Horvát

horvát
önnév hrvatski jezik
Országok Horvátország , Bosznia-Hercegovina , Szerbia ( Koszovó és Metóhia ), Montenegró , Ausztria , Magyarország , Olaszország , Románia , Szlovákia , Szlovénia , Csehország
hivatalos állapot

 Horvátország Bosznia és Hercegovina Regionális vagy helyi hivatalos nyelv: Szerbia :
 

 

Nemzetközi szervezetek: Európai Unió Nyelv nat. kisebbségek : Montenegró
 

 

 Szlovénia Ausztria Olaszország Románia Magyarország
 
 
 
 
Szabályozó szervezet Horvát Nyelv- és Nyelvtudományi Intézet
A hangszórók teljes száma 6,2 millió
Értékelés 95...
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

szláv ág délszláv csoport Nyugati alcsoport
Írás latin ( meleg )
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 ...
ISO 639-1 hr
ISO 639-2 hrv/scr
ISO 639-3 hrv
Etnológus hrv
ABS ASCL 3503
IETF hr
Glottolog croa1245
Wikipédia ezen a nyelven

A horvát ( hrvatski jezik ) Horvátország , Bosznia-Hercegovina hivatalos nyelve (a bosnyák és szerb mellett ), és egyike a Szerbián belüli Vajdaság autonóm tartomány hat hivatalos nyelvének . Ezenkívül az osztrák Burgenland szövetségi tartomány néhány településén hivatalos . Az Európai Unió 24 hivatalos nyelvének egyike .

Az indoeurópai nyelvcsalád szláv csoportjába tartozik . Írás a latin ábécé alapján . Körülbelül 6,2 millió hangszóró. A horvát nyelvet vizsgáló tudományt horvát tanulmányoknak nevezik .

Dialektusok

A horvát a szerb-horvát nyelvi kontinuum része . A horvát nyelv ötvözi az irodalmi színvonalat és a területi dialektusokat. A horvát nyelvjárási csoportok a következők:

A horvát nyelv irodalmi normája a shtokai dialektus dialektusain (valamint a szerb, bosnyák és montenegrói nyelvek normáin) alapul. A horvát etnosz elterjedésének területén megfigyelt fő shtokaviai dialektusok a következők:

Emellett a torlaki dialektus egyes szigeti dialektusait beszélők kisebb csoportjai Romániában ( Karasevci ) , valamint Horvátországban és Koszovóban ( Janevci ) [8] katolikus horvátoknak tartják magukat .

Az irodalmi norma jellemzői

A horvát irodalmi norma számos tekintetben eltér a shtokai dialektuson alapuló egyéb normáktól, elsősorban a szerbtől [9] :

  1. Szókincsbeli különbségek: Horv. juha  - szerb supa (čorba) "leves"; horvát vlak  – szerb. voz "vonat"; horvát uvjet  – szerb. uslov "feltétel", stb. A lexikai dublettek egy része csak szóalkotási szinten különbözik, például a Horv. sudbeni  – szerb. sudski "bírói". A lexikális különbségek egy része a horvátok nyelvi purizmusának hagyományos politikája miatt alakult ki , amelyben a horvát szerb nyelv internacionalizmusa a szláv megfeleltetésekkel áll szemben: Horv. glazba  – szerb. zene "zene"; horvát streljivo  – szerb. municija "lőszer".
  2. Az iekavi (ekavi) kiejtési norma túlsúlya .
  3. A fonéma megőrzése / h /: Horv. uho  – szerb. uvo "fül".
  4. A ć jelenléte a szerb št kombináció helyén : horvát. opći  – szerb. opšti "általános";
  5. A számnevek ragozásának megőrzése a szerbnél nagyobb mértékben: Horv. služiti dvama gospodarima  – szerb. služiti dva gospodara "két urat szolgálni".
  6. Egyes lexémák eltérő nyelvtani neme: Horv. Osnova  – szerb. osnov "bázis"; horvát minuta  - szerb. perc "perc".
  7. A gyűjtőnevek különböző formái: horvátul - on -ero ( petero ); szerbül - on -oro ( petoro ) "öt" stb.

Írás

A modern horvát ábécé ( gajica ) a latin ábécére épül , 27 betűből és három digráfból (általában betűknek is számítanak) [10] :

Levél horvát
név 		Levél horvát
név 		Levél horvát
név
A a a G g ge Ó o ról ről
Bb bae H h Ha Pp pe
c c ce én i és R r er
Č č Che Jj y, yot, yy S s es
Ć ć che (mnekke) Kk ka Š š hamu
D d de l l email T t te
Dž dz Jae Lj lj le, el u u nál nél
Đ đ je (mnekke) M m Em Vv ve
e e uh N n hu Z Z ze
F f ef Nj nj nem, na Z Z zhe

Történelem

Kezdeti történet

A 9. század végétől a horvátok körében elterjedt az óegyházi szláv nyelv , valamint a glagolita ábécé formájú írás . Az írástudók száma rohamosan növekszik, a liturgikus és világi szövegek változó intenzitással hatolnak be a társadalomba. Kialakul a népnyelv is, főleg a chakav dialektus .

Egyrészt az egyházi szláv nyelv horvát változata chakav alapon alakult ki , másrészt a 16. század elején a vegyes hivatalos nyelv elterjedt a joggyakorlatban.

Egyik vagy másik nyelvi forma túlsúlya számos tényezőtől függött:

A középkorban háromféle irodalmi nyelvet különböztetnek meg:

A chakav népnyelv legősibb emléke az 1275-ös isztriai válás és az 1288 -as Vinodolszkij-statútum .

Az egyházi szláv nyelv horvát változatának egyik legjelentősebb emléke Novák herceg 1368-as likai misekönyve és 1404-ben készült Hrvojevszkij-miséje . Ez utóbbi a népi nyelvjárások nagy hatására íródott [11] .

Nyelvi és irodalmi szempontból egyesülni akartak a szerbekkel, a horvátok 1836 -ban elfogadták Vuk Karadzic ( 1787-1864 ) reformját , a shtokavi dialektust választották nyelvi standardnak , de nem a cirill Karadzic - ot kezdték használni , mint a szerbek. de a cseh minta latin ábécéje ( XV. századtól a horvátok körében a glagolitát fokozatosan felváltotta a latin írás, amely sajátos, de az olasz és a német helyesírás bizonyos hatásával). Ljudevit Gai ( 1809-1872 ) az egyesület horvát vezetője lett . 1850 -ben a horvát és szerb kulturális személyiségek bécsi találkozóján megállapodás született egy egységes irodalmi nyelvről. Így az irodalmi nyelv két grafikai változata keletkezett. A régi szláv "yat" hang kiejtésének különbsége a legerősebben zavarta az egységet: a legtöbb szerb [e]-nek ejti (az úgynevezett ekavi kiejtés : erdő, folyó , határozottan ejtik), a horvátok pedig [' e], [ye] röviden és [iye] hosszú szótagban ( jekavi kiejtés : lijes, rijeka , ugyanúgy ejtik). Az ekavi kiejtést az egységes irodalmi horvát-szerb nyelv horvát változata tükrözte.

1941-1945-ben az usztasi kormány azt a politikát folytatta, hogy "megtisztította" a horvát nyelvet a "szerbizmusoktól", és mesterségesen létrehozott neologizmusokkal (munjovoz, krilnik stb.) helyettesítette őket. Ezeknek a neologizmusoknak a többsége közvetlenül a háború befejezése után megszűnt, de a zágrábi és a belgrádi irodalmi normák közötti különbségek továbbra is fennmaradtak, ami különösen az e két városban megjelent szótáraknál volt szembetűnő, amelyek figyelmen kívül hagyták a „nem saját” szókincset, ill. frazeológia.

A 20. században a vidéki lakosság beáramlásával a városba a regionális és helyi nyelvjárások behatoltak az irodalmi nyelvbe. Az új körülmények között a Vuk Karadzic nyelvén és a népeposzon alapuló nyelvi norma nemcsak a szókincsben , hanem a szintaktikai szerkezetek terén is elavulttá kezdett válni. 1954-ben új szabályokat dolgoztak ki Újvidék városában . Megerősítést nyert, hogy a horvátok , szerbek és montenegróiak nemzeti nyelve egy, és a horvátok (a zágrábi nyelvjárás alapján) és a szerbek (a belgrádi nyelvjárás alapján) normái egy irodalmi nyelv, a horvát - szerb nyelv formái. vagy szerb-horvát, különös hangsúlyt fektetve a névváltozatok egyenjogúságára ). A modern horvát-szerb nyelv létrehozását jóváhagyták. Külön felhívták a figyelmet arra, hogy meg kell akadályozni, hogy a szerző eredeti szövegei egyik ábécéről a másikra cserélődjenek (erre figyelmeztetés most is megjelenik a Wikipédián). Az alapvető, 21 kötetes történelmi magyarázó "Horvát vagy szerb nyelv szótára" 1881 -ben indult és 1959 -ben fejeződött be . Ez a szótár a horvát-szerb nyelv szókészletét tartalmazza, 280 ezer szót tartalmaz, és az ókortól a 19. század közepéig terjedő időszakot fedi le .

1967. március 16-án a horvát értelmiség képviselői ( Miroslav Krlezha , Radoslav Katicich , Tomislav Ladan , Dalibor Brozovic ) aláírták a „Nyilatkozatot a horvát irodalmi nyelv nevéről és pozíciójáról”, amelyben nem három egyenlőséget követeltek. hanem négy nyelv: szlovén , horvát, szerb és macedón , valamint a horvát nyelv használatának joga a Horvát Szocialista Köztársaság valamennyi hatóságánál . Ugyanakkor a horvát kultúra fő intézménye „ Matica Croatian ” ( Cro. Matica hrvatska ) megtagadta egy közös „Szerbhorvát irodalmi és népi nyelvi szótár” elkészítését, amely a „ Matica Srpska ” -val együttműködésben készült. Szerb. Matica srpska ), 10 évvel ezelőtt kezdődött, és körülbelül 300 ezer szót kellett volna tartalmaznia. Ezzel a nyilatkozattal a JSZK belgrádi kormányának heves ellenállása ellenére a nyelvi egyesítés politikája megállt. Az ezt követő politikai zavargások, amelyek nagyobb horvát autonómiát követeltek, „ horvát tavasz ” néven váltak ismertté .

Három horvát nyelvész - Stjepan Babić , Božidar Finca és Milan Moguš  - 1971 -ben adott ki nyelvtani és helyesírási útmutatót Hrvatski pravopis ("horvát helyesírás") címmel. Maga a kifejezés – a hivatalos „szerbhorvát” helyett – kihívást jelentett a jugoszláv föderalizmus számára . A könyvet azonnal betiltották, de az egyik példány Londonban kötött ki , ahol kiadták. Jelenleg a könyv 4. kiadása számít a horvát nyelv standard nyelvtanának.

A horvát nyelvnek a 19. századra visszanyúló erős hagyománya van a purizmusnak ( Bogoslav Šulek 19. századi filológus). Az idegen terminológiát általában nem kölcsönzik, hanem a szláv gyökerekből képzett neologizmusok fordítják: Horv. sveučilište ("minden iskola", egyetem) - Eng. egyetem , horvát nogomet ( futball ) - eng. foci , stb.

Nyelvi jellemzők

Fonetika és fonológia

Magánhangzók

A horvát vokalizmust 5 magánhangzós fonéma képviseli : i , ( ī ), e ( ē ), a ( ā ), o ( ō ), u ( ū ), amelyek emelkedésben , sorban (  a hátsó magánhangzók labializáltak ) és rövidségben/hosszúságban különböznek. [12] .

Prozódia

A horvát nyelvben a stressz dinamikus, a szóhangsúly zenei (tonikus) [13]

Példák szövegekre

Példák a Bibliából horvát nyelven.

A világ teremtése :

U početku stvori Bog nebo i zemlju. Zemlja bijaše pusta i prazna; tama se prostirala nad bezdanom i Duh Božji lebdio je nad vodama. I rece Bog: "Neka bude svjetlost!" I bi svjetlost. – 1Móz 1,1–3

Miatyánk :

Oče naš, koji jesi na nebesima, sveti se ime Tvoje. Dođi kraljevstvo Tvoje, budi volja Tvoja, kako na Nebu, tako i na Zemlji. Kruh naš svagdašnji daj nam danas, i otpusti nam duge naše, kako i mi otpustamo dužnicima našim. Nem uvedi nas u napast, nego izbavi nas od zla. – Lukács 11:2-4

Jegyzetek

  1. ↑ Browne, 1993 , 386 (7.1. térkép. Szerb-horvát nyelvjárások).
  2. ↑ Lisac, 2003 , 160-161 (Karta 4. Dijalektološka karta štokavskog narječja).
  3. ↑ Lisac, 2003 , p. 51.
  4. ↑ Lisac, 2003 , p. 31.
  5. ↑ Lisac, 2003 , p. 122.
  6. ↑ Lisac, 2003 , p. 133-134.
  7. ↑ Lisac, 2003 , p. 128.
  8. ↑ Lisac, 2003 , p. 143.
  9. ↑ Kretschmer, Neveklovsky, 2005 , p. 5-6.
  10. ↑ Lada Badurina, Ivan Marković, Krešimir Mićanović. Hrvatski pravopis. - Zágráb: Matica hrvatska , 2007. - ISBN 978-953-150-815-5 .
  11. ↑ 20 bisera hrvatske glagoljice
  12. ↑ Kretschmer, Neveklovsky, 2005 , p. 148.
  13. ↑ Kretschmer, Neveklovsky, 2005 , p. 149.

Irodalom

  1. Bagdasarov A.R. század második felének horvát irodalmi nyelve. - VTI, 2004. - 164 p. — ISBN 5-7474-0306-0 .
  2. Browne W. Serbo-croat // The Slavonic Languages/ Comrie B., Corbett G. - London, New York: Routledge, 1993. - P. 306-387. — ISBN 0-415-04755-2 .
  3. Lisac J. Hrvatski dijalekti i govori štokavskog narječja i hrvatski govori torlačkog narječja // Hrvatska dijalektologija 1. - Zágráb: Arany marketing - Tehnička knjiga, 2003. - P. 13-140. — ISBN 953-212-168-4 .
  4. Krechmer A. G., Neveklovsky G. Szerb-horvát nyelv (szerb, horvát, bosnyák nyelvek) // A világ nyelvei. szláv nyelvek . — M .: Academia , 2005. — 62 p. — ISBN 5-87444-216-2 .

Linkek

 Az Európai Unió hivatalos nyelvei