiteles szövegeit; Egy másik Középfölde-írás - kirth ( cirth ) - szintén a teljes germán rovásábécé rúnáit képviseli, de más jelentéssel; megjelenésüket a hangok fonetikai jellemzői szerint rendezik [45] [46] [47] [48] [49] .

Rúnák Unicode-ban

A 3.0-s verziótól kezdve a rovásírásos karakterek a Unicode -ban külön pozíciókat kaptak (16A0-16F8) [50] [51] .

Összesen 89 rovásírásos karakter kerül beírásra a Unicode -ba , beleértve ugyanannak a karakternek különböző formáit, attól függően, hogy melyik rovásírásos ábécében szerepelt, és három szóelválasztó rovásírásos karakter is bekerül az Unicode -ba : pont (16EB), kettőspont ( 16EC) és kereszt (16ED) , valamint három további jel az "arany számok" jelölésére: arlaug (16EE), tvimaður (16EF) és belgþor (16F0).

A rúnák támogatják az ingyenes Unicode betűtípusokat: Junicode , Free Mono és Caslon Roman ; shareware: Code2000 , Everson Mono és TITUS Cyberbit Basic .

A rovásírásos karakterek osztályozása Unicode-ban
16A0 ᚠ fehu feoh fe f 16B0 ᚰ tovább 16C0 ᛀ pontozott-n 16D0 ᛐ rövid gally-tyr t 16E0 ᛠ fül
16A1 ᚡ v 16B1 ᚱ raido rad reid r 16C1 ᛁ isaz iss i 16D1 ᛑ d 16E1 ᛡ én vagy
16A2 ᚢ uruz ur u 16B2 ᚲ kauna 16C2 ᛂ e 16D2 ᛒ beorc bjarkan b 16E2 ᛢ esküszöm
16A3 ᚣ évf 16B3 ᚳ cen 16C3 ᛃ Jeran j 16D3 ᛓ rövid gally-bjarkan b 16E3 ᛣ kalc
16A4 ᚤ y 16B4 ᚴ Kaun k 16C4 ᛄ ger 16D4 ᛔ pontozott-p 16E4 ᛤ cealc
16A5 ᚥ w 16B5 ᚵ g 16C5 ᛅ hosszú ágú-ar ae 16D5 ᛕ nyitott-o 16E5 ᛥ stan
16A6 ᚦ thurisaz cs tövis 16B6 ᚶ eng 16C6 ᛆ rövid gally-ar a 16D6 ᛖ ehwaz eh eh 16E6 ᛦ hosszú ágú-év
16A7 ᚧ eth 16B7 ᚷ gebo gyfu g 16C7 ᛇ iwaz eoh 16D7 ᛗ mannáz ember m 16E7 ᛧ rövid-gally-év
16A8 ᚨ ansuz a 16B8 ᚸ gar 16C8 ᛈ pertho-peorth p 16D8 ᛘ hosszú ágú-madr m 16E8 ᛨ izlandi-év
16A9 ᚩ os o 16B9 ᚹ wunjo wynn w 16C9 ᛉ algiz eolhx 16D9 ᛙ rövid gally-madr m 16E9 ᛩ q
16AA ᚪ ac a 16BA ᚺ haglaz h 16CA ᛊ sowilo's 16DA ᛚ laukaz lagu logr l 16EA ᛪ x
16AB ᚫ aesc 16BB ᚻ haegl h 16CB ᛋ sigel hosszú ágú-szolok 16DB ᛛ pontozott l 16EB ᛫ egyetlen írásjelet
16AC ᚬ hosszú ágú o Kr.e. 16 ᚼ hosszú ágú-hagall h 16CC ᛌ rövid gally-szolok 16DC ᛜ ingwaz 16EC ᛬ többszörös írásjelek
Kr.u. 16 ᚭ rövid-ág-oss o 16BD ᚽ rövid gally-hagall h 16 CD ᛍ c 16DD ᛝ ing 16ED ᛭ kereszt írásjelek
16AE ᚮ o 16BE ᚾ naudiz nyd naud n 16 CE ᛎ z 16DE ᛞ dagaz daeg d 16EE ᛮ arlaug szimbólum
16AF ᚯ oe 16BF ᚿ rövid-ág-naud n 16CF ᛏ tiwaz tir tyr t 16DF ᛟ othalan ethel o 16EF ᛯ tvimadur szimbólum
16F0 ᛰ belgthor szimbólum
A rovásírásos karakterek táblázata Unicode-ban:
0 egy 2 3 négy 5 6 7 nyolc 9 A B C D E F
16A0 ᚠ ᚡ ᚢ ᚣ ᚤ ᚥ ᚦ ᚧ ᚨ ᚩ ᚪ ᚫ ᚬ ᚭ ᚮ ᚯ
16B0 ᚰ ᚱ ᚲ ᚳ ᚴ ᚵ ᚶ ᚷ ᚸ ᚹ ᚺ ᚻ ᚼ ᚽ ᚾ ᚿ
16C0 ᛀ ᛁ ᛂ ᛃ ᛄ ᛅ ᛆ ᛇ ᛈ ᛉ ᛊ ᛋ ᛌ ᛍ ᛎ ᛏ
16D0 ᛐ ᛑ ᛒ ᛓ ᛔ ᛕ ᛖ ᛗ ᛘ ᛙ ᛚ ᛛ ᛜ ᛝ ᛞ ᛟ
16E0 ᛠ ᛡ ᛢ ᛣ ᛤ ᛥ ᛦ ᛧ ᛨ ᛩ ᛪ ᛫ ᛬ ᛭ ᛮ ᛯ
16F0 ᛰ ᛱ ᛲ ᛳ ᛴ ᛵ ᛶ ᛷ ᛸ

A "rúnák" kifejezés használata más szkriptekre

Főbb cikkek: Kök török ​​rúnák , magyar rúnák , bolgár rúnák

A külső hasonlóság kapcsán a "rúnák" kifejezés számos más szkriptre is utal, amelyek semmilyen módon nem kapcsolódnak a rúnákhoz. Ezek mindenekelőtt a kyok-turk rúnák  - a török ​​népek által a 6-7 . században használt írásmód , amelyek feliratait először a 18. században fedezték fel . Wilhelm Thomsen dán nyelvész fejtette meg a 19. század végén, és úgy tűnik, független eredetű [52] [53] .

A rúnákat bolgár rovásírásnak és ómagyar írásnak is nevezik . A magyar rúnák hasonlóak a török ​​rúnákhoz , de a két írás közötti kapcsolat nem bizonyított [5] [53] .

"Szláv rúnák"

Oroszország , Fehéroroszország [54] , Ukrajna és Lettország területén számos olyan feliratot találtak, amelyek jól ismert germán rúnákkal készültek. Chernorizets Khrabr „Az írásokról” című értekezésében megemlíti a „jellemzők és vágások” használatát a pogány szlávok jóslás céljából [55] , azonban azt állítja, hogy a szlávok között nincs írás. Szintén a Veles könyvének írását , amelyet a tudományos közösség a 19-20. századi hamisítványként ismert el, a szláv rúnákkal azonosítják [56] . A 18. században bejelentették, hogy „velencei rúnákat” találtak a Retra templom figuráin , de ezekről a figurákról, akárcsak a Veles könyvéről, hamisnak találták.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Makaev, E. A. A legrégebbi rovásírásos feliratok nyelve. - M . : URSS szerkesztőség , 2002.
  2. ↑ Rúnák (feliratok) - cikk a Great Soviet Encyclopedia- ból . ; http://bse.sci-lib.com/article098162.html
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Istrin, V. A. Az írás fejlődése. - M .: Nauka , 1965.
  4. ↑ Az erezet mentén és keresztben a fa eltérően ellenáll, így nehéz ívelt vonalakat vágni. A későbbi verziókat a kurzív tollra módosították, lásd alább a szövegben.
  5. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Kedves David! Ábécé. - M . : Külföldi Irodalmi Kiadó , 1963. - S. 579-599.
  6. ↑ 1 2 3 4 5 Kondratov Alekszej. Holott és élő levelek. - Szentpétervár. : Azbuka-Klassika / Avalon, 2007. - S. 186-187. — 256 p.
  7. ↑ 1 2 Solovieva L. N. Az ókori németek és nyelveik. Bevezetés a német filológiába. - M. , 1980. - S. 7-27.
  8. ↑ Stephens, George. Thunor the Thunderer, skandináv betűtípussal 1000 körül. - London/Koppenhága: Williams és Norgate/HHJ Lynge, 1878. - 29. o.
  9. ↑ 1 2 3 4 5 6 Vikingek. Támadások északról. — M .: Terra , 1996.
  10. ↑ 1 2 Enoksen, Lars Magnar. futó. Történelem, Tydning, Beszélgetés. - Lund: Historiske Media, 1999. - ISBN 91-89442-55-5 .
  11. ↑ 1 2 3 4 5 Arild Hauge. Arild Hauge honlapja  (norvég) . Letöltve: 2009. június 13. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  12. ↑ Nylén, Erik - Lamm, Jan Peder. Kövek, hajók és szimbólumok. Gotland képkövei a viking korból és azelőtt. - Stockholm: Gidlunds Bokförlag, 1988. - ISBN 91-7844-116-1 .
  13. ↑ Melnikova E. A. Skandináv amulettek rovásírásos feliratokkal Staraya Ladoga-ból és településről // Kelet-Európa ókori államai. 1991 M., 1994.
  14. ↑ 1 2 Jansson, Sven B. F. Runeinskrifter i Sverige. - Almqvist és Wiksell Forlag, 1976. - ISBN 91-20-04457-7 .
  15. ↑ Jansson, Sven B. F. Svédország rúnái. – Norstedts Forlag, 1962.
  16. ↑ Jacobsen, Lis—Moltke, Erik. Danmarks Runeindskrifter. Lommeudgave. — Kobenhavn: Ejnar Munksgaards Forlag.
  17. ↑ Melnikova E. A. Skandináv rovásírásos feliratok. - M . : Keleti irodalom , 2001.
  18. ↑ Otto von Friesen. Rokstenen. Runstenen vid Röks kyrka Lysings härad Östergötland. - Stockholm: Vitterhetsakademien, 1920.
  19. ↑ Bernard Mees. Az északetruszk tézis a rúnák eredetéről. Arkiv for nordisk fililogi 115. - 33-82.
  20. ↑ 1 2 E. A. Gurevich. Rúnák, rovásírás // A középkori kultúra szótára. - M. , 2003. - S. 415-423.
  21. ↑ Marstrander, Carl. Norsk tidskrift for sprogvidenskap // De gotiske runeminnesmaerker. - 1929. - T. 3.
  22. ↑ Sigurd Agrell. Die spätantike Alphabet-Mystik und die Runenreihe. – 1932.
  23. ↑ Uthark: A rúnák éjszakai oldala. — ISBN 9197410217 .
  24. ↑ Kenneth Meadows. Futtassa a Powert. – 1995.
  25. ↑ Björn Andersson. Runor, mágus, ideológus. Az idehistorisztikai tanulmány.
  26. ↑ David Almer. Från Úr till Fé (Aorta: Journal för retrogardistisk kultur nr 17 (tidskrift)).
  27. ↑ Marstrander, Carl J. S. De nordiske runeinnskrifer i det eldre alfabet. Skrift og språk i folkevandringdtiden // Artikkel i Viking. — Norsk Arkeologisk Selskap, 1953.
  28. ↑ Carl Faulman. Das Buch Der Schrift Enthaltend Die Schriftzeichen Und Alphabete. – Bécs, 1880.
  29. ↑ Snædal, Þórgunnur. Rúnaristur és Íslandi. – 2003.
  30. ↑ Árbók hins íslenzka fornleifafélags. - Reykjavík, 2000-2001. - P. 5-68.
  31. ↑ Projektet Samnordisk runtextdatabas, 2004  (svéd) . Letöltve: 2009. június 12. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  32. ↑ Bæksted, Anders. Szigetek Runeindskrifter. – Kobenhavn, 1942.
  33. ↑ Projektet Samnordisk runtextdatabas, 2008  (svéd) . Letöltve: 2009. június 12. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  34. ↑ Thalbitzer, William. Runeindskrifter i Grønland // Det Grønlanske Selskabs Årsskrift. - København: Ejnar Munksgaards Forlag, 1949. - P. 85-92.
  35. ↑ Boethius, Johannes; Levander, Lars; Norren, Adolf. Dalska runiskrifter fren nyare tid .
  36. ↑ Caesar . Jegyzetek a gall háborúhoz , 1.50.
  37. ↑ Tacitus . A németek eredetéről...
  38. ↑ Sigrdriva beszédei, 5-20 .
  39. ↑ 1 2 Bednenko G. Rúnák iskolája. Jóslástechnika és mágikus kommentár. - Centerpoligráf, 2006.
  40. ↑ 1 2 Meadows K. Rune Magic . — 1874.
  41. ↑ Kummer, Siegfried Adolf. Naturligt - övernaturligt // Ockulta vetenskaper. - Ferstling, Poul, Forum, 1997. - P. 162-164. — ISBN 91-37-09486-6 .
  42. ↑ Sven Stolpe. Stefan George och andra studier // Kosmikerna. - Bonniers, 1956. - S. 61-63.
  43. ↑ Weber, Edmund. Runic art. - Szentpétervár. : Eurázsia, 2002.
  44. ↑ Höhne H. SS Fekete Rend. Az őrség története . — M .: Olma-press , 2003. — 542 p. - 6000 példányban.  — ISBN 5-224-03843-X .
  45. ↑ Tolkien, J. R. R. A hobbit, avagy oda és vissza .
  46. ↑ Tolkien, J. R. R. A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége .
  47. ↑ Tolkien, J. R. R. A Gyűrűk Ura: A két torony .
  48. ↑ Tolkien, J. R. R. A Gyűrűk Ura: A király visszatér . D. függelék
  49. ↑ A rúnákról és a Kirtáról  (németül) . Letöltve: 2009. június 12. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..
  50. ↑ A helyes megjelenítéshez speciális betűtípust kell telepítenie
  51. ↑ Unicode kóddiagram PDF  (68,3 KB)
  52. ↑ Avrutina A.S. Az ótörök ​​rovásemlékek nyelvének hangtanának rekonstrukciójában szerzett tapasztalat .
  53. ↑ 1 2 Doblhofer, Ernst. Jelek és csodák. - M. : Veche, 2004. - S. 368-399. — 427 p.
  54. ↑ 1978-ban végzett ásatások eredményeként került elő a Braslavi járásbeli Maskovichi településen. Forrás: Fehéroroszország Régészeti Öröksége. Fehéroroszországi NAS: Történeti Intézet. Mn. „Belarusz tudomány”, 2012, 130. oldal.
  55. ↑ Chernorizets Bátor. A levélről Archiválva : 2016. március 4., a Wayback Machine Translation , V. Ya. Deryagin
  56. ↑ Zaliznyak, A. A. A hivatásos és amatőr nyelvészetről // Tudomány és Élet, 1-2. sz . – 2009.

Irodalom

oroszul más nyelveken

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Rúnák
Elder  Futhark : ᚠ ᚢ ᚦ ᚨ ᚱ ᚲ ᚷ ᚹ ᚺ ᚾ ᛁ ᛃ ᛇ ᛈ ᛉ ᛊ ᛏ ᛒ ᛖ ᛗ ᛚ ᛜ ᛞ ᛟ
Transzliteráció: f u þ a r k g w h n én j én p z s t b e m l ŋ d o
Futork : ᚠ ᚢ ᚦ ᚩ ᚱ ᚳ ᚷ ᚹ ᚻ ᚾ ᛁ ᛄ ᛇ ᛈ ᛉ ᛋ ᛏ ᛒ ᛖ ᛗ ᛚ ᛝ ᛞ ᛟ ᚪ ᚫ ᚣ ᛠ
Transzliteráció: f u þ o r c ȝ w h n én j eo p x s t b e m l ŋ d - a æ y ea
Junior  Futhark : ᚠ ᚢ ᚦ ᚬ ᚱ ᚴ ᚼ ᚾ ᛁ ᛅ ᛋ ᛏ ᛒ ᛘ ᛚ ᛦ/ᛧ
Transzliteráció: f u þ o r k h n én a s t b m l ʀ
Lásd még: Összetett rúnakövek Izlandi mágikus jelek rúnák (Unicode blokk)