| Régi núbiai írás | |
|---|---|
| A levél típusa | mássalhangzós vokális írás |
| Nyelvek | Régi núbiai , Nobin |
| Sztori | |
| Származási hely | Núbia |
| Időszak | 6. - 11. század |
| legrégebbi dokumentum | Bibliafordítások , vallásos irodalom |
| Eredet | Kopt forgatókönyv |
| Összefüggő | Kopt írás , latin írás , cirill írás , örmény írás |
| Tulajdonságok | |
| Állapot | nem használt |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Az ősi núbiai írást a 6-15. században használták a középkori Núbiában.
A görög írást vették alapul , és számos kölcsönzés a kopt és a meroita írásokból .
A tudomány által ismert feliratok közül a legelterjedtebbek a keresztény szövegek, valamint a hivatalos jegyzőkönyvek és levelezés. A legrégebbi, ősi núbiai írással készült felirat Es-Sabuból 795-ből származik [1] .
A núbiai nyelvet a meroitával együtt a tudósok a nilotikus (sari-nílusi) nyelvcsaládra utalják. A núbiaiak ( önnév Nuba , modern önnév nòòbíí ) egyike annak a két nem afrikai afrikai népnek (a másik Meroe ), akiknek saját eredeti írott kultúrájuk volt.
A núbiaiak leszármazottai Dél- Egyiptomban és Észak - Szudánban a Nílus völgyében élnek . A fadija -aldialektus áll a legközelebb a núbiai írásnyelvhez. Jelenleg három javaslat létezik arra vonatkozóan, hogy melyik szkriptet használjuk a modern núbiai nyelven: arab , latin és kopt alapú régi núbiai. 1950 óta a különböző könyvek, közmondások, szótárak, tankönyvek kiadásakor 4 szerző használta a latin ábécét, 2 szerző az arab írást, és csak egy ónúbiai írást.
Núbiai ábécé [2] :
| Levél | Átírás | Levél | Átírás | Levél | Átírás |
|---|---|---|---|---|---|
| Ⲁⲁ | a | Ⲗⲗ | l | Ⲫⲫ | (ph) |
| Ⲃⲃ | b | Ⲙⲙ | m | Ⲭⲭ | (ch) |
| Ⲅⲅ | g | Ⲛⲛ | n | Ⲯⲯ | (ps) |
| Ⲇⲇ | d | Ⲟⲟ | o | Ⲱⲱ | o |
| Ⲉⲉ | e | ⲞⲨⲟⲩ | u | Ϣϣ | s |
| Ⳍⳍ | (x) | Ⲡⲡ | p | Ϩϩ | h |
| Ⲏⲏ | én | Ⲣⲣ | r | Ⳝⳝ (Ϭϭ) | ǵ |
| Ⲑⲑ | (th) | Ⲥⲥ | s | Ⳟⳟ | ṅ |
| Ⲓⲓ | én, y | Ⲧⲧ | t | Ⳡⳡ | ń |
| Ⲕⲕ | k | Ⲩⲩ | én | Ⳣⳣ | w |