Nemzeti Összetartozás Kormánya (Magyarország)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. december 17-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 13 szerkesztést igényelnek .
Német bábállam
Magyar Királyság
lógott. Magyar Kiralysag
Zászló Címer
Mottó : " Regnum Mariae Patrona Hungariae [1] "
Himnusz : " Himnusz "
"Nemzeti himnusz"
←   → 1944. október 16.  - 1945. május 7
Főváros Budapest
Legnagyobb városok Budapest , Debrecen , Miskolc stb.
nyelvek) Magyar
Vallás Katolicizmus , lutheranizmus , kálvinizmus
Pénznem mértékegysége magyar pengő
Államforma egypárti totalitárius állam , a Harmadik Birodalom bábrendszere
kormánypárt Nyilaskeresztes Párt
országos vezető
 • 1944-1945 Salashi Ferenc
Sztori
 •  1944. október 15 Panzerfaust hadművelet
 •  1944. október 17 A kormány megalakulása
 •  1945. február 13 Budapest elfoglalása a szovjet csapatok által
 •  1945. március 28 A létezés tényleges megszűnése
 •  1945. május 7 Jogi megszűnés

A "Nemzeti Összefogás Kormánya" [ 2 ] , avagy Szálasi diktatúrája a náci Németország bábrendszere  volt , amely 1944 októberétől 1945 májusáig létezett a megszállt Magyar Királyság területén .

A hatalomváltás és a bábrendszer létrejöttének oka Horthy Miklós régens magyar kormányának az volt a vágya, hogy kilépjen a háborúból és fegyverszünetet kössön a Szovjetunióval . Németország ekkor már szinte minden szövetségesét elveszítette, akik vagy önállóan kiléptek a háborúból (például Románia és Bulgária ), vagy a Hitler-ellenes Koalíció csapatai szállták meg őket . Magyarország stratégiai jelentőségű volt a területén található olajlelőhelyek miatt is. Az 1944 márciusában legalizált Magyar Nemzetiszocialista Nyilaskeresztes Párt jelentős német támogatottsággal bírt, és ekkor már jelentős politikai erővé vált az országban.

1944. október 15-én Budapesten Skorzeny Ottó német támadórepülőgépe államcsínyt hajtott végre ( Panzerfaust hadművelet ). Horthy Miklós fiát elrabolták, és Szálasi Ferenc nyilas vezér javára kénytelen volt lemondani a hatalomról . [3] Szálasi diktatórikus hatalmat kapott, és ő lett az állam "nemzetvezetője" ( Hung. Nemzetvezető ).

Szálasi a németekkel együtt újraindította a magyarországi zsidók megsemmisítő táborokba deportálását , amelyet korábban a Horthy-kormány leállított. Ez elsősorban a budapesti zsidókat érintette. A nyilasok hatalomátvételétől a szovjet csapatok 1945. január 18-i bevonulásáig mintegy 98 000 budapesti zsidót öltek meg [4] .

Az erős német nyomás és a Vörös Hadsereg gyors előretörése következtében minden erőt és erőforrást a háború folytatásába fordítottak. A visszavonuló magyar és német egységek hidakat és egyéb infrastruktúrát romboltak le mögöttük, hogy a szovjet offenzívát minél jobban lelassítsák. A hadsereg létszámának pótlására az állam teljes mozgósítást hajtott végre, amelyet a 12 és 70 év közötti teljes lakosság bevonásával végeztek. A német SS-csapatok ( 25. , 26. , 33. ) hadosztályait is magyar katonákból alakították ki. A Salashi-kormány képviselői 1944. december végén Hitlerhez fordultak azzal a kéréssel, hogy növeljék a magyarországi német csapatok számát. A Führer megígérte, hogy még két-három seregtestet küld Magyarországra, és onnan "fő offenzívát" indít az oroszok ellen. 1944 decemberében megkezdődött a budapesti hadművelet , az 1. magyar hadsereg a német csapatokkal együtt minden erejével igyekezett megtartani a várost, de 1945 februárjában mégis a Vörös Hadsereg birtokába került. Ekkorra Magyarország jelentős része már nem volt a Szálasi-kormány ellenőrzése alatt. Március 6-án a német csapatok és a 3. Magyar Hadsereg megindította a „Tavaszi ébredés” offenzív hadműveletet ( a szovjet irodalomban Balaton-védelmi hadműveletként ismert ) azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a szovjet csapatokat, és a háború menetét a maguk javára fordítsák. amely a második világháború utolsó nagyobb német hadműveletének bizonyult . Az offenzíva viszonylag sikeresen indult, de hamar elhalt, és a kezdeményezés végül a Vörös Hadsereghez került [5] .

A hadművelet kudarca után, 1945. március 28-án a Salashi-kormány Németországba menekült, és a rezsim tulajdonképpen megszűnt. Hivatalosan május 7-én, Németország megadása előtti napon törölték el .

Jegyzetek

  1. ↑ Adeleye, Gabriel G. (1999). Az idegen kifejezések világszótára . Szerk. Thomas J. Sienkewicz és James T. McDonough, Jr. Wauconda, IL: Bolchazy-Carducci Publishers, Inc. ISBN 0-86516-422-3 .
  2. ↑ Nemzeti Összefogás Kormánya, Szálasi-kormány, nyilas kormány Archived September 5, 2016 at the Wayback Machine  (Hungary)
  3. ↑ Ki az a Salashi Ferenc? (Salashi Ferenc) . Letöltve: 2012. július 16. Az eredetiből archiválva : 2012. június 11.
  4. ↑ Magyarország - cikk az Electronic Jewish Encyclopedia -ból
  5. ↑ A háború menete / 1945 / Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia és Jugoszlávia felszabadulása / Magyarország nyugati részének és Ausztria keleti régióinak felszabadítása © "Az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háború" Függelék az orosz védelmi minisztérium hivatalos honlapján

Lásd még