Norn

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. január 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
norn
Országok Shetland , Orkney
A hangszórók teljes száma
Állapot kihalt
kihalt 19. század
Osztályozás
Kategória Európa nyelvei

indoeurópai család

germán ág skandináv csoport Nyugat-skandináv alcsoport
Írás latin (a fennmaradt szövegek helyesírása angol-skót)
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 —
ISO 639-3 nrn
Nyelvi szféra 52-AAA-ac
NYELVÉSZ Lista nrn
IETF nrn
Glottolog oldn1246

A norn ( eng.  Norn ) egy skandináv nyelv , az Orkney- és a Shetland-szigeteken elterjedt, és a 18. (más források szerint a 19. ) században kihalt .

Orkney és Shetland skandináv gyarmatosítása a 9. században kezdődött, és a norvég (későbbi dán ) király uralma alatt maradtak egészen 1468 -ig (Orkney) és 1469 -ig (Shetland), amikor I. Keresztény elzálogosította őket III. Jakab skót királynak .

A norn nyelv az észak-germán csoport nyugat-skandináv alcsoportjába tartozott . Mivel a szigetek betelepülése főként Norvégia délnyugati részéről (ma Vestland ) történt, Norn számos, erre a területre jellemző nyelvjárási sajátosságot mutat, különösen az intervokális /ptk/ megszólaltatását és a /θ/ átmenetét, ill. /ð/ /t/-re, illetve /d /-re (a /θ/ átmenet /t/-re a feröeri nyelvre is jellemző ).

A norn nem volt írott nyelv, de viszonylag késői antikváriumokban maradt fenn: 1693 -ban James Wallace pap az Orkney-szigetekről szóló leírásába beépítette a Miatyánk orkney-i változatát. 1774 -ben George Low számos shetlandi szöveget rögzített Fula szigetén , köztük a Miatyánk shetlandi változatát és az összes norn szöveg közül a leghosszabb, a Hildinakvadet balladát. Lowe feljegyzései meglehetősen megbízhatatlanok, mivel ő maga nem volt norn nyelvű, és angol helyesírást használt, és Marius Hägstad 1900-ban Oslóban kiadta a ballada jegyzetekkel ellátott változatát. Nornt nyelvileg is tanulmányozta a feröeri Jacob Jacobsen és a skót Hugh Marwick.

Norn jelentős hatással volt Orkney és Shetland helynevére , valamint az angol-skótok helyi dialektusaira , különösen annak orkney-i dialektusára . Maga a norn viszont a skót nyelv (angol-skót) jelentős lexikális hatásán ment keresztül: az angol szavak még a fő szókincsbe is behatoltak, ami a Miatyánk, Hildin balladájának és találós kérdéseknek példáján is látható. A 18. század végére , amikor Lowe a szövegeit írta le, szinte már nem volt norn beszélő. 1850 -ben meghalt Walter Sutherland, aki az utolsó ember volt, aki néhány mondatot tudott norn nyelven.

Mintaszövegek

Shetlandi "guddick" ( rejtvény ) olyan nyelven, amelyet Jacob Jacobsen Unst -on , a Shetled-szigetcsoport legészakibb szigetén hallott és írt le az 1890-es években. Ugyanez a találós kérdés a Feröer-szigeteken is hallható ( lásd itt ).

Shetland Norn ( Jacob Jacobsen ) Fira honga, fira gonga, Fira staad upo "skø" Twa veestra vaig a bee És een comes atta driljandi. feröeri Fýra hanga, fýra ganga, Fýra standa uppí sky Tvey visa veg á bø Og ein darlar aftast angol fordítás Négy lóg, négy jár négyen állnak az ég felé, Kettő mutatja az utat a mezőre És az egyik remegve jön mögötte izlandi Fjorir hanga, fjorir ganga, Fjórir veg vízum, Tveir fyrir hundum verja Einn ftir drallar, sa er oftast sauurugur

A válasz „tehén”. 4 mellbimbó lóg, 4 láb jár, 2 szarv és 2 fül emelkedik az ég felé, két szem mutatja az utat a mezőn és egy farok lóg mögötte.

Hildina balladája " Hildinakvadet "

A balladát [1] George Low skót pap rögzítette foula -i utazásai során az 1770-es évek elején. Low még csak csekély mértékben sem értette a norn nyelvet, így a szöveg „fülre való átírása” egyértelműen fonetikailag pontatlan, bár megértette a nyelv és az angol közötti különbséget például a „J” betű használatával. többször is a szövegben, hogy jelezze a "yot" hangot, ahogy az a skandináv nyelvekben szokásos (lásd a szöveget). Marius Hægstad norvég nyelvész Lowe szövege alapján megpróbálta rekonstruálni az eredetit a szöveg pontos Norn-felvételével. Cikke egy 1900-ban megjelent lapban [2] jelent meg .

Érdekesség, hogy az egyik skandináv népdalénekes, Harald Voss a Hildinakvadet zenei kísérettel adta elő.

Szöveg Lowe bejegyzésében

Da vara Jarlin d'Orkneyar Frinda sǐn spur de ro számára Whirdi an skilde meun A mi üveg buryon burtaga. Vagy vanna ro eidnar fuo Tega du meun a mi üvegburyónk Kere friendè min yamna men Eso vrildan stiendi gede min vara to din. Jom keimir cullingin Fro liene burt Asta Vaar hon fruen Hildina Hemi stu mer stien. Whar an yaar elonden Ita kan sadnast wo Egy scal vara kunde Wo osta tre sin reithin ridna dar fro Kemi Orkneyar Jarlinnak Vilda mien sante Maunis I Orknian u bian sian Hazudok messze diar. Kimerin Jarlinban U klapasse Hildina On de kidn quirto Vult doch, fiegan vara moch vagy fly din. Elde vilda fiegan vara Fy min u alt sin Ans namnu wo Tehát minyach u ere min heve Orkneyar kingè ro. Nu di skall taga dor yochwo És u ria dor to strandane nir U yilsa fy minu avon Blit an ear ne cumi i dora band. Nu Swaran Konign Szóval mege gak honon i muthi Whath ear di ho gane mier Daute buthe. Trettì merkè vath ru godle Da skall yach ger yo U all de vara sonna kevésbé So linge sin yach liva mo. Nu linge stug an konign U linge wo a swo Wordig vaar dogh muge sone Yacha síelő viteldíj moga so minde yach angan u frien Rost wath comman mier to landa. Nu swara Hiluge Hera geve honon átverés Taga di gold firre Hildina Sin yach skall liga dor fram. Estin whaar u feur fetign Agonga kadn i sluge Feur fetign sin gonga Kadn i pluge. Nu stienderin Jarlin. U linge wo an wo Dese mo eke Orknear Szóval linge san yach lava mo. Nu eke tegaran san Sot Koningn fyrin din U alt yach egy Hilhugin Widn ugare din arar. Nu swarar an frauna Hildina U dem san idne i fro Di slo dor a bardagana Dar comme ov sin mo. Nu Jarlin an genger I vadlin fram U kadnar sina mien Geven Skeger és Orkneyan. Han u cummin In u vod lerdin Fronde ventilátor kar Vel burne mun. Nu fruna Hildina On genger i vadlin fram Fy di yera da ov man dum Dora di spidlaikì mire man. Nu megesküdtem egy Hiluge-ra Crego átverést hajtott végre Gayer és Jarlin frinde Din an u fadlin in. Nu fac an Jarlin dahuge Dar min de an engine gro Egy keleti ans hatalmas ei Fong ednar u vaxhedne több neo. Di lava mir gugna Yift bal yagh fur o lande Gipt mir nu fruan Hildina Vath godle u fasta bande. Nu bill on heve da yals Guadne bore u da kadn Sina kloyn a bera do skall Fon fruna Hildina verka wo sino chelsina villya. Hildina liger wo chaldona U o dukrar u grothe Min du buga till bridlevsin Bonlother u duka dogha. Nu Hildina askar feyrinről Sien di gava mier élőben Ou skinka vin Ou guida vin. Duska skinka vin, u guida vin Tinka kutya eke wo Jarlin egy gougha itt din. Watha skilde tinka Wo jarlin gouga itt min Hien minde yagh inga forlskona Bera fare kera fyrin min. Da gerde on fruna Hildina On bar se mien ot A szuverén fesztiválon Fysin és quarsin sat. Da gerde un fruna Hildina A bard im ur Hadlin burt sien on laghde Gloug I osta jatha port. Nu iki visti an Hiluge Ike ov till do Eldin var commin i lut U stor u silkè sark ans smo. Nu leveren keret Hiluge du kereda Fraun Hildina du Gevemir live u gre Szóval mege u gouga gre Skall kutya swoo Skall lathì min heran I bardagana fwo. Du tuchtada lide undocht yach Swo et sa ans bugin bleo Dogh Casta ans hatalmas I mit fung u vexemir mise meo. Nu tachte on heve fwelsko Ans bo vad mild u stien Dogh skall aidè misè Koningnsens Vadna vilda mien.

Jegyzetek

  1. ↑ Ballada . Hozzáférés dátuma: 2012. február 29. Az eredetiből archiválva : 2013. október 24.
  2. ↑ Marius Hægstad "Hildinakvadet, med utgreidung um det norske maal paa Shetland i eldre tid" (1900)

Irodalom

Linkek

 skandináv nyelvek
Sziget alcsoport
Kontinentális alcsoport
Nyugat-skandináv nyelvek
keleti skandináv nyelvek
Köztes alcsoportElfdalian