Az erdélyi szászok német nemzetiségűek , akik a történelmi erdélyi Burzenland régió (a mai Románia ) fő lakosságát alkották. A „ szászok ” elnevezést minden romániai német gyarmatosítóhoz hozzárendelték , bár a többség nem Szászországot hagyta el, hanem a Mosel - völgyből .
Erdély német gyarmatosítása a 12. század közepén bontakozott ki II. Géza magyar király engedélyével , aki a helyi bányászat fejlesztését remélte német bányászok bevonzásával. Emellett a Hermannstadt (a mai Nagyszeben ) környéki német települések ütközőként szolgáltak volna arra az esetre, ha keletről nomád hordák támadnák meg a Magyar Királyságot .
A Polovci visszaverésére erődökkel és várakkal zárták el a Kárpátok hágóit, például Kronstadtot (a mai Brassó ). A lovagok függetlensége riasztotta II. Andrást , aki 1225-ben ragaszkodott Poroszországba való áttelepítésükhöz (lásd a Német Lovagrend történetét ).
1438-ban a szászok a magyarokkal és a székelyekkel együtt három nemzet szövetségét kötötték , amelyek a 18. század végéig a kezükben tartották Erdély irányítását.
A német telepesek Erdélyt hét városnak ( németül Siebenbürgen ) nevezték el, aszerint, hogy hét várat építettek ezeken a részeken. A középkori szászok sok erődítménye ma is létezik, és Shessburg városa ( Segesvár ), mint kultúrájuk központja, az UNESCO világörökség részeként védett . A 16. században az erdélyi németség körében terjedt el az evangélikusság .
Az erdélyi irányítás bécsi Habsburgokra való átadása ( II. Rákóczy Ferenc felkelése ) után a szászok társadalmi-politikai helyzete romlani kezdett. A közélet kúszó magyarosítása és katolizálása arra kényszerítette a német-evangélikus kisebbséget, hogy szövetséget keressen a román parasztsággal.
A második világháború után a romániai németek jelentős része az NSZK -ba emigrált .
Románia hatodik elnöke 2014. december 21. óta az erdélyi szász Klaus Iohannis .
| # | evangélikus templom | Német cím | román név | magyar név |
|---|---|---|---|---|
| egy | Bistritz ( német Bistritz ) | Beszterce ( Rom. Bistriţa ) | Beszterce ( magyarul: Beszterce ) | |
| 2 | Hermannstadt ( németül: Hermannstadt ) | Nagyszeben ( Róm. Nagyszeben ) | Nagyszeben ( magyarul: Nagyszeben ) | |
| 3 | Klausenburg ( németül: Klausenburg ) | Kolozsvár ( Rom. Cluj-Napoca ) | Kolozsvár ( magyar Kolozsvár ) | |
| négy | Kronstadt ( németül: Kronstadt ) | Brassó ( Rom. Brassó ) | Brassho ( magyarul: Brassó ) | |
| 5 | Mediasch ( németül: Mediasch ) | Medias ( Rom. Mediaș ) | Medgyes ( magyar Medgyes ) | |
| 6 | Mühlbach ( németül: Mühlbach ) | Sebes ( Rom. Sebeș ) | Sazzhebes ( Hung. Szászsebes ) | |
| 7 | Shessburg ( németül: Schäßburg ) | Segesvár ( Rom. Sighişoara ) | Segesvár ( magyar Segesvár ) |
| Románia népei | |
|---|---|
| Több mint 10 millió ember | románok |
| 1 milliótól 10 millió emberig | |
| 100 ezertől 1 millió emberig | cigányok |
| 10 ezertől 100 ezer főig |
|
| Kevesebb, mint 10 ezer ember | |