Fehérorosz nyelv

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. október 23-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .
fehérorosz nyelv

A fehérorosz nyelv megoszlása:     régiókban, ahol ez a többségi nyelv      olyan régiókban, ahol jelentős kisebbség nyelve
önnév fehérorosz nyelv
Országok Fehéroroszország , Oroszország , Lengyelország , Litvánia , Lettország , Ukrajna , Kanada , USA
Régiók Kelet-Európa
hivatalos állapot

Államok:

Nemzetközi szervezetek:

Szabályozó szervezet Fehéroroszországi Nemzeti Tudományos Akadémia
A hangszórók teljes száma ~ 6,4 millió ember ( 2009 ) [2] [3]
Értékelés 69
Állapot sebezhető
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

szláv csoport keleti szláv alcsoport Kapcsolódó nyelvek: ruszin , orosz , ukrán
Írás Fehérorosz cirill ábécé - hivatalos és általánosan elfogadott
(az informális latinkáról kevés a haszna)
Történelmi: belarusz arab ábécé
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 fehér 090
ISO 639-1 lenni
ISO 639-2 Bel
ISO 639-3 Bel
WALS helyi javítás utáni
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 335
Etnológus Bel
Nyelvi szféra 53-AAA-eb
ABS ASCL 3401
IETF lenni
Glottolog bela1254
Wikipédia ezen a nyelven

A fehérorosz nyelv (önnév - belorusz Mova ) a keleti szláv nyelvek egyike , a fehéroroszok nemzeti nyelve .

A fehérorosz nyelv a Belarusz Köztársaság államnyelve (az orosz mellett), néhány lengyelországi település segédnyelve , az Unió államának hivatalos nyelve .

A tulajdonosok teljes száma megközelítőleg 7 millió ember [2] .

A cirill betűkkel írják a fehérorosz nyelvet (lásd: fehérorosz ábécé ), nagyon ritkán és nem hivatalosan - a latin ábécét (lásd a fehérorosz latin ábécét ), az arab írást szinte soha (csak a lengyel-litván tatárok használták a nyugati orosz nyelv írásához). nyelv , lásd belorusz arab ábécé ). A nyelvi normának két változata van: az uralkodó hivatalos írásmód (1933 óta bevezetve) és a tarashkevitsa (más néven "klasszikus írásmód", hivatalosan 1918 és 1933 között volt használatos; jelenleg korlátozott és informális módon használják).

A névről

A „fehérorosz nyelv” nyelvnév korrelál a „ Belaya Rus ” ősi etnonimával és helynévvel . Számos történelmi változás következtében (az -ss- megkettőzésével ) kialakultak a nyelv, a nép és az állam mai nevei: „belorusz nyelv”, „ fehéroroszok ”, „ fehérorosz ” [4] .

Különböző időkben az "orosz" név mellett olyan nyelvneveket is használtak, mint a "litvinszkij", a "nyugati orosz" és a "krivicsi" [5] . Az első a Litvin Nagyhercegség lakói, a „Litvins” politonimából alakult ki, a második a „ Nyugat-Oroszország ” helynévből [4] . A "Krivichi nyelv" név a 19. században jelent meg, különösen Vaclav Lastovsky használta . A 20. század első felében a "nyugati orosz" nyelvnév archaikussá vált, és a lexikális historizmusok kategóriájába került [6] [7] .

Nyelvföldrajz

Szociolingvisztikai információk

A 2009-es fehérorosz népszámlálás szerint 4 841 319 magát fehérorosznak valló személy, valamint 217 015 más nemzetiség képviselője (ebből 171 287 lengyel ) jelezte, hogy a fehérorosz az anyanyelve, ami összesen a köztársaság lakosságának 53,22%-a. Ezen kívül 1 009 935 magát fehérorosznak valló személy jelölte meg második nyelvként a belarusz nyelvet, amelyet folyékonyan beszél, 271 778 más nemzetiségű személy pedig szintén a fehérorosz nyelvet jelölte meg második nyelvként (köztük 181 091 orosz), ami összesen az ország lakosságának 13,49%-a. köztársaság . Így Fehéroroszországban 2009-ben 5 058 334-en nevezték anyanyelvüknek a fehérorosz nyelvet, emellett 1 281 713-an beszélték a fehérorosz nyelvet második nyelvként, ez összesen 6 340 047 embert jelentett, akik folyékonyan beszélik a fehéroroszul. Annak ellenére, hogy a köztársaság lakosságának 2/3-a nyilatkozott arról, hogy folyékonyan beszél belorusz nyelvet, az ország azon lakosainak száma, akik azt állították, hogy otthon beszélnek fehéroroszul, 2 073 853 embert és 153 271 egyéb nemzetiséget (ebből 120 378-at) tettek ki. lengyelek), ami Fehéroroszország teljes lakosságának összesen 23,43%-a. Vagyis a fehéroroszul beszélő lakosság csaknem 2/3-a otthon nem beszéli ezt a nyelvet [8] . 1999- hez képest ezek a számok a fehérorosz nyelvhasználat csökkenő tendenciáját tükrözik, az előző népszámlálás eredményei szerint az ország lakosságának 73,6%-a tartotta anyanyelvének a fehérorosz nyelvet, 37%-a pedig családon belül beszélte [9 ] .

A Fehéroroszország Nemzeti Statisztikai Bizottsága szerint 2013. február 21-én 151 000 diák, vagyis az összes iskolás 16,4%-a tanult a köztársaság fehérorosz iskoláiban. Az óvodákban a gyerekek 11,4%-a fehéroroszul, 3,8%-a fehéroroszul és oroszul tanult. A középfokú oktatási intézményekben 1,4 ezer diák tanult fehérorosz nyelven (0,9%), oroszul és fehéroroszul - 22 ezer (14,6%). Az egyetemeken 0,7 ezer hallgató (0,2%) fehéroroszul, 160 ezren (37,4%) oroszul és fehéroroszul tanult [10] .

Egyes szociológiai tanulmányok a fehéroroszok által használt nyelv meghatározására azt mutatják, hogy a fehéroroszok 34%-a nyilatkozott úgy, hogy folyékonyan beszél fehéroroszul, de csak a fehéroroszok körülbelül 6%-a mondja azt, hogy folyamatosan használja a fehérorosz nyelvet, csaknem 74%-uk folyamatosan használja az oroszt, és 21%-a nem. a fehérorosz nyelv egyáltalán [11] .

Az 1990-es évek végén a fehérorosz kiadványok forgalmának csökkenését figyelték meg (1998-1999-ben 27,8%-kal) [12] . 2000-2013-ban az évente megjelenő fehérorosz nyelvű könyvek és prospektusok száma abszolút értékben 761-ről 1153-ra nőtt (relatív értékben 9,9%-ról 10,08%-ra), míg teljes példányszámuk 5,9-ről 3,9 millió példányra csökkent. (relatív értékben 9,58%-ról 12,42%-ra nőtt). A fehérorosz nyelvű folyóiratok és egyéb folyóiratok száma ugyanebben az időszakban 111-ről 133-ra nőtt, 31,36%-ról 14,44%-ra csökkent. Éves példányszámuk 4,3-ról 2,4 millió példányra csökkent, részesedésük az összes folyóirat példányszámában 8-szorosára, 25,75%-ról 3,17%-ra csökkent. A fehérorosz nyelven megjelenő újságok száma 2000-13 között 202-ről 189-re csökkent (az összes újság 33,11%-áról 28,9%-ra). Egyszeri példányszámuk 1,8-ról 1,2 millióra, az éves példányszámuk pedig 215,6-ról 121,3 millióra (33,93%-ról 26,66%-ra) csökkent [13] .

A "Novak" szociológiai laboratórium 2014 júniusában a "Belarusz Írók Szövetsége" megbízásából tanulmányt végzett, amely megállapította, hogy a válaszadók 99,4%-a oroszul olvas szépirodalmat, a válaszadók 93,7%-a és 5%-a a fehérorosz nyelvű irodalmat részesíti előnyben. [14] .

Az útjelző táblák és a rajtuk lévő települések nevei főként fehéroroszul vannak írva, de a köztársaság egyes területein vannak orosz nyelvű táblák (például a Vitebszki régió Verkhnedvinsky és Glubokoe kerületeiben).

2010-ben a köztársaság vezetése bejelentette a fehérorosz nyelv használatának kiterjesztését. Lukasenko elnök a következőket mondta: „Az állam, mint senki más, felelősséget érez a fehérorosz nyelv fejlesztéséért, és garantálja modern irodalmi normái integritásának és egységének megőrzését. A kormány cselekvési tervet fogadott el a fehérorosz nyelv társadalmi használatának népszerűsítésére és kiterjesztésére, amelyet az állami struktúrák, a civil szervezetek, a tudósok és a kulturális személyiségek javaslatainak figyelembevételével dolgoztak ki [15] A fehérorosz nyelv oktatása, a fehérorosz nyelvvel kapcsolatos tevékenységek bővülnek, az iskolákban és az egyetemeken fehérorosz nyelvű magazinok és kormányzati szervek weboldalai jönnek létre.

2011-ben a potenciális jelentkezők körében tapasztalható alacsony kereslet miatt számos egyetem jelentősen csökkentette a belarusz nyelvhez kapcsolódó szakokra való beiratkozást (különösen a Belarusz Állami Pedagógiai Egyetemen hatból négy fehérorosz filológia szakot zártak be [16] ). Ismertté vált az is, hogy a „Belarusz nyelv: szakmai szókincs” tárgy kikerülhet a nem filológiai szakok tantervéből [17] . 2012 elején Pavel Latushko kulturális miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fehérorosz nyelv népszerűsítésére javasolt intézkedéseket nem hajtják végre maradéktalanul [18] . 2012 márciusában feljegyzést tettek közzé arról, hogy az elnök utasításai szerint a Bresti Regionális Végrehajtó Bizottság elnökének „ konkrét intézkedéseket kell tennie annak megakadályozására, hogy az állami szervek és más szervezetek vezetői erőszakos beloruszosítás és mesterséges belaruszosítás politikáját folytassák. tevékenységükben az orosz nyelv használatának csökkentése " [19 ] , és azt is állították, hogy e memorandum szerzője megerősítette a dokumentum hitelességét [20] .

A fehéroroszországi nyelv helyzetét néha az írországi helyzethez hasonlítják. Ez az állam már régóta megszabadult az Egyesült Királyságtól való politikai függéstől, de Írország fő államnyelve továbbra is az angol. Az ír is államnyelv, de ebben a szerepében csak az értelmiség egy része támogatja [21] [22] .

Hivatalos státusz

A belarusz nyelv az orosz mellett az államnyelv a Belarusz Köztársaságban .

Lengyelországban a 2019-es adatok szerint a fehérorosz nyelv segédnyelvi státuszban a hivatalos lengyel mellett 5 gminában a Podlasie vajdaság délkeleti részén [23] :

Dialektusok

A fehérorosz népi dialektus nyelvét a tudósok két fő dialektusra osztják: az északkeleti és a délnyugati dialektusra, amelyeket átmeneti középső fehérorosz dialektusok választanak el. A fehérorosz népi-dialektus nyelv dialektusai különböznek egymástól az akanya jellegében , a kemény „P” bármilyen helyzetben vagy csak ismert körülmények között való jelenlétében, vagy a kemény „P” és a lágy „P” keverékében. , a diftongusok megléte vagy hiánya , a zekanya és a csiripelés , a „Ch” és a „Ts” stb. keverése, valamint vegyes dialektusokat képviselnek a szomszédságban az ukrán , észak- és délorosz nyelvvel .

Evfimiy Karsky , az Orosz Birodalmi Tudományos Akadémia akadémikusa nagymértékben hozzájárult a fehérorosz nyelv dialektusainak sajátosságainak tanulmányozásához . A második világháború után a BSSR Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a Fehérorosz Állami Egyetemmel és a Tanácsköztársaság pedagógiai intézeteivel közösen megszervezte a fehérorosz nyelv dialektusainak részletes és szisztematikus tanulmányozását. a BSSR államhatárai . Az összegyűjtött anyagok alapján összeállították a részletes „Belorusz nyelv dialektikus atlaszát”.

Egy nagyon gyakori jelenség a „ trasyanka ”, amely a nyelv különféle formáinak létezését jelzi, túlnyomórészt orosz szókinccsel, de fehérorosz nyelvtan és fonetika . A Trasyanka a népi dialektus fehérorosz nyelv és a modern orosz irodalmi nyelv keverésének eredményeként jött létre. Megjegyzendő, hogy a szóbeli beszédből Trasyanka az újságírásba is behatol [12] . Az irodalmi fehérorosz nyelvet főleg a városi értelmiség használja; a városi lakosság nagy része az orosz irodalmi nyelvet használja.

A fehérorosz nyelvjárások osztályozása

A fehérorosz nyelv esetében a következő fő dialektuscsoportokat különböztetjük meg [25] [26] [27] :

Írás

A Litván Nagyhercegség irodalmi nyelve az óorosz nyelvből örökölte a cirill írást [28] . A 16. században Francysk Skaryna hozzájárult a cirill ábécé fejlesztéséhez azáltal, hogy nyomtatott könyveiben a cirill ábécét használta. Skorina változtatott a cirill grafikán: az antikva és néhány nyugat-orosz kézírás hatására lekerekítettebb és világosabb formát adott a betűknek, és vagy teljesen elhagyott néhány archaikus dublett cirill betűt, vagy jelentősen csökkentette használatuk gyakoriságát a Egyházi szláv írás [29] . A 18. század végén, a Nemzetközösség felosztása után, a mai Fehéroroszország területén polgári írásmód jött létre [30] .

A XIV-XV. században a krími tatárok a Litván Nagyhercegség földjein telepedtek le . Idővel elvesztették nyelvüket , és a régi fehérorosz dialektusokat kezdték használni. Ez a nyelv nemcsak köznyelv, hanem irodalmi is lett számukra: a tatárok fehérorosz arab ábécével készítettek kézzel írott kitab könyveket . A kitabok következetesen közvetítik az akkori fehérorosz nyelv fonetikai sajátosságait, amelyeket szabálytalanul rögzítettek a cirill betűs emlékművekben [31] .

A lublini unió után a Litván Nagyhercegség a Nemzetközösség része lett, területein megnőtt a lengyel nyelv és a latin befolyása . A nyugati orosz nyelv éppen ellenkezőleg, elvesztette pozícióit, és kiszorult a hivatalos szférából [32] . A lengyel hatás a grafikát sem kerülte el: a 17. század végén – a 18. század elején a cirill betűkkel párhuzamosan létező lengyel ábécé alapján kialakult a latin írás ( latsinka ) [28] .

Az új fehérorosz irodalmi nyelv kialakulása során a 19. században a latin ábécé használata érvényesült. A 19. század közepének háztartási leveleit főleg latin ábécével írták, köztük az ortodox szerzők által összeállítottakat is [29] . Az Aeneis legkorábbi ismert példánya kifordítva (1837 körül) [29] , Dunin-Marcinkevics és Bogushevics művei , valamint Kalinovszkij Muzsickaja Pravda című újsága [28] latinul íródott .

1859 áprilisában az Orosz Birodalom cenzúrája úgy döntött, „hogy a kisorosz dialektusban írt, kifejezetten a köznép közötti terjesztésre írt művek csak orosz betűkkel nyomtathatók, és az ilyen, külföldön lengyel betűtípussal nyomtatott népkönyveket nem szabad kinyomtatni. behozatala engedélyezett. Oroszországban”. Néhány hónappal később a tilalmat kiterjesztették a "belorusz dialektusra" is: az ok Adam Mickiewicz " Pán Tadeusz " című versének fehérorosz fordítása volt , amelyet Dunin-Martsinkevich készített és nyomtatott latinul. A Cenzúra Főigazgatóság döntése értelmében az elkészített könyv nem jelent meg [33] . Ezért a 19. század második felében – a 20. század elején számos fehérorosz könyvet adtak ki vagy illegálisan, vagy külföldön nyomtattak: Párizsban , Genfben , Londonban , Tilsitben és más városokban [34] .

A "Boroszország könyve 1517-1917: Zvodny Katalógus" című kézikönyv 49 fehérorosz nyelvű, 1801-1905 között megjelent kiadást sorol fel, amelyek közül 27 latinul, 22 cirill betűkkel íródott. Ugyanebben az időszakban 30 kétnyelvű fehérorosz-lengyel latin és 112 kétnyelvű, cirill betűs fehérorosz-orosz kiadvány készült [35] .

Az első orosz forradalom eseményei liberalizációra kényszerítették az orosz hatóságokat a közélet különböző területein. 1905. november 24- én életbe lépett a sajtószabadságról szóló törvény, amely többek között lehetővé tette a fehérorosz nyelvű műalkotások kiadását [36] . 1906 óta nőtt a fehérorosz nyelvű publikációk száma, legalább 30 publikáció jelent meg cirill és latin nyelven egyaránt. Különösen az első fehérorosz jogi újságok, a Nasha Dolita és a Nasha Niva [37] [38] , Zmitrok Byaduli , Dunin-Martsinkevich, Kolas [32] könyvei jelentek meg mindkét ütemtervben . 1911-1912-ben a Nasha Niva oldalain vita zajlott, amelyben az olvasók többsége a civil típus támogatását fejezte ki. Ezzel párhuzamosan a cirill betűs könyvek aránya növekedni kezdett [32] . A „Belarusz könyve 1517-1917: Zvodny Katalógus” című referenciakönyv szerint az 1906-tól 1917-ig tartó időszakban 84 fehérorosz nyelvű kiadás készült latinul és 129 cirill betűkkel (köztük 30, mindkét ábécével megjelent anyag). Ugyanebben az időszakban két kétnyelvű fehérorosz-lengyel kiadás készült latinul és 30 fehérorosz-orosz cirill betűs kiadás [39] .

1906-ig a fehérorosz nyelv helyesírása semmilyen módon nem volt szabályozva, nem voltak szabványszótárak. Az első helyesírási szabályokat a belarusz kiadványokban alakították ki 1906-1915-ben, a sajtószabadságról szóló törvény bevezetése után. Ezek a normák azonban nem voltak egyértelműen megfogalmazva és illusztrálva, ezért gyakran megsértették őket. 1917-ben Yazep és Anton Lyosiki kiadta a „Hogyan írjunk helyesen fehéroroszul” című kézikönyvet latin betűkkel, 1918-ban pedig a „Belarusz jogok” című könyvet. Ugyanebben az időben jelent meg Boleslav Pachopka „Belorusz nyelvtana”, Rudolf Abicht és Yan Stankevich „Egyszerű módja az írásnak rövid nyelvtani órán belül” . 1918-ban jelent meg Bronislav Tarashkevich Fehérorosz nyelvtan az iskolák számára című könyve , amely a fehérorosz nyelv legjelentősebb és legkidolgozottabb nyelvtana [40] . Az első kiadás latin betűkkel készült, néhány héttel később megjelent a cirill betűs változat. Taraskevics nyelvtanának 1943 előtt megjelent későbbi kiadásait csak cirill betűkkel nyomtatják, bár említést tesznek a latin ábécé létezéséről [41] . Nyugat-Belarusz területén a latin ábécét a cirill ábécével párhuzamosan használták 1939-ig [38] .

Az 1920-as években a beloruszosítási politika kapcsán jelentősen megnőtt a fehérorosz nyelv terjedelme és használatának intenzitása. A megváltozott körülmények között feltárultak Taraskevich nyelvtanának problémái: egyes helyesírási kérdések elégtelen tanulmányozása és az egyes szabályok túlzott bonyolultsága. A probléma sürgetőbbé vált, amikor a fehérorosz nyelv megkapta a BSSR államnyelvének státuszát. 1925-1926-ban a sajtóban vita folyt a helyesírás és grafika megoldatlan problémáiról. A felvetett kérdéseket a fehérorosz helyesírás és ábécé reformjáról 1926-ban tartott Akadémiai Konferencián vitatták meg [40] . A konferencia megnyitóján javaslatot nyújtottak be az elnökséghez, hogy a cirill ábécé mellett hivatalosan is vezessék be a BSSR-ben a latin ábécét. A javaslatot a konferencia 40 résztvevője írta alá, köztük Vszevolod Ignatovsky , Maxim Goretsky , Stepan Nekrashevich , Yakub Kolas és Dmitry Zhilunovich . Magán a konferencián azonban nem merült fel szó a fehérorosz latinról [42] . 1927 októberétől 1929 áprilisáig az Inbelkult alatt helyesírási bizottság működött , melynek munkájának eredményeként 1930-ban megjelent a „Belarusian Rights (projekt)” című kiadvány. Apratsavany Pravapisnay Kamisiyay BAN”, amely 17 helyesírási szabályt tartalmaz [40] . A reformprojektet azonban nem hajtották végre. 1930-ban Fehéroroszországban megszervezték az Unió Fehéroroszország Felszabadításáért ügyét a nemzeti demokráciával , ellenforradalmi és szovjetellenes tevékenységgel vádolt belarusz értelmiség ellen . A BSSR kultúra és tudomány több mint 100 alakját tartóztatták le, köztük a helyesírási bizottság számos tagját [43] [40] .

Mivel az új helyesírási szabályok iránti igény továbbra is fennáll, 1930 márciusában a Nyelvtudományi Intézetben új projekten kezdtek dolgozni A 84 szabályt tartalmazó kézikönyv 1933-ban készült el. Az Oktatási Népbiztosság ülésein, valamint a tudósokkal, irodalommal és oktatással folytatott megbeszéléseket követően további változtatásokat hajtottak végre a projekten. A végső anyag képezte a Fehérorosz SSR Népbiztosok Tanácsa „ A fehérorosz helyesírás megváltoztatásáról és egyszerűsítéséről ” ( fehérorosz Ab zmenah i sprashchenni belaruskaga pravopisa ) 1933. augusztus 26-i határozatának alapját. 1934-ben megjelent egy részletes szabályrendszer "Pravapis Belarusian language" [44] . Az 1933-as reform kétértelmű jelenség a fehérorosz nyelvészet történetében. Egyrészt lehetővé tette a 20-as évek fehérorosz nyelvészetének vívmányainak megvalósítását és a nyelv rendszerezett helyesírását. Másrészt a reform szorosan összefügg a politikai kontextussal: az állam a nemzeti demokraták elleni harcot, a népek és kultúrák közelítését szorgalmazta, ezért a megreformált írásmód nem kívánta hangsúlyozni a fehérorosz nemzeti sajátosságait. nyelv, hanem éppen ellenkezőleg, a helyesírást közelebb hozta az orosz írott hagyományhoz [45] . A reformot a fehérorosz emigráció nem fogadta el, a reform előtti („ tarashkevica ”) és a reform utáni („narkomovka”) lehetőségek közötti ellentét jelenleg is fennmarad [46] .

Jelenleg a fehérorosz latin ábécét alkalmanként használják nem állami kiadványokban és az interneten , és ennek alapján készült a fehérorosz ábécé latin nyelvű átírásának sémája is [28] .


Helyesírás

A a B b be G g (Ґ) (ґ) D d (J) (J) (dz) (dz)
Neki Neki F W h én i th K to L l
Mm N n Ó, oh P o R p C-vel T t u u
Ў ў f f x x C c h h W w s s b b
uh uh yu yu Én vagyok
A a Bb c c Ć ć Č č D d Dzdz Dź dź
Dž dz e e F f G g H h Chch én i Jj
Kk l l £ ł M m N n Ń ń Ó o Pp
R r S s Ś ś Š š T t u u U u Vv
Y y Z Z Z Z Z Z

A fehérorosz cirill ábécé is használja az aposztróf jelet ( ' ) (a mássalhangzóra végződő előtagok után, az "e", "ё", "yu", "ya" előtt, hangsúlyozva "i". A b, c, m után, p, f, hátnyelvi g, k, x, fogászati ​​d, t és remegő p az e, e, i, u, i betűk előtt). Ugyancsak tilos a "ё" betűt "e"-re cserélni a betűben. A "j" és a "dz" betűk kombinációi digráfnak minősülnek. A klasszikus helyesírásban létezik egy opcionális ґ betű is , amely a hangot közvetíti [ g ] (a fehéroroszban a g betű közvetíti a hangot [ ɣ ]) [47] .

Lásd még : Ў.

A fehérorosz helyesírást a fonetikai elv uralja . A fő különbségek az orosz nyelvtől a helyesírásban a következők:

  • Az "O" csak hangsúlyozás esetén marad meg, hangsúly hiányában mindig "A" ( akanye ) íródik;
  • A „Yo” kötelező betű. Az Y betű helyettesítése E betűvel nem megengedett;
  • Az első hangsúlyos szótagban az "E" váltakozik az "I"-vel (ez a fonetikának felel meg - yakan ), a második, harmadik stb. előhangosított szótagban, valamint a hangsúlyosban változatlan marad, ill. az "E" használatának szabálya alól a hangsúlyos szótagokban számos kivétel van;
  • az "I" betű helyett az "І" használatos;
  • az orosz "zhi" helyett mindig a "shi"-t írják "zhi", "shy";
  • Az orosz "qi" a fehérorosz "tsy" helyesírásnak felel meg - de a fehérorosz nyelvben van egy puha "tsі", amely az orosz "ti"-nek felel meg;
  • az orosz „chi” helyett mindig „chy”-t írnak, ami a Ch keménységét tükrözi a fehérorosz nyelvben ([t͡ʂ] az orosz [t͡ɕ] helyett).

1933-ban belorusz helyesírási reformot hajtottak végre , amely számos fehérorosz filológus és történész szerint mesterségesen közelítette a fehérorosz nyelvet az oroszhoz . Az 1933-as helyesírási reform előtt a következő különbségek is voltak:

  • a "З", "С", "Ц", "ДЗ" hangok lágyságát a lágy mássalhangzó előtti helyzetükben a b betűvel jelöltük;
  • a mássalhangzó + ј kombinációkból keletkezett kettős (hosszú) mássalhangzókat b-vel választották el, csak a szibilánsokban nem volt ez az elválasztás stb.

Az 1933-as helyesírási reformot a BSSR -en kívül nem fogadták el , így Nyugat-Belaruszban sem , ami a fehérorosz helyesírás két változatának kialakulásához vezetett, amelyek jelenleg is élnek egymás mellett: az egyik az 1933-as reform helyesírási változásain alapul. (hivatalos helyesírás), a második a fehérorosz nyelv irodalmi normájának helyesírási szabályain alapul, amelyek az 1933-as helyesírási reform előtt voltak érvényben ( tarashkevitsa , klasszikus helyesírás).

Mindkét írásmód jelenleg kodifikált és használatban van. 2010. szeptember 1-ig az 1959-ben módosított helyesírási szabályokat alkalmazták (lásd még a fehérorosz helyesírási és írásjelek szabályait (2008) ). A 2010-ben módosított új helyesírás a modern hivatalos írásmód, 2005-ben pedig a Tarashkevitsa tekintetében tettek kísérletet a modern normalizálásra [48] . A Tarashkevytsya a fehérorosz ajkú értelmiség egy része, a fehérorosz diaszpóra, a fehéroroszul beszélő internetes felhasználók használják. A taraskevica és a fehérorosz nyelv hivatalos helyesírása közötti fő különbségek a kölcsönzések helyesírási és fonetikai visszaadásának különbségeire redukálhatók, de gyakran az egyik vagy másik helyesírási változat hívei bizonyos szókincset vagy szóalkotást használnak, ami leginkább az egyes szókincs osztályozására szolgálhat. gyakran használják egyik vagy másik írásmóddal, ennek a helyesírásnak a sajátosságaira.

A nyelv története

Háttér:

  • protoszláv (és: közszláv ) népi-dialektus nyelv (Kr. u. VI. századig);
  • óorosz (és: közkeleti szláv ) népi-dialektus nyelv (VI. század - XIV. század);
  • ószláv (és: egyházi szláv , az ószláv nyelv óorosz változata) irodalmi és írott (IX-XXI. század);
  • nyugati orosz

Saját történet:

  • fehérorosz népi-dialektus nyelv (XIV-XXI. század), főleg a vidékiek beszélt nyelve és a folklór;
  • Régi fehérorosz irodalmi és írott nyelv (más néven nyugati orosz irodalmi nyelv ; XIV-XVIII. század):
    • papi írott nyelv a Litván Nagyhercegségben (XIV-XVII. század);
    • a nyugati orosz irodalmi és írott nyelv fokozatos felváltása a lengyelre (17. század második fele – 18. század);
  • fehérorosz irodalmi nyelv (XIX-XXI. század);
    • az irodalom kialakulása, a nyelvtan kodifikációja (XIX. század - 20. század eleje) [12] ;
    • a modern irodalmi nyelv átfogó fejlesztése (XX-XXI. század).

A szlavisztika általánosan elfogadott, hogy a beszélt népi dialektus orosz, ukrán és fehérorosz nyelvek felosztása a 14. század környékén történt [49] .

A fehérorosz nyelv kialakulását az ókori radimicsi , dregovicsi , szmolenszki és polotszki krivicsi , esetleg szeverján nyelvjárásai befolyásolták . Bizonyos szubsztrátumszerepet játszottak a balti nyelvjárások  – jotvingok , poroszok stb.

A XIV. századra a Litván Nagyhercegségben orosz és zsamoit nyugati orosz irodalmi és írott nyelv alakult ki , amelyet ma a fehérorosz és részben az orosz nyelvészetben ófehérorosz nyelvnek neveznek. Ebben a formában kapta meg a Litván Nagyhercegség hivatalos írott nyelvének jelentőségét, és 1696-ig megőrizte állami státuszát. Számos olyan tulajdonsága van, amely közelebb hozza mind a fehérorosz nyelvjárásokhoz, mind az ukrán [50] és a lengyel nyelvhez (a lengyel, fehérorosz és ukrán sajátosságok mértéke az adott műemléktől függ); fennállása alatt széles körben „orosz (b) cue e (ya) nyelv” vagy „egyszerű mova” néven volt ismert. A szovjet kor filológiai és történelmi irodalmában, valamint a modern fehérorosz irodalomban „régi fehérorosz nyelv” néven ismert.

Hatalmas szövegkorpusz készült a nyugati orosz irodalmi nyelven: Wislitsk statútum (1423-1438), Kazimir Jagailovics statútum (1468), Litván Nagyhercegség statútum (első (1529), második (1529). 1566) és harmadik (1588 kiadás), a Litván Nagyhercegség Törvényszéke (1581), a Litván Nagyhercegség csaknem 600 kötetes állami archívumának (Metrika) dokumentumainak nagy része, különféle jogi dokumentumok (végrendeletek, vagyontárgyak). jogok, dzsentri megerősítések, dzsentri birtokok leltárai stb.) St. Szentírás ( Francissk Skorina , Vaszilij Tyapinszkij , Simon Budnij stb.), páneurópai szépirodalom (Triscsán meséje, Trója meséje, Bava meséje , Szkanderbég meséje stb.) és még sok más.

A Litván Nagyhercegség és Lengyelország között létrejött lublini unió aláírása (1569) a nyugati orosz írott nyelv fokozatos kivonását eredményezte az állami használatból (a lengyel leváltásával, amely azután a lengyel nyelvet átadta az orosznak ). a Nemzetközösség megosztottságai ); ugyanakkor a nyugati orosz nyelvben az irodalmi és írott kreativitás is megfagy. A fehéroroszul beszélt népi dialektus továbbra is a vidéki tömegek és a folklór nyelve volt, két hatásnak ellenállva: keletről a nagyorosz , nyugatról a lengyel. A 19. század második felében irodalmi művek jelentek meg a modern fehérorosz irodalmi nyelven: Vikentij Ravinszkij „ Aeneis fejjel lefelé ”, Konsztantyin Verenicin „ Tarasz a Parnasszuson ” című humoros verses verse , Vikenty Dunin-Marcinkevics , Vincent irodalmi művei Karatynsky, Konstantin Kalinovsky , Francis Bogushevich , Olgerd Obukhovich , Janka Luchina , Adam Gurinovich , Alekszandr Jelszkij és mások. Az írott hagyomány 18. század végi - 19. század eleji megszakadása miatt a modern fehérorosz irodalmi nyelv a 19. században [12] a fehérorosz szóbeli-köznyelvi népi dialektusok alapján jött létre újra, anélkül közvetlen kapcsolat a nyugati orosz irodalmi és írott nyelv irodalmi és írott hagyományával . A modern fehérorosz irodalmi nyelv alapja a középső fehérorosz dialektus, amely egyesíti a fehérorosz népi dialektus nyelv északkeleti és délnyugati dialektusaiban rejlő bizonyos jellemzőket.

Az 1905-ös forradalom után az Orosz Birodalom hatóságai hivatalosan is engedélyezték a fehérorosz nyelv használatát újságok, folyóiratok és könyvek kiadására. A tudományban egészen a 20. századig a fehérorosz dialektusokat az orosz nyelv részének tekintették [51] [52] [53] , független dialektus státusszal vagy sem: „a fehérorosz nyelvjárást a beloruszok beszélik a fonetikában és a morfológiában. , a dél-nagyorosz dialektus egyik ága ” ( S. K. Bulich , Brockhaus és Efron enciklopédiája). A modern irodalmi nyelv főként 1917 után kapott hivatalos elismerést és használatot az élet különböző területein. Broniszlav Taraskevics , a Szentpétervári Egyetem ógörög és latin tanára 1918 - ban adott ki egy nyelvtant a modern fehérorosz irodalmi nyelv egységes szabványosított írására .

Az 1920-as években a jiddis , a lengyel és az orosz mellett a fehérorosz volt a Fehérorosz Szovjet Szocialista Köztársaság egyik hivatalos nyelve (egy ideig a „ Minden ország proletárjai, egyesüljetek! ” szlogen szerepelt a Fehéroroszország címerében. a BSSR mind a négy nyelven). Ezután a fehérorosz nyelvet az orosz mellett a BSSR két hivatalos nyelvének egyikeként használták. 1924 júliusában megkezdődött a BSSR-ben a beloruszosítási politika , amely egészen 1928 őszéig folytatódott (amíg a Fehéroroszországi Kommunista Párt Központi Bizottsága (b) rendeletet nem adott ki a polgári nacionalizmus erősödő kritikájáról).

1933-ban a BSSR-ben végrehajtották a fehérorosz helyesírási reformot . A reform előtti helyesírást ( tarashkevitsa ), valamint a latin ábécét továbbra is használták Nyugat-Belaruszban (1939. szeptember 17-ig) és a száműzetésben.

1937. augusztus 1-jén több tízezer fehérorosz irodalom kéziratát, köztük Volny, Gartny, Dudar, Zaretsky, Klyashtorny, Tarashkevich, Khadyka, Charot műveit elégették az "Amerikai" - ( SIZO of the KGB of Belarus of Belarus ) -. Ettől a pillanattól kezdve az emberek kerülni kezdték a fehérorosz nyelv használatát, hogy ne gyanúsítsák őket "burzsoá nacionalizmussal". 1937. október 29-től október 30-ig egy éjszaka alatt több mint 100 fehérorosz értelmiségit és kulturális személyiséget lőttek le ( A kivégzett költők éjszakája ). Az 1920-as és 30-as években Fehéroroszországban megjelent 570 író közül 460-at (80%) elnyomtak. A Szovjetunióban akkor elnyomott ~ 2000 író között ez a negyed. Fehéroroszország lakossága az egész Szovjetunió lakosságának 5% -a volt. [54]

Az állam érdeklődése a fehérorosz nyelv iránt az 1980-as évek végén , a fehérorosz városi értelmiség nyomására a peresztrojka idején állt helyre. Szociológiai és szociolingvisztikai kutatások folytak , közéleti szervezetek jöttek létre (a legfontosabb az 1989-ben megalakult és 1991-ben bejegyzett, Francisk Skarynáról elnevezett Fehérorosz Nyelvi Társaság ). 1990. január 26-án elfogadták a "Nyelvekről a Belorusz SSR-ben" törvényt, amely a fehérorosz nyelvnek az egyetlen államnyelv státuszát adta Fehéroroszországban. A nyelvről szóló törvény 2000 -ig tízéves átmeneti időszakra előírta a dokumentumáramlás teljes fehérorosz nyelvű fordítását . A "fehéroroszosítás" az 1995 májusában tartott népszavazás után szűnt meg, amely több kérdést is felvetett, többek között az orosz nyelvnek a fehérorosz nyelvvel egyenrangú államnyelvi státuszát, amit a választók 83,3%-a támogatott. A legidősebb generáció emberei még mindig a fehérorosz népi dialektus nyelvét használják.

A fehérorosz nyelv az UNESCO besorolása szerint „ sebezhető ” [55] .

Nyelvi jellemzők

Fonetika

Magánhangzók

A fehérorosz nyelvben a vokalizmust hat magánhangzó fonéma képviseli [56] :

Mászik Sor
Elülső Átlagos Hátulsó
Felső /i/ (/i/) /s/ (/ɨ/) /u u/)
Átlagos /e/ (/ɛ/, /e̞/) /o/ (/ɔ/)
Alsó /a/ (/a/)

Minőségileg a fehérorosz nyelv magánhangzói nem különböznek az orosz nyelv megfelelő magánhangzóitól. A beszédben a magánhangzók hangjának jellegét befolyásolja a hangsúlyhoz viszonyított elhelyezkedésük és a szomszédos hangok minősége [57] . A magánhangzók területén a fő fonetikai minták az akanye és a /u/ magánhangzónak a magánhangzók utáni átmenete a /ў/ hangba [58] .

Mássalhangzók

A fehérorosz nyelv mássalhangzó -rendszerének 39 mássalhangzó-fonémája van, amelyek között a hangforrástól függően két csoportot különböztetnek meg: hangos és zajos mássalhangzókat . A hangszálak részvételétől függően a zajos mássalhangzókat tovább osztják zöngés és süketek csoportjaira. A hangképzés módszere szerint a zajos mássalhangzókat okkluzív, frikatív és okkluzív-rés mássalhangzókra osztják. A szonoráns mássalhangzók pedig megkülönböztetik a nazális, az oldalsó és a remegést, valamint az /й/ és /ў/ hangokat, amelyek nem tartoznak e csoportok egyikébe sem [59] .

oktatás útján oktatási hely szerint
ajak- elülső nyelvű háti
labiális
_		 labiális és
fogászati 		fogászati alveoláris retroflex palatális labioveláris veláris
szilárd puha szilárd puha szilárd puha szilárd puha szilárd puha puha szilárd szilárd puha
zajos okkluzív süket / p / (/ p /) /p'/ (/pʲ/) / t / (/ t̪ /) / k / (/ k /) /k'/ (/kʲ/)
zöngés / b / (/ b /) /b'/ (/bʲ/) / d / (/ d̪ /) / ґ / (/ g /) /ґ'/ (/gʲ/)
réselt süket / f / (/ f /) /f'/ (/fʲ/) / s / (/ s̪ /) /s'/ (/sʲ/) / w / (/ ʂ /) / x / (/ x /) /x'/ (/xʲ/)
zöngés / v / (/ v /) /v'/ (/vʲ/) / z / (/ z̪ /) /z Z/) / w / (/ ʐ /) / r / ( ɣ ) /g'/ (/ɣʲ/)
afrikaiak süket / ts / (/ t͡s̪ /) /c'/ (t͡s̪ʲ) / h / (/ t͡ʂ /)
zöngés / dz / ( d͡z̪ ) /dz'/ (/d͡z̪ʲ/) / j / (/ d͡ʐ /)
zengzetes orr / m / ( m ) /m'/ (/mʲ/) / n / (/ n̪ /) /n'/ (nʲ)
remegő / r / (/ r /)
oldalsó / l / (/ ɫ̪ /) /l'/ (/lʲ/)
közelítők / j / (/ j /) / ў / (/ w /)

A mássalhangzó hangok területén a következő fonetikai mintákat különböztetjük meg [60] :

  • páros zöngés és süket mássalhangzók váltakozása egy mássalhangzó előtt, amely a hangos-süketséggel ellentétes jellegű. A páros zöngés mássalhangzók a süket előtt és a szó végén süketülnek, a páros süket mássalhangzók a zöngés előtt: gry [n] kі  - gry [b] a , le [x] ka  - le [g] enki , pro [s] bba  - pr [ s] іts , ka [s] ba  - ka [s] іts , száz [x]  - száz [g] i , in [s] - va [s] s ;
  • a lágy mássalhangzók előtt a páros kemény mássalhangzók váltakoznak a megfelelő lágy mássalhangzókkal: ra [z '] bіts  - ra [s] dats , to vya [s '] not  - vya [s] on , d [z '] ve  - d [ in] a ;
  • fütyülés és sziszegés váltakozása: [sh] shytak (sshtak ) , mye [c'] sya ( egér );
  • a szó végén vagy mássalhangzó előtt a magánhangzók utáni /v/, /v'/, /l/ hangok /ў/-vé alakulnak: karo[ў]ka , karo[ў]  - karo[v]a , pasta[ў]lu  - száz [v '] its , sho [ў] to , in [ў] to ;
  • hosszú mássalhangzók jelenléte /n'n'/, /l'l'/, /z'z'/, /s's'/, /dz'dz'/, /tsts/, /zhzh/, /shsh/, / hh / magánhangzók közötti helyzetben: nasenne , golle , grazzu , kalosse , suddzia , svatstsia , zbozhzha , uzvyshsha , nochchu .
Ékezet

A fehérorosz nyelvben a stressz dinamikus és szabad [61] . A hangsúlyos szótag legjellemzőbb jellemzője a magánhangzó hossza [62] . A hangsúlyos szótag az elsőtől az utolsóig tetszőleges helyzetben lehet ( makavіnka  — patylіtsa  — peranestsі  — zasumavaє ) [63] , valamint különféle morfémákra eshet - a gyökér ( vezci ), az előtag ( vyvezci ), az utótag ( scyazhynka ), a végződés ( szil ) [64] . A ragozás során a hangsúly az egyik morfémáról a másikra léphet át: dvor  - to dvary , vada  - water , hadzіts  - exit , stb. [65] .

A fehérorosz nyelv minden jelentős szavának általában egy hangsúlya van, azonban a több tőből álló többszótagú szavakban egy második, kiegészítő hangsúly is megjelenhet. Általában a mellékhangsúly kevésbé kifejező, és a szó első részére esik ( multi- calyarovy , ilno- valakno ) [66] . Az orosz nyelvtől eltérően a fehérorosz akcentus szinte soha nem változik főnévről elöljárószóra ( na vadu , za vuha ) [61] , ritka kivételekkel - zanach , sosnu [67] .

A fehérorosz nyelvben a stressz meg tudja különböztetni a szavakat lexikális és grammatikai jelentésük alapján ( memória "memória" - memória " emlékezni "), kara "kara" - kara "ugat", kavalі "kovácsolt" (ige) - kavali "kovácsok" ( főnév) stb.) [68] , valamint megkülönböztetni a szavak alakjait ( sushytsʹ "száraz" (infinitivus) - sushyts "szárad" (személyes alak), testvérek "testvér" (aktív eset, egyes szám) - testvérek " testvérek" (datatívusz, többes szám) stb.) [69] . A stressz segítségével további érzelmi ( empatikus ) információk átvitelére nyílik lehetőség [70] .

Ortopédia

A fehérorosz irodalmi nyelv ortopédiai szabályainak megszilárdítása a XX. A 19. század végén a fehérorosz nyelvnek még nem volt fejlett írásrendszere. Ennek megfelelően nem léteztek szigorú kiejtési normák, amelyek jóval később alakultak ki és konszolidálódtak, mint a helyesírási normák [71] . A fehérorosz irodalmi nyelv normatív kiejtésének alapja a közép-belorusz dialektusok [72] , amelyeket bizonyos közös vonások jellemeznek (akán, zekanye és csicsergés , frikatív /ɣ/ és rövid /ў/ használata , asszimilatív lágyság , stb. [71] .).

A szóbeli beszédnormák kialakulását befolyásolta a fehérorosz helyesírás kialakulása, amelyben sok szabály hangzási elven alapul, és megfelel a kiejtésnek. A szóbeli irodalmi nyelv felhasználási körének bővülése is szerepet játszott: 1920-ban Minszkben megnyílt a Fehérorosz Állami Színház , 1926-ban a Vityebszki Második Fehérorosz Állami Színház , nőtt az oktatási, kulturális és oktatási intézmények száma. A 20. század 30-as éveire a fehérorosz szóbeli irodalmi nyelv kiejtési normái stabilizálódtak [71] .

Morfológia

Általános információk

A fehérorosz egy szintetikus inflexiós nyelv [73] . A fehérorosz nyelvet fejlett szóalkotási eszközrendszer jellemzi. A legelterjedtebb az előtagok, utótagok, utótagok és interfixek használatán alapuló toldalékolási módszer [ 74] . A fehérorosz nyelv egyes alakjai analitikusan jönnek létre ( olvasni fogom, bolsh jumping „szebb”) [73] .

A fehérorosz nyelvben tíz beszédrészt különböztetnek meg , amelyek teljes értékű ( paўnaznachny ), kétértelmű ( non-paўnaznachny ) és közbeszólások ( vyklіchnik ) [75] [76] .

A teljes értékű szavak közé tartozik a főnév ( nazoўnіk ), egy melléknév ( prymetnіk ), egy számnév ( lіchebnik ), egy ige ( dzeyasloў ), amelynek két speciális alakja van: egy igenév ( dzeeprymetnіk ) és egy igenév ( dzeepryslo ), ansloverebbe ( aўdevereb és egy névmás ( zayennik ) . Az igével szorosan szomszédos a predikatívumok kategóriája is . A teljes értékű szavak keretén belül néha megkülönböztetik a jelző szavak csoportját ( jelző ), amelyek nem neveznek meg egy tárgyat, cselekvést vagy mennyiséget, hanem csak jelzik - ezek névmások, határozatlan mennyiségi számnevek, néhány határozószó. Az egyik vagy másik tárgyat, folyamatot, cselekvést vagy mennyiséget jelölő maradék teljes értékű szavakat szignifikánsnak ( szignifikáns ) [75] [76] nevezzük .

A kétértelmű szavak közé tartoznak az objektumok, folyamatok és jellemzők közötti kapcsolatokat jelző szavak. Ezek az elöljárószó ( prynazoўnik ), a kötőszó ( zluchnik ), a particle ( particle ) és az összekötő igék ( byt , st ) [75] .

A leírt kategóriák nem fedik le a fehérorosz nyelv teljes lexikális állományát, az adott szisztematikán kívül maradnak az adott szisztematikán a gyakran a közbeszólásokhoz közel álló onomatopoeia ( gukaperaimanni ), valamint a modális szavak  - az objektív valóság modális értékelésének eszközei ( vidats , magchyma ) [77] ] .

Főnév

A főnévre jellemző az objektivitás általánosított jelentése [78] . A fehérorosz nyelvben a főnév a nem , a szám és az eset kategóriáit tartalmazza [79] . Lexikális jelentés szerint a főneveket tulajdonnevekre ( ulasnaya imya ) és köznevekre ( agulnae imya ) osztják [79] . Az animációnak van egy nyelvtani kategóriája [79] .

Név melléknév

A névmelléknév a fehérorosz nyelvben egy tárgy jelét jelöli, és ezt a jelentést a nem, a szám és az eset kategóriáiban fejezi ki [80] [81] . A melléknév felsorolt ​​morfológiai kategóriái szintaktikailag jelennek meg, és egybeesnek annak a főnévnek a morfológiai kategóriáival, amelyre ez a melléknév utal [81] . Az alany kifejezett attribútumának természetétől és a nyelvtani jellemzőktől függően a jelzőket minőségi ( yakasny ) és relatív ( adnosny ) csoportokra osztják [80] [82] .

Számnév

A fehérorosz nyelvű számnév a felsorolásban szereplő objektumok absztrakt számait, mennyiségét és sorszámát jelölő szavakat tartalmaz [83] . A modern fehérorosz nyelvben a számnevek megkülönböztető tulajdonságot fejezhetnek ki ( Tu-104 , Apalon-10 stb.) [84] .

A szerkezettől függően a számokat a következő típusokra osztják [84] :

  • egyszerű ( egyszerű ) - olyan számnevek, amelyeknek egy gyökük van ( tri , ezer );
  • összetett ( hajtogatott ) - számok, amelyeket két bázisból álló szavakban fejeznek ki ( pyatsdzesyat , semsot );
  • összetett ( sastaўnya ), amelyeket két vagy több egyszerű vagy összetett szám kombinációjával fejeznek ki ( tvatsatsat öt , chatyry nyolcadik , dzevyats egész és öt dzesyah ).

Jelentésük szerint a számneveket három csoportra osztják: mennyiségi ( kolkasnyij ), előregyártott ( kollektív ) és sorszámnevek ( fehérorosz paradkavyja ) [84] .

A mennyiségi számok - a számok legjellemzőbb csoportja, az absztrakt számokat, az egységek vagy tört részek számát, az elemek számát számláláskor fejezi ki ( shests , sem dzesyatyh , pyatdzyasyat (turistaў) , shmat (nachey) ). Ez a kategória három számcsoportot foglal magában [85] :

  • a határozott-kvantitatív ( peўna-kolkasny ) számok az egységek vagy homogén objektumok pontos egész számát fejezik ki. Az ilyen típusú számok szorosan összefüggenek a decimális számrendszerrel . A határozott bíborszámok fő lexikai alapja 36 szóból áll [86] : tartalmazza az adzіn szavakat (vagy szinonimáját egyszer , a számolásnál használják), egyszerű számneveket kettes , try , chatyr , öt , shest , sem , nyolc , dzevyats , dzesyats . A Sorak és a sto is egyszerűek . Az utótagok segítségével kialakul a második tíz számainak neve ( adzіnatstsats , dvanatstsatsy stb.), valamint a dvatstsatsy és trystsatsy . Az összetett számnevek közé tartozik a pyatdzyasyat , shestsdzesyat , szemdzesyat , eightdzesyat , dzevyanost , valamint a több száz megnevezése: dzvesce , trysta stb. Más számnevek összetettek ( százharminc félév ). A határozott kvantitatív számnevek funkcióit az ezer és millió szavak tölthetik be, nagy számok jelölésére a milliárd , trylyon , quadrylyon és hasonló kifejezéseket használják [83] .
  • a határozatlan mennyiségi ( nyapeўna-kolkasny ) számnevek pontatlan mennyiséget jelölnek. Ide tartoznak az olyan szavak, mint kicsi , sok , nyamala , zashmat , any -how-kolki és hasonlók [83] . A határozatlan mennyiségi számjegyek értéke bizonyos esetekben határozott mennyiségi számokat kaphat ( százszor gavariў vagyok ), a köznyelvben pedig a protsma , bezlich , bagata stb. szavakat [87] .
  • a tört ( tört ) számok nem egész számokat jelölnek, hanem tört és vegyes értékeket ( adna hatodik , dzevyats i adna századik , nulla egész szám és hétszázad ). Szinte minden törtszám összetett, amelyben a részek száma határozott kardinális számokkal ( kétszázad ), a részek neve pedig sorszámmal ( kétszázad ) van kifejezve . A paўtara ( paўtary ) és a paўtarasta [88] szavak is a törtszámokhoz tartoznak .

A fehérorosz nyelvű kombinált számok meghatározott számú elemet jelölnek halmazként. Ezt a csoportot a fehérorosz nyelvben tíz szó képviseli: kettő , három , chatsvera , pyatsyora , shatsyora , syamyora , vasmyora , dzevyatsera , dzesyatsera , abodva ( abedzve [89] ). Analógia alapján más sarkalatos számokból ( dvanaztsatsera , dvatstsatsera ) előgyártott számneveket is lehet képezni, de az ilyen szavak nem felelnek meg az irodalmi normának [83] . A kombinált számnevek alátámaszthatók ( három volt belőlük ) [90] . Az előregyártott számnevek felhasználási köre elsősorban a művészi, publicisztikai és köznyelvi beszédstílusok [89] .

A sorszámok a helyet, a tételszámot jelölik a felsorolásban ( ötödik osztálynál , több száz varstánál ). A sorszámok jelentését és képződési jellegét tekintve szorosan összefüggenek a határozott mennyiségi számokkal. Nyelvtani és szintaktikai sajátosságok alapján a sorszámok gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek a melléknevektől, egyes forrásokban mennyiségi jelzőnek tekintik őket [91] .

A számnevek ragozási rendszere változatos. Szinte minden fehérorosz számot elutasítanak, némelyik nem és szám szerint változik [83] . Az adzin számnévnek mindhárom nemű alakja van, valamint egyes és többes szám ( adzin  - adna - adno  - adny  ) [ 86 ] . A kettes számnévnek nőnemű alakja van ( dzwe ) [86] . Az ezer , millió és milliárd számok számként csökkennek [86] . A sorak és a száz számnévnek csak névelő és ragozó ( saraka , száz ) esete van [92] . A dzevyanosta számnév minden esetben megőrzi alakját [92] . Más összetett számokban mindkét rész megváltozik a deklináció során [93] :

ügy pyatsyasyat dzvesce
Jelölő pyatsyasyat dzvesce
Birtokos öt hónap kétszáz
Részeshatározó öt hónap kétszáz
Tárgyeset pyatsyasyat dzvesce
Hangszeres piazziudzesyatsyu dupla öltöny
Helyi öt hónap kétszáz

Az összetett határozott-mennyiségi számnevek csökkenésekor minden szó ennek megfelelően változik [92] . A határozatlan mennyiségi számnevek kolki , nekalki , so many , getulki melléknévként csökkennek a többes számban [92] . A sorszámokat a melléknevekhez hasonlóan elutasítjuk [94] . Törtszámoknál mindkét rész csökken, a számláló - mint kardinális szám, a nevező - mint sorszám [95] . A paўtara számnév nőnemű alakja paўtara , de esetenként nem változik [96] . A paўtarasta szó alakja minden esetben azonos [97] .

Nem minden lexikai egység, amelynek számértéke van, szám. A főnevek a két , három , öt , dzeszjatka , száz szavak , valamint a tuzin (tizenkét egység), kapa (hatvan egység). A főnevek közé tartozik még a palavina ( palova ), a trets , a chverts , a vasmushka és hasonlók [83] .

Névmás

A névmás olyan szó, amely egy tárgyra, jelenségre vagy cselekvésre mutat, de nem nevezi meg azokat, és egyben a velük kapcsolatos kérdés kifejezésére is szolgál [98] . Így a névmásnak nincs saját alanyi-logikai jelentése, és így szemben áll a jelentős szavak osztályával [99] .

Attól függően, hogy a névmás szó melyik részét helyettesíti, a következő tematikus osztályok különíthetők el: névmás főnév ( I , you , hto , nіhto , nehta stb.), névmási melléknév ( my , takі , gety , yaki , yakisci , yaki -nebudz , usyakі , nіyaki stb.), névmási számnév ( kolki , solkі , nіkolki , kolki-nebudz stb.) és névmási határozószó ( kali , dakul , dzesti , dze - nebudz , stb.) [ stb.] . A névmásnak tekintett szavak halmazának határai nincsenek egyértelműen meghatározva, egyes nyelvészek ( Potebnya , Shcherba ) egyáltalán nem emelték ki a névmást külön beszédrészként, mások ( Vinogradov ) csak névmást tulajdonítottak a névmásoknak [99 ] . Az iskolai gyakorlatban a névmások közé tartoznak a névmás főnevek, melléknevek és számnevek [99] [100] .

Szemantikai alapon a névmásokat a következő kategóriákba osztják [99] [101] :

  • személyes névmások ( asabova ), kifejezik a személy hozzáállását a beszélőhöz [101] ( én , mi , te , te , yon , yana , yano , yany );
  • visszaható névmás ( zvarotny ) ( syabe );
  • birtokos névmások ( prinalezhnya ), jelezve, hogy a tárgy egy bizonyos személyhez tartozik [102] ( my , yours , miénk , tiéd , tiéd , yago , yae , ix , köznyelvi іхні , yagons , eyny , naski );
  • demonstratív névmások ( jelző ), amelyek közvetlenül egy tárgyat vagy tárgyak számát jelölnek [103] ( gety , toy , takі , getakі , getulki , solkі , köznyelvi getki );
  • definitív névmások ( kezdőbetű ), általánosított minőségi vagy kiemelő jelentéssel [104] ( ő maga , szami , usa , usyo , bajusz , uves , usyaki , skin , inshy , inakshy , köznyelvi ўsyalaki );
  • kérdő névmások ( pytalnya ) , amelyek kifejezik a beszélő vágyát, hogy megtudjanak valami ismeretlent [105 ] ( ki ? , mi ? , yaki ?
  • relatív névmások ( adnosny ), a mellékmondat és az összetett mondat fő része közötti kapcsolatra utalnak . Külsőleg egybeesnek a kérdő névmással, és történetileg belőlük származnak [106] ( хто , shto , yaki , kators , chyy , kolki );
  • negatív névmások ( admony ), amelyek egy tárgy teljes hiányát jelzik alanyként vagy cselekvési tárgyként [107] ( nіhto , nіshto , nіyaki , nіchy );
  • határozatlan névmások ( nyapeўnya ), amelyek ismeretlen személyeket vagy határozatlan tárgyakat jelölnek [107] ( nekhta , neshta , necators , nechy , any -hto , any-yaki , any -chy , xtosci , xto -nebudz , köznyelvi , yakis , htos stb. ..).

A névmások deklinációja nem egységes: például kinek és minek nincs meg a neme és a szám kategóriája; A nemet nem különböztetjük meg az én , te , mi , te személyes névmások esetében . A syabe visszaható névmásnak nincs névelő alakja [100] . Ha sok névmást lecsökkent, szupletivizmus figyelhető meg : I  - myane , yon  - yago és hasonlók [99] . A demonstratív, birtokos, néhány kérdő, relatív és végleges ( yaki, kators, skin, usyaki ) névmásokat melléknévként elutasítják [ 108 ] .

A névmások jelentésének demonstratív jellege meghatározza azon mondatok jellegét is, amelyekben a névmást használják. Egy ilyen mondat nem független, hiszen csak akkor érthető meg teljesen a jelentése, ha van egy korábbi mondat, amelyben a fogalmat (alanyt, minőséget vagy folyamatot) egy teljes értékű jelentőségteljes szó közvetíti. A névmás használata két mondatot egyetlen szintaktikai egésszé kapcsol össze. Így a névmás a mondatok összekapcsolásának eszközévé válik a szövegben [99] . A mondatban a névmások lehetnek alanyok, állítmányok, attribútumok, tárgyak és körülmények [100] .

Ige

Az ige a fehérorosz nyelvben a beszéd jelentős része, folyamatot, cselekvést vagy állapotot jelöl, és ezeket a forma ( tryvanne ), fogadalom ( stan ), hangulat ( mód ), idő ( óra ), személy ( asoba ) morfológiai kategóriáival fejezi ki. ), tranzitivitás - intranzitivitás ( átmeneti - nem átmeneti ) és ismétlődés - irreverzibilitás ( zvarotnast - nem visszatérő ) [109] [110] . Ezenkívül a fehérorosz ige rendelkezik a szám kategóriájával ( lіk ), múlt időben és feltételes módban pedig a nem kategóriájával ( genus ) [110] .

A fehérorosz nyelv modern igealak-rendszere négy kategóriát foglal magában: az ige személyes (konjugált) formái, infinitivus , participium és gerund [111] . Az ige összes formájára jellemző közös jellemzők között megjegyezhető a lexikális jelentés közössége - így vagy úgy kifejezett kapcsolat a cselekvéssel, a szintaktikai kapcsolatok egységessége ( spіlavats pіloy , сpіluu pіloy , сpіluy pіloy , сpіylavany , pі сpіlavаўшы ріloy ) [111] , a nyomtatvány és a zálog kategóriáinak jelenléte [109] .

Adverb

A fehérorosz nyelv határozószavai olyan szavak, amelyek egy cselekvés, minőség vagy állapot jelét jelölik [112] .

A lexikális jelentés kifejezésének jellegétől függően a határozószavakat szignifikánsra ( jelentős ) és névmásra ( kölcsönzés ) osztják. A szignifikáns határozószavak jelentését a konkrétság jellemzi ( jó , magas , jobb oldalon , kettős ), míg a névmási határozók általánosított jelentésűek ( pa-moymu , pa-yourself , itt , usyudy , ahol -nebudz , nem ). A névmási határozószavak eredetük szerint a névmásokhoz kapcsolódnak, és megfelelő csoportokra (személyes, visszaható, demonstratív, attribúciós, határozatlan és tagadó) vannak osztva [113] .

Jelentésük szerint a határozószavakat körülményes ( akalіchnasnya ) és kvalitatív ( yakasnya ) részekre osztják, néha a minőségileg körülményes ( yakasna-akalіchnasnya ) határozószavak egy csoportját is kiemelik [113] [114] . A határozói határozók közé tartoznak a cselekvés bizonyos körülményeit közvetítő szavak: a hely határozói ( magas , távol , dziesci , közel ), az idő ( este , uvosen , álmos , korai ), az okok ( zavoshta , sprasonnya , chamustsі ) és a cél ( jel , out ) dacból ) [115] . A kvalitatív határozószavak valamilyen cselekvés vagy jel jellemzőjét jelölik ( addana , call , іnaksh , naraўne , pa-own ) [113] . A kvalitatív a mennyiségi határozókat is magában foglalja ( double , bagata , dareshty ) [116] . A minőségi határozói határozók csoportjába tartoznak a cselekvésmód ( byagom , raptam , csúnya ), az összehasonlítás ( zsák , raj , pa-bratsk ) és a kompatibilitás ( utrokh , gurtam , optam ) határozói [117] .

A határozószavak a beszéd állandó részét képezik. A kvalitatív melléknevekből képzett kvalitatív határozószavak a közönséges ( rendkívüli ), az összehasonlító ( legfelsőbb ) és a szuperlatívusz ( legmagasabb ) formájúak lehetnek [113] .

A szóalkotás szerkezete szerint megkülönböztetünk motivált és motiválatlan határozókat. A motivált határozószavak egy másik beszédrészre utaló szóból származnak, és szemantikailag is rokonok vele ( skryu , tsiha , reggel , begma , a maguk módján ). A motiválatlan határozószavak nem származékosak ( jo , syudy ) [118] . A határozószó szóalkotási stratégiái közül kiemelhető a toldalékolás (előtagos, toldalékos és előtagos toldalékos módszerek), az összeadás (beleértve az utótagot is) és a határozószó (például a chut határozószó az infinitivusból származik, a gledzyachy határozószók , hazugság , sumuyuchi  - gerundokból) [119] .

A kifejezésekben a függő határozószavak a fő szó mellett vannak , általában - egy igével ( doўga еkhats ), egy melléknévvel ( velmі pryzhozhy ) vagy egy másik határozószóval ( strakata ) [113] . Egy mondatban a határozószó leggyakrabban a körülmény szerepét tölti be ( hutka ehatsz ). Ha a határozószó főnévre vonatkozik, akkor definícióként működhet ( veska zleva ). A szubsztantivizált határozószavak lehetnek alanyok ( prydze bright holnap ) és kiegészítések ( ne add meg a „chamádat” ), különálló határozók is szerepelhetnek összetett névleges állítmányban ( yana married ) [118] .

Elöljárószó

Az elöljárószó a fehérorosz nyelvben a beszéd kiszolgáló része [120] . Az elöljárószavak segítségével egy közvetett alárendelő kapcsolattal rendelkező kifejezésben a fő- és a függő szó kapcsolata fejeződik ki [121] .

Az elöljárószavak változatlan szavak, gyakran hangsúly nélkül [122] . Az elöljárószavak morfémikus összetételük szerint egyszerű (egy gyökmorfémából álló : a , ab , anélkül , pra , stb.) és összetett (több elöljárószóból állnak: pa- za , pamizh , pamima , z-pa- vége ) [120] .

Az elöljárószó jelentése egy mondat fő és függő összetevői közötti szintaktikai kapcsolat. A kifejezett prepozíciós kifejezés jellege szerint a következő prepozíciós kategóriákat különböztetjük meg: térbeli ( prostoravy ), időbeli ( óránkénti ), tárgyi ( ab'ektny ), helyettesítések ( zamyashchalnastsі ), átmenet egyik állapotból a másikba ( átmenet a háton túlra ). a tábor ў mások , transzgresіўny ), mértékek és fokozatok ( az i szakasz mértékei ) , attributív ( atrybuty ), disztributív ( méret kavalny , dystrybuty ), hovatartozás ( prinalezhnasts ), genetikai ( genetikai ), összehasonlító ( paraўnális ) , kampány cselekvési módok ( a zeyannya módszere ), az okozati ( ugrás ), a célok ( metavya ) és a közelítés ( pryblіnastsі ) [123] .

Unió

Az unió a beszéd kétértelmű része, amely szintaktikai egységek (például kifejezések, összetett mondatrészek vagy független mondatok) összekapcsolására és a köztük lévő szemantikai és nyelvtani kapcsolatok azonosítására szolgál [124] . A kötőszavaknak nincs saját lexikai jelentésük, nyelvtani kategóriájuk és változási formájuk [124] .

Eredetük szerint a szakszervezeteket származékos ( vytvornya ) és nem származékos (non -vytvornya ) csoportokra osztják. A nem származékos kifejezések közé tartoznak az olyan szakirodalom, amelyek elvesztették kapcsolatukat a beszéd más részeivel, és amelyeket független szavaknak tekintenek ( a , bo , ale , cab stb.). A származékok a szó más részéből képzett uniók: névmásokból ( shto , tamu ) , határozószavakból ( yak , kali ), partikulákból ( qi , zha , bytsam , niby ), igékből ( hots , hai ), főnevekből ( raz ) , összetett szerkezetek ( Zatym , tamu sto , tym o'clock yak , z jumpy tago sto ) [125] .

Az uniók összetételét tekintve egyszerű (egyszavas: a , abo , dy , i , cab , stb.) és összetett (két vagy több szóból állnak, amelyek funkcionális szemantikai egységet alkotnak: tamu into , at that óra jak és t .p.) [126] .

A használat jellege szerint az uniók három osztályba sorolhatók: egyesek ( adzіnochny ), amelyek nem ismétlődnek azonos típusú szintaktikai összetevőkkel ( a , ale , dy ); ismétlődő ( paўtornaya ), amelyeket az egyes szintaktikai összetevőkre használunk ( akkor ... akkor , qi ... qi , nem az ... nem az ); páros ( paired ) - összetett uniók, amelyek részei különböző szintaktikai komponensekre vonatkoznak ( kali ... akkor , hots ... ale , nem csak ... ale ) [126] .

A funkcionális jelentés szerint az egyesülések két osztályát különböztetjük meg: összekötő ( sugárzó ) és alárendelő ( padparadkavalny ). Az összekötő uniók egyenlő szintaktikai konstrukciókat kapcsolnak össze: a mondat homogén tagjai, összetett mondat összetevői, összetett mondat homogén függő részei. Az alárendelő kötőszók szintaktikailag egyenlőtlen komponensek összekapcsolására szolgálnak [126] .

Részecske

A részecskék kétértelmű szavak, amelyek funkciója további szemantikai és érzelmileg kifejező jelentésárnyalatok kifejezése [76] . A partikuláknak nincs saját kifejezett lexikális jelentése, ezért általában e szavak szemantikáját a beszédegység jelentésének megfelelő módosulása jellemzi [76] . A részecskéknek három csoportja van [127] :

  • a szemantikai jelentés árnyalatait kifejező: demonstratív ( vos , vun , geta stb.), végleges és tisztázó ( yakraz , menavita , pure , sapraўdy stb.) és kiválasztó-korlátozó ( csak , hots , off stb.) .);
  • érzelmek és kifejezés kifejezése: erősítő ( nawat , duk , uzho , f stb.) és felkiáltó ( vos , bach , stb.);
  • modális és modális-akarati jelentéseket kifejező: igenlő ( so , ale , stb.), tagadó ( not , nі , ani , stb.), kérdő ( хіба , ці , shto for , stb.), összehasonlító ( bytsam , niby , stb. .), a valószínűséget kifejezve ( naўrad , naўrad qі , badai , stb.). Ebbe a kategóriába tartoznak még a modális-akarati partikulák ( would , nyahay , come on , stb.), amelyek az igék hangulatalakítására szolgálnak. Néha egy különálló, negyedik részecskecsoportba kerülnek [128] .

A legtöbb részecskének ( azha , azhno , by , vos , navat és mások) nincs rögzített pozíciója a mondatban, és mozoghatnak. A részecskék szabadsági foka változó: például a nawat , nyazhho , dy szavak általában nem fordulnak elő a mondat végén, mivel leggyakrabban egy nyelvi egység elé kerülnek , kommunikációs szempontból logikai hangsúlyozással megkülönböztetve. A szintaktikai szerkezetben rögzített pozícióval jellemezhető részecskék között vannak prepozíciós és posztpozíciós is. Például az igenlő részecske és a negatív nem a predikatív konstrukció elején található. Az egyszerű , nem , ні , ці , amal a szó elé kerül, amelyre vonatkoznak, és a zha , taki , sabe  - utána [129] .

A partikulák aktív használata jellemző a köznyelvi beszédstílusra, valamint a művészi és publicisztikai szövegekre [129] .

Közbeszólások

A közbeszólások megváltoztathatatlan szavak, amelyek kifejezik a beszélő érzéseit és motivációit [130] . A teljes értékű szavakkal ellentétben a közbeszólások nem nevezik meg az érzéseket, hanem csak jelzik azokat [131] .

Szemantikájuk szerint az interjections a következő kategóriákba sorolható [132] :

  • érzelmi, amelyek a környező valóság érzékszervi értékelését fejezik ki. Ez az értékelés lehet pozitív (beleegyezés, jóváhagyás, elégedettség, elbűvölés: brava , hála Istennek , éljenzés ), és negatív (gúny, elítélés, bizalmatlanság: ay-yai-yai , tfu , eh ). Sok érzelmi közbeszólás pozitív és negatív érzelmeket is kifejezhet: ah , zhah , my God ;
  • akarati (motiváló, felszólító [133] ), kérés vagy parancs kifejezése ( gaida , stop , march ), figyelem vagy hallgatás követelése ( sha , tssh , ale ), segélykérés ( karavul ), állatok behívása vagy elűzése ( kos-kos , sho );
  • üdvözlést, búcsút, köszönetet, udvarias megszólítást kifejező etikett közbeszólások .

A szövegben a közbeszólások vagy külön mondatként működnek, vagy elszigetelt helyet foglalnak el a mondaton belül, nem tagjai annak, és nem kapcsolódnak más szavakhoz. Amikor a közbeszólás egy másik beszédrészre lép, a mondat fő- vagy kiegészítő tagjának szerepét töltheti be (alany: Magutnae "hurrá!" ; állítmány: Van egy hal - hú !; kiegészítések: tudjuk, hogy "de!" ) [130] .

Szóalkotás

A fehérorosz nyelvet fejlett szóalkotási eszközök rendszere jellemzi [74] . A származékszavak egy vagy több tőből képezhetők. Új szavak képzése egy tőből a következő módokon hajtható végre [134] :

  • utótag - utótag vagy utótag és végződés hozzáadása a tőhöz ( vysoki  - high - a , zhnuts  - zhn -iv-a );
  • null utótag  - az utótag speciális esete, amely abból áll, hogy nulla utótagot adunk a tőhöz, és véget érünk ( skakat  - skok- ∅-i );
  • előtag - előtag hozzáadása az egész szóhoz ( fasiszta  - antifasiszta , magas  - nem - magas ) ;
  • előtag-utótag - egy előtag és egy végződéses utótag egyidejű kiegészítése ( mora  - for -mor -sk-i );
  • előtag-null utótag - egy előtag és egy nulla utótag egyidejű hozzáadása a végződéssel ( vus  - byaz - vus -∅-s );
  • postfixal – utótag hozzáadása a szóhoz ( xto - hto  - nebudz , zbyaru  - zbyarusya ) ;
  • utótag-utótag - egy utótag és egy utótag egyidejű hozzáadása a szóhoz ( testvér  - testvér - ac -tsa );
  • prefixal-postfixal - egy előtag és egy utótag egyidejű hozzáadása a szóhoz ( hadzit  - on -hadzitsa ) ;
  • alátámasztás  - a melléknevek és melléknevek átmenete főnevekké ( vartavy , marozhanae );
  • melléknév  - a gerundok átmenete a melléknevek kategóriájába ( rashayuchy , rukhomy ).

A fehérorosz nyelvben a több tőből álló szóalkotási módszerek közül a következőket jegyezzük meg [135] :

  • kiegészítés - az első szó törzsének és az egész második szónak a kombinálása utótagok részvétele nélkül. Az összetevők között interfixet használnak , beleértve a nullát is. Példák: cár-gyűrűzés , zhelezabeton , süketek ;
  • toldalék utótaggal - két alap egy szóvá egyesítése interfix és utótag segítségével ( baykapisets , sajtgyár );
  • összeadás nulla toldalékkal - két alap összevonása egy szóvá interfix és nulla utótag segítségével ( kenyérkereső , idler );
  • fúzió - a kifejezés összetevőinek összevonása egyetlen egésszé ( gluboka pavazhany  - glubokapavazhany , örökké zöld  - örökké zöld );
  • rövidítés  - a rövidítések kialakulása ( BelAZ , nővér ).

Az utótag szóalkotás a legtermékenyebb [ 74] .

Szókincs

A fehérorosz nyelv lexikai összetételében genetikailag közel áll az orosz nyelvhez . Ezért az orosz és a fehérorosz nyelvben sok hasonló jelentésű és hangú szó létezik ( chalavek  - személy , gavarts  - beszélni , zöld  - zöld , harmadik  - trats és hasonlók) [136] . A modern fehérorosz nyelv szókincsének fő rétegét a protoszláv és az óorosz nyelvek idejéből fennmaradt szavak alkotják. Közülük a következő szócsoportokat lehet megkülönböztetni [136] :

  • az ember és az emberi test részei ( chalavek , lyudzi , barada , csípő , mellkas , fogak , csont , kéz , szív , nyelv );
  • családi kapcsolatok és embercsoportok ( nemzetség , nép , törzs , testvér , syastra , dzed , dzyadzya , zyats , matsi , boa constrictor , tsess );
  • vad és szelídített állatok, madarak, halak, rovarok és egyéb élőlények ( szarvas , aўtsa , hód , bika , vaddisznó , ökör , hú , vidra , sütés , nyúl , ló , karova , macska , nyest , vakond , disznó , cyala , bárány , hal , harcsa , ide , verbabey , asa , varangy , kamar , légy , méhecske , charvyak );
  • növények ( avyos , zhyta , köles , komló , almafa , tölgy , viburnum , byaroza , kőris , asina );
  • mezőgazdasági eszközök ( ram , kasa , sarló , syaker , tsep );
  • ételek és italok ( varyva , bor , sör , kvas , kissel , zabkása , hús );
  • épületek ( ház , klets , senі , buda );
  • természeti jelenségek ( tűz , bórax , xop , szél , felhő , jégeső , mennydörgés , sheran , fagy , köd , hó , jég );
  • fémek és ásványok ( vápa , volava , vas , réz , arany , ezüst , agyag , kovakő );
  • katonai szakkifejezések ( ezred , vaina , íj , strala , jida );
  • időszakok ( óra , év , hónap , tyzen , tél , nyár , tavasz , ősz );
  • cselekvések és folyamatok ( testvér , futás , vazіts , légzés , alvás , nyáj , esci );
  • egy személyhez kapcsolódó elvont fogalmak ( rossz , bűntudat , akarat , hit , nyüzsgés , gondolat , kahanne , egészség , irgalom , világ , pravda , pratsa , öröm , dicsőség , őszinteség );
  • minőségi jellemzők ( igaz , vyasel , süket , új , egyszerű , tiszta , világos )

A fehérorosz nyelvben használt és szláv eredetű szavak egy csoportja nem használatos más nyelvekben, vagy archaikus jellegű : vezha  - torony , volat  - óriás , vabits  - vonz , asztrog  - börtön , abyrats  - alázatos , syabra  - barát , gaspadar  - mester és mások [136] .

Körülbelül a 13. század óta a fehérorosz nyelv önálló nyelvként alakult és fejlődött. A modern nyelv szókincsének külön rétegét alkotják az ebben az időszakban keletkezett szavak. Ezeknek a szavaknak a nagy része a közönséges szláv gyökmorfémák alapján jön létre, különféle toldalékok felhasználásával: snatch  - tűzifa tárolása , zolak  - hajnali hajnal , abalonka  - ablaküveg , snedanne  - reggeli , szél  - vitorla , skarynka  - kéreg , padarozhzha  - utazás stb. [136] .

A világ több mint tíz nyelve a fehérorosz nyelv kölcsönzési forrása [137] , különösen a lengyel , a német és a litván [136] .

Az orosz nyelv a legaktívabb szerepet játszik a fehérorosz nyelv lexikális összetételének bővítésében, amelyből számos, a gazdasághoz, a kultúrához, a tudományhoz, az iparhoz és a közélet más területeihez kapcsolódó szócsoportot kölcsönöznek. A lexikális egységek nagy része a megfelelő orosz szavakból származó nyomkövető papír ( syamіgodka  - hétéves terv , nagy prioritás - vállalkozás,  adtkaznasts -  felelősség , uzelnik -  résztvevő , azhytsyaўlyats -  végrehajtani és hasonlók ) [136] . A 20. században az anglicizmusok , francia , spanyol , német és holland eredetű szavak az orosz nyelven keresztül kerültek a fehéroroszba [138] .

A litvánokkal való intenzív kapcsolatok a földrajzi közelség és az egy államban fennálló évszázados együttélés miatt váltak az oka annak, hogy a fehérorosz nyelvben litván eredetű szókincsréteg alakult ki [137] . A litván nyelvből a fehérorosz nyelvbe olyan szavak kerültek, mint a klonya , sviran , aruda , girsa , namitka , rymstsіts , rupets , zhuda , grutsa [136] . Egyes fehérorosz helynevek litván eredetűek : Ashmyany , Gudagai , Zhuprany , Yuratsіshki , Luksha stb. [137] .

A fehérorosz nyelv fejlődése a fehérorosz-lengyel kétnyelvűség körülményei között közel négyszáz éven át a fehérorosz nyelvben előforduló polonizmusok nagy számának egyik oka lett , a lengyel szókincset különösen intenzíven kölcsönözték a lublini unió után . a Nemzetközösség megalakulása [137] . Az olyan szavak, mint a blakytny , enchyts , slup , nakont , sukenka , nedavyarak , videltsy , znyanacku , vandlina , ksiondz , parenchy , penzal , dashchentu [136] lengyel eredetűek . A lengyel nyelven keresztül sok latinizmus behatolt a fehéroroszba ; A 16. század második felétől a latin nyelv társadalmi és kulturális életben betöltött szerepének Fehéroroszország területén való bővülése miatt a fehérorosz nyelv közvetlen kölcsönzésekkel gazdagodott. A modern nyelven az élet társadalmi-politikai és társadalmi-gazdasági szférájához, tudományhoz, oktatáshoz, művészethez kapcsolódó kifejezések ( adminisztráció , dokumentum , kamіsia , sacratar , statute , rent , ganarar , kaaperacy , kantrakt , economy , medytsyna , prafesar , diák , vizsga , felső , színes , litara , jegyzet , dísz , szöveg , cselekmény stb . ) [ 137 ] . században az olasz ( kapіtan , kareta , koўdra , citrom , palota , saláta ) , francia ( látogatás , dragonyos , vászon , karabély , march , musket , partfel ) , cseh ( brama , gartsavats , Kaptur , Myashchanin, Pratsa ) és magyar ( Hayduk , Huszár , Magerka , Sharenga ) eredetű [ 137] .

A germanizmusok német kereskedők, kézművesek és katonai szakemberek révén kerültek be a fehérorosz szókincsbe, akiket meghívtak a Litván Nagyhercegségbe. A fehérorosz nyelv modern germanizmusai között megtalálhatók a mesterséghez, építkezéshez, katonai ügyekhez, kereskedelemhez kapcsolódó szavak: csempe , acél , főhadiszállás , maistar , kosht , font , lanceg , likhtar , brovar , tsegla , farba , plyats , dah , krama , tsebar , tsybulya , warta , molyar [136] [137] .

A XIV-XVII. században a fehérorosz nyelv török ​​eredetű szókinccsel bővült a Fehéroroszország területének lakossága és a török ​​népek képviselői közötti kapcsolatok , valamint az orosz, ukrán és lengyel nyelvek révén. Azóta megmaradtak a turizmusok , amelyek elsősorban a hazai szférára vonatkoznak ( arshyn , atlas , borz , profit , kaўpak , caftan , grub , sharavars stb.) [137] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Belsat: A fehéroroszok elismerték a nemzeti kisebbséget Csehországban Archiválva : 2014. április 13.
  2. ↑ 1 2 A 2009-es fehérorosz népszámlálás szerint 4 841 319 fehérorosz nemzetiségű belorusz jelölte meg anyanyelveként a fehérorosz nyelvet, valamint az ország más nemzetiségeinek 217 015 képviselője (ebből 171 287 lengyel) nevezte a fehérorosz nyelvet anyanyelvének. Emellett 1 009 935 fehérorosz jelölt a fehérorosz nyelvet második nyelvként, amelyet folyékonyan beszél, és 271 778 más nemzetiségű személy jelölte meg második nyelvként a fehérorosz nyelvet (köztük 181 091 orosz nemzetiségű). Így csak a Fehérorosz Köztársaságban 2009-ben 5 058 334 embernek volt anyanyelve a fehérorosz nyelv, emellett 1 281 713-an beszélték a fehérorosz nyelvet második nyelvként, összesen 6 340 047 főt. folyékonyan beszél fehéroroszul. Ezen túlmenően, mivel a Belarusz Köztársaság összes iskolájában, beleértve az orosz nyelvet is, tanulják a fehérorosz nyelvet, ezért a Fehérorosz Köztársaság bennszülötteinek többsége rendelkezik bizonyos készségekkel a fehérorosz nyelv megértésében vagy használatában.
  3. ↑ Értesítő a Fehérorosz Köztársaság 2009. évi népszámlálási eredményeiről . — A Fehérorosz Köztársaság lakosságának nemzetiség és anyanyelv szerinti megoszlása. Az eredetiből archiválva: 2016. március 4.  (Hozzáférés: 2015. január 15.)
  4. ↑ 1 2 150 tárgyalás és bizonyíték Fehéroroszország / Uklad történelméből. Ivan Saverchanka , Zmitser Sanko. - Vilnya: Jövőnk, 2002. - 238 p. ISBN 9986-9229-6-1 .
  5. ↑ Stankevich Ya. Krím-Fehéroroszország jelenleg Archív példány 2011. augusztus 15-én a Wayback Machine -nél . - Menszk: Kiadta a Fehérorosz Népi Szamapomachia, 1942.
  6. ↑ Jan Chechot a 19. század első felében. a "szláv-Kryvitskaya Mova" nevet használta
  7. ↑ Fehéroroszország antropológiája a 19. század végének - 20. század közepén végzett tanulmányokban. . - LitRes, 2018. április 10. - P. 113–. — ISBN 978-5-04-109768-4 . Archiválva : 2021. február 14. a Wayback Machine -nél
  8. ↑ A 2009-es népszámlálás előzetes eredményei. Egyes nemzetiségek lakossága nem, életkor, családi állapot, iskolai végzettség, megélhetési források, nyelvi jellemzők szerint.
  9. ↑ Fehéroroszország nagyobb lett, ale yana rusifikutsa 2020. július 17-i archív példány a Wayback Machine -nél .
  10. ↑ Fehérorosz: diszkrét okok az optimizmusra Archiválva : 2013. február 20. a Wayback Machine -nél .
  11. ↑ Eurorádió. Szociológusok: A fehéroroszok szeretik, de nem védik Archíválva : 2009. november 7.. .
  12. ↑ 1 2 3 4 N. V. Birillo , Yu. F. Matskevich , A. E. Mikhnevich , N. V. Rogova . Fehérorosz nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek. - M . : Academia, Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, 2005. - S. 548-594.
  13. ↑ A Belarusz Köztársaság statisztikai évkönyve, 2014 Archiválva : 2015. június 7. . S. 201.
  14. ↑ Fehéroroszország 2014-ben: politikai eredmények - IA REGNUM . IA REGNUM. Hozzáférés dátuma: 2016. január 24. Az eredetiből archiválva : 2016. január 28.
  15. ↑ A hatóságok hozzáláttak a fehérorosz nyelv népszerűsítéséhez (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2010. július 11. Az eredetiből archiválva : 2012. február 11. 
  16. ↑ A hatóságok befejezik a fehérorosz nyelvet . Archiválva : 2014. július 21., a Wayback Machine , Belarusian Partisan (2012. január 31.)
  17. ↑ A fehérorosz nyelvet kidobják az egyetemről? , Nasha Niva (2011. november 4.)
  18. ↑ Latushko: a fehérorosz nyelv népszerűsítésének terve nem valósul meg teljesen . Letöltve: 2020. augusztus 29. Az eredetiből archiválva : 2020. november 30.
  19. ↑ Rejtvény az ügyintézőknek: ne engedjék be a fehérorosz és a sértett orosz nyelvet . Letöltve: 2020. június 27. Az eredetiből archiválva : 2020. július 17.
  20. ↑ Parancs a tisztviselőknek: Prevent Belarussification 2012. március 15-i archív másolat a Wayback Machine -nél , Charta 97
  21. ↑ Medvegyev R. A. A nyelvek folyamatos fejlődése: egymásra és versengésre gyakorolt ​​hatásuk . " Tudomány és Élet " 3. szám (2006. március). Archiválva az eredetiből 2015. július 12-én.
  22. ↑ Alpatov V. M. 150 nyelv és politika. 1917-2000. A Szovjetunió és a posztszovjet tér szociolingvisztikai problémái. - M . : Kraft +, RAS Oriental Studies Institute, 2000. - S. 193-197. — 224 p.
  23. ↑ Urzędowy rejestr gmin, w których używany jest język pomocniczy  (lengyel) (2019.09.05.). Az eredetiből archiválva: 2020. december 5.  (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  24. ↑ Fehérorosz nyelv: enciklopédia // Pad red. A. Ya. Mikhnevich. - Mn.: Petrus Brockiról elnevezett fehérorosz enciklopédia, 1994. - 55. o.
  25. ↑ Sudnik M.R. fehérorosz nyelv // Nyelvi enciklopédikus szótár / Főszerkesztő V. N. Jartseva . - M .: Szovjet Enciklopédia , 1990. - 685 p. — ISBN 5-85270-031-2 .
  26. ↑ Birillo N.V. , Matskevich Yu.F. , Mikhnevich A.E. , Rogova N.V. keleti szláv nyelvek. Fehérorosz nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 588-591. — ISBN 5-87444-216-2 .
  27. ↑ Fehéroroszország néprajza: Encykl. (Belarus. Sav. Entsykl.; E91 Redkal.: I. P. Shamyakin (gal. ed.) and іnsh. - Minsk: BelSE, 1989. - 575 p.: il. ISBN 5-85700-014-9
  28. ↑ 1 2 3 4 Birillo, 2017 , p. 581.
  29. ↑ 1 2 3 Mechnikova, 2003 , p. 49.
  30. ↑ Galenchanka, 1986 , p. tizennyolc.
  31. ↑ Birillo, 2017 , p. 580.
  32. ↑ 1 2 3 Zh. Ya. Belakurskaya. Grafikus assablіvastsі kézírás és drukavanaga varyantаў Yakub Kolas "Another Reading of the Children of Belarus"  (belorusz)  // A.Ya.Mikhnevich, Z.I.Badzevich, Zh.Ya. Pratsy a modern fehérorosz nyelv tanszékéről / A.Ya.Mikhnevich. - Mn. : RIVSh BDU , 2003. - Szám . 2 . - S. 27-35 .
  33. ↑ Mechnikova, 2003 , p. 56.
  34. ↑ Galenchanka, 1986 , p. 196.
  35. ↑ Mechnikova, 2003 , p. ötven.
  36. ↑ Sachanka, 1994 , p. 153.
  37. ↑ Mechnikova, 2003 , p. 57.
  38. ↑ 1 2 Sachanka, 1994 , p. 290.
  39. ↑ Mechnikova, 2003 , pp. 50-51.
  40. ↑ 1 2 3 4 Sachanka, 1994 , p. 464.
  41. ↑ Mechnikova, 2003 , pp. 61-62.
  42. ↑ S. M. Zaprudszkij. A fehérorosz oktatási nyelv története (1918–1941). - Minszk : BDU , 2015. - S. 52-53. — 191 p. — ISBN 978-985-566-249-6 .
  43. ↑ Mikhnyuk, U. Sayuz idézte Fehéroroszországot // Belorusszia történetének enciklopédiája: 6 kötetben / G. P. Pashkov and insh .. - Mn. : Belarusian Encyclopedia, 2001 .. - T. 6. - S. 249-250. — 591 p. — ISBN 985-11-0214-8 .
  44. ↑ Sachanka, 1994 , pp. 464-465.
  45. ↑ Sachanka, 1994 , p. 467.
  46. ↑ Birillo, 2017 , pp. 579-580.
  47. ↑ KLASSIKUS BELORORSZ FELVÉTEL: 20. fejezet. HELYESÍRÁS G (Ґ), K, X
  48. ↑ Y. Bushlyakov, V. Vyachorka, Z. Sanko, Z. Saўka. Fehérorosz jogi kódex: Szabálygyűjtemény. Napi narmalizáció. 2005
  49. ↑ G. A. Khaburgaev. Régi orosz nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek. - M . : Academia, Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, 2005. - P. 418-438.
  50. ↑ Vyach. Nap. Ivanov. Szláv dialektusok a Litván Nagyhercegség más nyelveivel kapcsolatban // Szlávisták XIII. Nemzetközi Kongresszusa. Az orosz delegáció jelentései: gyűjtemény. - M. : Indrik, 2003. - S. 258-288 . az "egyszerű nyelv" ukrán, fehérorosz és lengyel nyelvjárással való összefüggéséről l. 262-265
  51. ↑ Chisholm, Hugh, szerk. (1911), orosz nyelv , Encyclopædia Britannica (11. kiadás), Cambridge University Press , < http://encyclopedia.jrank.org/RON_SAC/RUSSIAN_LANGUAGE.html > 
  52. ↑ V. B. Krysko. Kommentár A. I. Szobolevszkij "Előadásai az orosz nyelv történetéről" c. 18 int. oldalszámozás // A. I. Sobolevsky. Válogatott művek, M., 2004
  53. ↑ Bloomfield L. Nyelv . - Delhi: Motilal Banarsidass, 2005. - P. 44. - ISBN 81-208-1196-8 .
  54. ↑ Szputnyik Fehéroroszország. A fehérorosz irodalom fekete éjszakája . Szputnyik Fehéroroszország (20151029T0903+0300). Hozzáférés időpontja: 2022. szeptember 15.
  55. ↑ Veszélyben lévő világnyelvek UNESCO-atlasza . Letöltve: 2017. január 14. Az eredetiből archiválva : 2016. december 18..
  56. ↑ Burlyka, 1989 , p. 41.
  57. ↑ Birillo, 1966 , p. 162.
  58. ↑ Birillo, 1966 , pp. 164-165.
  59. ↑ Burlyka, 1989 , p. 59-61.
  60. ↑ Birillo, 1966 , p. 165.
  61. ↑ 1 2 Birillo, 1966 , p. 164.
  62. ↑ Burlyka, 1989 , p. 237.
  63. ↑ Burlyka, 1989 , pp. 239-241.
  64. ↑ Burlyka, 1989 , p. 241.
  65. ↑ Burlyka, 1989 , pp. 241-242.
  66. ↑ Burlyka, 1989 , p. 271.
  67. ↑ Burlyka, 1989 , p. 277.
  68. ↑ Burlyka, 1989 , pp. 245-255.
  69. ↑ Burlyka, 1989 , p. 255.
  70. ↑ Burlyka, 1989 , p. 242.
  71. ↑ 1 2 3 Sachanka, 1994 , p. 52-53.
  72. ↑ Burlyka, 1989 , p. 315.
  73. ↑ 1 2 Sachanka, 1994 , pp. 487-488.
  74. ↑ 1 2 3 Sachanka, 1994 , p. 519.
  75. ↑ 1 2 3 Biryla, 1985 , p. 53.
  76. ↑ 1 2 3 4 Sachanka, 1994 , p. 610.
  77. ↑ Biryla, 1985 , pp. 52-53.
  78. ↑ Sachanka, 1994 , p. 371.
  79. ↑ 1 2 3 Sachanka, 1994 , p. 372.
  80. ↑ 1 2 Sachanka, 1994 , p. 434.
  81. ↑ 1 2 Biryla, 1985 , p. 104.
  82. ↑ Biryla, 1985 , p. 105.
  83. ↑ 1 2 3 4 5 6 Sachanka, 1994 , p. 316.
  84. ↑ 1 2 3 Biryla, 1985 , p. 117.
  85. ↑ Biryla, 1985 , p. 119.
  86. ↑ 1 2 3 4 Biryla, 1985 , p. 120.
  87. ↑ Biryla, 1985 , p. 123.
  88. ↑ Biryla, 1985 , pp. 123-124.
  89. ↑ 1 2 Biryla, 1985 , p. 126.
  90. ↑ Biryla, 1985 , p. 125.
  91. ↑ Sachanka, 1994 , p. 317.
  92. ↑ 1 2 3 4 Biryla, 1985 , p. 128.
  93. ↑ Biryla, 1985 , p. 129.
  94. ↑ Biryla, 1985 , pp. 131-132.
  95. ↑ Biryla, 1985 , p. 130.
  96. ↑ Biryla, 1985 , pp. 130-131.
  97. ↑ Biryla, 1985 , p. 131.
  98. ↑ Biryla, 1985 , p. 133.
  99. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 Sachanka, 1994 , p. 212.
  100. ↑ 1 2 3 Biryla, 1985 , p. 134.
  101. ↑ 1 2 Biryla, 1985 , p. 135.
  102. ↑ Biryla, 1985 , p. 137.
  103. ↑ Biryla, 1985 , p. 138.
  104. ↑ Biryla, 1985 , p. 139.
  105. ↑ Biryla, 1985 , p. 140.
  106. ↑ Biryla, 1985 , p. 141.
  107. ↑ 1 2 Biryla, 1985 , p. 142.
  108. ↑ Biryla, 1985 , p. 144.
  109. ↑ 1 2 P.P. Dzeyasloў szőrme fehérorosz nyelven. - Minszk : BGU , 1968. - S. 3-4.
  110. ↑ 1 2 Biryla, 1985 , p. 147.
  111. ↑ 1 2 Sachanka, 1994 , p. 180.
  112. ↑ Birillo, 1966 , p. 177.
  113. ↑ 1 2 3 4 5 Sachanka, 1994 , p. 437.
  114. ↑ Biryla, 1985 , pp. 194-195.
  115. ↑ Biryla, 1985 , p. 195.
  116. ↑ Biryla, 1985 , pp. 195-196.
  117. ↑ Biryla, 1985 , p. 196.
  118. ↑ 1 2 Biryla, 1985 , p. 194.
  119. ↑ Sachanka, 1994 , pp. 437-438.
  120. ↑ 1 2 Sachanka, 1994 , p. 436.
  121. ↑ Biryla, 1985 , p. 198.
  122. ↑ P.P. Prynazounik szőrme fehérorosz nyelven. - Minszk : BGU , 1971. - S. 17.
  123. ↑ Biryla, 1985 , pp. 201-202.
  124. ↑ 1 2 Biryla, 1985 , p. 202.
  125. ↑ Biryla, 1985 , pp. 202-203.
  126. ↑ 1 2 3 Biryla, 1985 , p. 203.
  127. ↑ Biryla, 1985 , pp. 205-206.
  128. ↑ Sachanka, 1994 , pp. 610-611.
  129. ↑ 1 2 Sachanka, 1994 , p. 611.
  130. ↑ 1 2 Sachanka, 1994 , p. 114.
  131. ↑ Biryla, 1985 , p. 208.
  132. ↑ Biryla, 1985 , pp. 208-209.
  133. ↑ Sachanka, 1994 , p. 115.
  134. ↑ Biryla, 1985 , pp. 212-213.
  135. ↑ Biryla, 1985 , pp. 213-214.
  136. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Birillo, 1966 , pp. 186-187.
  137. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Sachanka, 1994 , p. 216.
  138. ↑ Sachanka, 1994 , p. 216-217.

Irodalom

Linkek

Oktatóanyagok

Szótárak

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Ukrajna nyelvei
Hivatalos nyelv
Kisebbségi nyelvek
Jelnyelvek