Runestone Ryokból

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. november 16-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

A Rök rúnakő ( svédül Rökstenen ) a leghosszabb ismert Rök rúnakő , amelybe 762 rúna van beleírva .

A kő eredeti helye nem ismert, de valószínűleg jelenlegi helyének közelében, az Ödeshög len Östergötlandon , a Rök-plébániatemplomban állt . A kő felirata a 9. század első feléből származik. Minden oldalról befedi a követ, beleértve a tetejét is. A fő szöveget az úgynevezett " kisrúnák " segítségével faragták.

Az egyes rúnák olvasásának és értelmezésének kérdésében teljes az egyetértés a tudósok között, de a szöveg jelentése meglehetősen homályos. A kezdeti szavak azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy a kő egy emlékkő: „Ezek a rúnák Vemudról beszélnek. Varin letette őket elesett fia tiszteletére . Ezt egy költői strófa követi, némi utalással egy elveszett mítoszra. :

Mondd, emlékezetem, milyen zsákmány volt kettő,
amit tizenkétszer bányásztak le a csatatéren,
és mindkettőt együtt vitték el, emberről emberre.
Mondja el még egyszer, aki kilenc törzsben
vesztette életét az osztrogótok között
, és még mindig az első a csatában.
Tjódrik uralkodott,
bátor a csatában,
harcosok kormányosa
a tengeren készen.
Most egy gótikus lovon ül,
pajzsát tartja ,

a habcsók vezetője.

Nagy Theodorik osztrogót királyt valószínűleg Tjodric alatt érti .

Teljes szöveg

Teljes szöveg
Átírt változat rovásírásos szöveg Fordítás
aft uamuþ stonta runaR þaR ᛆᚠᛐ ᚢᛆᛙᚢᚦ ᛌᛐᚨᚿᛐᛆ ᚱᚢᚿᛆᛧ ᚦᛆᛧ Ezek a rúnák Vemudról beszélnek,
n uarin faþi faþiR aft faikion sunu ᚿ ᚢᛆᚱᛁᚿ ᚠᛆᚦᛁᛧ ᛆᚠᛐ ᚠᛆᛁᚴᛁᚨᚿ ᛌᚢᚿᚢ Varin letette őket elesett fia tiszteletére.
sakum ukmini þat huariaR ualraubaR uaRin tuaR . Mondd, emlékezet, milyen préda volt kettő,
þaR suaþ tualf sinum uaRin numnaR t ualraubu ᚦᛆᛧ ᛌᚢᛆᚦ ᛐᚢᛆᛚᚠ ᛌᛁᚿᚢᛙ ᚢᛆᛧᛁᚿ ᚿᚢᛙᚿᛆᚱ ᛆᛚᛚᛚᛐ amelyet tizenkétszer bányásztak a csatatéren,
baþaR somon o umisum monum þat sakum ona ᛓᛆᚦᛆᛧ ᛌᚨᛙᚨᚿ ᚨ ᚢᛆᛁᛌᚢᛙ ᛆᚨᚿᚢᛙ ᚨᚿᛆ és mindkettőt együtt vették, személyről emberre.
rt huaR fur niu altum on urþi fiaru ᚱᛐ ᚽᚢᛆᚱ ᚢᚠᚱ ᚿᛁᚢ ᛆᛚᛐᚢᛆ ᚨᚿ ᚢᚱᚠᛁ ᚠᛁᛆᚱᚢ Mondd meg, ki van a kilenc törzsből
miR hraiþkutum auk tu ᛙᛁᛧ ᚽᚱᛆᛁᚦᚿᚢᛐᚢᛙ ᛆᚢᚿ ᛐᚢ életét vesztette az osztrogótoknál
miR on ub sakaR ᛙᛁᛧ ᚨᚿ ᚢᛓ ᛌᛆᚴᛆᛧ és még mindig minden első a csatában.
raiþ þiaurikR hin þurmuþi stiliR ᚱᛆᛁᚦ ᚦᛁᛆᚢᚱᛁᛆᛧ ᚽᛁᚿ ᚦᚢᚱᛙᚢᚦᛁ ᛌᛐᛁᛚᛁᛧ Tjódrik uralkodott, bátor a csatában, harcosok kormányosa a tengeren készen.
flutna strontu hraiþmaraR sitiR nu karuR o ᚠᛚᚢᛐᚿᛆ ᛌᛐᚱᚨᚿᛐᚢ ᚽᚱᛆᛁᚦᛙᛆᚱᛆᛧ ᛌᛁᛐᛁᛧ ᧴ᛚᛚᛚᛐ Most a pajzsát fogva ül,
kuta sinum skialti ub fatlaþR skati marika ᚿᚢᛐᛆ ᛌᛁᚿᚢᛆ ᛌᚴᛁᛆᛚᛐᛁ ᚢᛓ ᚠᚽᛐᛚᛆᚦᛧ ᛌᚴᛆᛐᛆᛚᛚᛚᛁ gótikus lovon, a meringek vezetője.
þat sakum tualfta huar histR si ku ᚦᛆᛐ ᛌᛆᚴᚢᛙ ᛐᚢᛆᛚᚠᛐᛆ ᚽᚢᛆᚱ ᚽᛁᛌᛐᛧ ᛌᛁ ᚴᚢ Azt mondom, hogy a tizenkettedik
naR itu uituoki on kunukaR tuaiR tikiR sua ᚿᛆᛧ ᛁᛐᚢ ᚢᛁᛐᚢᚨᚴᛁ ᚨᚿ ᚴᚢᚿᚢᚴᛆᛧ ᛐᚢᛆᛁᛁ ᛐᛆᛚᛁᛁ ᛐᛁᛚ ahol a hun lova táplálkozik a csatatéren, húsz király
þ o likia þat sakum þritaunta huariR t ᚦ ᚨ ᛚᛁᚴᚴᛆ ᚦᛆᛐ ᛌᛆᚴᚢᛙ ᚦᚱᛁᛐᛆᚢᚿᛐᛆ ᚽᚢᛆᚱᛁᛁ hazugság. Ezt húszból tizenharmadikként mondom
uaiR tikiR kunukaR szatén t siulunti fia ᚢᛆᛁᛧ ᛐᛁᚴᛁᚱ ᚴᚢᚿᚢᚴᛆᛧ ᛌᛆᛐᛁᚿ ᛐ ᛌᛁᚢᛚᚢᚿᛆᛁ négy király, akik Sjölundban ültek
kura uintur és fiakurum nabnum burn ᚴᚢᚱᛆ ᚢᛁᚿᛐᚢᚱ ᛆᛐ ᚠᛁᛆᚴᚢᚱᚢᛙ ᚿᛆᛓᚢᛙ ᛓᚢᚱᚿ tél, a született négy név közül
iR fiakurum bruþrum ualkaR fim raþulfs su ᛁᛧ ᚠᛁᛆᚴᚢᚱᚢᛙ ᛓᚱᚢᚦᚱᚢᛙ ᚢᚿᛚᚴᛆᛧ ᚠᛁᛙ ᚱᛆᚦᚢᚢᛌᛌ négy testvér. Valka öt neve, fiai
niR hraiþulfaR fim rukulfs suniR hoislaR fim haruþ . Rodfuls. Öt Reidulf, Rugulf fiai, öt Heisley, fiai
s suniR kunmuntaR fim birnaR suniR ᛌ ᛌᚢᚿᛁᛧ ᚴᚢᚿᛙᚢᚿᛐᛆᛧ ᚠᛁᛙ ᛓᛁᚱᚿᛆᛧ ᛌᚢᚿᛁᛧ Hordsa, öt Gunnmund, Bjorn fiai
nuk m--- m-- alu --ki ainhuaR -þ… …þ … ftiR fra ᚿᚢᚴ ᛙ ᛙ ᛆᛚᚢ ᚴ ᛁ ᛆᛁᚿᚽᚢᛆᛧ ᚦ ᚦ ᚠᛐᛁᛧ ᚠᚱᛆ Most elmondom az egész történetet. Valaki…
sagwm mogmeni þad hoaR igold ᛋᚨᚷᚹᛗ ᛗᛟᚷᛗᛖᚾᛁ ᚦᚨᛞ ᚺᛟᚨᚱ ᛁᚷᛟᛚᛞ Mondom a fiataloknak, az utódoknak
iga oaRi goldin d goonaR hosli ᛁᚷᚨ ᛟᚨᛉᛁ ᚷᛟᛚᛞᛁᚾ ᛞ ᚷᛟᛟᚾᚨᛉ ᚺᛟᛋᛁᛚ Ingvald, akinek adósságát felesége feláldozásával törlesztette.
sakum ukmini uaim si burin ni ᛌᛆᚴᚢᛙ ᚢᚴᛙᛁᛆᛁ ᚢᛆᛁᛙ ᛌᛁ ᛓᚢᚱᛁᚿ ᚿᛁ Ezt mondom a fiatal, született utódoknak
Az þR troki uilin a þat knuo knat ᚦᛧ ᛐᚱᚨᚴᛁ ᚢᛁᛚᛁᚿ ᛁᛌ ᚦᛆᛐ ᚴᚿᚢᚨ ᚴᚿᛆᛐ birkózó. Ő itt Vilen. Nyerhetett
i iatun uilin is þat ᛁ ᛁᛆᛐᚢᚿ ᚢᛁᛚᛁᚿ ᛁᛌ ᚦᛆᛐ óriás. Ő itt Vilen. Serke.
sakum ukmini ur ᛌᛆᚴᚢᛙ ᚢᚴᛙᛁᚿᛁ ᚦᚢᚱ Mondom a fiataloknak: Thor
sibi uia uari ᛌᛁᛓᛁ ᚢᛁᛆ ᚢᛆᚱᛁ Vie Sibbe,
ul niruþR ᚢᛚᚿᛁᚱᚢᚦᛧ kilencven éves, nemzett (fiút)

Szövegértelmezés

A szövegnek többféle értelmezése létezik, amelyek esetenként egymást kizáró értelmezéseket adnak a részeinek. Modern a teszt greppaminni műfajban írt értelmezése : kérdések vagy találós kérdések ugyanolyan titokzatos költői nyomokkal váltakoznak. [1] Ebbe az értelmezésbe szervesen illeszkedik a király lován ülő Theodorik (aki i.sz. 526-ban halt meg) szobráról szóló verses strófa , amelyet 801-ben Ravennából Aachenbe szállított I. Nagy Károly [2] . A szobor nagyon híres volt, és Theoderic-et lóháton ábrázolta, bal vállán pajzzsal, jobb kezében kinyújtott lándzsával. Meroving a frankok királyának családjának a neve – a 10. századi, a Rök-kő szövegével párhuzamos angol „Deor” költemény szerint Franks Theodorik , Klodvig fia száműzetésben uralkodott Meranban. 30 év [3] . 2020-ban megjelent a szöveg egy olyan interpretációja, amely egy emlékképletből és kilenc (válaszok nélküli) találós kérdésből állt, amelyek a Naphoz (kilenc rejtvényből öt), Odinhoz , Vidarhoz és Ragnarokhoz kapcsolódnak . [4]
Másik interpretációt adott a szövegnek Otto von Friesen , aki 1920-ban monográfiát adott ki a feliratról. A þiaurikʀ szöveget nem Theodorik neveként olvassa, hanem a Reidgothok vezetőjeként. A szöveg fő üzenetét úgy értelmezik, mint az olvasót, hogy bosszút álljon Vemudért, Varin fiáért, aki húsz királlyal vívott csatában esett el.

Elias Wessen 1958-ban publikálta a szöveg olvasatát, amelyet a RAÄ a mai napig használ .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ The Academy of Odin: válogatott tanulmányok a régi skandináv irodalomról. . - Odense: University Press of Southern Denmark, 2011. - 426 oldal p. — ISBN 9788776745899 , 8776745899.
  2. ↑ Andren, A. Jennbert, K. Raudvere, C. "Old Nore Religion: Some Problems and Prospects" // Old Nore Religion in Long Term Perspectives: Origins, Changes and Interactions, an International Conference in Lund, Svédország, június 3- 7, 2004 . Nordic Academic Press. ISBN 91-89116-81-X . S. 11.
  3. ↑ Deor
  4. ↑ Svensk översättning av Rökstenens text  (svéd) . Göteborg Egyetem. Letöltve: 2020. január 20.

Irodalom

Linkek