Friedrich István | |
---|---|
lógott. Friedrich István | |
1919. augusztus 7 - november 24 | |
Kormányzó | Joseph August Osztrák (1919. augusztus 23-ig) |
Előző | Peidl Gyula (a Tanácsköztársaság kormányfőjeként ) |
Utód | Karoy Husar |
Magyarország honvédelmi minisztere | |
1919. november 24. - 1920. március 15 | |
A kormány vezetője | Karoy Husar |
Előző | Schnetzer Ferenc |
Utód | Karoy Shoosh |
Születés |
1883. július 1 |
Halál |
1951. november 25. (68 évesen) |
A szállítmány | |
Oktatás | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Friedrich István | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Általános információ | |||||||
Született |
1883. július 1 |
||||||
Meghalt |
1951. november 25. (68 évesen) |
||||||
Polgárság | |||||||
Pozíció | szélső | ||||||
|
|||||||
|
|||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Friedrich István ( Hung. Friedrich István ; 1883. július 1. Malacki , ma Szlovákia - 1951. november 25., Budapest ) - magyar politikus, gyártulajdonos. 1919-ben, a Tanácsköztársaság leverése után 3 hónapig Magyarország miniszterelnöke volt.
Mérnöki tanulmányait a budapesti és a charlottenburgi egyetemen végezte, majd jogot tanult Budapesten és Berlinben. 1908-1920-ban egy budapesti gyár tulajdonosa volt. 1912-ben csatlakozott a Függetlenségi Párthoz, valamint egy szabadkőműves páholyhoz.
1904-ben a magyar labdarúgó-válogatottban szerepelt egy mérkőzésen a Habsburg Birodalom másik részével - Ausztriával. Ezt követően labdarúgó játékvezető, majd pénztárnok és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke (1922-1923).
Részt vett az 1918-as őszirózsás forradalomban , bekerült Károlyi Mihály kormányába . Ellenségesen fogadta az 1919-es szocialista forradalmat, ellenforradalmi csoportot szervezett Mindszenty Józseffel és Fangler Bélával. A Tanácsköztársaság biztonsági erői letartóztatták, de sikerült megszöknie.
1919. augusztus 6-án részt vett a román megszálló erők által támogatott puccsban, amelynek során Peidl Gyula miniszterelnököt eltávolították , szakszervezeti kormányának tagjait pedig letartóztatták. Josef August főherceg 1919. augusztus 7-én nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé, ezt a tisztséget 1919. november 25-ig töltötte be. A miniszterelnöki tisztséggel párhuzamosan Magyarország honvédelmi minisztere volt 1920. március 15-ig. Azonban már 1921-ben rövid időre letartóztatták azzal a gyanúval, hogy részt vett a Tisza István elleni 1916-os merénylet megszervezésében .
1919-ben a Keresztény Nemzeti Párt, majd a Keresztény Nemzeti Összetartozás Pártja alapítója és vezetője lett. Az 1920-as évek elején szélsőjobboldali politikai egyesületet alapított. 1920-1939 között a magyar országgyűlés képviselője volt.
Rákosi Mátyás rezsimjének éveiben 1951- ben letartóztatták Grös József perében . Börtönben halt meg.
Tematikus oldalak | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
Magyarország miniszterelnökei | ||
---|---|---|
Magyar forradalom (1848-1849) | ||
Magyar Királyság Ausztria-Magyarországon belül (1867-1918) | ||
Első Köztársaság (1918-1919) | ||
Tanácsköztársaság (1919) | ||
Ellenforradalmi kormányok | ||
román megszállás | ||
Magyar Királyság (1920-1944) | ||
Nemzeti Összetartozás Kormánya (1944-1945) | Salashi Ferenc | |
A szovjet megszállás ideiglenes kormánya (1944-1946) | ||
Második Köztársaság (1946-1949) | ||
Népköztársaság (1949-1989) | ||
Magyarország (1989 óta) | ||
Portál:Politika - Magyarország |