Denesh Berinkei | |
---|---|
lógott. Berinkey Dénes | |
Magyarország 22. miniszterelnöke | |
1919. január 11. - 1919. március 21 | |
Előző | Károlyi Mihály |
Utód |
Garbai Sándor (a HSR Népbiztosai Tanácsának első elnöke ) |
Születés |
1871. október 17. Czuz , Ausztria-Magyarország (ma Dubnik , Szlovákia ) |
Halál |
1944. június 25. (72 éves) Budapest , Hungary |
Temetkezési hely | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Denesh Berinkey ( magyarul Berinkey Dénes ; 1871 . október 17. – 1944 . június 25. ) magyar jogász és politikus , 1919-ben két hónapig miniszterelnök volt Károlyi Mihály rendszerében .
Berinkey Dénes Berinkey Antal és Szabó Erzsébet gyermekeként született. Ügyvédi tanulmányai befejezése után az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi osztályán dolgozott. A Huszadik Század (Huszadik Század) című folyóirat egyik alapítója. 1902. július 23-án Budapesten feleségül vette Takács Máriát (Takács Máriát [1] ). 1914-1918-ban. a Kereskedelmi Akadémián tanított [2] .
1918. november 4-től 1919. január 24-ig Berinkei a Magyar Népköztársaság igazságügy-minisztere volt , és ugyanezen év január 19-24-én külügyminiszterként tevékenykedett. 1919. január 11-én a Nemzeti Tanács gróf Károlyi Mihályt hivatalosan is jóváhagyta Magyarország köztársasági elnökének. Ezt követően lemondott a miniszterelnöki posztról Berinkei javára.
Közben a legyőzött országban felkapták a fejüket a kommunisták. 1919. február 20-án egy kommunista tüntetés pogrommá fajult a szociáldemokraták hivatalos lapjának irodája ellen, amelynek során hét embert öltek meg, köztük rendőröket. A kormány letartóztatta a Magyar Kommunista Párt vezetőit, betiltotta újságjait és bezárta a pártirodákat. Március 1-jén azonban Berinkei kabinetje visszalépett, feloldotta a Kommunista Párt újság kiadásának tilalmát és megnyitotta irodáit. Bár a párt vezetői továbbra is rács mögött voltak, a látogatási tilalmat feloldották, így visszatérhettek a közéletben való aktív részvételhez és politikai manővereket folytathatnak.
Franciaország 1919. március 20-án jegyzéket küldött Magyarországnak Fernand Viks ezredestől [3] , amelyben azt követelte, hogy a magyar csapatok hagyják el a Nagybanya - Déva vonalat és vonuljanak vissza Magyarország mélyére. Feltételezték, hogy az új frontvonal egyben új határvonal is lesz. Berinkei ezt a feljegyzést nem akarta elismerni, mivel az ország területi épségét veszélyeztette. Azonban ő sem tudta visszautasítani. Ennek eredményeként Berinkei és kabinetje lemondott. Ezt követően Károlyi köztársasági elnök bejelentette, hogy a szociáldemokratákra bízza az új kormány megalakítását. Sem Károlyi, sem Berinkei nem tudott arról, hogy a szociáldemokraták azonnal tárgyalásokba bocsátkoztak a kommunista párttal, amelynek vezetői még mindig börtönben voltak. Tárgyalásaik során megállapodás született arról, hogy mindkét párt a Magyar Szocialista Pártba egyesül. Így amikor Károlyi átadta a hatalmat a szerinte szociáldemokrata kormánynak, valójában egy kommunista kormányra esküdött. Az új kormány azonnal kikiáltotta a Tanácsköztársaságot , és véres "proletariátus diktatúrát" hozott létre az országban.
1920-ban Berinkei ügyvéd lett. Nemzetközi, büntető- és polgári jogi munkái jelentek meg a sajtóban.
Magyarország miniszterelnökei | ||
---|---|---|
Magyar forradalom (1848-1849) | ||
Magyar Királyság Ausztria-Magyarországon belül (1867-1918) | ||
Első Köztársaság (1918-1919) | ||
Tanácsköztársaság (1919) | ||
Ellenforradalmi kormányok | ||
román megszállás | ||
Magyar Királyság (1920-1944) | ||
Nemzeti Összetartozás Kormánya (1944-1945) | Salashi Ferenc | |
A szovjet megszállás ideiglenes kormánya (1944-1946) | ||
Második Köztársaság (1946-1949) | ||
Népköztársaság (1949-1989) | ||
Magyarország (1989 óta) | ||
Portál:Politika - Magyarország |
Genealógia és nekropolisz |
---|