Fehéroroszországot a "tavak országának" nevezik [1] [2] [3] [4] – a köztársaságban körülbelül 11 ezer van [5] .
A teljes terület 1,6 ezer km², a teljes vízmennyiség körülbelül 7 km³. A legtöbb tava az ország északi és északnyugati részén található - az úgynevezett fehérorosz Poozerye -ban, valamint délen - a fehérorosz Polissya -ban . Sokan közülük sajátos csoportokat alkotnak. A legnagyobbak ezek közül: Narochanskaya , Myadelskaya , Boldukskaya tócsoportok , Braslav tavak , Usachsky tavak és mások [6] .
A modern Fehéroroszország kiterjedt területein a limnológia keletkezési időszakát a 19. század végének tekintik, amikor az észak-fehéroroszországi tavak első speciális vizsgálatait végezték el, és megjelentek az első információk hidrológiai jellemzőikről. A P. P. Semenov által szerkesztett " Pestői Oroszország " (1882) című könyvben néhány tó leírása szerepel területi alapon való felosztásukkal [7] . A fehérorosz tavakra vonatkozó információkat a „A vezérkar tisztjei által összegyűjtött anyagok Oroszország földrajzához és statisztikájához” című mű is tartalmazza. Minszk tartomány "(1864) [8] . A jelenlegi Vitebsk és Mogilev régió tavainak részletes leírását A. S. Dembovetsky (1882) [9] műve tartalmazza .
1914-1916-ban az I. N. Arnold vezette vitebszki halászati expedíció a hidrobiológiai (mélység- és hőmérséklet-eloszlás, oxigéntartalom stb.) program keretében feltárta a fehérorosz tavakat . A Lepel , Polotsk , Sebezh és Nevelsk körzetek víztesteinek felmérését kérdőíves (668 tó) és expedíciós (50 tó) módszerrel végezték. Az expedíción részt vett P. F. Domracsev limnológus , aki számos tó első térképét készítette [10] . 1928-ban a BSSR Népbiztossága alatt ezt a munkát a Halászati Kutatóállomás, 1957-től a Fehérorosz Halászati Kutatóintézet folytatta [11] . Ugyanebben az időszakban a lengyel limnológusok, E. Kondratsky és S. Lentsevich Polesie-i tavakon végeztek jelentősebb tanulmányokat Fehéroroszország nyugati régióinak tavairól (1938). Tehát S. Lentsevich és más szerzők leírják a tavak medencéinek geomorfológiai jellemzőit, koordinátáit és tengerszint feletti helyzetüket [12] .
A tavak hidrológiai állapotának első megfigyelései 1926-ban kezdődtek. Fehéroroszország tavainak vizsgálatát a második világháború után is folytatták . Már 1949-ben megjelent a „Brief Guide to Rivers and Reservoirs of the BSSR ” A. I. Tyulpanov szerkesztésében [13] , amelyet főleg térképészeti anyagokból gyűjtöttek össze. Ez a munka kijelenti: „Több mint 3 ezer tó található a Belorusz SSR területén. Többségük kisméretű, ártéri jellegű. Itt több mint 900 tó leírását találja. Az E. A. Borovik által szerkesztett "Lakes of the Belorussian SSR" (1964) referenciakönyvben a fehéroroszországi tavak első osztályozását adták meg 125 legnagyobb tározó morfometriai, kémiai és biológiai jellemzői alapján [14] . Az összefoglaló kötetben „Felszíni vizek erőforrásai. A BSSR Hidrometeorológiai Szolgálata által 1966-ban közzétett Fehéroroszország és a Dnyeper felső régiója a tavak teljes számát (11 994) adja meg, beleértve a 0,1 km² - nél kisebb területű nagy holtágakat és tározókat. 15] .
1983-ban a tavak tanúsításának eredményei alapján megjelent a "Belarusz tavai" kézikönyv első kötete, amelyet O. F. Yakushko szerkesztett . A második kötet 1985-ben jelent meg. Ezek a munkák 826 tóról adnak tájékoztatást, amelyek területe meghaladja a 0,1 km²-t. A fehérorosz tavak morfometriájára vonatkozó információkat a „Belarusz tavak” című monográfiában mutatták be. 2004-ben ezeknek a munkáknak a felhasználásával megjelent a „Belarusz tavak” című referenciakönyv, ahol gyakorlatilag megismétlődnek az 1970-1980-as évek tanulmányaira vonatkozó információk. E munkák alapján népszerű enciklopédiák jelentek meg a fehérorosz tavakról - „Blakitnaya knіga Belarusi” (1994) és „Blakitny karb Belarusi” (2007) [16] .
A 2010-es években számos tanulmányt végeztek Fehéroroszországban a víztestekkel kapcsolatos információk összegyűjtésére és frissítésére. 2017-2019-ben leltárra került sor, melynek során raszteres térképészeti alappal 1:100 000 méretarányban a talajon azonosították a tavakat , és a 2018-ban készült Terra műholdfelvételek segítségével frissítették a tavakat [17] .
Jelenleg az ország négy tavoján végeznek rendszeres megfigyeléseket [18] .
Név | műholdkép | Alapterület , km² |
Mélység , m |
folyómeder | tócsoport | Terület | Koordináták | Jegyzet. |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Naroch fehérorosz. Narach |
79.62 | 8.9 | Neman | Narochanskaya | Myadelsky | 54°51′08″ s. SH. 26°46′33″ K e. | [19] [20] [21] [22] [23] | |
Osvejszkoje Belor. Asveyskaya |
57.06 | 2.0 | Nyugat-Dvina | — | Verhnyedvinszkij | 56°02′48″ s. SH. 28°09′29″ hüvelyk e. | [24] [25] [26] | |
Vörös Belor. Chyrvonae |
40.82 | 0.7 | Pripyat | — | Zsitkovicsszkij | 52°24′57″ s. SH. 27°57′36″ K e. | [27] [28] [29] | |
Lukomlskoe (Lukomskoe) Belor. Lukomlszkaja (Lukomskaya) |
37.71 | 6.6 | Nyugat-Dvina | — | Csasnyiszkij | 54°40′13″ é SH. 29°04′51″ K. e. | [30] [31] [32] | |
Drysvyaty Belor. Drysvyaty |
36,14 [a] | 7.6 | Drysvyat | Braslavskaya | Braslav Zarasai ( Litvánia ) |
55°37′40″ s. SH. 26°35′36″ K e. | [33] [34] [35] [36] | |
Drivyaty Belor. Dryryaty |
36.14 | 6.1 | Nyugat-Dvina | Braslavskaya | Braslavszkij | 55°36′50″ s. SH. 27°02′02″ hüvelyk e. | [33] [37] [38] [39] | |
Vygonovskoe (Vygonoshchanskoe) Belor. Vyganauskaya (Vyganashchanskaya) |
26.0 | 1.2 | Neman Pripyat |
— | Ivatsevicsi | 52°40′55″ s. SH. 25°56′15″ K e. | [40] [41] [42] | |
Nem olyan fehér. Neshcharda |
24.62 | 3.4 | Nyugat-Dvina | — | Rossony | 55°52′42″ s. SH. 29°03′50″ e. e. | [43] [41] [42] | |
Svir Belor. Svir |
22.28 | 4.7 | Neman | — | Myadelsky | 54°45′48″ é. SH. 26°31′33″ K e. | [44] [22] [45] | |
Fehérorosz snood . Snudy |
22.0 | 4.9 | Nyugat-Dvina | Braslavskaya | Braslavszkij | 55°45′18″ é SH. 27°04′17 hüvelyk e. | [33] [46] [47] [48] |
Név | műholdkép | Mélység max., m |
Alapterület , km² |
folyómeder | tócsoport | Terület | Koordináták | Jegyzet. |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hosszú Belor. Dougae |
53.6 | 2.6 | Nyugat-Dvina | — | Glubokszkij | 55°14′10″ s. SH. 28°09′26 hüvelyk e. | ||
Richie (Richu, Richu-Ezers) Belor. Morog (morgó, morgó-ezers) |
51.9 | 12.84 | Nyugat-Dvina | — | Braslavszkij | 55°42′17″ é SH. 26°42′47 hüvelyk e. | ||
Ginkovo Belor. Ginkava |
43.3 | 0,51 | Nyugat-Dvina | — | Glubokszkij | 55°18′01″ s. SH. 28°08′18″ hüvelyk e. | ||
Volos Juzsnij [b] Belor. Volas Pavdnevy |
40.4 | 1.21 | Nyugat-Dvina | Braslavskaya | Braslavszkij | 55°43′50″ s. SH. 27°08′18″ hüvelyk e. | ||
Belorus Bolduk . Balduk |
39.7 | 0,76 | Neman | Bolducian | Myadelsky | 54°58′38″ s. SH. 26°24′41″ K e. | ||
Trosha Belor. Troshcha |
38.2 | 0,51 | Nyugat-Dvina [c] | Usachskaya | Usachsky | 55°06′32″ s. SH. 28°50′57″ K e. | ||
Sarro (Soro) Belor. Sarro (Saro) |
36.3 | 5.31 | Nyugat-Dvina | — | Beshenkovichi | 55°01′10″ s. SH. 29°46′07″ hüvelyk e. | ||
Vechelye fehérorosz. Vechalle |
35.9 | 1.36 | Nyugat-Dvina | Usachskaya | Usachsky | 55°08′48″ s. SH. 28°37′33″ K e. | ||
Lepel [d] (Lepel) fehérorosz. Lepelszkaja (Lepel) |
33.7 | 10.83 | Nyugat-Dvina | — | Lepelsky | 54°54′27″ s. SH. 28°41′16 hüvelyk e. |
tó [49] | Vidék | Terület | Átlátszóság, m | Mélység, m |
---|---|---|---|---|
Mély | Vitebsk | Polotsk | 9.5 | 11.5 |
Voloso déli | Vitebsk | Braslavszkij | 8.3 | 40.4 |
Naroch | Minszk | Myadelsky | 7.4 | 24.8 |
Snudy | Vitebsk | Braslavszkij | 6.6 | 16.5 |
Velier | Vitebsk | Polotsk | 6.3 | 6.5 |
görbe | Vitebsk | Usachsky | 6.1 | 31.5 |
Strusto | Vitebsk | Braslavszkij | 5.6 | 23.0 |
richu | Vitebsk | Braslavszkij | 5.5 | 51.9 |
Ives | Vitebsk | Glubokszkij | 5.5 | 26.0 |
Nagy Sziget | Vitebsk | Polotsk | 5.3 | 6.0 |
Selyava | Minszk | Krupsky | 5.3 | 19.5 |
Svityaz | Grodno | Novogrudszkij | 5.2 | 15.0 |
Volchino | Minszk | Myadelsky | 5.0 | 32.9 |
Fehéroroszország földrajza | |
---|---|
Litoszféra |
|
Hidroszféra |
|
Légkör | Fehéroroszország éghajlata |
Bioszféra | |
antroposzféra | Fehéroroszország ökológiája |
Európai országok : Tavak | |
---|---|
Független Államok |
|
Függőségek |
|
El nem ismert és részben elismert államok |
|
1 Többnyire vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát . 2 Főleg Ázsiában. |
Fehéroroszország a témákban | |
---|---|
Sztori | |
Szimbólumok | |
Politika | |
Fegyveres erők | |
Földrajz |
|
Települések | |
Társadalom |
|
Gazdaság |
|
Kapcsolat |
|
kultúra | |
|