Grodno-Baranovicsi nyelvjáráscsoport

A Grodno-Baranovichi dialektuscsoport ( fehéroroszul Garadzenskaya-Baranavitskaya group gavorak, Garadzenskaya-Baranavitskaya gavorki ) a fehérorosz nyelv délnyugati dialektusának egyik dialektuscsoportja , amelynek területe az ország nyugati részén található. Fehéroroszország (a Grodno régióban , kivéve annak északkeleti régióit, a breszti régió északi régióiban és a minszki régió szélsőségesen délnyugati régióiban ). A délnyugati dialektuson belül a grodno-baranovicsi nyelvjáráscsoport áll szemben a szlucki-mozir nyelvjárással [2] [3] .

A nyelvjárási zónák izoglosszái

A Grodno-Baranovichi dialektuscsoport területe teljes mértékben két nyelvjárási zóna – a nyugati és a középső – határain belül helyezkedik el. Az első ilyen nyelvjárási zóna a grodno-baranovicsi dialektusokat ötvözi az északkeleti dialektus polotszki csoportjának nyugati dialektusaival , a nyugati középső fehérorosz dialektusokkal és a nyugat-polisz nyelvjárásokkal . Ugyanazokkal a dialektusokkal a grodno-baranovicsit egyesíti a jelenségek hiánya a keleti nyelvjárási zónában. A második – a központi – nyelvjárási zóna a grodno-baranovicsi dialektusokat a közép-fehérorosz dialektusokkal és a délnyugati dialektus szlucki-mozir csoportjának szlucki dialektusaival köti össze . Ezenkívül a Grodno-Baranovicsi csoport északi nyelvjárásait számos közös nyelvjárási jelenség egyesíti a fehérorosz terület északnyugati részének nyelvjárásaival - a nyugati középső fehérorosz dialektusokkal és a polotszki csoport nyugati dialektusaival (szerint az északnyugati nyelvjárási zóna nyelvi sajátosságainak jelenlétére bennük). A grodno-baranovicsi nyelvjárásokra a keleti nyelvjárási zóna nyelvjárási jelenségei mellett a délkeleti nyelvjárási zóna jelenségei sem jellemzőek [1] .

Terjesztési terület

A Grodno-Baranovichi csoport dialektusainak területe Nyugat- Belarusz területén található . A Fehérorosz Köztársaság modern közigazgatási felosztása szerint a Grodno-Baranovichi dialektusok a Grodno régió szinte teljes területét elfoglalják (az északkeleti régiók kivételével), a breszti régió északi régióit és a minszki régió rendkívül délnyugati régióit . A Grodno-Baranovicsi térség legnagyobb települései: Grodno , Baranovicsi , Novogrudok , Lida , Slonim [1] . Nyugaton a fehérorosz nyelvjárások elterjedésének területe Lengyelország területén , a Bialystok régióban szomszédos a fehérorosz Grodno-Baranovichi dialektusok területével [4] .

Északkeleten a grodno-baranovicsi dialektusok területe a közép-fehérorosz dialektusok elterjedési területével határos, keleten - a délnyugati szluck-mozir csoport szlucki dialektusainak elterjedési területével. nyelvjárás. Délen a grodno-baranovicsi dialektusok együtt élnek a nyugat-polissai nyelvjárási területtel, nyugaton (Lengyelország területén) - a mazóviai dialektus podlaasia és részben suvaliai dialektusaival [5] . Északon a litván nyelv területe [1] [4] a Grodno-Baranovichi dialektuscsoport területéhez csatlakozik .

A nyelvjárások jellemzői

A grodno-baranovicsi nyelvjáráscsoport nyelvrendszerét a délnyugati dialektus számos sajátossága jellemzi, mint például [3] [6] :

  1. Nem disszimilatív akanye - a hangsúlytalan magánhangzó [a] ([s])  kiejtése az első hangsúlyozott szótagban a kemény mássalhangzók után az összes hangsúlyos magánhangzó előtt [i], [e], [s], [y], [o ], [a]: in [a] dá ( fehéren világít. vada "víz"), in [s] dy , in [a] dý , in [a] dz'é , in [a] doyu . Nem disszimilatív yakan –  a magánhangzó ['a] kiejtése a lágy mássalhangzók utáni első előhangosított szótagban minden hangsúlyos magánhangzó előtt: [v'a] sná (fehér lit. vyasna "tavasz"), [v'a] alvás , [v'a] sný , [in'a] sn'é , [in'a] snouyu .
  2. Megkülönböztető magánhangzók / o / és / a / a végső hangsúlytalan nyílt szótagban: sok [o] (fehér lit. sok "sok"), s'én [o] (fehér szó szerinti széna " széna"), darog [a ] ( fehéren világít. daroga „út”).
  3. A [ě] vagy [i͡е] kiejtése helyben / ê / hangsúlyos helyzetben : l' [ě] s / l' [i͡е] s (fehér szó szerinti erdő "erdő").
  4. A [ô] vagy [у͡о] helyén / o / és ['ě], [ô] vagy [i͡е], [у͡о] helyén / e / kiejtése zárt hangsúlyos szótagban: kôn' / cou͡on' (fehér lit. horse "ló"), p'ěch / p'i͡ech (Bel. lit. bake "sütő"), n'ôs / n'u͡os (Bel. lit. carry "horse ").
  5. Az -oyu , -eyu végződés jelenléte nőnemű főnevekben hangszeres egyes szám formájában: sts'anóyu (bel. "fallal"), z'aml'óyu / z'aml'eyu ( Bel. lit. föld "föld").
  6. Az -a végződés jelenléte a semleges főnevekben többes névelős alakban: s'óla (fehér betűs falvak "falvak"), vókna (fehér betűs wokny "okna"), az'óra (fehér betűs azeri "tó" ) "); az -e végződés jelenléte a hímnemű főnevekben többes névelős alakban: garadeʹ (fehér szó szerinti garada "város"), kaval'eʹ (fehér betűs kavalі "kovácsok"), nazhe (fehér szó szerinti nazhy "kések").
  7. A hímnemű és a semleges nemű melléknevek és névmások elterjedése egyes szám elöljárós végződés formájában -om : ab maladóm (fehér lit. ab maladym „a fiatalokról”), u that (fehér lit. u tym „abban” ).
  8. A -mo végződés jelenléte az igékben a II ragozás többes számának 1. személy alakjában: g'adz'imó (fehér lit. néz "néz"), rob'imó (fehér lit. robim " csinálni, dolgozni") ).
  9. Jövő idejű igék alakképzése az imu „van” ige infinitív és személyes formáinak kombinációjával: rab'íts'mu (Bel. Liter. I will work "I will do / work"), rab' íts'm'esh (Bel. Liter. you budze rabits "csinálsz / dolgozol"), rab'íts'm'e (Bel. lit. yon / yana / yano budze rabits "he/she/it will do / munka"), rab'íts'muz' (Bel. lit. yans lévén rabszolgák "csinálják / dolgoznak").
  10. A főnevek származékos típusának kiterjesztése -'a : dz'its'á (fehér betűs dzіtsya "gyermek"), ts'al'á (fehér szó szerinti qialo "borjú").
  11. Az olyan szavak elterjedése, mint a káchka (fehér betűs kachka "kacsa"), adryna ( tornyok "szénapadló"), pókuts' ("piros sarok"), sashn'ík (fehér szó szerinti lyamesh "ekevas"), latka (fehéren világít ). folt "folt, darab"), kartófl'a (fehéren világított bulba "burgonya"), yálav'ina ( yalavichyna "marha") stb.

Ezenkívül a grodno-baranovicsi dialektusokat sajátos helyi nyelvjárási jelenségek jellemzik, amelyek megkülönböztetik a Grodno-Baranovicsi területet a délnyugati dialektuson belül, és szembeállítják a Szluck-Mozyr területtel [7] :

  1. A ts'el'ém ( bel. lit. qalem "borjú"), a pares'em (bel. lit. parasem "disznó") főnevek hangszeres egyes számú alakjainak elterjedése. A szluck-mozir nyelvjárásokban olyan alakokat jegyeznek fel, mint a ts'al'óm , paras'óm .
  2. A yés'ts'i ige többes számának 3. személyű alakjainak jelenléte (Bel. Liter. esci "enni, enni") - yadýts' (Bel. Liter. yaduts "enni"). Ez a forma szemben áll a Szluck-Mozyr terület yadz'áts alakjával .
  3. Az ige többes szám 1. személyű alakjainak jelenléte lágy mássalhangzóval vagy sziszegéssel a tő kimenetelében: idz'ém / idz'ém (fehér lit. idzem "menjünk"), p'achém / p 'achóm (fehéren világít. "süt"). A szlucki- mozir nyelvjárásokban gyakoriak az ige kemény mássalhangzós alakjai: idom , p'akom stb.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Kryvitsky A. A. Dialektusok fehérorosz területen (Beszédcsoport Fehéroroszország területein)  (angol) . A virtuális útmutató Fehéroroszországhoz. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 17.  (Hozzáférés: 2015. április 15.)
  2. ↑ Birillo, Matskevich, Mikhnevich, Rogova, 2005 , p. 590.
  3. ↑ 1 2 Sudnik M. R. belorusz nyelv // Nyelvi enciklopédikus szótár / V. N. Jartseva főszerkesztő . - M .: Szovjet Enciklopédia , 1990. - 685 p. — ISBN 5-85270-031-2 .
  4. ↑ 1 2 Koryakov Yu. B. Függelék. Szláv nyelvek térképei. 9. Orosz és fehérorosz nyelvek // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - ISBN 5-87444-216-2 .
  5. ↑ Dialekt mazowiecki  (lengyel) . Gwary lengyel. Przewodnik multimedialny pod redakcją Haliny Karaś (2009). Az eredetiből archiválva: 2012. április 15.  (Hozzáférés: 2015. április 15.)
  6. ↑ Birillo, Matskevich, Mikhnevich, Rogova, 2005 , p. 590-591.
  7. ↑ Birillo, Matskevich, Mikhnevich, Rogova, 2005 , p. 591.

Irodalom

Linkek