Kereszténydemokrata Néppárt (Magyarország)

Kereszténydemokrata Néppárt ( KDNP )  _ _ _ _ _ 2010 óta a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség fiatalabb partnere az Orbán Viktor kormánykoalíciójában .

Történelem

Az ilyen nevű párt kezdetben 1943-ban a Katolikus Szociális Népmozgalom (1943-1944) alapján jött létre az Egyesült Kereszténypárt ( 1937-1944 ) utódjaként .

Súrlódás volt megfigyelhető a Barankovich István újságíró által vezetett baloldali, keresztényszocialista szárny és a Jožeform Palfi, Mindszenty bíboros munkatársa által vezetett jobboldali, klerikális-konzervatív szárny között . A baloldal végül győzött, Barankovović pedig 1945. május 8-án vette át a párt irányítását , átkeresztelve Demokrata Néppártra ( Demokrata Néppárt ); Pálfi megpróbált saját PPCD-t létrehozni, de az új szovjetbarát hatóságok nem legalizálták.

A párt szemben állt Magyarország uralkodó vezetésével és az általuk végrehajtott reformokkal. Az 1947-es parlamenti választásokon a párt lett a legsikeresebb ellenzéki erők közül ( a Független Kisgazdapárt a kommunista , a szociáldemokrata és a nemzeti parasztpárttal állt szövetségben ), a szavazatok 16,5%-át szerezte meg (második hely). 60 férőhely (harmadik hely).

1949- ben Baranković István pártvezér megtagadta a részvételt a Mindszenty bíboros elleni kirakatperben (amiért cserébe Rákosi Mátyás mentelmi jogot ígért a párttagoknak), és egy amerikai diplomata autójával Ausztriába menekült; a párt számos tagja is emigrált vagy elnyomták, magát a pártot pedig feloszlatták.

Modern Party

1989 -ben a párt a CDPP-DNP jogutódjaként újjáéledt. A CDPP a legelső többpárti választáson 1990- ben 21 parlamenti helyet kapott (a szavazatok 6,46%-a), és részt vett az Antal József  - Boros Péter kormánykoalícióban .

1994 -ben a párt a szavazatok 7,03%-át, 22 mandátumot szerzett a parlamentben, és szembeszállt Horn Gyula balközép kormányával . Az 1998 -as és a 2002-es választásokon a párt nem tudta átlépni az 5%-os küszöböt, a szavazatok 2,59, illetve 3,9%-át kapta meg. A párt ekkor került közel a befolyásos jobbközép Fideszhez - a Magyar Polgári Szövetséghez . A 2006-os választásokon a Fidesz és a PPCD egyetlen koalícióban vett részt, amely a szavazatok 42,03%-át és 164 mandátumot szerzett, ebből 23-at a PPCD.

A 2009 - es európai parlamenti választásokon a Fidesz-PPCD koalíció elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok 56,4%-át szerezte meg, és a Magyarországnak fenntartott 22 mandátumból 14-et kapott, ebből 1 mandátumot a CDPP kapott.

A 2010-es parlamenti választáson a Fidesz-ChDPP koalíció már az első voksolási fordulóban megszerezte a mandátumok többségét (206 mandátumot az összesen 386-ból). A Fidesz-PPCD jelöltjei 176 egyéni választókerületből 119-ben, további 57-ből 56-ban relatív többséget kaptak. A második fordulóban a fennmaradó 57 egymandátumos választókerületből 53-ban a Fidesz-CDPP jelöltjei nyertek, még egy körzetben a Fidesz-ChDPP-Vállalkozók egyéni jelöltje nyert. Összességében a Fidesz vezette koalíció 386 mandátumból 263-at (a mandátumok 68,1%-a) szerzett, ebből 37-et a PPCD.

A párt elnöke 2007 óta Šemien Zsolt , aki a 2010-ben megalakult Orbán Viktor kormányában a miniszterelnök-helyettesi posztot töltötte be .

2016-ban a CDPP a fideszesekkel közösen népszavazást kezdeményezett a menekültkvóták ügyében , akiknek az Európai Unió Magyarországra történő telepítését javasolta. A Fideszhez hasonlóan a párt is aktívan kampányolt a menekültek magyarországi betelepítése ellen [1] .

Miután a Fidesz kilépett az EPP-ből, a CDPP képviselője az Európai Parlament EPP-frakciójában maradt.

2022-ben megtartotta koalícióját a Fidesszel.

A frakciónak 17 tagja van.

Jegyzetek

1. ↑ Zheltov M. V. Népszavazás a migránsok magyarországi letelepítése ellen – a „kétfarkú kutya” nyomában . InterIzbirkom (2016. november 5.). Letöltve: 2016. november 6. (határozatlan)

Linkek

• A párt hivatalos honlapja

A közösségi hálózatokon	Facebook
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 5085517-7 LCCN : n83221292 VIAF : 127397595 WorldCat VIAF : 127397595