A tudomány Magyarországon a 19. század óta aktívan fejlődik [1] . A 21. század elejére a legnagyobb tudományos központ Budapest , ahol Magyarország vezető tudományos intézményei találhatók : a Magyar Tudományos Akadémia és a Széchenyi F. nevét viselő Irodalmi és Művészeti Akadémia. A Magyar Tudományos Akadémia számos intézetet foglal magába: központi fizika, központi kémiai, matematikai, műszaki fizika, biológia, biokémia, botanika, genetika, kísérleti orvostudomány, automatizálás, történelem, állam és jog, nyelvészet, földrajz, közgazdaságtan, filozófia stb. [1] . 2004-ben 18 állami egyetem, 5 egyházi egyetem és 1 magánegyetem működött az országban. A legnagyobb egyetemek közé tartozik a budapesti ELTE , az I. F. Semmelweis Orvostudományi Egyetem , a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Grafikai és Formatervezési Egyetem, az Egyetem Széchenyi F. nevét viselő Alkalmazott Tudományok. A jelentősebb egyetemek Pécsett , Debrecenben , Miskolcon, Szegeden és másokban is találhatók. A legnagyobb könyvtárak között található Budapesten a Nemzeti Könyvtár. Széchenyi F. , a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Országgyűlés könyvtárai, valamint az egyetemi, múzeumi stb. könyvtárai [2] . Magyarország 13 képviselője lett Nobel -díjas [3] .
Az egyik első komoly természettudományi mű Magyarországon a „ Magyar Enciklopédia ”, amelyet J. Apatsai-Chere tanár és filozófus állított össze 1653-ban . A 18. században a természettudományokat a felsőoktatási intézményekben, főiskolákon kezdték oktatni. Az akkori professzorok közé tartozott P. Mako matematikus, M. Hell csillagász, I. Hatvani statisztikus, I. Vespremi orvostörténész, valamint J. A. Segner mechanikus és matematikus . A mezőgazdaság egyik első tudósa Tesschedik S. volt , aki 1797-ben megalapította Keszthelyen a felsőfokú mezőgazdasági iskolát - "Georgikon" [1] .
1825-ben megalakult a Magyar Tudományos Akadémia. A 19. század első felében a magyar flórakutató, Kitaibel P. jelentős sikereket ért el . P. Vasharheyi számos munkát írt a folyók szabályozásáról. A 19. század első felének ismert matematikusai közé tartozott Bolyai F. és fia , Bolyai J. , akik a nemeuklideszi geometria egyik felfedezőjévé váltak . Semmelweis I. orvos az aszepszis egyik megalapítója lett [1] .
A 19. század második felében a magyar ipar aktívan fejlődött, ami a kapcsolódó tudományterületek fejlődéséhez vezetett. 1861-ben A. Yedlik fizikus elektromos generátort tervezett. Tanítványa Eötvös L. felületi feszültséget vizsgált, bebizonyította a gravitációs és a tehetetlenségi tömegek egyenlőségét. I. Brody fizikus és mérnök a 20. század elején a szilárdtestek kvantumelmélete és a fizikai statisztika területén végzett kutatásokkal, ő vitte tömeggyártásba a kriptonlámpát. P. Shelenyi fontos kutatásokat végzett a fényinterferencia területén [1] .
A 19. század végének és a 20. század elejének matematikusai közül a következő tudósok értek el nagy sikereket: D. König (algebra és halmazelmélet), L. Feuer ( Fourier-sorok összegzése ), F. Rees (függvényterek és topológia elmélete) , A. Haar (az ortogonális függvényrendszerek elmélete), K. Jordan (valószínűségszámítás és matematikai statisztika), Fekete M. , D. Poya és mások. M. Konkoy-Tege nagyban hozzájárult a magyar csillagászat fejlődéséhez [1] .
A geológiában Szabó I. (kőzettani és tektonikai munkák), H. Böck (olajjal és földalatti gázzal foglalkozik), M. Huntken (rétegtani és őslénytani tanulmányok) ért el nagy sikereket. 1869-ben megalakult a Földtani Intézet. 1896- ban készült el Magyarország első földtani térképe [1] .
A 19. század végén számos műszaki felfedezés született Magyarországon: D. Banks és J. Czonka feltalált egy karburátort , O. Balti, K. Zipernovsky és M. Deri egy transzformátort , K. Kando pedig egy váltakozó áramot . elektromos mozdony , S. Shenek új típusú akkumulátort fejlesztett ki, A. Mehvart a lisztőrlő ipar számára alkotta meg a kerekek öntéssel történő gyártásának technológiáját [1] .
A magyarországi kémia fejlődésében fontos szerepet játszott Tan Károly , aki megszervezte az első magyar vegyipari kutatóintézetet. Nagy sikereket ért el még Varta V. (kémikus technológus), Winkler L. (analitikus vegyész), I. Bugarsky (elektrokémikus), G. Zemplen (a szénhidrogének kémiájával foglalkozik) [1] .
Az akkori biológusok közül kiemelkedik O. Herman (ornitológiával foglalkozik), idősebb G. Enz (protisztológiával foglalkozik), V. Borbash (a magyar növényföldrajz egyik megalapítója), Cerhati S. (botanikus) [1] .
Az orvostudományban a 19. század végén nagy mértékben hozzájárultak Korányi S. (a funkcionális irány megalapítója), Bokai J. (gyermekorvos), I. Fedor (a Népegészségügyi Osztály szervezője), Krompecher E. ( felfedezett bazális sejtes karcinóma), Balassa J. (sebész), F. Koraniy (terapeuta). A 20. század 1. felére már nagy orvosi egyetemek működtek az országban. Bekesy D. a hallás biofizikáját és élettanát, Högyes E. bakteriológiai és immunológiai vizsgálatokat végzett. Az állatgyógyászat területén nagy sikereket ért el F. Gutira (járványtudós és mikrobiológus, az oktatási és kutatómunka szervezője), J. Marek és A. Aujeski (számos állatbetegséget ismertetett) . E. Zsigmond agrárkémiai kutatásokkal foglalkozott. Fehér D. számos talajbiológiai munkát írt [1] .
Az 1920-1940-es évek diktatúrája idején sok magyar tudós külföldre kényszerült. Köztük van Hevesy D. kémikus, F. Verzar fiziológus , D. Gábor a holográfia megalkotója, L. Szilárd és J. Wigner fizikusok , J. Neumann matematikus és mások [1] .
A második világháború befejezése és a Magyar Népköztársaság létrejötte után a tudomány rohamos fejlődésnek indult. 1950-ben megalakult az Alkalmazott Matematikai Intézet, amely 1955-ben Matematikai Kutatóintézetté alakult. 1956-ban számítógépes központot hoztak létre. Sökefalvi-Nagy B. tanítványaival együtt a funkcionális elemzés területén folytatta a kutatást. Egerváry E. (differenciálegyenletek elmélete), Varga O. és Rapchak A. (differenciálgeometria), A. Chasar (topológia), Kalmar L. és Szurányi J. (matematikai logika), R. Peter (rekurzív függvények) munkái ) szerzett hírnevet , Erdős P., Turan P., Renyi A. és Reves P. (számelmélet), Erdős P., Renyi A. és Gallai T. (gráfelmélet), Redey L. (modern algebra), D. Hajos (elméleti csoportok), T. Sele (a gyűrűk és Abel-csoportok elmélete), L. Fuchs (a csoportok és halmazok elmélete), A. Adam (matematikai logika és kibernetika), Renyi A. (valószínűségelmélet), L. Feyes-Tot (diszkrét geometria) [1] .
Magyarországon a fizika is fejlődött. P. Gombash elméleti fizikus számos tanulmányt publikált számos test kvantumelméletéről és az atom statisztikai elméletéről. Az elméleti fizika területén a következő tudósok is sikereket értek el: A. Konya (kvantumstatisztika), R. Gaspar (kvantumkémia) és I. Fenyes (kvantummechanika). K. Novobatsky és tanítványai térelméleti problémákkal foglalkoztak. L. Jánossi számos közleményt írt a kozmikus sugarak fizikájáról, a relativitáselméletről és a kvantumelméletről. A kísérleti fizika fő magyarországi központja a Budapesti Központi Fizikai Kutatóintézet volt L. Pál vezetésével . Az intézet a magfizika, a fény természete és a spektroszkópia, a kozmikus sugarak, a szilárdtestfizika, a magkémia és az elektronika területén végzett kutatásokat. Debrecenben működött a Salai S. vezette nukleáris kutatási kutatóintézet . A szilárdtestfizika területén az 1960-as években Gyulai Z. és Tarjan I. (egykristályok termesztése, kristályok spektrumának és szerkezetének tanulmányozása), Shelenyi P., Szigeti D. és Bodo Z. (félvezetőfizika), P. Lenard (mágneses testszerkezet). Fenyes I. és Gyarmati I. az irreverzibilis folyamatok termodinamikájának kutatásával foglalkozott. Budo A. és Kovács I. az atom- és molekulafizika területén végzett munkát. A csillagászat is fejlődött, kutatásokat végeztek szupernóvákkal, csillagstatisztikával, polarimetriával és napfizikával [1] .
A kémiára is nagy figyelmet fordítottak. Shai G., Szabó Z., Nagy F., Tyudös F., Tetényi P. fizikokémikusok jelentős eredményeket értek el a radikális láncreakciók és a katalízis kinetikája területén. Nagy jelentőségűek még T. Erdei-Gruz (elektródfolyamatok kinetikája), A. Buzag (kolloidkémia), E. Schulek (halogének alkalmazása az elemzésben), J. Prost (polarográfia), L. Erdei ( indikátorok és termikus elemzés) , E. Pungora (elektroanalízis). A szerves kémia kiemelkedő tudósa G. Zemplén volt , követői közül R. Bognar, S. Müller, D. Bruckner, L. Varga, A. Gerech, Z. Földi, K. Lempert, C. Santai. A kémiai technológia területén Varga I., Korach M., M. Freund, A. Rovalter és K. Polinsky munkái, a mezőgazdasági kémia és az élelmiszeripari kémia területén - Hollo J. , K. Vasha és L. Kovács [1] .
A geológiai kutatás a háború utáni időszakban felerősödött. Kertai D. újabb földalatti gázlelőhelyeket fedezett fel. G. Panto az érctelepek szerkezetét tanulmányozta. Sok geológiai expedíciót hajtottak végre, új földtani térképeket készítettek. A gravitáció és a földi mágnesesség vizsgálatát végezték. A magyar geológia fejlődésében a következő tudósok is jelentős mértékben hozzájárultak: E. V. I. Fülöp és A. Wendl (regionális és történeti geológia), E. Sadecki-Kardosz (metamorfizált kőzetek nyomása és hőmérséklete), Edgyed L. (a fejlődés elmélete). a Földről ), Bogardi J. (talajvíz és folyami üledékek vizsgálata), A. Tarchi-Hornoch (geodéziai mérési módszerek fejlesztése) [1] .
A biológiában az 1940-es évek vége óta folynak kutatások az evolúcióelmélet, az ökológia és más területek problémáinak tanulmányozására. A botanika területén végzett kutatásokat S. Javorka, R. Shoo, R. Rapaich, B. Zoyomi, I. Mate, a prosztiológia területén - Gelei I., a neurohisztológia területén - A. Abraham, a hidrobiológia területén - R. Mauha. Törő I. a szervezet védekező mechanizmusait, Krompeher I. a kötőszöveteket, Sentagotai J. az idegrendszert tanulmányozta. Az idegrendszer élettanát D. Adam tanulmányozta. Magyarországon biokémikus és biofizikus iskolák jöttek létre [1] .
A háború utáni orvostudomány folytatta a magyar iskola hagyományait. Kialakulásához a következő orvosok járultak hozzá nagyobb mértékben: I. Kerniei és K. Lishshak (idegrendszeri tanulmányok), P. Bálint, A. Babich, P. Gegeshi-Kishsh, P. Gemyory, E. Kerpel-Froniusz és Renyi-Vamos F. (a keringési rendszer vizsgálata), Balo I., Harangi L. és Kellner B. (daganatvizsgálat), Yules M., M. Radnot és I. Shosh (endokrinológiai és anyagcsere-tanulmányok) ), P. Roubanyi és D. Shebestyen (mellkassebészet), I. Kudas és I. Litman (szívsebészet), V. Ishshekuts, M. Jancho és I. Knoll (farmakológia) [1] .
Sikeresen fejlődött Magyarország agrártudománya, elkészült a genetika és a talajerózió térképe. A homokos és szoloncsak talajok javítását Egerszegi S., Páter K., Herke S., Prettenhoffer I., Sabolchi I. végezte. A vetésforgó alkalmazását homoktalajokon és műtrágyarendszereken S. Förgeteg, B. Györfi, E. Kemenesshi, G. Lang, V. Veshtshik végezte. Új, javított kukorica-, búza-, napraforgó-, szója- és paradicsomfajtákat hoztak létre (E. Kurnik, D. Mesoy, E. Obermayer, E. Pap, A. Porpatsi, A. Somosh, S. Raiki, A. Yanoshshi). Gyors növekedésű fafajok (Kerteshy B., Magyar I.) akklimatizációs munkája folyt. Erdei F. agrár- és gazdaságkutatással foglalkozott. Sh. Kotlan, R. Manninger és I. Mochi új vakcinákat fejlesztett ki [1] .
G. Taryan és I. Zambo a hegyi ércek dúsítására és a fúrás sebességének növelésére szolgáló technológiákkal foglalkozott. A kohászatban nagy jelentőséggel bírtak S. Gelei, L. Guillemot és I. Vere munkái. A. Fono, L. Forgo, O. Gesti, L. Heller, K. P. Kovács, A. Levai, F. Ratkovsky, M. Sheidner, L. Verebey és mások a villamosenergia-ipar és a hőenergetika fejlesztésével foglalkoztak. . A. G. Pattantyush és I. Razho mezőgazdasági mérnökök voltak. O. Benedikt, F. Chaki, T. Vamos és mások a termelési folyamatok fejlesztésével foglalkoztak különböző iparágakban. Barta I., Bognar G., Milner T., Szigeti D. és Winter E. nagy sikereket értek el a kommunikációs technológia fejlesztésében. Az építőiparban az új anyagok felhasználását, a hidak, alagutak és sokemeletes épületek építését I. Sabo, K. Sechi, E. Belchkei, M. Mayor és mások [1] végezték .
| Európai országok : Tudomány | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek |
|
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| 1 Többnyire vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát . 2 Főleg Ázsiában. | |
| Magyarország témákban | ||
|---|---|---|
| Sztori | ||
| Szimbólumok | ||
| Politika | ||
| Fegyveres erők | ||
| Gazdaság | ||
| Földrajz | ||
| Társadalom | ||
| Kapcsolat |
| |
| kultúra | ||
| ||