Régi svéd

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. január 2-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Régi svéd
Országok Svédország, Finnország és Åland
kihalt századra modern svédvé fejlődött
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

germán ág Észak-német csoport Kelet-skandináv alcsoport
Írás rúnák , latin
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97
ISO 639-1
ISO 639-2
ISO 639-3
NYELVÉSZ Lista nem swe
Glottolog öregek1252

Az ósvéd ( svéd fornsvenska ) a svéd nyelv történetének egy korszaka , amely hagyományosan rovásírásos svéd (kb. 800-1225), klasszikus ósvéd (kb. 1225-1375) és késő ósvéd (kb. 1375-1526) szakaszra oszlik. .) [1] [2] .

Az ósvéd az óskandináv keletskandináv dialektusaiból fejlődött ki . A svéd és a dán nyelv legkorábbi, 800 és 1100 között beszélt formái a kelet-skandináv dialektusai voltak, és rovásírásos svédnek, illetve dán rovásírásosnak nevezik , mivel abban az időben minden szöveget rúnákkal írtak . A különbségek azonban csekélyek voltak, és ezek a dialektusok a 12. század körül kezdtek igazán eltérni egymástól , és a 13. században lettek ósvédek és ódánok .

A klasszikus ósvéd jelentősen eltért a modern svédtől: bonyolultabb esetszerkezettel rendelkezett, és még nem tapasztalta a nemek csökkenését. A főneveket, mellékneveket, névmásokat és határozott számneveket négy esetben utasították el: névelő , genitivus , dativus és accusative .

Fejlesztés

Klasszikus ósvéd

A vizigót törvény megírása a klasszikus ósvéd (1225-1375) kezdetét jelentette. Ez volt az első latin betűs ósvéd dokumentum, legrégebbi töredéke 1225 -ből származik .

A régi svéd viszonylag stabil volt ebben az időszakban. Az óskandináv nyelvből örökölt hangtani és nyelvtani rendszerek meglehetősen jól megőrződnek, és nem tapasztaltak jelentős változást. Ennek az időszaknak a legtöbb szövege latinul íródott , mivel ez volt a tudomány és az egyház nyelve . Az ósvéd nyelvet azonban könyvnyelvként is használták, főleg törvényeket írtak benne; az ebből az időszakból fennmaradt 28 kéziratból 24 jogi szöveg [3] . Az ósvédre vonatkozó adatok nagy része ezekből a törvényekből származik [4] . A törvények mellett több vallási és költői szöveg is született ósvéd nyelven.

Késő ósvéd

A stabil klasszikus ósvéd korszaktól eltérően a késő ósvéd nyelv (1375-1526) számos változáson ment keresztül, beleértve a nyelvtani egyszerűsítést és a magánhangzóváltásokat is, így a 16. században a nyelv nem sokban különbözött a moderntől. Az Újszövetség 1526 - os kinyomtatása jelentette a modern svéd nyelv kezdetét.

Ebben az időszakban az ósvéd nagy mennyiségű új szókincset szív fel, főleg latinból , alnémetből és dánból . A kalmári unió szerződésének 1397 - es aláírása után a dán írástudók bevitték a danizmusokat az írott nyelvbe.

Helyesírás

A régi svéd a modern svédben nem található betűket használt: æ és ø a modern ä és ö helyett , a þ pedig a / ð / (pl. riþa 'menni') és a / θ / (pl. þing  'dolog') jelentése. ). 1375 körül th és dh váltotta fel. A gh kombináció frikatív hangot jelöl (például øgha - "szem").

Az i graféma az /i/ és a /j/ fonémákat jelentheti (például siäl ("lélek") - a mai svédül själ ). A hosszúságot írásban adták át, például fal - "esés" > falla - "esés" (a modern svédül - ősz) és naal  - "tű".

Az aa és oe betűk kombinációit gyakran úgy írták, hogy egyik betű a másik fölé emelkedett és kisebb, ami a modern å, ä és ö betűk kialakulásához vezetett.

Nyelvi jellemzők

Fonológia

Az ósvéd nyelvben a szótőszó lehet rövid (VC), hosszú (V:C, VC:) vagy extra hosszú (V:C:). A késő ósvéd korszakban a rövid gyökérszótagokat (VC) meghosszabbították és az extra hosszú szótagokat (V:C:) lerövidítették.

A korai ósvédnek nyolc magánhangzója volt: /iː, yː, uː, oː, eː, aː, øː, ɛː/. A magánhangzóváltás ( svéd stora vokaldansen ) a késő ósvéd korszakban történt, és a következő hatásokat váltotta ki:

A mássalhangzók szinte megegyeztek a mai svédben, de voltak /ð/ és /θ/ mássalhangzók is, amelyek a mai svédben hiányoznak.

Morfológia

Név Főnév Klasszikus ósvéd

A modern és az ósvéd közötti meghatározó különbség az utóbbi bonyolultabb nyelvtani rendszerében rejlik. Az ósvédben a főnevek, melléknevek, névmások és egyes számnevek négy esetben lettek elutasítva ( névnév , genitivus , datívus és accusative ), míg a modern svédben ez a rendszer teljesen eltűnt (néhány nyelvjárást leszámítva). Három nyelvtani nem is volt (férfi, nőnemű és semleges), amelyek ma is sok dialektusban fennmaradtak, de csak kettő maradt meg a szabványosított nyelvben. Az ósvéd nyelvnek ezek a sajátosságai megtalálhatók a modern izlandi és feröeri nyelvben, ahol a főnevek deklinációja közel azonos.

A főneveknek két deklinációja volt: gyenge és erős. [5] A gyenge hímnemű, nőnemű és semleges főneveket eltérően ragozták egymástól. Legalább három csoportja volt az erős hímnemű főneveknek, három csoportja az erős nőnemű főneveknek és egy csoportja az erős semleges főneveknek.

Az alapok típusai

  • Magánhangzóalapok (erős deklináció)
    • -a alapján
      • -a _
      • in -ja
      • in -ia
    • -ō - ból ered
      • hogy -ō
      • -jō - ban
      • -iō - ban
    • -i alapján
    • -u -ban ered
  • Bázisok -n -ben (gyenge deklináció)
    • -an _
    • in -ōn , -ūn
    • in -īn
  • Más mássalhangzók alapjai
    • egyszótagú tövek
    • -r alapján
    • -nd-n alapul

A következő a fisker (hal), a sun (fia), a siang (ágy), a skip (hajó), a biti (darab) és a vika (hét) deklinációja: [6]

Férfi.b. rajta Férfi.b. u női is Házasodik rajta Férfi.b. egy női hogy ōn
Mértékegység Manó. fisker nap siang kihagyni biti vika
Rod.p. fiks sunar siangar kihagyja bita viku
Adatok p. fiski syni siangu skipi bita viku
Win.p. fisk nap siang kihagyni bita viku
Többes szám Manó. fiskar Synir siangar kihagyni bitár vikur
Rod.p. fiska suna sianga skipa bita vikna
Adatok p. fiskum sunum siangum skipum bitum vikum
Win.p. fiska syni siangar kihagyni bita vikur
Késő ósvéd

1500-ra az esetek száma az ósvéd nyelvben négyről kettőre csökkent ( névnév és genitivus ). A datívus eset azonban a huszadik század több nyelvjárásában is fennmaradt.

Emellett a 15. század folyamán eltűntek a hím és nőnemű főnevek, névmások és melléknevek különálló ragozási rendszerei. Csak két nem maradt meg a standard svéd nyelvben, bár sok dialektus még mindig három. A személyes névmások régi datatív alakjai közvetlen tárgyalakokká váltak ( honom , henne , dem ; hé, her, övék ), a -s pedig egyre gyakoribbá vált a genitivus egyes számban.

Melléknév

A mellékneveket és egyes számneveket a meghatározandó főnév neme és kis- és nagybetűje alapján elutasították. [7] Az alábbiakban egy táblázatban látható a gyenge melléknevek deklinációja. [nyolc]

Férfi.b. női Házasodik
Mértékegység manó. -én, -e -a, -æ -a, -æ
Mértékegység cosv.p. -a, -æ -u, -o -a, -æ
Többes szám -u, -o -u, -o -u, -o
Ige

Az igék az ósvéd nyelvben személy és szám szerint voltak ragozva. Négy gyönge és hat erős igék ragozása volt. [5] A gyenge és erős igék közötti különbség a múlt idő ( preterit ) képződésének módjában van: az erős igék megváltoztatják a gyökér magánhangzóját, míg a gyenge igék utótagot ( þ , d vagy t ) adnak hozzá. [9] A késő ósvéd nyelvben a ragozási rendszer leegyszerűsödött, és megszűnt az igék megegyezése az alany személyében és számában.

Erős igék

Az alábbiakban a bīta (harapás), biūþa (ajánlat), værþa (lesz), stiæla (lop), mæta (mér) és fara (menni) igék ragozása látható. [9]

Erős igék
I. csoport csoport II csoport II IV. csoport V. csoport csoport VI
Főnévi igenév bita biūþa værþa; Varya st(i)æla m(i)æta fara
Múlt idejű melléknévi igenév bitin buþin (v)urþin sztulin; stolin m(i)ætin farin
Jelen idejű melléknévi igenév bitande biūþande værþande stiælande mætande farande
Jelen idejű jelző
iak/jaek cséplőmunkás bizuer værþer stiæler maeter messzebbre
þū cséplőmunkás bizuer værþer stiæler maeter messzebbre
han/hōn/þæt cséplőmunkás bizuer værþer stiæler maeter messzebbre
vi(r) bitom biūþom værþom stiælom mætom farm
ī(r) bitin biūþin værþin stiaelin maethin farin
þē(r)/þā(r)/þē bita biūþa værþa stiæla mæta fara
Múlt idő jelző
iak/jaek tét mindkét fajta acél- mat forr
þū bett bøþt változat stalt árboc erőd
han/hōn/þæt tét mindkét fajta acél- mat forr
vi(r) bitum buum v)urþom stalom matom tól től
ī(r) bitin buþin (v)urþin sztálin matin be
þē(r)/þā(r)/þē bitu buyu (v)urþo stalo mato fōro
Jelen kötőszó
iak/jaek harapás bize værþe stiæle mæte viteldíj
þū harapás bize værþe stiæle mæte viteldíj
han/hōn/þæt harapás bize værþe stiæle mæte viteldíj
vi(r) bitom biūþom værþom stiælom mætom farm
ī(r) bitin biūþin værþin stiaelin maethin farin
þē(r)/þā(r)/þē bitin biūþin værþin stiaelin maethin farin
Múlt kötőszó
iak/jaek biti bui v)urþe állott társ szabad
þū biti bui v)urþe állott társ szabad
han/hōn/þæt biti bui v)urþe állott társ szabad
vi(r) bitum buum v)urþom stalom matom tól től
ī(r) bitin buþin (v)urþin sztálin matin be
þē(r)/þā(r)/þē biti(n) bui(n) (v)urþin sztálin matin be
Kötelező hangulat
þū harapás bize værþ stiæle mæte viteldíj
vi(r) bitom biūþom værþom stiælom mætom farm
ī(r) bitin biūþin værþin stiaelin maethin farin
Gyenge igék

A gyenge igék négy osztályba sorolhatók: [5]

  • Első ragozás : -a(r) , -ā(r) igék jelen időben. A legtöbb ige ebbe az osztályba tartozik.
  • Második ragozás : -e(r) , -æ(r) igék jelen időben.
  • Harmadik ragozás : -i(r) , -ø(r) igék jelen időben.
  • Negyedik ragozás : Ezek az igék többé-kevésbé szabálytalanul ragadnak. Csak vagy húsz ilyen ige van.

A négy ragozás mellett a gyenge igék a múlt idejű végződéstől függően a következő három osztályba sorolhatók: [5]

  • Én : - Igen
  • II : -de
  • III : -te
Személyes névmások

Az alábbiakban egy táblázat a személyes névmások ósvéd nyelvében : [5] [10]

Egyedülálló Többes szám
1 személy 2 fő 3. személy férfi/nő/vö. 1 személy 2 fő 3. személy férfi/nő/vö.
Manó. iak, jaek zu han/hon/þæt vi(r) én(r) þe(r) / þa(r) / þe, þøn
Rod.p. min vékony hans / hænna(r) / þæs var(a) iþer, iþra þera / þera / þera
Adatok p. mæ(r) þæ(r) hanum / hænni / þy os iþer þem / þem / þem
Win.p. mik yik han / hana / þæt os iþer þa / þa(r) / þe, þøn
Számok

Az egytől négyig tartó számok mind a négy esetben és három szám esetében elutasításra kerülnek. A táblázat a névelő eset alakjait mutatja. A négynél nagyobb számok nem csökkennek. [5]

Régi svéd svéd Régi svéd svéd
egy ēn, ēn, ēt en, ( dialect. f. e, ena), ett tizenegy ællivu Elva
2 twē(r), twār, tū två, tu 12 tolf tolv
3 þrī(r), þrēa(r), þrȳ tre 13 þrættān tretton
négy fiūri(r), fiūra(r), fiughur fyra tizennégy fiughurtan fjorton
5 fǣm fem tizenöt fǣm(p)tan femton
6 szæx szex 16 sæxtān sekrestyés
7 ül sju 17 szitán sjutton
nyolc atta etta tizennyolc atertan arton ( arch. aderton )
9 nio nio 19 nitān nitton
tíz tio tio húsz tiughu tjugo

A 21-29, 31-39 stb. számok a következőképpen alakulnak: ēn ( twēr , þrīr stb.) ok tiughu , ēn ok þrǣtighi stb. [5]

Régi svéd svéd Régi svéd svéd
harminc þrǣtighi trettio 70 sitighi sjuttio
31 ēn ok þrǣtighi trettioett 80 attatighi Attio
40 fiuratighi firtio 90 niotighi nittio
ötven fǣmtighi femtio 100 hundraþ hundra
60 s(i)æxtighi sextio 1000 þūsand tusen

Szintaxis

Az ósvéd szórend az összetett igerendszer miatt szabadabb volt, mint a modern nyelvben. A tárgy elhagyható, hasonlóan az olyan nyelvekhez, mint a spanyol vagy a latin , mivel az ige szerkezete már minden szükséges információt közölt.

A névleges csoportban a definíció a genitivusban állhat a definiálandó szó után és előtt is, vagyis mondhatjuk házát és házát is . Ugyanez vonatkozik a névmásokra és a melléknevekre is. A késő ósvéd nyelvben a genitív attribúció sokkal ritkább lett, és szinte mindig a definitív elé helyezik. Bár ez ismét minden dialektusban előfordult ( például Västgötska ). [tizenegy]

Példák szövegekre

Västgötalagen

Ez egy részlet a Gotlandi Törvényből ( Västgötalagen ), a legrégebbi folyamatos svéd szövegből. A 13. században állították össze, és az ósvéd nyelv kialakulását jelzi.

Régi svéd :

Dræpær maþar svænskan man eller smalenskæn, innan konongsrikis man, eigh væstgøskan, bøte firi atta ørtogher ok þrettan markær ok ænga ætar bot. […] Dræpar maþær danskan man allæ noræn man, bøte niv markum. Dræpær maþær vtlænskan man, eigh ma frid flyia vagy landi sinu oc j æth hans. Dræpær maþær vtlænskæn prest, bøte sva mykit firi sum hærlænskan man. Præstær skal i bondalaghum væræ. Varþær suþærman dræpin ællær ænskær maþær, ta skal bøta firi marchum fiurum þem sakinæ søkir, ok tvar marchar konongi.

Modern svéd :

Dräper man en svensk eller en smålänning, en man ifrån konungariket, men ej en västgöte, så bötar man tretton marker och åtta örtugar, men ingen mansbot. […] Dräper man en dansk eller en norrman bötar man nio marker. Dräper man en utländsk man, skall man inte bannlysas utan förvisas till sin ätt. Dräper man en utländsk präst bötar man lika mycket som för en landsman. En präst räknas som en fri man. Om en sörlänning dräps eller en engelsman, skall han böta fyra marker till målsäganden och två marker till konungen.

Szent Erik élete

Ez a IX . Erikről szóló szöveg (szül . kb. 1120  - † 1160. május 18. ) megtalálható a Codex Bureanusban, amely a 14. század közepéről származó régi svéd kéziratok gyűjteménye. [12]

Hǣr viliom wī medh Gudz nādhom sighia medh faam ordhom aff thø̄m hælgha Gudz martire Sancto Ērīco, som fordum war konungher ī Swērīke. Bādhe aff ǣt ok ædle han war swā fast aff konunga slækt som aff androm Swērīkis høfdingiom. Sidhan rkit var v̄tan forman, ok han var kiǣr allom lanzins høfdingiom ok allom almōganom, thā valdo thē han til konungh medh allom almōghans gōdhwilia, ok sattis hedherlīca ā konunghx Upsala.

Lásd még

Irodalom

  • Wessen E. Skandináv nyelvek. 1949

Linkek

Jegyzetek

  1. O. K. Popov. svéd nyelv . Rövid irodalmi enciklopédia. Hozzáférés időpontja: 2015-01-22. Az eredetiből archiválva : 2015. január 22.
  2. Fortescue, Michael D. Történeti nyelvészet 2003: válogatott előadások a 16. Nemzetközi Nyelvtörténeti Konferenciáról, Koppenhága, 2003. augusztus 11-15 . John Benjamins Publishing Company 2005. p. 258. A Google Könyveken keresztül érhető el .
  3. Bandle, Oskar; Elmevik, Lennart; Widmark, Gun. Az északi nyelvek: Az északi germán nyelvek történetének nemzetközi kézikönyve. 1. kötet Walter de Gruyter 2002. Elérhető a Google Könyveken keresztül .
  4. Klassisk- och yngre fornsvenska Archiválva : 2001. január 26. a Wayback Machine -nél . Svenska sprakhistoria. Letöltve: 2015-01-22.
  5. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 Noreen, Adolf: Altschwedische Grammatik, mit Einschluss des Altgutnischen Archiválva : 2008. szeptember 19. a Wayback Machine -nél . 1904. Letöltve: 2009. 28. 10.
  6. Faarlund, Jan Terje . Nyelvtani viszonyok a változásban . John Benjamins Publishing Company 2001. p. 249. A Google Könyveken keresztül érhető el .
  7. Pettersson, Gertrud. Svenska språket under sjuhundra år . Lund 2005.
  8. Wischer, Hilse; Diewald, Gabriele. Új elmélkedések a grammatizálásról . John Benjamins Publishing Company 2002. p. 52. A Google Könyveken keresztül érhető el .
  9. ↑ 1 2 germán nyelv: konjugált régi svéd igék Archivált 2016. augusztus 21. a Wayback Machine -nél . Verbix.com . Letöltve: 2009-10-28.
  10. Roelcke, Thorsten. Typologie variációk: ein sprachtypologisches Handbuch der europäischen Sprachen in Geschichte und Gegenwart . Walter de Gruyter 2003. p. 195. A Google Könyveken keresztül érhető el .
  11. Néhány szó és kifejezés a Västgötska nyelven . Letöltve: 2016. július 30. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 20.
  12. Gordon és Taylor régi skandináv olvasmányai archiválva 2021. október 22-én a Wayback Machine -nél . Lexikon.ff.cuni.cz . Letöltve: 2009-10-28.