Magyar

Magyar
önnév magyar nyelv
Országok Magyarország , Románia , Szlovákia , Ukrajna , Szerbia , Horvátország , Ausztria , Szlovénia
hivatalos állapot

 Magyarország
Regionális vagy helyi hivatalos nyelv: Szerbia :
 

 Románia :

 Európai Únió
Szabályozó szervezet MTA Nyelvtudományi Intézet
A hangszórók teljes száma 14 millió
Értékelés 52
Állapot biztonságos [1]
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

Uráli nyelvek

finnugor nyelvek ugor nyelvek
Írás latin ( magyar ábécé )
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 erek 133
ISO 639-1 HU
ISO 639-2 hun
ISO 639-3 hun
WALS hun
Etnológus hun
Nyelvi szféra 41-BAA-a
ABS ASCL 3301 és 33
IETF HU
Glottolog lógott1274
Wikipédia ezen a nyelven

A magyar nyelv ( magyar, magyar nyelv , elavult neve a magyar nyelv (a magyarok önnevéből - magyarok , moderok )) a magyarok nyelve , a finnugor nyelvcsaládba tartozik . uráli nyelvek ), amelyeken belül a manszi és a hanti nyelvekkel együtt az ugor csoportot alkotja .

Európában távoli rokon nyelve a finn és az észt , azonban egészen a 19. század végéig megkérdőjelezték a magyar nyelv finnugorhoz való tartozását . Gyakoribb gyökerek viszont az Oroszország területén élő finnugor népek  – komi , mari , mordvin és udmurt – nyelveiben találhatók .

A nyelvet Magyarországon kívül Ukrajnában ( Kárpátalja ), Szerbiában ( Vajdaság ), Romániában ( Erdély ), Szlovákiában beszélik ; kisebb mértékben - Horvátországban , Szlovéniában és Ausztriában .

Történelem

A magyar a mai Európa azon kevés nem -indoeurópai nyelveinek egyike , amelyek jelentős számban beszélnek. 900-1000 körül. e. A Szibériából és az Urálból vándorolt ​​magyar törzsek a Közép-Duna-síkságon , valamint a Kárpát-vidéken (Erdélyben) élnek , ahol a székelyek és a magyarokhoz közeli csangosiak telepednek le . Ellentétben a három-négy évszázaddal ezelőtt a síkságon átvándorolt ​​szláv törzsekkel , a magyar invázió viszonylag késői és meglehetősen háborús természetű volt, a szlávokkal (északról és délről) folytatott intenzív versenyben az erőforrásokért. a németek (nyugaton) és a vlachok ( románok ) keleten. E népekkel való érintkezés során a magyarok a vlachokhoz (románokhoz hasonlóan) sok szláv lexikai elemet vettek át, amelyek a mai magyar nyelv teljes szókincsének mintegy ötödét teszik ki. A XII - XIII. században a Magyar Királyság végre leigázott számos szláv földet.

Magyarország 1526-os veresége a Törökországgal vívott háborúban egyházszakadáshoz és a magyar reformációhoz , amely másfél évszázadig tartott. A reformáció a magyar nyelvű nyomtatott irodalom megjelenéséhez és gyarapodásához vezetett, amelynek nagy részét bizonyos katolikus posztulátumok megkérdőjelezésére adták ki . Az ismert reformátor Dévai Mátyás adta ki az első magyar nyelvű nyomtatott művét, a „Magyar helyesírást ”.

1541 és 1699 között a magyarság jelentős része török ​​uralom alatt élt. A török ​​hatás a magyar nyelvben, ahol már azelőtt is erős türk szubsztrátum volt , még szembetűnőbbé válik. Erdély félig független marad, és aktívan fejlődik benne a magyar protestáns irodalom. Végül a magyar földek egy kis része az osztrák korona fennhatósága alatt áll.

Az Osztrák Birodalomba való beolvadás és az azt követő protestánsok elleni elnyomás után a magyar nyelv erős német befolyás alá került , de fokozatosan visszanyeri domináns pozícióját, mint Transleitánia ( Ausztria-Magyarország magyar része ) egyetlen hivatalos nyelve . Méltán tekinthető a magyar nyelv aranykorának az 1867 és 1918 közötti időszak, amikor Közép-Európa hatalmas területein a Kárpátoktól az Adriai-tengerig a lingua franca funkciót tölti be . Érezhetően növekszik a magyart első és második nyelvként egyaránt beszélők aránya (a nem magyarok körében az 1880-as 5,6%-ról 1915-re 15,3%-ra nőtt a nyelvtudás aránya). Sok erdélyi város szinte teljesen magyar ajkú lett (például Kolozsvár , magyarul Kolozsvár). Magyarországon sok zsidó , német és cigány vált át magyarra, köztük az erdélyi szászok is ; kisebb mértékben - más népek:  románok , szlovákok , szerbek és horvátok , ruszinok és szlovének .

Ám e népek asszimilációját hátráltatta a magyar nyelv és a szomszédos népek nyelvei közötti erős különbség, a kölcsönszavak beépítése helyett saját szókincs kialakítására való törekvés . A 19. század végére felerősödött az asszimilációs nyomás és a királyságbeli kisebbségek helyi nemzeti nyelveinek üldözése a magyar elit részéről. A trianoni békeszerződés a tényleges magyar terület jelentős csökkenéséhez vezetett. 1918 után a magyar nyelv használata a modern határokon belül Magyarországon kívül általában jelentősen visszaesett - elsősorban Szlovákiában , Kárpátalján , Erdélyben és a Vajdaságban .

magyar irodalom

Az első hozzánk került magyar nyelvű írásos emlék, a Halotti beszéd és könyörgés 1200 körül keletkezett .  Ugyanekkor egészen a 16. század második feléig. A magyarok főleg latin és német nyelvet használtak a szövegek rögzítésére. A magyarok körében még mindig a német a legelterjedtebb idegen nyelv. A 20. század közepéig a magyarok jelentős része másodikként birtokolta. A nemzettudat ébredésével a XVI–XVII. A magyarok egyre inkább előnyben részesítik anyanyelvüket.

Írás

A mai magyar latin írást használ . Az általános vélemény szerint a latin írásmódra való áttérés a kereszténység magyarok általi átvételének köszönhető . Ismeretes, hogy ezt megelőzően magyar rúnákat használtak ( rovás írás , rovás irash ), amint azt a múlt század végén a magyar etnosz székely ( Székely ) tömör lakóhelyének területén talált leletek bizonyítják .

Ábécé

Levél Név Fonéma
A a a [ ɒ ]
Á á a [ a : ]
Bb lenni [ b ]
c c ce [ ʦ ]
Cs cs cse [ ʧ ]
D d de [ d ]
Dzdz dze [ ʣ ]
dzs dzs dzse [ ʤ ]
e e e [ ɛ ]
É é e [ e: ]
F f ef [ f ]
G g ge [ g ]
Gy gy gye [ ɟ ]
H h Ha [ h ]
én i én [ én ]
Н н én [ én: ]
Jj je [ j ]
Kk ka [ k ]
l l el [ l ]
Lyly El ipszilon [ j ]
M m em [ m ]
N n hu [ n ]
Ny ny eny [ ɲ ]
Ó o o [ o ]
o o o [ o: ]
Ö ö o [ ø ]
Ő ő ő [ ø: ]
Pp pe [ p ]
R r er [ r ]
S s es [ ʃ ]
Sz sz esz [ s ]
T t te [ t ]
Köszi köszi tye [ c ]
u u u [ u ]
u u u [ te : ]
U u u [ y ]
U u ű [ y : ]
Vv ve [ v ]
Z Z ze [ z ]
Zs zs zse [ ʒ ]
Csak idegen eredetű szavak írására
Q q ku
Ww dupla ve
X x iksz
Y y ipszilon

Nyelvi jellemzők

Fonetika és fonológia

Magánhangzók

A magyarban 14 magánhangzó található . Nincsenek diftongusok (ellentétben a rokon finn nyelvvel vagy a szomszédos német és szlovák nyelvvel ), de vannak diftongoidok ( ó , ő , ű u felhanggal ejthető ; é  felhanggal i ). Nincsenek csökkentett hangok , mint az orosz vagy az angol nyelvben . A magyar magánhangzók tisztábban ejtik, mint az oroszban; a szótagok jobban hangzanak. Általánosságban elmondható, hogy a magyar nyelvnek világos, erős artikulációja van .

Megkülönböztetnek rövid ( a , e , i , o , ö , u , ü ) és hosszú ( á , é , í , ó , ő , ú , ű ) magánhangzókat, és néha ugyanazokat a szavakat, amelyek csak a hosszában térnek el egymástól. a magánhangzóknak teljesen más jelentése van, például: v a d "vad" - v á d "vád"; t ö r "eltörik" - t ő r "tőr". Az a / á és e / é magánhangzópárok nemcsak hosszában, hanem emelkedésében is különböznek (egyébként "zárt" magánhangzók).

A hátsó ( a , á , o , ó , u , ú ) és az elülső ( e , é , i , í , ö , ő , ü , ű ) sorok magánhangzóit megkülönböztetjük, és ez alapján a szavak összes magánhangzóját meg kell különböztetni. legyen homogén (az úgynevezett magánhangzóharmónia tulajdonsága sorban, ritka az európai nyelveknél): b a rn u l á s o t o kr ó l „barnulásodról”, z ö ld ü l é s e t e kr ő l „a zöldítésedről”, in Ezért a legtöbb toldalék legalább két változatban létezik.

A magyar nyelvet tanuló külföldiek számára nehézséget okoz egy speciális magyar magánhangzófonéma a  - / ɒ / , amelynek tatár és hosszú változata perzsa nyelvű analógjai vannak. Artikulációs, a mai tatárban közel áll ehhez a hanghoz, de ott a [ɒ] csak egy fonéma változataként jelenik meg bizonyos körülmények között (például egy szóban az első szótag vagy több a hang közül az első ) , míg a Magyar állandó fonéma. Egyes kutatók ( Gabdulkhaj Akhatov , Rona-Tash, Ljudmila Ajupova) „maradványjelenségnek” tartják, amely a protomagyar nyelvnek a Volga (Volga-Kama) nyelvunióban való jelenlétéből öröklődött .

Mássalhangzók

A magyar nyelv mássalhangzóira jellemző még a lágy mássalhangzók ( ny [н'], ty [t'], gy [d']), a nem aspirált robbanékony mássalhangzók ("h" hangok nélkül ejtve p, t, k) használata. , ellentétben a germán nyelvekkel ) és a kemény mássalhangzók elülső magánhangzókkal való kombinálásának lehetősége (vagyis kombinációk lehetségesek ne , ti stb., és nem csak nye, tyi  - szemben például az orosz nyelvvel, ahol a „de” , „ te” , „ not” , „ le” kombinációkat szinte mindig halkan ejtik).

Prozódia

A  magyar nyelvben a hangsúly az erő, mindig az első szótagra esik (a többi finnugor nyelvhez hasonlóan, az udmurt kivételével , valamint néhány szláv nyelvben , például a szlovákban ). Az orosz ajkúak számára a magánhangzóhossz és a hangsúly függetlenítése nehézségekbe ütközhet, ezért tévesen úgy tűnhet, hogy a hangsúly olykor a szó közepére vagy végére esik ( a magyar nyelvű kölcsönzésekben néha előfordulhat ilyen hangsúlyeltolódás: Balaton az eredeti Balaton helyett stb.).

Morfológia

A magyar nyelv szintetikus nyelv . Az agglutinatív jelleg utótagok halmozását teszi lehetővé ; nyelvtani neme hiányzik. Vannak határozott és határozatlan névelők .

A magyar nyelvnek sajátos a nevek melletti birtokos ragozási rendszere ( a türk és a tunguz-mandzsu nyelvekre is jellemző ún. birtokos névragozás): könyv em  "könyvem"; könyv ed  "könyved"; könyv e  "könyve".

A magyar nyelvnek a szinharmonizmus eredményeként több nyelvtani alakja is van ugyanannak a morfémának -  mind a szótövek esetében , mind a gazdag toldalékrendszer (pontosabban toldalék ) terén . Példák: fal a "falon"; kép hu "a képen"; tükrön " a tükörön ".

A modern nyelvben csak 2 igeidőt használnak  - jelen és múlt. A jövő idő kifejezésére jelen idejű tökéletesítő igét vagy fog segédigét tartalmazó szerkezetet használnak . A dialektusokban előfordulnak a múlt idejű archaikus formái , például mondta volt ( Erdély ). Hiányzik az indoeurópai családra jellemző birtoklás ige , helyette a nekem van ( valami ) kombinációt használják, hasonlóan az orosz "van (valamim)"-hez. Különbséget tesznek az igék tranzitív („alany, tárgy ”) és intransitív („szubjektív”) ragozása között : O lvas om a könyvet („Könyvet olvasok ” ), Olvas ok („olvasok”). Az ige eredeti alakja egyes szám harmadik személyű . Az infinitivusnak lehet birtokos alakja ( lát nom , lát nod , lát nia stb.).

A főnevek többes száma a szó magánhangzóitól függően -k , -ok , -ak és -ek végződések felhasználásával jön létre : erdő "erdő" - erdő k "erdő"; madar "madár" - madar ak "madarak"; férfi "man" - férfi ak "men"; város "város" - város ok "város"; ember "személy" - ember ek "emberek".

A nyelv gazdag esetrendszerrel rendelkezik . A magyar melléknevek , ellentétben például a balti-finn nyelvvel , nem változnak esetenként.

Esetek Bármilyen szóval használható esetek (például ház "ház" szó)
ügy Tok toldalékok Az eset jelentése Példa egységekben Példa többes számban Fordítás Ajánlatok
Jelölő - tantárgy haz hazak "ház" Ez a haz magas.  - "Ez a ház magas"
Tárgyeset -t/-at/-ot/-et/-öt egy tárgy hazat hazakat "ház" Vettem egy hazat.  - "Vettem egy házat"
Inessive -ban/-ben (hol?) ... hazban hazakban "a házban" A család egy szep hazban lakik.  "A család egy gyönyörű házban lakik"
illativus -kisbaba (hol?) ... hazba hazakba "a házhoz" Lepj légy hazba!  - "Gyere be a házba!"
Szuperasszív -n/-on/-en/-on (hol?) a… hazon hazakon "otthon" A házon meglátszott az idő vasfoga.  - "Időnyomok maradtak a házon"
Szublatív -ritka (hol?) a... Hazra hazakra "házon" Egy fehér galamb szállt a házra.  - "A fehér galamb a házon ült"
Adesszív -nal/-nel (hol?) a… haznal hazaknal "otthon" Megalltunk a haznal.  - "Megálltunk a háznál"
Allative -hoz/-hez/-hoz (hova?) … hazhoz hazahoz "Haza" Odamentek a hazhoz.  - "A házhoz jöttek"
Elative -bol/-ből (honnan?) … hazbol hazakbol "otthonról" Kisetalt a hazbol.  - "Elment a házból"
Delative -rol/-rol (honnan?) ... hazrol hazakrol "otthonról" A házról levettek a zászlót.  - "A zászlót eltávolították a házból"
(miről?) oh... "a házról" Sokat meselt a hazrol.  – Sokat beszélt a házról.
Ablativus -tol/-tol (honnan?) … haztol hazaktol "házból" A háztól nem messze egy kutat talaltam.  – Találtam egy kutat a házamtól nem messze.
Részeshatározó -nak/-nek (kinek?) Haznak hazaknak "otthon" Búcsút intett a szülői háznak.  – Búcsút intett a szülői háznak.
Birtokos -nak a/-nek a (akinek?) Haznak a hazaknak a "otthon" Ennek a háznak a fala is üvegből volt.  – Ennek a háznak még a falai is üvegből voltak.
Terminalis -ig (miig / mennyiért?) legfeljebb ... hazig hazakig "haza" Ket és fél kilométer az iskolától a házig.  - "Iskolából haza - két és fél kilométer"
instrumentalis-comitative -val/-vel (mivel? mivel?) ... hazzal hazakkal "otthonnal" Mi legyen a hazzal?  - "Mit csináljunk a házzal?"
Essive -formalis -Kent mint... mint... hazkent hazakkent "mint otthon" Ez a nyaraló családi házként van nyilvántartva.  — „Ez a nyaraló családi házként van bejegyezve”
Fordító tény -va/-ve (mibe?) hazza hazakka "a házhoz" Közössegi házzá alakult át az egykori mozi.  - "Az egykori mozit nyilvános házzá alakították át"
Causalis finalis -ert (miért? minek?) hazert hazakert "házhoz" Mennyit fizettel a hazert?  – Mennyit fizetett a házért?
A nem minden szónál használt esetek
ügy Tok toldalékok Az eset jelentése Példa Fordítás Ajánlatok
Essive modalis -ul/-ul mint? magyarul "magyarul" Hogy van ez magyarul?  – Hogy lenne ez magyarul?
Formalis -kepp(en) (hogyan?) maskeppen "Egy másik módja" En másképpen oldanám meg a feladatot.  „Másképp oldottam volna meg a problémát”
Temporalis -kor (mikor?) -ban… tizkor "tíz órakor" A vonat tizkor erkezik.  — "A vonat 10 órakor érkezik"
Szociális -zsámoly/-zsámoly együtt… csaladostul "együtt a családdal" Családostul költözött külföldre a magyar hegedűművész.  — „A magyar hegedűművész családjával külföldre költözött”
terjesztés -nkent mindenben… fejenkent "mindenkinek, lélekenként" A rafting ára fejenkent 12000 Ft.  – „A rafting költsége 12.000 forint személyenként”
eloszlás-temporalis -nta/-nte minden nap, minden... havonta "havi" A folyoirat havonta meg.  - "A magazin havonta jelenik meg"
lokatívusz -tt (hol?) ... Pecsett " Pecben " Felhőszakadás volt Pécsett és Pétervárott.  - "Pecsen és Szentpéterváron erősen esett az eső"
Birtokos ragok

Egy tulajdonos

Egyedülálló Jelentése Arc Többes szám Jelentése
-m/-om/-am/-em/-öm "az én" egy -im/-aim/-eim/-jaim/-jeim "az én"
-d/-od/-ad/-ed/-od "a te" 2 -id/-aid/-eid/-jaid/-jeid "a te"
-a/-e/-ja/-je "ő ő" 3 -i/-ai/-ei/-jai/-jei "övé"

Példa:

Egyedülálló Jelentése Arc Többes szám Jelentése
varosom "az én városom" egy varosaim "az én városaim"
varosod "városod" 2 varosaid "a te városaid"
varosa "az ő városa" 3 varosai "a városai"

Sok tulajdonos

Egyedülálló Jelentése Arc Többes szám Jelentése
-nk/-unk/-unk "a mi" egy ink/-aink/-eink/-jaink/-jeink "a mi"
-tok/-tek/-tök/-otok/-atok/-etek/-ötök "a te" 2 itok/-itek/-aitok/-eitek/-jaitok/-jeitek "a te"
-uk/-uk/-juk/-juk "őket" 3 -ik/-aik/-eik/-jaik/-jeik "őket"

Példa:

Egyedülálló Jelentése Arc Többes szám Jelentése
varosunk mi városunk egy varosaink "városaink"
varosotok Városod 2 varosaitok "a te városaid"
varosuk városuk 3 varosaik "a városaik"

Szintaxis

A magyarban, csakúgy, mint az oroszban, egyetlen főnév állítmányként működhet : Apám tanító . A jelen idő harmadik személyében, akárcsak az oroszban, a van „van” kopula ige  kiesik: István tanuló („Styopa is a diák”). A semleges mondatok szórendje SVO ( alany  -ige-tárgy): Én megyek az iskolába "I'm going to school ( stateing a fact )", míg másokban a mindig elhelyezett mondat fókuszától függ. az ige előtt: Az iskolába megyek én "I'm going to school ( and not wherewhere else )."

Szókincs

századtól a 9. századig n. e. a magyar nyelvet jelentős mértékben befolyásolták a török ​​nyelvek . A 9. századtól n. e. Belé kezdtek behatolni a szláv elemek . A kereszténység magyarok általi felvétele után a latin lesz a hivatalos istentiszteleti nyelv , amely latin és görög kifejezésekkel látja el a magyar nyelvet. Végül a germanizmusok , gallicizmusok és olasz kölcsönszavak az elmúlt két évszázadban aktívan behatoltak a magyar nyelvbe ; a 20. század közepén - russzizmusok , a 20. század végétől - anglicizmusok és amerikanizmusok . Az Urálon , majd az Orosz -síkon át a Kárpátokon át a modern Magyarország területére haladva a protomagyar törzsek számos szláv néppel és törzsi csoporttal, valamint törökökkel és irániakkal találkoztak . Ez a magyar nyelv szókincsében is megmutatkozott : sok iráni és török ​​kölcsönzés maradt fenn benne; de a földrajzilag közeli román nyelvhez hasonlóan itt is a szlávizmusok vannak a legtöbben  – több ezer. E folyamatok eredménye a modern magyar nyelvi lexikon , amely 30%-ban nem pontosan megállapítható eredetű szavakból, 21%-ban az eredeti finnugor szókincsből, 20%-ban szláv eredetű szavakból, 11%-ban német kölcsönzésekből, 9% - törökből, 9% - latin-görög, és 1% - egyéb eredetű kölcsönökből [2] .

Az olyan szavakat, mint a medve (" medve "), málna (" málna "), mák (" mák "), a szlávoktól kölcsönözték. A szláv kölcsönök közé tartozik mindenekelőtt az állami és közélet számos szókincse, a mezőgazdaság és az állattenyésztés , a halászat és a vadászat fogalmai, a mesterségek nevei , különféle háztartási és háztartási eszközök , ruházati cikkek, a hét napjai stb. A szláv kölcsönöknek általában van egy kerekítetlen (erős) "a" ( á ); a török ​​szavakban az "a" kerekített ( a ).

A török ​​kölcsönzések olyan szavakat tartalmaznak, mint a gyümölcsök („gyümölcs”, vö. török ​​yemish / yemiş, Chuv. çimĕç ) vagy az alma („ alma ”).

A szókincs fennmaradó 30%-a homályos eredetű szavak, amelyek a románban is ugyanilyen nagy számban fordulnak elő. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az eredeti szókincs gyakorisága magasabb, ezért a köznyelvi és írott beszéd 80-90%-ban finn-finn gyökerekből áll (akárcsak a mai angolban: a szótár pl. egy egészet a romantikus szókincs ural , a beszédben pedig a germán ).

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
  2. ↑ A nyelv és a nyelvek ("Nyelv és nyelvek"), szerkesztette Kenesei István. Akademiai Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-05-7959-6 , p. 134)

Irodalom

  • Magyar nyelv // Nagy Orosz Enciklopédia. 5. kötet - M. , 2006. - S. 78.
  • Magyar irodalom és nyelv // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
  • magyar nyelv // Brasos - Vesh. - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1971. - ( Great Soviet Encyclopedia  : [30 kötetben]  / főszerkesztő A. M. Prohorov  ; 1969-1978, 4. köt.).
  • D. I. Ermolovich, Tulajdonnevek a nyelvek és kultúrák találkozásánál. Tulajdonnevek kölcsönzése, átadása nyelvtudományi és fordításelméleti szempontból. A 23 idegen nyelvű nevek gyakorlati átírására vonatkozó szabályok alkalmazásával, beleértve a kínai és japán szótagbeli megfeleltetést is . - M.: R. Valent, 2001. - ISBN 5-93439-046-5 . — Oldal 141-143.
  • R. S. Gilyarevsky, B. A. Starostin, Idegen nevek és címek az orosz szövegben . - M .: Felsőiskola, 1985 (3. kiadás). — Oldal 117-126.
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Az Európai Unió hivatalos nyelvei