Asszír új arámi

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. június 8-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 35 szerkesztést igényelnek .
asszír új arámi
önnév ........ _ _
Országok Irak Kurdisztán Szíria Irán Törökország
hivatalos státusz Nem
A hangszórók teljes száma 240.000 ember
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

Afroázsiai makrocsalád

sémi család Nyugat-szemita csoport arámi csoport
Írás Szír ábécé
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 —
ISO 639-3 aii
WALS nsy
Etnológus aii
ABS ASCL 4206
ELCat 9289 és 9329
IETF aii
Glottolog assy1241

Az asszír irodalmi nyelv ( Aturaya , Suret ) az asszírok által használt irodalmi újarámi nyelv . Az urmi nyelvjárások alapján.

Az asszír új arám szorosan kapcsolódik a káldeai új arámhoz. Mindkettő a szír nyelv ugyanabból a dialektusából származik , amelyet Asszíriában [1] használtak az ie 5. század között. e. és i.sz. 1. század e. [2] Van némi akkád hatás is, különösen a szókincsben.

Írás jobbról balra, a szír ábécé kelet-szír változata alapján [3] [4] .

Történelem

A klasszikus ókorban az arám volt a kereskedelem, a kereskedelem és a kommunikáció nyelve a Közel-Keleten [5] [6] [7] [8] .

A szír az arámból az akkád nyelvjárások hatására fejlődött ki . A Szíria szó és a szír melléknév a Kr.e. 9. század körül keletkezett. e. mint az Asszíria szó görög korrupciója [9] . A modern asszír nyelven kiterjedt irodalom létezik, amely magában foglalja a Katyn Gabbara című hősi eposzt is .

Grafika

Az asszír új arámi nyelvnek 22 mássalhangzója és 3 magánhangzója van. Mássalhangzó fonémák:

transzliteráció a b g d h w z ḥ ṭ y k l m n s ʿ p ṣ q r s t
levél
kiejtés hangzástól függően [b] [ɡ] [d] [h] [w], [v] [z] [x] [tˤ] [j] [k] [l] [m] [n] [s] a magánhangzótól függően [e] [p] [sˤ] [q] [r] [ʃ] [t], [θ]

Sok mássalhangzót diakritikus jelöléssel jelölnek: 뒴̰ [v], ̟̼ [h], ̼̓ [ɣ], ̦̮ [f], ̟̰ [ tʃ ], ̰̓ [ʤ], ̫̰ [ʒ].

A madár és a zkapa magánhangzóit : ̵̬ ̬̲ taként olvassuk . A zlama kirya magánhangzót a következőképpen olvassuk : ������ ti. A zlam yarykha magánhangzója i-ként vagy e-ként olvasható: 묹 ti, te. A magánhangzó rvaha a ̘ betű, a tetején egy ponttal, és o vagy u : ̘̇ként olvasható . A Rvas magánhangzója az a betű, amelynek alján egy pont van, és u : Ϙgrként olvasható . A hwasa magánhangzó csak az y betű alá kerül, és i -ként olvasható : ̝gr.

A Talkan magánhangzó  egy perjel vagy vízszintes vonal a betű felett, amely azt mutatja, hogy a betű nem olvasható: ̬̄.

A syame vokalizáció , amely a főnevek és melléknevek többes számú grafikus jelzője, általában az utolsó előtti betű fölé kerül: ̬̈.

Fonetika

Asszír mássalhangzó fonémák
Ajak Fogászati ​​/
alveoláris 		Palatális hátul nyelves Uvuláris garat Glottal
tiszta torkollott
orr m n
robbanó p b t d tˤ tʃ dʒ k ɡ q ʔ
frikatívák sibilánsok s z sˤ ʃ
nem szipogók f θ ð x ( ɣ ) ( ʕ ) h
Approximants w l j
Remegő r

Nyelvtan

Főnév

A főnevet a nem (férfi és nőnemű) és a szám (egyes és többes szám) kategóriája jellemzi . A hímnemű főnevek nincsenek megjelölve ( ktava "könyv"), a fő női utótag a -ta (tarbita "oktatás"). A nőnemű főnevek közé tartoznak a női személyek nevei (yimma "anya"), a páros szervek neve (aina "szem"), országok , városok és sarkalatos pontok (Babil " Babilon ", taimna "dél"), valamint egy szám. más szavakkal ( šmaya "ég", laglag "gólya", adat "egyedi"). Néhány szó férfi és nőnemű alakban is használható (duka "hely"). A többes számot grafikusan a syame (két pont) ábrázolja, amely általában a szó utolsó előtti betűje felett helyezkedik el. A többes számú toldalékok a következők: -e (kipa "kő" - kipe), -ane (alula "utca" - alulane), -ate (pnita "körzet" - pniyate) . Néha a többes szám az utolsó mássalhangzó ( topa "kerék" - topape) geminációjával jön létre . Az esetviszonyokat függvényszavakkal fejezzük ki . Az állam kategóriája elveszett a modern asszír nyelvben.

Melléknév

A melléknevek ragozottra (gura "nagy") és változatlanra (jalde "gyors") oszthatók. A módosított melléknevek alakjait a táblázat tartalmazza. A melléknevek összehasonlítási fokát analitikusan fejezzük ki: buš gura "nagyobb", buš gura min kul "legnagyobb".

Singularis Pluralis
Férfias gura alvadt vér
Nőies gurta

Névmás

A független személyes névmások így néznek ki:

Singularis Pluralis
egy ana axnan
2 nál nél axtun
3 m av ani
3f ai

Az alábbiakban bemutatjuk az összes sémi nyelvre jellemző névmási utótagokat:

Singularis Pluralis
egy én an
2 m ux oxun
2f fejsze
3 m u e
3f o

Ezenkívül az asszír nyelvben külön birtokos névmások vannak:

Singularis Pluralis
egy DIY diyan
2 m diyux diyoxun
2f diyax
3 m diyu diye
3f diyo

Például a „munkám” kifejezés lefordítható pulxani -nak vagy pulxana diyi-nek ( pulxana „munka”).

Számok

Az asszírban, akárcsak a többi sémi nyelvben, a számnevek nemben különböznek, és a különböző nemek egyes formái kiejtésben (de nem helyesírásban) egybeestek. A következő számok alakjai 1-től 10-ig:

Férfias Nőies
egy xa xda
2 tre tarte
3 tla
négy arpa
5 xamsa xamis
6 ista ez
7 Savva isva
nyolc tmanya tmane
9 ez egy
tíz izra isar

Ige

Az asszír nyelvnek három igealakja van: I ("alap"), II ("intenzív") és III ("okozati"). Az intenzitás jelentése már rég elveszett, de a fajták részben összehasonlíthatóak a tranzitivitás alapján: az I. fajtában tranzitív és intranzitív igék egyaránt szerepelnek, a II. és III. -ban csak a tranzitív igék. Az infinitivusok a következő sémák szerint alakulnak: p'ala (I), pa'ule (II), map'ule (III).

A jelző módban a következő igeidők különböztethetők meg: jelen hétköznapi, jelen folyamatos, jelen teljes, múlt hétköznapi, múlt hosszú, jövő.

A jelen közönséges időben, amely a ki partikula és az utótagok hozzáadásával jön létre a jussziv (klasszikus szír) formáihoz, egyes számban mindhárom alak nemében különbözik ( xmala "várni"):

Singularis Pluralis
1 m ki xamlin ki xamlax
1f ki xamlan
2 m ki xamlit ki xamlitun
2f ki xamlat
3 m ki xamil ki xamli
3f ki xamla

A hosszú jelenidőt (csak az I. fajtájú igéknél) úgy alakítjuk ki, hogy az infinitivushoz hozzáadjuk a bi partikulát és az utótagokat , miközben a partikulát összeírjuk:

Singularis Pluralis
1 m bixmalevin bixmalevax
1f bixmalevan
2 m bixmalevit bixmaletun
2f bixmalevat
3 m bixmalele bixmalena
3f bixmalela

A jövő idejű paradigma a jelen idejű közönséges paradigmához hasonlít, csak a ki részecske helyett a részecskebit :

Singularis Pluralis
1 m bit xamlin kicsit xamlax
1f kicsit xamlan
2 m bit xamlit bit xamlitun
2f bit xamlat
3 m bit xamil bit xamli
3f bit xml

Az egyszerű múlt idő úgy jön létre, hogy utótagokat adunk a passzív névelő alakhoz (klasszikus szír):

Singularis Pluralis
1 m xml xmillan
1f xml
2 m xmilux xmiloxun
2f xmilax
3 m xml xmilun
3f xml

Szókincs

A modern asszír nyelvben az eredeti szókincsen kívül (gavra "ember", xaya "élni", tla "3") vannak kölcsönzések az arab nyelvből (dars "lecke", sabab "ok"), perzsa nyelv (hammaša "mindig", pardesa "paradicsom"), török ​​(gami "hajó", tammuze "megtisztítani"), kurd (yan "vagy", kirviš "nyúl").

Jegyzetek

  1. ↑ Khan 2008, pp. 6
  2. ↑ Tekoglu, R. & Lemaire, A. (2000). La bilingue royale louvito-phénicienne de Cineköy. Comptes rendus de l'Académie des inscriptions, et belleslettres, année 2000, 960-1006.
  3. ↑ A nesztoriánusok és szertartásaik; George Percy Borz.
  4. ↑ A szír kereszténység rövid története; W. Stewart McCullough.
  5. ↑ Microsoft Word - PeshittaNewTestament.doc (PDF). Letöltve: 2008. november 16. Az eredetiből archiválva : 2008. december 2..
  6. ↑ Bae, C. arámi mint Lingua Franca a Perzsa Birodalom idején (i.e. 538-333). Journal of Universal Language. 2004. március 1-20.
  7. ↑ GR Driver arámi dokumentumai a Kr.e. 5. századról
  8. ↑ A British Survey, a British Society for International Understanding, 1968, 3. oldal
  9. ↑ Rollinger, Robert (2006). "Az "Asszíria" és a "Szíria" kifejezések újra" (PDF). Journal of Near Eastern Studies 65(4): 284-287. doi:10.1086/511103.
  10. ↑ Tsereteli, Konstantin G. (1990). "The velar spirant 0 in modern East Aramaic Dialects", W. Heinrichs (szerk.): Studies in Neo-Aramaic (Harvard Semitic Studies 36), Atlanta, 35-42.

Irodalom

Linkek