Magyarország alkotmánya

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. április 28-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Magyarország alkotmánya
lógott. Magyarorszag Alaptorvenye
jog ága Alkotmányjog
Kilátás Alkotmány
Állapot  Magyarország
Örökbefogadás Országgyűlés 2011. április 18
alsóházi szavazás (+) 262 - ért , 44 (-) ellen
Aláírás elnök 2011.
április 25
Hatálybalépés 2012. január 1
Első publikáció 2011. április 25
Aktuális kiadás 2016. június 16

Magyarország Alkotmánya ( Hung. Magyarország Alaptörvénye , korábban - Hung. A Magyar Köztársaság alkotmánya ) Magyarország alaptörvénye , amelyet 2011. április 18-án fogadott el az ország Országgyűlése . 2011. április 25- én írta alá az ország elnöke, és 2012. január 1-jén lépett hatályba .

Történelem

Magyarország alaptörvénye 2012-ig az 1949-es alkotmány volt, amelyet 1989-től gyökeresen megváltoztattak.

2010-ben a parlamenti választásokon a Fidesz konzervatív listája – a Kereszténydemokrata Néppárt – a mandátumok több mint kétharmadát – alkotmányos többséget – szerezte meg .

Alapok

Az ország neve „Magyar Köztársaság”-ról egyszerűen „Magyarországra” változott, bár az államforma továbbra is köztársasági marad [1] [2] . A változás különösen azt jelzi, hogy az országot anélkül kell érzékelni, hogy a valódi határaira koncentrálnánk: a külföldi magyarokat egyenlő jogúnak ismerik el.

Kritika

Az új magyar alkotmány kimondja, hogy Magyarország népét "Isten és a kereszténység" egyesíti. Az államnak kötelessége az élet védelme, és kikötik, hogy az élet a fogantatás pillanatától kezdődik . Valójában az alkotmány ezen cikkelye az abortusz tilalmaként is értelmezhető . Szintén az új alkotmányban a házasságot "egy férfi és egy nő szövetségeként" értelmezik, amellyel kapcsolatban a dokumentum egyes kritikusai úgy vélik, hogy az alkotmány alapot teremt a homoszexuálisok és az ország azon lakosainak megkülönböztetésére , akik nem keresztények. [3] .

2011. április 15-17 - én több ezer ember tiltakozott az új alkotmány elfogadása ellen Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a kormány lépéseket tesz annak érdekében, hogy nemzetközi támogatást szerezzen (beleértve a vallási szervezeteket is [4] ) az elfogadott dokumentum javára.

2013-as módosítások

2013 márciusában a parlament elfogadta az alkotmánymódosítási csomagot [5] , amely országon belül és kívül is kritikát váltott ki [6] .

A Magyar Országgyűlés 2013 márciusában 265 szavazat ellenében, 11 szavazat ellenében egy sor módosítást fogadott el a magyar alkotmányhoz. A módosítások az Alkotmány következő rendelkezéseit érintették:

  1. A magyar Alkotmánybíróság valamennyi, a 2011. évi Alkotmány hatálybalépése előtt hozott határozatát megsemmisítették (az ilyen döntések jogkövetkezményeinek megőrzésével).
  2. Törvények alkotmányossági felülvizsgálatának kezdeményezési jogát biztosította a Kúria elnökének és a Legfőbb Ügyésznek.
  3. Az Alkotmánybíróság önálló kezdeményezési joga biztosított a törvények alkotmányossági felülvizsgálatára. Korlátozott az Alkotmánybíróság joga a parlamenti képviselők 2/3-os többségével elfogadott törvények megsemmisítésére.
  4. A bíráknak és ügyészeknek (az illetékes rendszervezetők kivételével) az előírt (az Alkotmányban nem meghatározott) korhatárnál korábban kell nyugdíjba menniük.
  5. Megszilárdul a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a vallási jogok érvényesítésével kapcsolatos "alkotmányjogi panaszok" benyújtásának joga.
  6. Rögzítik az államilag finanszírozott hallgatók azon kötelezettségét, hogy az egyetem elvégzése után meghatározott ideig Magyarországon dolgozzanak, ellenkező esetben képzésük költségvetési költségtérítési kötelezettségét írják elő.
  7. A választási kampány részeként csak a közmédia hirdethet jelölteket Magyarország és az Európai Unió képviselő-testületeibe való választásra.
  8. Hangsúlyozzák a hagyományos család fontosságát. A kormány jóváhagyhatja az egyes nyilvános helyeken való tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályokat [5] .

A fő kritika az Alkotmánybíróság jogainak korlátozására vonatkozó rendelkezéseket érte. Az Európai Bizottság elnöke és az Európa Tanács főtitkára aggodalmának adott hangot a módosítás jogállamiságra gyakorolt ​​hatása miatt. A szerzők megállapították, hogy a módosítások demokratikusak, és erre az intézkedésre azért van szükség, hogy az új alkotmányt elhatárolják a korábbitól [7] [8] .

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország elfogadja azt az Alkotmányt, amely a fogantatástól kezdve rögzíti az élethez való jogot . Letöltve: 2011. április 26. Az eredetiből archiválva : 2012. augusztus 26..
  2. ↑ "A magyar elnök az emberi jogi aggályok ellenére aláírja az új alkotmányt" Archivált 2012. január 24. a Wayback Machine -nál , Deutsche Welle 2011. április 25.
  3. ↑ Magyarország: az új alkotmány tiltja az abortuszt és az „azonos neműek házasságát” (elérhetetlen link) . Letöltve: 2011. április 20. Az eredetiből archiválva : 2012. január 19.. 
  4. ↑ Megbeszélést tartott a DECR elnöke és a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának államtitkára . Letöltve: 2011. június 20. Az eredetiből archiválva : 2012. január 11..
  5. ↑ 1 2 Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása archiválva 2013. március 9. a Wayback Machine -nél 
  6. ↑ Kérdések és válaszok: Magyarország vitatott alkotmányos változásai Archivált 2014. március 12. a BBC Wayback Machine -nél  
  7. ↑ "A parlament elfogadja a kritikusok által antidemokratikusnak nevezett alkotmánymódosításokat" Archiválva : 2014. december 22. a Wayback Machine -nél , politics.hu, 2013. március 11.; Megtekintve: 2013. március 21
  8. ↑ "Magyarország dacol a kritikusokkal az alkotmánymódosítás miatt" Archiválva : 2014. december 12., a Wayback Machine , BBC News, 2013. március 11.; Megtekintve: 2013. március 21

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák