Szír forgatókönyv

A szír ábécé  ( uram. 됐렠리 뒝묬 룩똪띝띝 , ʾālep̄ bêṯ sūryāyā vagy 됐 Փ 룣혪띝퐐 , mint a szír ábécé , mint a ʾabgad sūryāyā , valamint más száyri nyelv, mint ʾabgad sūryāyā ) és más alphayris nyelvként használt ʾabgad sūryāyā . mint néhány más asszír nyelvben. e. [1] . 22 betűből áll, amelyek a régebbi arámi ábécé megfelelő betűiből származnak . A betű karaktere kurzív . Az írás iránya jobbról balra.

A betű változatai

A szír írásnak többféle változata volt. A régebbi kéziratok írástípusa estrangela vagy estrangelo ( , a görög στρογγυλος szóból stroggyulos - "kerekített") néven ismert. A legkorábbi fennmaradt feliratok estrangeloban körülbelül 50-ig nyúlnak vissza, és körülbelül 500-ig használták ezt az írást [1] . A szíriai egyház nesztoriánusokra és jakobitákra szakadása 431-ben a szír nyelv és az írás 2 formára - nyugati és keleti - felosztásához vezetett [1] .

A kelet- szír (nesztori, kaldeai, asszír) írás a 7. század elején jelent meg. A szíriai nyelven Madnhaya- nak ( ܡܲܕ݂ܢܚܵܝܵܐ ܡܲܕ݂ܢܚܵܝܵܐ ܡܲܕ݂ܢܚܵܝܵܐ- „keletnek”) hívják, néha svaday ( ܣܘܵܕ݂ܵܝܵܐ ܣܘܵܕ݂ܵܝܵܐ- „népi, mindennapi”), aturaya ( Assyr.  ܐܵܬ݂ܘܿܪܵܝܵܐ- „asszír”), Kaldya ( ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ ܟܲܠܕܵܝܵܐ . A kelet-szír stílus közelebb áll az estrangelo -hoz, mint a nyugat-szír.

A nyugat-szír (jakobita, maronita) írás a 8. század végétől ismert a kéziratos könyvhagyományban. Nyugat- szírül serto- nak ( 룣호호호보 - "kötőjel; betű", ئثغ؝؛سؐ أضت ؛سؐ , serṭo pšiṭo - "egyszerű írás" szóból) hívják. A paleográfiai bizonyítékok azt mutatják, hogy a serto a 3. század eleji Edesszából származó pergamendokumentumokban tanúsított kurzívra vezethető vissza .

A betűk csak mássalhangzókat jelentenek , mint a héberben és az arabban . A 7. század végén vagy a 8. század elején 2 magánhangzó -jelrendszert állítottak össze - a magánhangzókat ( zava ) . Keleten egy pontrendszert alkalmaztak, részben a betűk felett, részben alattuk 8 magánhangzó - 4 hosszú és 4 rövid - megjelölésére. Nyugaton erre a célra a jakobiták némileg módosított kis görög betűket használtak, amelyeket vagy a betűk fölé, vagy alá helyeztek; 5 magánhangzóval képviselve.

Ábécé

A szír írásban minden betű kapcsolódhat ugyanannak a szónak az előző betűihez (a jobb oldaliak), de néhányuk nem kapcsolódik a szó következő betűihez (a bal oldaliak).

A szír írásban nincsenek nagybetűk, vagyis a mondat első betűje méretében nem különbözik a következő betűktől.

Ligatures

Lásd még

• Garshuni

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 Szír ábécé archiválva : 2015. május 24. a Wayback Machine -nél // Encyclopedia Britannica

Irodalom

• Deeringer D, ábécé. — M.: Szerkesztőség URSS, 2004
• Friedrich I. Írástörténet. — M.: Szerkesztőség URSS, 2004

Linkek

• A szír ábécé
• Töltse le a szír betűtípusokat
• Unicode entitáskódok a szír szkripthez