Államgyűlés (Magyarország)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. szeptember 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
Magyar Államgyűlés
lógott. Orszaggyűles
VII. összehívás
Típusú
Típusú egykamarás parlament
Menedzsment
Elnök Köver László , Fidesz 2010. augusztus 6.
óta
Szerkezet
tagok 199
Frakciók

Kormány (136)

  •      Fidesz - PPCD (135)
  •      A német kisebbség listája (1)

Ellenzék (63)

Választások
Szavazási rendszer 5% -os gáttal keverve
A legutóbbi választások 2022. április 3
Konferencia terem
Parlament épülete , Budapest , Kossuth Lajos tér 1
Központ
www.parlament.hu
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Államgyűlés [1] (Assembly of the country [1] , Hung. Országgyűlés [2] ) egykamarás parlament , az államhatalom törvényhozó (képviselő) testülete Magyarországon [1] [2] .

Az egykamarás testület 199 helyettesből áll (1990 és 2014 között 386 képviselő), akiket 4 évre választanak meg. A tagok megválasztása vegyes választási rendszer alapján történik : 106 képviselőt választanak az egymandátumos választókerületekből egy pluralitási rendszerben és 93 képviselőt pártlistáról egyetlen országos választókerületben [2] . Egy politikai pártnak vagy egyesületnek át kell lépnie egy 5%-os korlátot a parlamentbe jutáshoz , de ez nem vonatkozik az egymandátumos választókerületekben önjelölt jelöltekre [1] . Az Államgyűlésnek 25 állandó bizottsága van. A magyar Alkotmánybíróságnak joga van alkotmányossági alapon megtámadni a jogszabályokat. A Közgyűlés 1902 óta ülésezik Budapesten a Magyar Országgyűlés épületében .

Történelem

Az "Államgyűlés" [ 3] ( Magyar Országgyűlés ) az 1290-es évektől kezdve a középkori magyar királyság törvényhozó intézménye volt [4] . A törvényhozás neve eredetileg, a középkorban "Parlamentum" volt. Rendszeresen, időszakosan ülésezett 1527 -től 1918 -ig, majd 1946 -ig újra . A magyar parlament demokratikus jellege a vasfüggöny leomlásával és a kommunista rendszer 1989 -es bukásával állt helyre . Ma is "Orsagdulesh"-nek (szó szerint - "államgyűlés") hívják, mint a királyi időkben.

Az Országgyűlés elnökei (1990-től)

Politikai párt

  párton kívüli

  Szabad Demokraták Szövetsége

  Magyar Demokrata Fórum

  Magyar Szocialista Párt

  Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Nem. Fénykép Név
(életévek) 		Hivatali idő Politikai párt Államgyűlés
(választások)
— Fodor István
(1945-)
i. ról ről. 		1989. október 23 1990. május 2 párton kívüli —
19 Gönc Árpád
(1922-2015) 		1990. május 2 1990. augusztus 3 Szabad Demokraták Szövetsége 1 (1990)
húsz Sabad György
(1924-2015) 		1990. augusztus 3 1994. június 27 Magyar Demokrata Fórum
21 Gál Zoltán
(1940-) 		1994. június 28 1998. június 17 Magyar Szocialista Párt 2 (1994)
22 Áder János
(1959-) 		1998. június 18 2002. május 14 Fidesz 3 (1998)
23 Sealey Katalin
(1956-) 		2002. május 15 2006. május 15 Magyar Szocialista Párt 4 (2002)
2006. május 16 2009. szeptember 14 5 (2006)
24 Katona Béla
(1944-) 		2009. szeptember 15 2010. május 13 Magyar Szocialista Párt
25 Schmitt Pál
(1942-) 		2010. május 14 2010. augusztus 5 Fidesz 6 (2010)
26 Köever László
(1959-) 		2010. augusztus 6 2014. május 5 Fidesz
2014. május 6 jelenlegi 7 (2014)

Összetétel

Jelenlegi felállás

eredmények
A szállítmány A pártlisták szerint Egymandátumos választókerületek számára Teljes +/-
Szavazás % Helyek Szavazás % Helyek
Fidesz - PPCD 2 824 206 49.27 42 2 636 203 47,89 91 133 ▬
Jobbik 1 092 669 19.06 25 1 276 842 23.20 egy 26 ▲ 3
VSP  - Párbeszéd Magyarországért 682 602 11.91 12 622 458 11.22 nyolc húsz ▼ 10
A politika eltérő lehet 404 425 7.06 7 312 731 5.64 egy nyolc ▲ 3
Demokratikus koalíció 308 068 5.37 6 348 178 6.28 3 9 ▲ 5
Lendület 175 225 3.06 0 75 035 1.35 0 — új
Kétfarkú Kutya Party 99 410 1.73 — 39 763 0,72 — — új
Együtt 37 561 0,66 — 58 591 1.06 egy egy ▼ 2
A német kisebbségek listája 26 477 0,46 egy - egy ▲ 1
Független 55 612 egy egy

Országgyűlési képviselők (1990-től)

     MSZP      SZDSZ      Együtt      LMP      MLP      Lendület      DK      Párbeszéd      Fidesz      KDNP      MDF      FKGP      MIÉP      Jobbik      MHM      németek      Egyéb      Független
1990-1994 :
33 93 21 21 164 44 tíz
1994-1998 :
209 69 húsz 22 38 26 2
1998-2002 :
134 24 148 17 48 tizennégy egy
2002-2006 :
178 húsz 164 24
2006-2010 :
190 húsz 141 23 tizenegy egy
2010-2014 :
59 16 227 36 47 egy
2014-2018 :
29 5 117 16 23 9
2018-2022 :
húsz nyolc 117 17 26 egy egy
2022-2026 _
tíz 5 tizenegy tizenöt 7 120 tizenöt egy 9 6

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Magyarország / Drynochkin A. V., Strashun B. A. és mások // Grand Duke - Ascending node of the orbit. - M .  : Nagy Orosz Enciklopédia, 2006. - S. 79-99. - ( Nagy Orosz Enciklopédia  : [35 kötetben]  / főszerkesztő Yu. S. Osipov  ; 2004-2017, 5. köt.). — ISBN 5-85270-334-6 .
  2. ↑ 1 2 3 Magyarország  / Baranchikov E. V., Arshinova M. A. et al. // Great Russian Encyclopedia [Elektronikus forrás]. — 2020.
  3. ↑ Gergely András, Máthé Gábor: A magyar állam: ezer év Európában (megjelenés: 2000)
  4. ↑ Hantos Elemér: Az angol és a magyar alkotmány Magna Carta (1904)

Linkek

  Választások Magyarországon _
parlamenti választások
1949 előtt
  • 1861
  • 1865
  • 1869
  • 1872
  • 1875
  • 1878
  • 1881
  • 1884
  • 1887
  • 1892
  • 1896
  • 1901
  • 1905
  • 1906
  • 1910
  • 1920
  • 1922
  • 1926
  • 1931
  • 1935
  • 1939
  • 1944
  • 1945
  • 1947
  • 1949
Magyarország
  • 1953
  • 1958
  • 1963
  • 1967
  • 1971
  • 1975
  • 1980
  • 1985
1989 óta
elnökválasztás
  • 1990
  • 1995
  • 2000
  • 2005
  • 2010
  • 2012
  • 2017
  • 2022
Európai Parlamenti választások
népszavazások
  Ugrás a Wikidata elemre