A szlávok kereszténység előtti írása ( pre-cirill írás ) - írás (opció - " rovásírás "), a modern elképzelések szerint, amelyeknek nincs tudományos bizonyítéka, az ókori szlávok között létezett keresztényesítésük , valamint a glagolita és a cirill írása előtt . Ennek az írásnak az irodalmi emlékei nem kerültek elő [1] . Különböző írott forrásokban csak említések ismertek, amelyek értelmezése nem egyértelmű, valamint számos régészeti lelet található viszonylag késői korszak megfejtetlen felirataival , amelyek nem azonosíthatók megbízhatóan a teljes értékű írás bizonyítékaként.
Ez a téma a különféle hamisítások létrehozásának alapja, népszerű az amatőr nyelvészet és néptörténet hívei körében .
A modern tudomány a szláv írást Cirilltől és Metódtól vezeti vissza, első fennmaradt emlékeit pedig a 10-11. századra utalja [2] . Önmagában a kereszténység előtti szláv írás léte alapvetően nem lehetetlen. Mivel a „rúnás” rendszerhez hasonló stílusú írásrendszereket figyeltek meg a szlávok letelepedési területével szomszédos különböző kultúrákban ( bolgár rúnák , magyar rúnák , kazár rúnák), a kereskedelem és a kultúra nyilvánvaló jelenlétével. A köztük lévő kölcsönhatás eleve tagadja, hogy a szlávok között létezne valamiféle kereszténység előtti írásmód, helytelen. Jelenleg azonban az ilyen írások általánosan elfogadott példái ismeretlenek a nyelvtudomány és a történelem számára, vagy ellentmondásosak.
Ahogy A. A. Medyntseva régész rámutat :
Az akkori epigráfiai anyag teljes hiányával vagy töredezettségével ezek az általános (és helyes) rendelkezések megteremtik a feltételeket a kereszténység előtti korszak oroszországi „eredeti” írásmódjával kapcsolatos romantikus, de teljesen tarthatatlan hipotézisek megjelenéséhez. Eredeti „jellemzőket és kivágásokat” is javasoltak ilyen betűként – jeleket régészeti tárgyakon, fekete-tengeri jeleket, speciális „pre-cirill” betűt és olyan nyílt hamisítványokat, mint a „Veles” könyv . Az ilyen hipotézisek következetlensége és korai volta aláássa a bizalmat nemcsak az eredeti írás létezésében, hanem általában az írás használatának lehetőségében a kereszténység előtti korszak Oroszországban [3] .
Mielőtt [k. 1] a szlávok nem voltak betűk [k. 2] , de a vonások és vágások alapján olvastak, azt is sejtették, hogy mocskosak. Miután megkeresztelkedtek, a szláv beszédet római és görög betűkkel igyekeztek feladás nélkül írni [k. 3] .
Eredeti szöveg (régi szláv)[ showelrejt] Korábban nem voltak könyvek. nem ördögökkel és vágással, és gataah, a kuka több. ѧ-vel ropogósabb. római és görög betűk. váratlanul szlovén beszéd felmentés nélkül ...B. N. Flory szerint :
A "jellemzők" és a "kivágások" valószínűleg valamiféle piktográfiai - tamga és számláló írás, amelyet fejlődésük korai szakaszában más népek is ismernek. Talán a "jellemzők" és a "kivágások" tükröződését kell látni az Első Bolgár Királyság területén található kerámiákon és épületszerkezeteken található különféle jelekben . Róluk lásd: Georgiev E. Raztsvet ... S. 14-15 [5] .
Ekkor Isten feltárta a filozófusnak a szláv könyveket, és azonnal leveleket és beszélgetést intézve Morvaországba ment.
Ez az emlékmű azonban csak viszonylag késői listákból ismert .
A Redarii kerületben van egy város, Ridegost, háromszög alakú és három kapuja van... A városban nincs más, csak egy fából ügyesen épített szentély, amelynek alapja különféle állatok szarvai. Kívülről, mint látható, a falakat különféle istenek és istennők igényesen faragott képei díszítik. Belül kézzel készített bálványok vannak, mindegyik faragott névvel, sisakba és páncélba öltözve, ami szörnyű megjelenést kölcsönöz nekik.
Eredeti szöveg (lat.)[ showelrejt] Est vrbs quædam in pago Redariorum Riedegast nomine, tricornis, ac tres in se continens portas, ... In eadem nil nisi fanum est de ligne artificiose compositum, quod pro basibus diuersarum sustentatur cornibus bestiarum. Huius parietes variæ deorum dearumque mirifice insculptæ, vt cernentibus videtur, exterius ornant képzeli el. Interius autem Dij stant manufacti, singulis nominibus insculptis galeis atque loricis terribiliter vestiti, ... [10]A középkorban korai egyházi dokumentumok alapján írt " Metód és Konstantin élete Cirill szerzetességében" Konstantin útjáról mesél a 860-as években Chersonesébe ( Krím ) , ahol a szláv jövendő megalkotója. ábécé egy egyházi vitára készült a Kazár Kaganátusban , és az általa felfedezett könyvek:
Khersonban Konstantinnak sikerült megtalálnia „az orosz betűkkel írt evangéliumot és a zsoltárt”, valamint egy személyt, aki beszélte ezt a nyelvet. Konstantin a vele beszélgetve megtanulta ezt a beszédet, és a beszélgetések alapján magánhangzókra és mássalhangzókra osztotta a betűket, és Isten segítségével hamarosan elkezdte olvasni és magyarázni a talált könyveket.
Eredeti szöveg (régi szláv)[ showelrejt] Szerezd meg az evangelizációt és a zsoltárt, amely orosz betűkkel van írva, és keress egy személyt, aki ezt beszéli és beszélgessen vele, és vegye át a beszéd erejét, alkalmazza a hang és a hang különféle betűit Istenre, és Istenhez, és mondj egy imát tiszteletére mnozi divlakha, dicsérd IstentMegkérdőjelezték mind azt a tényt, hogy ebben az összefüggésben az „orosz” „szláv”-ot jelent, mind az „Élet” szövegében ennek az olvasatnak az eredetiségét. A 10. század előtt a bizánci szerzők elválasztották egymástól a bizánci portyázó Rosokat (oroszokat) és a szlávokat, így lehetséges, hogy az úgynevezett "orosz betűk" más eredetűek voltak. Tekintettel arra, hogy Cirill, Thesszalonikiben született, gyermekkorától fogva jól ismerte a délszláv nyelvet (ahogyan az ugyanabban az Életben is szerepel), nem kellett megtanulnia szlávul beszélni.
Ezenkívül ugyanaz az "Élet" közvetlenül utal a szlávok írásának hiányára. Amikor Konstantin III. Mihály bizánci császárt kérdezte a szláv nyelvű betűkről, a császár azt válaszolta, hogy nagyapja, apja és sokan mások keresték őket, de nem találták meg.
Egy másik hipotézis (ezt említi, bár Viktor Istrin nem fejezte ki alátámasztására ; ezt különösen Andre Vaillant dolgozta ki ) az, hogy az átíráskor elírás vagy tendenciózus torzítás volt a szövegben – eredetileg nem azt jelentették, orosz" és „savanyú" (szír) betűk. A magánhangzók és mássalhangzók elválasztásának problémája minden sémi írásra jellemző volt, beleértve a szír írást is, de egyáltalán nem jellemző egyik európai írásra sem.
Az is lehetséges, hogy az evangélium és a zsoltár a gót (vagy krími-gót ) nyelven érkezett Konstantinhoz, ami meglehetősen közel áll a skandinávhoz („oroszhoz”), hiszen a krími gótok akkoriban még a Krímben éltek, nem messze Chersonese-től.
Ibn Fadlan vallomásaIbn Fadlan , a 922 -es Bulgária Volga -parti arab nagykövet a Bulgáriába kereskedelmi üzletmenetben érkezett ruszok modoráról és szokásairól beszélt. Egy elhunyt törzsbeli rituális elégetése után a ruszok egy feliratot hagytak a síron [7] [11] :
Aztán ennek a hajónak a helyére valami kerek dombhoz hasonlót építettek, amit kihúztak a folyóból, és a közepére egy nagy darab hadang-ot (fehér nyár vagy nyír) emeltek, ráírták a az [elhunyt] férj és a rusz király neve, és elment.
Ibn Fadlan nem hagyott részletesebb feljegyzéseket a „ ruszok ” etnográfiai hovatartozásáról.
Ibn al-Nadim vallomásaIbn an-Nadim arab író a "Festészeti hírek a tudósokról és az általuk írt könyvek neveiről" című könyvében ( Kitab al-fihrist , 987-988) beszámol [7] :
Orosz betűk. Azt mondta nekem az egyik, amelynek valódiságára támaszkodom, hogy a Kabk-hegy [Kaukázus] egyik királya küldte őt a rusz királyhoz; azt állította, hogy fába vésett írást írtak. Mutatott egy fehér fadarabot is, amin képek voltak, nem tudom, hogy ezek szavak vagy ilyen betűk voltak-e.
Ibn al-Nadim feliratát Szentpéterváron az arabista Christian Danilovich Fren tudományos jelentésében mutatták be 1835-ben. Grafikailag a felirat arab betűre stilizált, megfejtése még nem sikerült. Feltételezik, hogy a fehér írófa nyírfakéregből készült .
Fakhr-i Mudabbir vallomásaperzsa [k. 4] 13. századi történész, Fakhr-i Mudabbir [k. 5] (fordította : V. V. Bartold ) [12] :
A kazároknak is van egy levelük , amely a közelükben lévő rumok ágából származik, és ezt a betűt használja , és ők (a kazárok?) a románokat "rusoknak" hívják. A kazárok balról jobbra írnak, és a betűk nem kapcsolódnak egymáshoz. 21 betűjük van: B, J, D, h, V, Z, X, th, Y, K, L, M, N, C, G, F, Q, R, W, T, S [az eredetiben írott arab betűk]. A kazárok azon ága, amely ezt a betűt használja, a judaizmust vallja.
S. A. Viszockij és A. A. Zaliznyak szerint Marvarrudi vallomása a cirill ábécére vonatkozik , amely a görög („rumiai”) íráshoz kapcsolódik.
Al-Masudi vallomásaAl-Masudi arab történész , aki 956-ban halt meg, "Aranybányák és drágakövek kihelyezői" című munkájában arról számolt be, hogy az egyik "orosz templomban" egy kőre vésett próféciát fedezett fel [7] [13] :
A szláv vidékeken az általuk tisztelt épületek voltak. Többek között volt egy épületük egy hegyen, amelyről a filozófusok azt írták, hogy ez a világ egyik legmagasabb hegye. Erről az épületről van egy történet az építés minőségéről, a heterogén köveinek elhelyezkedéséről és különböző színeiről, a felső részén készült lyukakról, arról, hogy mi épült ezekbe a lyukakba, hogy nézze a napfelkeltét, a drágaságról az ott elhelyezett kövek és táblák. , amelyek a jövőbeni eseményeket jelzik, és a megvalósítás előtt figyelmeztetnek az eseményekre , a felső részében hallható hangokról és arról, hogy mi érti őket, amikor meghallják ezeket a hangokat.
Orosz-bizánci szerződésekA 911-es orosz-bizánci szerződés említést tesz a Konstantinápolyban élő orosz nép [14] képviselőinek írásos végrendeletéről [15] :
A görög földön szolgáló oroszokról a görög cárnál. Ha valaki úgy hal meg, hogy nem rendelkezett a tulajdonával, és nincs sajátja <Görögországban>, akkor a vagyonát adják vissza Ruszhoz a legközelebbi fiatalabb rokonoknak. Ha végrendeletet készít, akkor az, akinek írásban hagyta örökségül a tulajdonát, vegye el, amit hagytak neki, és örökölje.
Eredeti szöveg (régi szláv)[ showelrejt] Azokról, akik a görög ruszban dolgoznak a keresztény császárral. Ha valaki úgy hal meg, hogy nem intézte el a nevét, ne legyen qi-je és a sajátja, hanem adja vissza az ingatlant a kis orosz szomszédoknak. Lehet-e ilyen ruhát készíteni, felöltözve veszi, kinek írja, hogy örökölje a nevét, igenUgyanakkor a 911-es megállapodás utal arra, hogy Oroszország és Bizánc a korábbi időkben „nemcsak szóban, hanem írásban is” oldotta meg a vitás kérdéseket [7] . A 944-es egyezményben pedig az orosz fejedelmek görögökhöz intézett hírnöki leveleiről beszélnek, amelyeket a Konstantinápolyba érkezett követek és vendégek kaptak. A szerződések szövege azonban nem fejti ki, hogy mik voltak a végrendeletek és a betűk, milyen nyelven írták őket, és milyen ábécét használtak a szerzők [14] . Korábban azt hitték (például S. P. Obnorsky ), hogy a görögökkel kötött szerződéseket maguknak a szerződéseknek a megkötésével egyidejűleg fordították szlávra, de a modern tanulmányok (például Yana Malingudi [16] ) azt mutatják, hogy a fordítást a " Múlt évek meséje " egy 11. századi görög másolati könyvből készült, vagyis a kereszténység Oroszország általi felvétele után.
A kijevi levél egy ajánlólevél, amelyet a kijevi zsidó közösség bocsátott ki Jacob Ben Hanukának , hogy mutassák be más zsidó közösségekben. A legrégebbi hiteles dokumentum, amely a Kijevi Rusz területéről származott . Valószínűleg a 10. századra datálják. A levél héberül íródott, és türk rovásírással van aláírva , amelyet még nem sikerült egyértelműen megfejteni.
Gnezdovo felirat, cirill, második negyed - 10. század közepe
Alekanovskaya felirat , amelyet 1897-ben talált a modern Ryazan régió területén Vaszilij Gorodcov régész
Drohichyn ólompecsétek jelei: cirill betűk és ismeretlen jelek a szemközti oldalon
Glagolita , Szent Jeromosnak tulajdonítva (fent) és egy ismeretlen szláv ábécé (lent) a Manuel typographique de Fornier gyűjteményből , II.
Igaz, a wedek iskolái rossz állapotban voltak, ennek ellenére paptanáraik saját betűikkel együtt a következő megjelenésű rovásírásos feliratokat használtak.
Bizonyítékként az ábécé egy mintáját idézték, amely hasonló a 13-16. századi dán rúnákhoz, de számos tulajdonsággal rendelkezik (amelyek a későbbi publikációkból ismert prilvitsai tárgyakon találhatók meg) [36] [37] .Az "ókori szláv írás" témája, beleértve a "szláv rúnákat", népszerű az áltörténeti ( néptörténeti ) és álnyelvészeti írásokban [53] [54] . Számos feliratot, amelyeket hagyományosan a szláv pre-cirill írások sorozatában és más kultúrákban ( etruszk szövegek vagy Phaistos-korong ) tekintettek, többször is amatőr módon „megfejtettek” orosznak és szlávnak, anélkül, hogy tudományos adatokra támaszkodtak volna. Ilyen olvasmányokat kínáltak G. S. Grinevich [55] , V. A. Chudinov és mások.
II. Katalin orosz császárné érdeklődött az ókori szláv történelem iránt, és Spanyolország, Franciaország, Skócia, India és Amerika helynevét "szlávnak" tartotta. Véleménye szerint Franciaország és Spanyolország korai királyai származásuk szerint szlávok voltak, az etruszk és rovásírásos emlékműveket pedig az "ősi szláv íráshoz" kötik. Aztán azzal az ötlettel állt elő, hogy a szlávok háromszor hódították meg Európát a Dontól Svédországig és Angliáig.
A szlávok és az etruszkok kapcsolatának gondolatát Sebastiano Ciampi , Tadeusz Volansky és A. D. Chertkov támogatta . E. I. Klassen orosztanár ( 1795-1862) az ókortól kezdve, beleértve az etruszkokat is, számos régióban és sok korszakban látta a szlávokat, és azonosította a szanszkrit nyelvet a szláv nyelvvel. Azzal érvelt, hogy már 4 ezer évvel ezelőtt a vendek írástudók voltak, és minden rovásírás szláv.
Az ókori szláv írás gondolata áltörténeti értelmezésében az árja mítoszhoz is kapcsolódik . Guido von List , az armanizmus megalapítója azt állította, hogy a germán népeknek, vagyis az „ árjáknak ” már jóval a kereszténység előtt volt írott nyelve. Véleménye szerint a rúnák titkosított titkos jelentést tartalmaznak, amelyet csak a beavatottak tártak fel. A náci teoretikus , Hermann Wirth az őskori rajzokat és dísztárgyakat összehasonlítva primitív írásnyomokat látott bennük. Véleménye szerint ez egy ősi "atlanti-északi kultúra" létezését bizonyítja, amelyet az "atlanti-északi faj" hozott létre, és hullámokban terjedt az Északi-sarkvidékről. Az 1920-as években az okkult eszmék széles körben elterjedtek Németországban. Rudolf Johan Gorsleben, aki az "árja" miszticizmust és az "árják" más fajokkal szembeni felsőbbrendűségének gondolatát hirdette, a rúnák varázslatának híve volt, és "finom energiák vezetőinek" tartotta őket. Egyik asszisztense a leendő náci fajelméleti szakértő, Hans Günther volt .
Az árja mítosz a szláv neopogányságban (rodnovery) is elterjedt, amelynek számos irányában a szlávokat az „árják” („árják”) legközelebbi leszármazottainak tekintik, vagy velük azonosítják. Ezek a "szláv-árják" az újpogányok szerint a legrégebbi vagy az egyik legősibb civilizáció alkotói voltak, akik tudásukat és eredményeiket, köztük az írást is átadták más népeknek. Az ilyen írás állítólagosan létező "szláv rúnák" vagy "betűlevél"ként értelmezhető (történelmileg a "betűlevél" szónak más jelentése van - a kezdőbetű szinonimája). Elterjedt az az elképzelés, hogy a cirill ábécét nem a görög ábécé alapján hozták létre, hanem valamiféle eredetileg szláv ábécéből származik. A kereszténység előtti irodalom gyakorlatilag hiánya azzal magyarázható, hogy a zsidók vagy a keresztények elpusztították mindezt.
Az orosz emigráció körében terjedt el az a gondolat, hogy a legősibb "árja" nép a "rus". Yu. P. Mirolyubov emigráns írt a ruszok létezéséről még a paleolitikumban , amikor nagyon szenvedtek a neandervölgyiek inváziójától. Az 1950-es években kiadta a Veles könyvét , amely állítólag a kereszténység előtti ábécével íródott. Miroljubov azzal érvelt, hogy a szláv írás képezte a latin és a görög, valamint a skandináv rúnák alapját. A modern orosz neopogányság egyik alapítója , V.N.
A szovjet időkben népszerű Valentin Ivanov Ős-Oroszország (1961) című , 1985-ben forgatott regénye említést tartalmaz a „táblákról és születési anyakönyvekről”, vagyis a szlávok kereszténység előtti írásmódjáról [56] .
Az 1970-es évek végén az ezoterikus tanítás megalkotója, A. F. Shubin-Abramov, az 1992-ben önjelölt „Orosz Tudományos, Művészeti és Kulturális Akadémia” „akadémikusa” az ősi szláv ábécéről írt, és szerinte [ 55] , „az általános emlékezet hordozója” és „a beavatottak titkos tudásának őrzője” [53] , az „igazi orosz műveltség” őrzőinek képviselője. Ez az "ősi orosz All-Light Letter" 147 karakterből áll, és 7500 éves [55] . A szerző szerint a klasszikusok műveiben és az ókori szövegekben a betűk nem „laposak”, hanem térben meghatározottak. Régebben az emberiség állítólag tudott térbeli írást olvasni, de aztán az emberek lealacsonyodtak [53] . A „Minden világosság levél” kolosszális „védikus tudást” tartalmazott, és a Teremtő, vagy „Tanárok” adta át az embereknek. Shubin-Abramov és követői e levél minden egyes betűjét hatalmas "ideológiai jelentésűnek" ("többdimenziós materializálódó tárgynak") tekintik, bármely orosz szó - mint rövidítés, összetett titkosított információ hordozója, amelynek "felfedése" a "legmélyebb jelentéssel" felruházott kifejezéseket ad. Shubin-Abramov a "Rus" szónak átfogó jelentést adott, ez "az univerzummá váló Kozmózisokba felemelkedő összes anyag egyesítő és alátámasztó kezdete". Ebben a perspektívában a Földet a „teljesen világos Rusz egy darabjának” tekintik, létrejöttét, a „Kijevi Ruszt” – „a bolygó neve eredeti fővárosa után”. Az "Emberi életrendszer" Shubin-Abramov "ARIAN"-nak nevezte. Azzal érvelt, hogy amikor megjelentek a Földön, az emberek elképzelhetetlen tudással és képességekkel rendelkeztek, de idővel elveszítették ezeket, így a levél betűinek nagy része is elveszett. Ez a leépülés – „körülmetélés” – a „gonosz erők” – „megszállók-héberek” – parancsára történt. Úgy vélte, hogy a „haza újjáéledéséhez” vissza kell térni az eredeti ábécéhez, és fel kell lázadni a „héberek” ellen [55] . A „Minden világos műveltség” újpogány fogalmát számos szerző írása népszerűsíti [53] . Egyes orosz újpogányok a Shubin-Abramov által összeállított naptárt használják, amelyben sok kifejezést a Minden világos műveltség elvei alapján magyaráznak, és magáról a tanról is képet adnak [55] .
Az 1980-as évek elején G. S. Grinevich moszkvai geológus azt állította, hogy olvasott különféle Oroszország területén talált feliratokat [55] , amelyeknek nincs általánosan elfogadott olvasata, vagy nem mindig tekintik őket megfelelő feliratoknak. Grinevich munkahipotézisnek fogadta el a hipotetikus kereszténység előtti szláv írás ("ördögök és vágások írása") szótag jellegének feltételezését. Majd ugyanezekkel a módszerekkel próbálta megfejteni a más írásrendszerekhez is tartozó feliratokat. Ez vezette őt a "szlávok írott nyelvének" létezésének gondolatához, amelyet jóval azelőtt használtak, hogy Cirill és Metód megalkotta volna a szláv ábécét [53] . A legrégebbi krétai írást (" Lineáris A ") a protoszlávoknak tulajdonította. Akkor állítólag el tudta olvasni a Kr.e. 18. századi Phaistos-korong feliratát. e., Krétán található. Véleménye szerint ott rögzítették a „rusic törzs” menekültjeinek panaszait, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket „Rusiuniya”, és Krétára költözni. N. R. Guseva indológus támogatásával Grinevich "felfedezéseit" a Szovetskaja Rossija című újságban tette közzé . A szlávok Grinevich szerint a Kr. e. e. (a szerző a Romániában talált képjelekkel ellátott, Kr. e. IV. évezred terter tábláira hivatkozik). A szláv kultúra állítólag sok más ősi kultúra alapja lett, a szláv írás pedig minden más írásrendszer alapja. Grinevichnek számos követője van, akik ószlávként "olvasnak" különféle szövegeket. Grinevich gondolatait a krasznodari író, A. V. Trekhlebov (Vedagor) vette át , aki közel állt az Ynglizmushoz . Grinevichet "nyelvésznek" és "megfejtőnek" nevezte, és azzal érvelt, hogy a "legősibb szláv írás" "felfedezése" állítólag támogatást kapott a tudományban, a tudósok pedig "szláv rovásírásnak" nevezték ezt az írást [55] .
Az 1980-as évek végén az egykori geológus és tengerész, A. S. Ivancsenko azt írta, hogy a szlávok vagy az „oroszok” találták fel a fonetikus írást. Kultúrájukat tekintve az "oroszok" felülmúlták az ősi "Mezopotámiát". Minden más nemzet tőlük kapta az ábécét, kezdve az etruszkokkal és a trójaiakkal. Ivancsenko szerint az orosz nyelv szavai rövidítések, és a legmélyebb jelentéssel bírnak.
Az 1990-es években Alekszandr Khinevics omszki ezoterikus megalkotta az Ynglism -et, egy újpogány doktrínát, amely ötvözi az ezotériát, a nácizmus ideológiáját és a radikális Rodnoverie-t [57] [55] . Az Ynglisták azt állítják, hogy a különböző emberi fajok, köztük a "fehér faj", különböző csillagképekből származnak [55] . Az Ynglisták számos ábécét hoztak létre, amelyeket szerintük a "szlávok és árják" sok ezer évig használtak. Minden jelnek nemcsak fonetikai, hanem szemantikai jelentése is van (kép). Az orosz nyelv sok szavát rövidítésként értelmezik: például a post (post) alatt „az alkotó saját testének teljes megtisztítását” [53] értjük . Az Ynglisták tanításait a " Szláv-árja Védák " című könyvek fejtik ki, egy hamisítás, amelyet az ősi "szláv-árja" szentírás fordításaként mutatnak be, amelynek legrégebbi részét állítólag 40 ezer évvel ezelőtt hozták létre [57] ] . A "szláv-árja Védákat" maga Khinevics írta [58] [59] .
A kanadai ukrán származású V. Pike bebizonyította az ukránok feltétlen őshonosságát, az ókorban elterjedt Kis-Ázsiában és Európában való letelepedésüket, az ukrán nyelv, írás és vallás elsőbbségét a többi indoeurópai és sok nem indoeurópaival szemben. hagyományok.
Szergej Alekszejev és Yu írók vezették be a szépirodalomba az egyik elsőként az ókori pogány írások gondolatát, amelyeket állítólag a „szakadt óhitűek” őriztek meg . Alekszejev szerint a szlávok a Hiperboreából kikerült "árják" örökösei . Aleksev szerint a szláv kéziratokat állítólag keresztény papok semmisítették meg. Jurij Nikitin író műveiben az " oroszokat " képviselte, mint az összes többi nép kialakulásának alapját. A föníciaiakat "a legtisztább rusznak" tartotta, aki a világ legrégebbi írott nyelvét teremtette meg. Vlagyimir Scserbakov író középiskolásoknak adott ki egy könyvet a Prosveshchenie kiadóban , amelyben gondolatokat fogalmazott meg az oroszok kapcsolatáról az etruszkokkal és trákokkal, a velencei szlávokkal, akik egykor Indiától Nyugat-Európáig éltek, és a helyi népek írást és írást adtak. államiság.
Az ukrán irodalomkritikus, B. I. Yatsenko osztotta az ősi „ukrán ábécé” létezésének és őshonos természetének gondolatát, amely elsődleges a levantei, görög és latin írásmódból származó nyugati szemita (kánaáni) ábécével összehasonlítva. Véleménye szerint a korai vaskorban , ha nem korábban, „egy szláv nép – az ukránok” élt Közép-Európában.
1997-2001-ben a néptörténeti műfajba tartozó művek szerzője , V. N. Demin amatőr expedíciót "Hiperborea" szervezett a Kola-félszigeten . Az expedíció tagjai arról számoltak be, hogy az ősi "árja" civilizáció nyomait találták, köztük "a druidák betűjéhez hasonló ősi jeleket" vagy "rúnákat" a legősibb "Ogham-írásról". Demin és követői azonban nem tettek közzé semmilyen okirati bizonyítékot ezekről a felfedezésekről. Az expedíció tagjainak egyetlen fényképe különféle természetes geológiai képződményeket mutat be. A sziklákon lévő „bevágások”, amelyeket a legősibb paleolit írás „ábécéjeként” értelmeztek, geológusok által hagyott vágásoknak bizonyultak.
Alexander Asov újpogány író , a Veles könyvének népszerűsítője az emlékek tárházának tartja, amely az elmúlt 20 ezer év eseményeit öleli fel. Megalkotta saját változatát a szlávok eredetéről és a kereszténység előtti történetéről, akiket a „ fehér fajjal ” és a hiperboreai bevándorlókkal, az „árjákkal” („árjákkal”) azonosít [55] . Asov a Veles Book számos kiadásában kiegészítette a szövegét számos más művel, mint például a szláv-orosz Védák – Asov „rekonstruált” A Gamayun Bird énekei és a „Kolyada könyve”, amelyeket a hamisító adott ki. A. I. Sulakadzev a XIX. század elején álpogány szövegek, például "Yarilin könyve", "Trizna Boyanova" [60] . Ellentétben a tudósok Sulakadzev kora óta kialakult véleményével, Asov nem hamisnak, hanem valódi kompozíciónak tartja őket, saját olvasmányt és szavakba törést kínál. A „Gamayun madár énekei” „egyfajta szerzői stilizáció, amely az ókori szlávok hipotetikus” csomóírásának álrekonstrukcióján alapul, amelyet a gyűjtemény [„orosz védák”] összeállítói azonosítottak a legendás "jellemzők és vágások"" [61] .
Az 1990-es évek óta az általa állítólagosan felfedezett „régi szláv kezdőbetűk” természetfeletti voltának gondolatát V. A. Chudinov filozófus, Gennagyij Grinevics [53] egyik követője dolgozta ki , aki 2005-ben az intézetet vezette. Az ószláv irodalom és a régi eurázsiai civilizáció az Orosz Természettudományi Tudományok Tudományos Akadémia (RANS) közszervezetében [62] . Chudinov "felfedezte" a szótagírási rendszert, amelyet "runitsának" vagy " Makosh rúnának" nevezett . A „régi orosz feliratok” mellett, amelyeket Chudinov nagy számban olvasott, sok más tárgyon, köztük paleolit emlékeken is talált „feliratokat”, így Chudinov a „runitsa” megjelenését a középső paleolitikum kezdetével köti össze . Egy másik írástípust, amelyet Chudinov kiemelt, „rúdrúnáknak” nevez . Ez egy alfabetikus írás, amely állítólag a középső paleolitikum közepén található "runitsa"-ból származik, és nagyon közel áll a modern orosz ábécéhez. Chudinov „Rúdrúnákat” és „Makosh rúnákat” olvas fel képek tömegén, a paleolit barlangokról készült fényképektől a modern rajzokig [53] , a Nap felszínéről és más űrobjektumokról készült fényképekig [63] . Csudinov terminológiája szerint ezek a „feliratok” szinte mindegyike „implicit”. A Chudinov által használt „implicit feliratok” azonosításának és olvasásának „módszerei” között szerepel, hogy nem magukat a tárgyakat, hanem a fényképeket vagy a könyvekből készült vázlatokat vizsgálják, miközben növelik a kép méretét, fokozzák a kontrasztot, a színek inverzióját - annak érdekében, hogy kicsiben megtalálják. körvonalazza és árnyékolja a „betűk » [53] [64] hasonlóságát . Ezt a módszert saját véleménye szerint csak ő birtokolja. Chudinov a Föld felszínéről és más égitestekről készült fényképeken található feliratok olvasását nagyméretű mesterséges képződmények, az úgynevezett geoglifák (valamint a „szelenoglifák”, „areoglifák” és „helioglifák”) jelenlétével magyarázza. A szerző a fényképek hátterén lévő feliratokat a „ finom világ ” megnyilvánulásaként magyarázza [53] . Chudinov azt állítja, hogy a történelem első civilizációja a "szláv védikus civilizáció" volt, és sok nép, köztük az etruszkok [65] , valójában oroszok [66] .
Azt a gondolatot, hogy a szlávok az „árjáktól” („ősi árják”) származnak, Mihail Zadornov szatirikus népszerűsítette . Ötleteket osztott meg az etruszk írás szláv nyelvéről és a " krétai korongról ". Nem tett különbséget az etruszk feliratok és a Veles könyve között, Zadornov azt állította, hogy az etruszkok "táblákra" írtak. Az ukrajnai Trypillia települések ásatásait meglátogatva összekapcsolta a trypilli kultúrát a szlávokkal. Elmondása szerint „ vonásokat és vágásokat ” talált ott, ami azt jelzi, hogy 6 ezer évvel ezelőtt „volt írásunk”. Azt is állította, hogy Murmanszk közelében léteznek szláv "rovásjelek" a mezolitikum korában [55] .
Egy elterjedt „szláv” ábécé a „betű betű”, amely állítólag az orosz nyelv mögött áll, és egy 49 betűből álló ábécét jelent 7 * 7 táblázat formájában (a 7 egy szent szám). Azt állítják, hogy ennek az ábécének minden betűje és két betű szótagja egy bizonyos képet, rejtett jelentést tartalmaz. Ezekből az orosz nyelvű képekből-betűkből minden szó jött létre, és a képek ismeretében bármelyik szó valódi jelentését felfedheti. Ezeknek a képeknek a jelentése a lehető legelmosódottabb, aminek következtében bármelyik szó összefoglalható alájuk. A „betű betűje” egy módosított cirill ábécé, amelyhez több karaktert is hozzáadtak más ábécékből, valamint tetszőleges neveket és betűértelmezéseket. Támogatói semmilyen bizonyítékkal nem szolgálnak az ábécé hitelességére. A cseppsapka ötlete, más hasonló ábécékhez hasonlóan azt sugallja, hogy az embereknek ki kellett találniuk egy "betűk nyelvét", mielőtt szavakat csináltak volna belőlük, vagyis képre épített, beszélni nem tudó forgatókönyvet kellett volna létrehozniuk. . A levél a Szurgui Egyetem előtti Cirill és Metód emlékművön látható: az emlékmű szenteket ábrázol, akik egy tekercsre mutatnak egy betűvel [67] .
Igor Prokopenko és Oleg Shishkin számos „dokumentumfilm” műsorában a „ REN TV ” orosz szövetségi tévécsatornán (2013, 2014, 2016, 2017 stb.) népszerűsítik az áltörténeti neopogány eszméket, beleértve a Szlávok az „árjákból” („árják”), az ősi kereszténység előtti szláv „rovásírásos könyvek” („ Velesz könyve ”, „ Bojanov-himnusz ”, „Koljada könyve ”) és mindezek „ hivatalos tudomány ” általi elrejtése. [68] .
