Andrássy Gyula
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. február 5-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 11 szerkesztést igényelnek .
Andrássy Gyula gróf Chiksentkirayi és Krasnagorka ( Id . Andrássy Gyula , Hung. Andrássy Gyula ; 1823. március 3. , Olahpatak , Osztrák Birodalom - 1890. február 18. , Voloska (ma: Opatija ), Ausztria-Magyarország ) - magyar államférfi és politikus .
Andrássy Károly gróf három fia közül a második. A magyar főváros főútja Andrássy Gyula nevét viseli .
Életrajz
Korai évek
Andrássy Gyula 1823. március 3-án született Abaúj megyében (Kelet- Szlovákiában ). Az egyetemi kurzus végén és külföldi útjáról hazatérve a Zemplenszkij-bizottság beválasztotta a Pressburgi ( Pozsony ) 1847-1848 - as szeimasba . Támogatta és aktívan részt vett az 1848-1849-es magyar forradalomban [6] . Az új magyar minisztérium a Zempléni Vármegye oberishpánjává nevezte ki . Ebben a rangban vezette a császári csapatok ellen harcoló zempléni Landsturmot Schwechatnál . Ezt követően a magyar forradalmi kormány diplomáciai képviselőjeként dolgozott Debrecenben Isztambulban .
A magyar forradalom leverése után Párizsba emigrált [6] , ahol feleségül vette egy magyar származású grófnőt, Kendefy Jekaterinat. Az osztrák hatóságok távollétében akasztás általi halálra ítélték és jelképesen kivégezték ( 1851 ). Az 1857- es amnesztia alatt édesanyja segítségével visszatért Magyarországra , és letette a hűségesküt I. Ferenc Józsefre .
Politikai karrier
Miután a zempléni kerület 1861 -ben beválasztotta a magyar államgyűlésbe , belépett a Deák-pártba , és a Habsburgokkal kötött megállapodást szorgalmazta . Amikor ezt követően Beist vezetésével , a dualizmus elvei alapján megkezdődött az Osztrák Birodalom átalakítása, Andrássyt 1867. február 17-én nevezték ki a magyar kormány miniszteri elnökévé ( miniszterelnökévé ). Átvette a Honvédelmi Minisztérium igazgatását is. Ezeket a posztokat 1871 -ig töltötte be .
1867 októberében Andrássy Gyula személyesen kísérte el I. Ferenc Józsefet Párizsba a világkiállításra, 1869 - ben Egyiptomba , a Szuezi-csatorna megnyitására , majd Beist gróf lemondásával a császári udvar külügyminiszterévé nevezték ki. 1871 -ben. Miniszterként a Német Birodalomhoz való szoros közeledés politikáját folytatta , melynek támogatásával elérte Bosznia-Hercegovina osztrák-magyar csapatok általi megszállását ( 1878 ).
Andrássy a francia-porosz háború kezdetétől Ausztria-Magyarország szigorú semlegessége mellett foglalt állást , így külügyminiszteri tevékenységét elsősorban a Németországgal való baráti kapcsolatok ápolására való törekvés jellemezte . 1872 szeptemberében Andrássy jelen volt Bismarckkal és Gorcsakovval a három császár berlini találkozóján ; 1874-ben Ferenc József császárral együtt Szentpéterváron , 1875 - ben Velencében , 1876 -ban pedig Reichstadtban járt , ahol megállapodást kötöttek II . Sándorral .
A bosznia-hercegovinai felkelés arra késztette Andrássyt, hogy feljegyzést intézzen a Portához az ezekből az országokból elmenekült keresztények ügyében, amelyet 1876. január 31-én nyújtottak be a Portának. Törökország Szerbia -Hercegovinával vívott háborúiban , majd az 1877–1878-as orosz-török háborúban Andrássy Ausztria-Magyarország semlegességének tiszteletben tartása értelmében vezette a külpolitikát. A San Stefano-i békeszerződés ( 1878 ) azonban komoly félelmeket keltett az osztrákokban Oroszország balkáni szerepének meredek növekedése miatt. Andrássy 60 millió forint katonai kölcsönt kapott az osztrák-magyar delegációtól , és az ő kérésére a San Stefano-i szerződést az európai hatalmak képviselői tárgyalták a Berlinben összehívott kongresszuson (1878). Andrássy Kalitzcal és Gaimerllel, mint Ausztria-Magyarország főbiztosa engedélyt kapott a nagyhatalmaktól Bosznia-Hercegovina elfoglalására, ahová 1878 júliusában bevonultak az osztrák csapatok. A Novobazar Szandzsák elfoglalásával Andrássy megszállási terve tovább bővült. 1879. szeptember 22- én Andrássy gróf távozott a külügyminiszteri posztról, e téren végzett tevékenységét a Bismarckkal kötött osztrák-német védelmi szövetség megkötésével fejezte be . Andrássy azóta is birtokait igazgatja, kizárólag a magyar felsőház tagjaként vesz részt a politikában. Utóda Gaimerde báró volt a külügyminiszterként és a császári udvarban .
Halál
Andrássy Gyula 1890 februárjában halt meg . Fia, szintén Andrássy Gyula szintén politikus lett, Transleitán oktatási minisztere és Ausztria-Magyarország külügyminisztere volt.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 V. V-in Andrássy, Julius // Enciklopédiai szótár / szerk. I. E. Andreevsky - Szentpétervár. : Brockhaus - Efron , 1890. - T. Ia. - S. 755.
- ↑ Wurzbach D.C.v. Andrássy, Julius Graf (német) // Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich : enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche seit 1750 in den österreichischen Kronländern geboren wurden oder darin gelebt un : ha -5 Voldben oder darin gelebt . 22. - S. 464.
- ↑ Gyula, Andrássy gróf // Encyclopædia Britannica
- ↑ 1 2 3 4 Lundy D. R. Andrássy Gyula de Csíkszentkirály és Krasznahorka // The Peerage
- ↑ Pas L.v. Graf Gyula Andrássy de Csik-Szent-Király et Kraszna-Horka // Genealogics (angol) - 2003.
- ↑ 1 2 Vodovozov V. V. Andrássy, Julius // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
Irodalom
- Wertheimer E. Craf Julius Andrássy, sein Leben und seine Zeit. — bd. 1-3. — Stuttg. , 1910-13.
Linkek
- Andrássy, Julius, gróf // Katonai enciklopédia : [18 kötetben] / szerk. V. F. Novitsky ... [ és mások ]. - Szentpétervár. ; [ M. ] : Típus. t-va I. D. Sytin , 1911-1915.
- Andrássy Gyula - cikk a Nagy Szovjet Enciklopédiából .
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák |
| |||
| Genealógia és nekropolisz | ||||
| ||||
| Nagyhatalmi diplomácia 1871-1919 | |
|---|---|
| Nagyhatalmak _ | |
| Szerződések és megállapodások |
|
| Válságok és konfliktusok | |
| Katonai konfliktusok |
|
| Diplomaták és politikusok |
|
| Cisleithania és Transleithania kormányának vezetői | ||
|---|---|---|
| Cisleitánia miniszter-elnökei |
| |
| Translatania miniszterelnökei | ||
| Az osztrák külügyminisztérium vezetői | ||
|---|---|---|
| Osztrák Birodalom | ||
| Ausztria-Magyarország | ||
| Első Köztársaság |
| |
| Németország részeként | ||
| Második Köztársaság |
| |
| Magyarország miniszterelnökei | ||
|---|---|---|
| Magyar forradalom (1848-1849) | ||
| Magyar Királyság Ausztria-Magyarországon belül (1867-1918) | ||
| Első Köztársaság (1918-1919) | ||
| Tanácsköztársaság (1919) | ||
| Ellenforradalmi kormányok | ||
| román megszállás | ||
| Magyar Királyság (1920-1944) | ||
Nemzeti Összetartozás Kormánya (1944-1945) | Salashi Ferenc | |
A szovjet megszállás ideiglenes kormánya (1944-1946) | ||
| Második Köztársaság (1946-1949) | ||
| Népköztársaság (1949-1989) | ||
| Magyarország (1989 óta) | ||
| Portál:Politika - Magyarország | ||
| Ausztria-Magyarország , Cisleitánia és Transzleitánia hadügyminiszterei | ||
|---|---|---|
Ausztria-Magyarország hadügyminiszterei (hadügyminiszterek: 1866-1900, birodalmi hadügyminiszterek: 1900-1918) | ||
A ciszleitániai Landwehr miniszterei | ||
| Honvéd Transleitánia miniszterei |
| |