Nyilaskeresztes Párt

A Nyilaskeresztes Párt ( magyarul: Nyilaskeresztes párt ) egy magyarországi nemzetiszocialista párt, amelyet Szálasi Ferenc alapított 1937-ben. A magyar kormány többször betiltotta és újra legalizálta.

1944. október 17-én, egy magyarországi államcsíny után új németbarát kormányt alakított , amely 1945. március végéig állt fenn. Ugyanezen év áprilisában betiltották és feloszlatták.

Történelem

A párt 1937 -ben jött létre a Salashi Ferenc által 1935 -ben alapított "Nemzeti Akarat Pártja" ("Keresztezett nyilak" - a harmadik szélsőjobboldali Salashi párt) jogutódjaként. A „keresztbe húzott nyilak” szimbólumot a magyar nemzetiszocialisták az eredeti horogkereszt helyett kezdték használni, miután a magyar kormány betiltotta a horogkereszt idegen állam jelképeként való viselését.

A Gömbös Gyulával eleinte rokonszenvező aktív tisztnek, Szálasinak sikerült egyesítenie a kis nemzetiszocialista pártokat (Mieskos Zoltán Mezőgazdasági és Ipari Dolgozók Nemzeti Pártja, Aleksander Festetitz gróf Magyar Nemzetiszocialista Néppártja és a Magyar Nemzetiszocialista Párt). Pálfy Fidel gróf) . Ellentétben ezekkel a magukat nép- vagy munkáspártnak nevező, de főként a magyar kisnemesség, tisztviselők, tisztikar és értelmiség képviselőiből álló csoportokkal, a Szálasi-féle nyilasoknak sikerült jelentős támogatást szerezniük a munkások és a kisparasztok egy részétől.

A párt adatai szerint 1937 -ben tagjainak 17%-a tiszt, 13%-a paraszt, legalább 41%-a munkás volt. Az május 28-i országgyűlési választásokon a nyilasok különösen nagy sikereket értek el Budapest főként munkások lakta külvárosában, valamint az ország más ipari és bányászati ​​központjaiban a szociáldemokraták és a szociáldemokraták kárára. Kisgazdák Pártja. A választások után a nyilasok a szavazatok 15%-át és 29 parlamenti mandátumot szerezve a második politikai erővé váltak a kormányzó párt után, amely a szavazatok 49%-át és a mandátumok 70%-át (260-ból 183-at) szerezte meg. ugyanazok a választások. Budapest külvárosában a nyilasok a szavazatok 41,7%-át kapták, míg a kormánypárt - csak 27,5%, a szociáldemokraták - 17,1%-ot (egész Magyarországon mindössze 5 mandátumot), a Kereszténypárt pedig 6,9%-ot. A salashisták programja a náci Németországgal való szorosabb együttműködésre, a Hitler-ellenes koalíció elleni háború fokozására és a munkáspártok elleni küzdelem fokozására irányult.

Így az 1939 -ben 250 000 tagot számláló Nyilaskeresztes Párt széles bázissal rendelkezett, támogatói és szavazói a lakosság minden rétegéből érkeztek, különösen az ipari és mezőgazdasági dolgozók köréből.

A választási sikerek ellenére a nyilasokat nemcsak kizárták a kormányból, hanem üldöztetésnek is kitéve. Salashit 1938 -ban három év börtönre ítélték , mert nyíltan zsidó származású gyanította a régens feleségét, Horthyt . 1940-ben azonban Németország nyomására amnesztiával idő előtt kiengedték a börtönből, bár magát a pártot hamarosan betiltották, mert bírálta Magyarország viszonylag gyenge részvételét a második világháborúban, és a föld alatt folytatta működését.

Salashi közvetlen kapcsolatba került a náci kormánnyal, és megkapta annak politikai támogatását. 1944 márciusában Döme Stojai németbarát kormánya legalizálta a nyilasokat. A párt jelentős politikai erővé vált.

A Szovjetunióval fegyverszünetet aláíró Horthy Miklós megbuktatására 1944. október 15- én a németek államcsínyt hajtottak végre Magyarországon. Horthy fiát Skorzeny Ottó szabotőrei elrabolták , és a régens kénytelen volt feladni hatalmát Salashi javára. Salashi lett a kormány- és államfő ("a magyar nép vezetője").

A létezés vége

Salashi uralma kollaboráns rezsim jellegű volt, míg a nyilasok nagyrészt független, nácibarát párt voltak, meglehetősen széles bázissal. A német megszállók alól még fel nem szabadult Magyarország területén 1945 márciusának végéig a salashisták vagy nilasisták (a magyar Nyilaskeresztes Pártból – „Nyílaskeresztes Párt”) voltak hatalmon. Részt vettek a polgári lakosság - zsidók, cigányok (beleértve a németországi deportálásuk idején) és magyarok - lemészárlásában és a szovjet hadsereg elleni harcokban.

A Nyilaskeresztes Pártot az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-i rendelete a náci és kollaboráns szervezetek feloszlatásáról betiltotta , vezetőit később háborús bűnösként ítélték el. Németország feladása után a vezetés nagy részét emberiesség elleni bűncselekmények miatt lőtték le: legalább 6200 embert ítéltek el mészárlásért. 2005-ben Power Gyula „ Cipők a Duna rakparton ” emlékmű formájában örökítette meg a keresztes nyilak tagjai által meggyilkolt holokauszt áldozatainak emlékét – a zsidók kivégzése előtt a salashisták követelték az elítéltektől. leveszik a cipőjüket, majd a kivégzés és a holttestek folyóba dobása után trófeaként vették a cipőjüket [2] . 2006-ban Polgár Lajos, egy Ausztráliába emigrált nyilas volt, holokauszt-bűncselekményekkel vádolták, de egészségügyi okok miatt nem állt bíróság elé, és 2006 júliusában meghalt. [3] .

A szocializmus bukása után

A szocialista rendszer 1989 -es magyarországi megszűnése és a politikai pluralizmus bevezetése után másokkal együtt jobboldali szélsőséges és félfasiszta pártok alakultak, amelyek hivatalos ideológiájuk a „hungarizmus” felé fordultak. Közülük a legnagyobb a „ Jobb Magyarországért Párt ” ( Hung. Jobbik ) [4] , amelynek a törvényben tiltott félkatonai szárnyait a „ Magyar Gárda ” ( Hung. Magyar Gárda ) csoportba olvasztották be, amely magát a Magyar Gárda csoportjának tekinti. a „nyilasok” ideológiai utódja és hasonló szimbolikát használ. A „Magyar Gárda” – elődjével ellentétben – nem az antiszemitizmusra , hanem a cigányüldözésre összpontosítja figyelmét [5] .

A rövid életű (1993-1994) Világnemzeti Uralom Pártja ( Világnemzeti Népuralmista Párt ) közvetlenül a nilashistáktól származott . Annak ellenére, hogy magát a pártot és utódjait is betiltották, aktivistái továbbra is olyan szélsőjobboldali szervezetekben működnek, mint a Magyar Békéért Mozgalom ( Hung. Pax Hungarica Mozgalom ) és a Vér és Becsület . A hungarizmus ideológiáját a neofasiszta Magyar Népjóléti Szövetség felkapta, azonban széles körű támogatottság hiányában megszűnt [6] .

Lásd még

• vasvédő
• Magyarország a második világháborúban

Jegyzetek

1. ↑ Ungváry Krisztián: A politikai erjedés - az 1939-es választások Magyarországon . web.archive.org (2001. november 21.). Letöltve: 2012. május 2. Az eredetiből archiválva : 2002. november 30.. (határozatlan)
2. ↑ Stephanie Geyer. Cipők a Dunán, Budapest . Visitbudapest.travel . Letöltve: 2017. június 17. Az eredetiből archiválva : 2015. november 17. (határozatlan)
3. ↑ Politikai akarat hiánya Polgarral kapcsolatban – mondja a Holokauszt Központ Archivált 2006. szeptember 21-én. , Australian Jewish News, 2006. július 13
4. ↑ La derecha más 'ultra' de Europa Archiválva : 2010. február 14. a Wayback Machine -nél  (spanyol)
5. ↑ Ungarns braune Garde Archiválva : 2009. március 29. a Wayback Machine -nél  (német)
6. ↑ Archivált másolat (downlink) . Hozzáférés dátuma: 2009. január 20. Az eredetiből archiválva : 2009. február 2.. (határozatlan) 

Irodalom

• Wolfgang Wippermann . Az európai fasizmus összehasonlítása 1922-1982
• Nilashisták // Cikk a TSB -ben

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy norvég Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban ISNI : 0000 0001 0701 1368 J9U : 987007528220405171 LCCN : n82079262 NKC : kn20080328004 SUDOC : 030286271 VIAF : 146602850 WorldCat VIAF : 146602850