Helynév
Helynév ( más görög τόπος - hely + ὄνυμα [1] - név, név) - onimák kategóriája, amely egy földi természeti objektum vagy egy ember által a Földön létrehozott objektum tulajdonnevét jelöli [2] . A helynevekkel foglalkozik a helynévtudomány, amely a névtan egy része [3] .
Helynévosztályok
A helynevek közül különböző osztályok tűnnek ki, mint például:
- Oronimák - a megemelkedett felszínformák nevei (hegyek, gerincek, csúcsok, dombok);
- Horonimák - bármely terület neve (régiók, körzetek, államok);
- Természetes temetések - földrajzi területek nevei
- Közigazgatási hrononimák - politikai egységek és államok nevei ( kratonimák ) [4]
- Urbanonimák - városon belüli objektumok nevei;
- A dromonimák a kommunikációs útvonalak nevei;
- Oikonim - lakott helyek nevei;
- A víznevek a víztestek földrajzi nevei, beleértve:
- Insulonyms - a szigetek nevei ;
- Agroonimák - a megművelt területek nevei: szántó, szántó stb.;
- Drymonim ( más görög δρυμός "tölgyliget, erdő, liget" + ὄνομα "név, név") - erdők, ligetek, fenyvesek nevei [5] .
Egyéb kifejezések
- kvázi -helynevek - a nyelv potenciális szavai, amelyek lexikális tartalom és szóalkotási modell tekintetében a helynevekre emlékeztetnek, fiktív földrajzi objektumok elnevezéseként [6] ( Mukhosransk );
- mikrotoponimák - kis objektumok nevei ( földek , traktusok , kaszálók , legelők , mocsarak, vágásterületek , leégett területek , legelők , kutak , források , örvények , zuhatagok stb., amelyeket általában csak egy bizonyos területen élők korlátozott köre ismer terület);
- antropotoponimák - földrajzi objektumok nevei, amelyeket egy személy saját nevéből alkotnak,
- neotoponimák - egy helynév nevének szándékos megváltoztatása egy valós tárgy jellemzőinek tisztázása érdekében; tág értelemben egy tárgy nevének bármilyen megváltoztatása (vagy egy régi név visszaadása) neotoponim, és összhangban kell lennie a korábbi névvel, ami különösen igaz a városok, utcák és államok nevére.
- Az etnotoponimák etnonimákból képzett helynevek.
A helynevekben (különösen a víznevekben) az archaizmusok és a dialektizmusok folyamatosan megmaradnak , gyakran a múltban ezen a területen élt népek szubsztrátumnyelveihez nyúlnak vissza, ami lehetővé teszi, hogy felhasználják a település határainak meghatározására. etnikai közösségek (például a szlávok Európában vagy a török népek és etnikai csoportok Ukrajnában).
A térképezés szempontjából fontos a helynevek gyakorlati átírása, eredeti és egységes írásmódjuk és más nyelveken való továbbításuk .
A stilárisan differenciált helynévváltozatok közül a legtöbb a helynév-köznyelv, helynév- poétika , helynévparafrázis .
Helynevek deklinációja oroszul
Az alkalmazásfüggvényben használt földrajzi objektum neve a város , falu , falu , tanya , folyó stb. általános földrajzi kifejezésekkel összhangban van a definiálandó szóval, azaz hajlik , ha a helynév orosz, szláv vagy régóta kölcsönözte és elsajátította az orosz nyelv [7 ] .
Így van: Moszkva városában (nem Moszkva városában ) [8] , Szentpétervár városában , Ishimbay város közelében , Kijev városától , Párizs városa felett ; Petrovka faluba , a Mihajlovszkij-tanya alá ; Valaam szigetén , a Volga folyó partján , a Zeleny-fokon (nem a Zeleny-fokon ), a Száraz-patak völgyében (nem a Szuhoj-patak völgyében ).
Az általános szóval együtt használt földrajzi neveket általában nem utasítják el, ha:
Ez utóbbi nem vonatkozik a város szó kombinációira . Így van: Szamara városából , Moszkva városában [8] . A Moszkva városában található változat nem felel meg az irodalmi normának [7] .
A középső nem helynevei , amelyek alkalmazások és -e, -o végződésűek , nem csökkennek: Molodechno és Dorozhno falvak között Grodno városáig, Vidnoe városától (ez nem vonatkozik a ovo, -yovo, -evo, -ino, -yno ).
Így van: Velikiye Lukiban, Uglyanecben, Vidnoje városából, de: Velikiye Luki városában, Uglyanec faluban, Vidnoje városából.
Az orosz és más szláv helynevek -ov(o), -ev(o), -ev(o), -in(o), -yn(o) hagyományosan hajlamosak [7] : templom Osztaskovban , vasútállomás Venevben , régi város Lublinban , TV torony Ostankinóban , dacha Peredelkinóban , autópálya Stroginba , építkezés Novokosinban , útvonal Lublinból , kolpinói politechnikai főiskola . M. Yu. Lermontov felidézése : Nem ok nélkül emlékszik egész Oroszország Borodin napjára!
A 20. században hajlamos volt az -ovo, -yovo, -evo, -ino, -yno nyelvben a ma már elfogadhatónak számító nevek elfordíthatatlan változatát használni: Lublinban és Lublinban , Strogino és Strogino felé . , Ivanovóban és Ivanovóban , Prostokvashinoból és Prostokvashinóból Koszovóba és Koszovóba . _ _ Ugyanakkor a ragozott változat megfelel az orosz nyelv belső törvényeinek, és megfelel az irodalmi normának [7] . A 21. században visszatér a hagyományos normához.
Azok a nevek, amelyek teljes melléknév alakúak , általában elutasítottak [9] : Zseleznodorozsnij városában , a Vörös téren , a Zöld sugárúton (nem a Green Avenue-n ), a Ladoga -tavon , a Fehér folyó mentén , a Barguzinszkij rezervátum a Gydan-félszigeten , az Orosz-szigeten , a Mozambiki -csatornában , a sziléziai vajdaságban .
A helynevek elemei
oroszul beszélők
- Vlad - ( Vlagyivosztok , Vladikavkaz )
- város - ( Kalinyingrád , Volgograd , Novograd-Volynsky )
- város - ( Ivangorod , Ungvár , Novgorod , Belgorod , Mirgorod )
- gorszk - hegy ( Magnyitogorszk , Szajanogorszk )
- ajándék - ( Jekatyerinodar , Krasznodar )
- Retsk - folyó ( Beloretsk , Sesztroreck )
- só - ( Szol-Iletsk , Usolye )
- torkolat - a folyó torkolata ( Ust-Luga , Ust-Kamenogorsk , Ustyug )
- yam - yam, postai ( Yam-Tesovo , Gavrilov-Yam )
- Yar - meredek, magas part (Krasny Yar, Krasznojarszk )
- au / aue ( németül au, aue ) - folyó völgye ( Spandau , Auerbach )
- berg ( német berg ) - hegy ( Königsberg , Kreuzberg )
- burg ( németül burg ) — erőd, vár ( Hamburg , Orenburg )
- hof / hof ( német hof ) - udvar ( Peterhof , Tempelhof )
- dorf ( németül dorf ) — falu ( Düsseldorf , Mariendorf )
- stadt, shtet, shtedt ( németül: stadt, stätt, stedt, städt ) - város, hely ( Kronstadt , Eichstette , Reinshtedt )
- lovagolt / klán ( németül ride , roda ) - település egy erdei tisztás helyén ( Wernigerode )
- feld / felde ( németül feld, felde ) - mező, tisztás ( Marienfelde , Bielefeld )
- furth ( németül furth , furt ) - ford ( Schweinfurt , Furth im Wald , Klagenfurt )
- hausen ( németül: hausen ) - ház ( Sachsenhausen , Schönhausen )
- hafen ( német menedék ) - kikötő, kikötő ( Bremerhaven , Ludwigshafen )
angolul beszélő
- aber ( angol aber , brit nyelvből ) - száj, összefolyás ( Aberystwyth , Aberdeen )
- éget, bourne ( eng. burn, bourne ) - patak, kis folyó ( Blackburn , Bournemouth , Eastbourne )
- borough, bro, burgh, take ( eng. borough/brough/burgh/bury ) - erődített település, erőd ( Scarborough , Middlesbrough , Edinburgh , Canterbury )
- híd ( angol híd ) - híd ( Cambridge )
- völgy / völgy ( eng. valley ) - völgy, mélyedés ( West Valley City , Squaw Valley , Apple Valley, Valley)
- dale ( eng. dale ) - völgy, kiadó telek, veteményeskert ( Rochdale )
- inver ( eng. inver , goid . szóból ) - száj, összefolyás ( Inverness )
- görgő, chester, ster ( eng. caster / chester / cester ) - lat. castra , tábor, erődítmény ( Lancaster , Manchester , Gloucester , Leicester )
- kil ( angol kil , gael cill szóból ) - szerzetesi cella, régi templom ( Kilmarnock , Kilkenny )
- föld ( eng. land ) - föld (Rutland, Portland)
- medence ( eng. pool ) - kikötő ( Blackpool , Hartlepool , Liverpool )
- stock ( eng. stoke ) - farm, birtok ( Stoke-on-Trent , Stoke Mandeville )
- város ( eng. town ) - város, város ( Georgetown )
- hang ( eng. ton ) - kastély, birtok, birtok ( Bolton , Brighton , Paddington )
- thorpe ( eng. thorpe , thorp , OE þorp ) - korai település, falu ( Scanthorpe )
- mező ( angolul mező ) - az erdei tisztástól megtisztított mező ( Sheffield , Chesterfield )
- ford ( angol ford , forth ) - ford ( oxford )
- hill ( angolul hill ) - domb ( Notting Hill , Ben Hill )
- sonka / drágakő / shem / em / em ( angol ham ) kastély , farm
- avon ( eng. avon , Wall. afon ) - folyó ( Avon )
Lásd még az
1. és 2. mellékletet
spanyolok
- alt ( spanyol alt ) - felső ( Alto Parana , Alto Lucero )
- brácsa ( spanyol alta ) - felső ( Alta Ribagorsa , Ribera Alta )
- baja ( spanyol baja ) - alsó ( Baja California , Plana Baja , Baja Verapaz )
- villa ( spanyol villa ) - város, falu ( Villa Alegre , Villa de Zaragoza )
- grande ( spanyol grande ) - nagy, nagyszerű ( Rio Grande , Cochoapa el Grande , Cuchilha Grande )
- isla ( spanyol isla ) - sziget ( Isla Mayor , Isla del Carmen )
- cabo ( spanyol cabo ) - cape ( Cabo San Lucas , San Jose del Cabo )
- campo ( spanyol campo ) - mező ( Campo Charro , Campo de San Pedro )
- cruz ( spanyol cruz ) - kereszt ( Puerto la Cruz , Santa Cruz )
- largo ( spanyol largo ) - hosszú ( Cerro Largo , Largo del Sur )
- őrnagy ( spanyol polgármester ) - nagyobb, idősebb, vezető ( Isla Mayor , Carbonero el Mayor )
- menor ( spanyol menor ) - kicsi, kisebb ( Mar Menor , Menorca )
- Negro ( spanyol néger ) - fekete ( Rio Negro , Guerrero Negro , Cerro Negro )
- Nuevo ( spanyol nuevo ) - új ( Nuevo Leon , Nuevo Berlin , Camero Nuevo )
- nueva ( spanyol nueva ) - új ( Nueva Esparta , Sevilla la Nueva )
- playa ( spanyol playa ) - strand ( Playa del Carmen , Playa Giron )
- punta ( spanyol punta ) - köpeny, párkány, hegy ( Punta Cana , Punta del Diablo )
- puente ( spanyol puente ) - híd ( Puente del Congosto , Puente la Reina )
- puerto ( spanyol puerto ) - kikötő ( Puerto Rico , Puerto Vallarta )
- rio ( spanyol río ) - folyó ( Rio Grande , Torres del Rio )
- san / santo ( spanyol san, santo ) - szent ( San Jose , Santo Domingo )
- télapó ( spanyol mikulás ) - szent ( Santa Barbara , Santa Maria )
- cerro ( spanyolul: cerro ) - domb, hegy ( Cerro Azul , Cerro Bravo , Cerro Largo )
- sierra ( spanyol sierra ) - hegység ( Sierra Maestra , Sierra Morena , Sierra Madre )
- ciudad ( spanyolul ciudad ) - város ( Ciudad Juarez , Ciudad del Plata )
- tierra ( spanyol tierra ) - föld ( Tierra Amarilla , Tierra de Campos ), pl. h. tierras ( spanyol tierras ) - földek ( Tierras Altas , Tierras del Burgo )
- fuente ( spanyol fuente ) - szökőkút, forrás, forrás ( Fuente Vaqueros , Fuente de Piedra )
portugálul beszélők
- agai, agach, agaagach - fa ( Kosh-Agach ), Saryagash
- ak - fehér [12] ; mola - sír ( Akmola )
- alma - alma ( Almaty ) , Almalyk
- altyn - arany, arany (Altyntash, Altyntu )
- balyk - hal, hal ( Karabalyk , Balaklava )
- bash - head, fő ( Baskíria , Karabash )
- dag - hegy ( Ayudag , Karadag, Ulug -Dag )
- elga - folyó [13] ( Koelga , Sak-Elga )
- kara - fekete ( Karatau )
- kol, kul, khol, koyul - tó ( Issyk-Kul )
- kum - homok, sivatag ( Kyzylkum , Karakum)
- kyzyl - vörös ( Kyzyl )
- sary - sárga (Saryozek, Saratov - a sary + tau szavakból)
- su (sug) - víz, folyó ( Mras-Su )
- tau - hegy ( Yamantau )
- tash (kötőjel, tas) - kő ( Taskent )
- temir, időzítő - vas ( Temirtau )
- yana, zhana - új ( Yanaul ), ( Zhanatas )
- cheshma - tavasz ( Cheshma-bash , Chishmy )
- khar - hó vagy jég ( Kharabad )
- arshan - gyógyító forrás ( Arshan )
- baga - kicsi
- baruun - nyugati
- boro szürke
- bulag - tavasz
- gol - folyó, völgy ( Khalkhin-Gol , Khi-Gol )
- gorkhon - patak
- daban - hágó ( Khamar-Daban )
- doodo – alacsonyabb
- dunda - közepes
- deede - felső
- ehe - nagy (Ihe -Gol )
- zhalga (yalga) - szakadék (Sagan-Zhalgai)
- zuun - keleti
- Muren ( Bur. Muren , Mong. Moron ) - egy nagy folyó ( Zun-Murin )
- nuur-tó ( Kukunur , Hulun-Nur )
- sagaan (tsagan) - fehér
- sardag (sardyk) ( bur. һardag ) - char ( Munku-Sardyk )
- ugun (usun) ( bur. uһan , mong . us ) - víz
- ulán - vörös ( Ulan-Ude )
- Urda - déli ( Urda-Oka )
- hada – hegy
- hara - fekete ( Kharagun )
- kezelés - északi ( Hoito-Oka )
- hoto - city ( Hohhot )
- khushuu(n) - köpeny, párkány
- labda - sárga ( Sharagol )
- shene - új [14]
- amnunda - tisztás (más források szerint - fagy)
- amut - tó
- arba - megfeneklett
- aya - gyönyörű, jó hely
- ayan - öregasszony, öböl ( Ayan )
- bira folyó ( Bureya )
- buga - terület, domb ( Boguchany , Bukachacha )
- davan - passz
- Inga ( Evenk. Iӈa ) - homok, kavics
- kocho - folyókanyar
- kuta - mocsár ( Ust-Kut )
- marakta - alacsony nyírfa növekedése
- mu - víz (muya)
- Nehru - Grayling ( Neryungri )
- ollo - hal
- yukte - kulcs, rugó [14]
- ses, zas, set, shet, even, tet ( ket. ses , kott . šet , arin. set , pump. tet ) - folyó ( Taishet , Teguldet )
- ul, kul ( ket. ul , assan. ul , arin. kul ) - víz
- yoki, yoki ( fin. joki , karel. jogi ) - river ( Kurkiyoki )
- must ( fin. musta , karel. mustu ) - fekete
- myaki ( fin. mäki , karel. mägi ) - domb
- saari ( fin. saari , karel. suari ) - sziget (Suysar, Shushary )
- suo ( finn , karéliai suo ) - mocsár (Suojärvi)
- järvi ( fin. järvi , karel. jarvi ) - tó (Petäjärvi)
- ranta ( fin ranta , karel randu ) - part ( Lappeenranta )
- pohya ( fin. pohja , karel. pohju ) (a "poga" oroszosított változata) - alsó, alap / észak ( Lakhdenpokhya ; Kondopoga )
- lahti ( fin. lahti ) - öböl
- balekok - lazac
- vaara ( fin. vaara ) - hegy, domb ( Lumivaara )
- akmens - kő (Akmenrags-fok - Kamenny Rog-fok)
- augsts - magas ( Augshzeme - Felsőföld)
- sörény – száj
- zeme - land ( Kurzeme )
- kalns - hegy, domb
- mezhs – erdő (Mezhaparks – Lesopark)
- muizha - tanya, farm (Zakumuizha - nyúlbirtok)
- pils - vár, város (a vár származékaként) ( Daugavpils - Város a Daugava (Dvina))
- sala - sziget ( Zakyusala - Hare Island)
- upe - folyó ( Lielupe - Big River)
- ciems - falu (Mezhciems - erdei falu)
- ezers – tó (Baltezers-tó – Fehér-tó)
- akmus - kő
- aukshtas - high ( Aukshtaitija )
- bala - mocsár
- baltas - fehér
- kettlebell - erdő
- druska - só ( Druskininkai )
- zhalyas - zöld
- žyamas - low ( Žemaitija )
- kaitas, sojus - falu
- kalnas – hegy ( Antakalnis )
- laukas - mező
- molis - agyag
- nauyas - új ( Naujamiestis - új város)
- peva - rét
- raudonas - red ( Raudone )
- syanas - régi ( Syanamestis - régi város)
- upe - folyó
- shilas - bór
- ezhars - tó
- yuodas - fekete [15]
- -hama ( -hama , 浜) a strandra, például a Hamamatsura ;
- -hantō ( -hantō , 半島) a félszigetre, például Izu-hantō ;
- -ishi ( -ishi , 石) vagy -iwa ( -iwa , 岩) sziklához, pl. Ishikawa prefektúra , Iwate prefektúra ;
- -izumi (-izumi, 泉) olyan forrásokhoz, mint a Hiraizumi ;
- -kaikyo: (-kaikyō, 海峡) szorosra, például Bungo ;
- -kawa ( -kawa , 川) vagy -gawa ( -gawa , 河) folyót jelent; például Asakawa ;
- -ko ( -ko , 湖) tónál, például Biwa-ko ;
- -oka ( -oka , 岡) dombhoz, például Fukuokához ;
- -saki ( -saki , 崎) vagy -misaki ( -misaki , 岬) egy fokra, például Miyazaki városára ;
- -san vagy -zan ( -san vagy -zan , 山) vagy -yama a hegyekre, például Yamanashi prefektúra , Aso-san ;
- -sawa vagy -zawa ( -sawa vagy -zawa , 沢) mocsárra, pl. Mizusawa;
- -shima vagy -jima ( -shima vagy -jima , 島) vagy -to ( -tō ) egy szigetre, pl. Iojima , Okinawa-honto ;
- -tani vagy -dani ( -tani vagy -dani , 谷) völgyre;
- -wan ( -wan , 湾) forgót vagy öblöt jelent; például Sagami-wan .
Jegyzetek
- ↑ ( aeol és dór (dór) dialektusban )
- ↑ Podolskaya, 1988 , p. 127.
- ↑ Podolskaya, 1988 , p. 128.
- ↑ Mokrousov M. N., Shakleina O. V., Az orosz tulajdonnevek új osztályozása a megnevezett entitások kinyerésének problémájában, Norwegian Journal of Development of the International Science, 25 (2018), 32-37. . Letöltve: 2020. október 21. Az eredetiből archiválva : 2020. október 26. (határozatlan)
- ↑ Podolskaya, 1988 , p. 57.
- ↑ Khokhlova V. A. Pun, mint a helynév-frazeologizálás eszköze az angol és ukrán helynévi frazeológia részeként A Wayback Machine 2016. október 13-i keltezésű archív példánya . // Az etnikai nyelvek fejlődésének globális trendjei a nemzetközi kommunikáció biztosításával összefüggésben Archivált 2016. október 23-án a Wayback Machine -nél . London, 2014. (orosz)
- ↑ 1 2 3 4 Referencia- és információs portál GRAMOTA.RU ( gramota.ru ): hogyan lehet visszautasítani a földrajzi neveket? . Hozzáférés dátuma: 2010. szeptember 26. Az eredetiből archiválva : 2015. június 29. (határozatlan)
- ↑ 1 2 A város szó használata korlátozottan javasolt, főleg a vezetéknevekből képzett városok neve előtt ( Kirov városa ). A Moszkva városában található változatot kifejezetten papiként kell jellemezni. Gyakori: Moszkvában . — gramota.ru Archivált : 2015. június 29. a Wayback Machine -nél
- ↑ Rosenthal D. E. Az orosz nyelv kézikönyve: helyesírás. kiejtés. irodalmi szerkesztés. — 2. kiadás, javítva. - M . : Iris-press, 2005. - 768 p. - ISBN 5-8112-1518-5 .
- ↑ perzsa-tádzsik topoformáns , az ősi iráni "*ā-pāta-" "védett" szóból származik, a "*pā-" gyökből - "védeni, védeni"
- ↑ A Krím-félsziget helyneveinek rövid szótára (elérhetetlen link) . Útmutató. Krím. Sorozat: A körülöttünk lévő világ. . Letöltve: 2008. április 22. Az eredetiből archiválva : 2008. március 7.. (határozatlan)
- ↑ Helytörténet, 6. évfolyam. "Bevezetés a Dél-Urál helytörténetébe" . Letöltve: 2008. április 22. (határozatlan) (nem elérhető link)
- ↑ 1 2 Melkeev M. N. Burjátföld helynévrajza: A földrajzi nevek története, rendszere és eredete. - Ulan-Ude: Burját könyvkiadó, 1969. - 185 p.
- ↑ Zsucsevics V.A. Általános helynévnév. 2. kiadás, javítva és nagyítva. - Minszk: Felsőiskola, 1968. - S. 432.
Lásd még
Irodalom
- Ayubov A. R. A helynevek , mint a kultúra értékes öröksége // I. után elnevezett Uchenye zapiski Khujand Állami Egyetem. B. Gafurov akadémikus. Humanitárius tudományok. — 2018.
- Bushueva E. N., Volostnova M. B. A Khakass Autonóm Terület helynevében található földrajzi kifejezések és más szavak szótára. M., 1968. 80 p.
- Bushueva E.N. Az Azerbajdzsán SSR helynevében található földrajzi kifejezések és más szavak szótára. M., 1971. [1]
- Bushueva HU A dagesztáni ASSR helynevében található földrajzi kifejezések és más szavak szótára. M., 1972.
- Megjegyzés a helynevekről-melléknevekről az orosz beszédben / N. A. Dubovoy // Rumyantsev Readings-2014. 1. rész: anyagok a nemzetközi. tudományos konf. (2014. április 15-16.): [2 órakor] / Orosz állam. b-ka. - M .: Pashkov ház, 2014. - S. 229-234.
- Mullonen I. I. A föld nyelve: az orosz-finn határvidék helynevei // "Green Leaf" karél ökológiai folyóirat. - 2013. - 3. sz. - S. 34-35.
- Paskhalov A.P. Csodálatos etimológia. - M. : NTs ENAS, 2008. - 176 p. - (Amiről a tankönyvek hallgattak). — 10.000 példány. - ISBN 978-5-93196-703-5 . (fordítva)
- Podolskaya N.V. Az orosz névtani terminológia szótára. Szerk. 2., átdolgozott. és további / A. V. Szuperanszkaja. — M .: Nauka, 1988. — 192 p. Val vel. — ISBN 5-256-00317-8 .
- Ryzhikova-Grishina L. V., Grishina E. N. Történelmi helynevek szótára (ősfogalmak) . - M .: Samoteka, MFA "Tudatosság", 2018. - 380 p. ISBN 978-5-98967-199-1
Linkek