Fehérorosz irodalom

Fehérorosz irodalom  - irodalom fehérorosz nyelven , vagy fehérorosz szerzők által írt.

A fehérorosz irodalom periodizálása

A fehérorosz irodalom feltételesen több időszakra oszlik: "régi (ókori) fehérorosz irodalom" (XI-XVII. század), "Új fehérorosz irodalom" (XVIII-XIX. század első fele) és "A legújabb fehérorosz irodalom" (irodalom). a XX. század elejétől). A 18. század első felének irodalmát az „átmeneti időszak irodalmaként” definiálják, vagyis az új poétika alapjainak kialakulását. A 18. század második felének – a 19. század első negyedének irodalmát „a felvilágosodás korának irodalmaként” emlegetik. A fehérorosz irodalmat az 1820-as évek közepétől a 19. század végéig a nemzeti újjászületés gondolata ihlette. Ennek a szakasznak a romantikus pátosza előre meghatározza a nevét - "A romantika korszakának irodalma" [1] .

Történelem

A 17. századig

A fehérorosz irodalom közös alapon alakult ki a Kijevi Rusz korszakának orosz és ukrán irodalmával. Ennek az időszaknak az irodalmi példái a "Polocki János beszéde" (X. század), " Polocki Szent Euphrosyne élete " (XII. század vége), Turovi Cirill "szavai" és tanításai .

A fehérorosz irodalom és az összorosz irodalom elválasztása a XIV-XV. században következett be, amikor a Litván Nagyhercegségben kialakult saját irodalmi hagyománya . A 16. és 17. században virágzott. A nyugati orosz (a fehérorosz történetírásban - ófehérorosz) nyelv volt a Litván Nagyhercegség hivatalos nyelve (a Litván Nagyhercegség 1529-es, 1566-os és 1588-as statútuma , polemikus vallási irodalom). A 16. század elejétől kezdték kinyomtatni a fehérorosz könyveket. Az első ófehérorosz nyelvű nyomtatott könyvet - " Zsoltárt " - 1517 - ben Prágában nyomtatta ki Francis Skorina . Ez volt az első könyv , amelyet a keleti szláv csoport nyelvén, cirill írással nyomtattak . A 16. és 17. században a lengyel kultúra hatására kialakult a barokk szótagköltészet és a drámai iskola ( Polocki Simeon ).

18. század - 20. század eleje

A 18. században megtörtént a kiváltságos osztály polonizálása , és a nyugati orosz nyelvű irodalom fokozatosan hanyatlásnak indult.

A fehérorosz irodalom kialakulása a 18. század utolsó negyedében kezdődött. Ekkor jött létre az első fehérorosz nyelvű nemzeti vígjáték - Kaetan Marashevsky "Vígjátéka" . A kreativitás fejlődése a fehérorosz nyelvben a 19. század elején folytatódott ( Konsztantin Verenicin „ Tarasz a Parnasszuson ” című szatirikus költeményei és Vikentij Rovinszkij „ Kívül-belül Aeneis ” című szatirikus költeményei , Pavljuk Bagrim , Jan Barscsevszkij , Jan Csechot költészete Az első szerző, akinek munkájában a fehérorosz nyelv foglalta el a főszerepet, az első fehérorosz opera, az „Idill” (1846) alkotója, Vincent Dunin- Martsinkevich volt .

A fehérorosz irodalomban külön szerepel Adam Mickiewicz lengyel nyelvű munkája . Munkásságát gyakran a lengyel nyelvű irodalom „belorusz iskolájának” tulajdonítják - ennek az iskolának a képviselői Mickiewicz nyomán a fehérorosz nép életének témáiról írtak, nagy figyelmet fordítva a folklórra. Mickiewicz hatása Jan Barscsevszkij , Vladislav Syrokomlya , Vincent Dunin-Martsinkevich , Frantisek Bogushevich munkáiban követhető nyomon . [2]

A 19. század második felében kezdődik a realizmus korszaka . František Bogushevich , Adam Gurinovich és Janka Lucina művei e stílushoz köthetők . A fehérorosz irodalom fejlődésének új szakasza az 1905-1907-es forradalom után kezdődött . Az első fehérorosz nyelvű újságok Vilnában jelentek meg: Nasha Dolya (1906) és Nasha Niva (1906-1915), amelyek körül megalakult az első fehérorosz nyelvű íróközösség ( Maxim Bogdanovics , Szergej Polujan , Zmitrok Bjadulja , Maxim Goretsky , Yadvigin Sh. , Yanka Kupala , Yakub Kolas , Ales Harun , Yanka Zhurba , Andrey Zyazyulya ).

Az új fehérorosz irodalom szinkretikus jellegű volt, a romantika, a realizmus, az impresszionizmus és a modernizmus elemeit ötvözi. Különösen az impresszionizmust és a szimbolizmust a fehérorosz költészetben Maxim Bogdanovich , prózában - Zmitrok Byadulya - , a romantikát és a modernizmust a költészetben - Yanka Kupala képviselte . Yanka Kupala költészetét Maxim Gorkij és Valerij Brjuszov nagyra értékelte , akik több fordítást készítettek oroszra. Adolf Cherny volt az első, aki fehérorosz költők verseit fordította cseh nyelvre [3] .

Az első világháború és a Fehérorosz Népköztársaság kikiáltása (1918) idején a belarusz irodalmat a hazaszeretet témája uralta.

A két világháború közötti időszak

Az 1920-as években, a BSSR megalakulása (1919) után az irodalmi élet különösen a Maladnyak (1923-1928) és az Uzvyshsha (1926-1931) egyesületek köré csoportosult , amelyek azonos nevű irodalmi folyóiratokat adtak ki. Az idősebb generáció költői és prózaírói ( Janka Kupala , Maxim Goretsky , Vladislav Golubok , Zmitrok Byadulya , Yakub Kolas ) mellett Mikhas Charot , Vladimir Dubovka , Ales Dudar költők , prózaírók - Tishka Gartny , Mikhas Zaretsky Chor , lett Kuzma Zaretsky Chor. híres .

A fehérorosz irodalom a BSSR-en kívül is fejlődött – Nyugat-Belaruszban , Kaunasban és Prágában ( Mihas Mashara , Pilip Pestrak , Kazimir Svoyak , Valentin Tavlai , Maxim Tank ).

1934 - ben megalakult a BSSR Írószövetsége , és a szocialista realizmus vált az irodalom meghatározó irányzatává .

Az 1930-as évek második felében, a nagy terror idején sok fiatal költő és író halt meg: Ales Dudar , Mikhas Zaretsky , Todor Klyashtorny , Valerij Morjakov és mások. A „fekete” a fehérorosz irodalom számára az 1937. október 29-ről 30-ra virradó éjszaka volt , amikor 23 fiatal költőt lőttek le. Pavel Prudnikov , aki túlélte a bebörtönzést a Gulagban , sokukról emléket hagyott a „Távoli, de nem felejtett” című könyvben ( fehéroroszul „Far, but not Forgotten ” , 1988) . Vladislav Golubok , Vladimir Dubovka , Larisa Genyush és még sokan mások is elnyomták .

A háború utáni időszak

A Nagy Honvédő Háború után a fehérorosz irodalom fő témái a katonai események, a háború utáni falu voltak : Yanka Bryl , Ivan Melez , Ivan Shamyakin történetei . A fehérorosz irodalomban különleges helyet foglalnak el a frontvonalbeli költők munkái, amelyek a bátorság, a hősiesség, az áldozatkészség, a hazaszeretet témáit tárják fel ( Alekszej Pysin , Arkagyij Kulesov ). Az 1960-as évek második felétől a belarusz prózában (Vazil Bykov, Vlagyimir Karatkevics, Andrej Makajonok, Ivan Ptasnyikov) kezdtek felbukkanni az erkölcsi választás és a kreativitás szabadságának problémái . Pimen Pancsenko költészetében a filozófiai szövegek motívumai dominálnak .

Az 1980-as évek vége óta a sztálini elnyomások témája a fehérorosz irodalomban fejlődik . Vaszil Bykov "The Sign of Trouble" című művében ( fehéroroszul " The Sign of Byady" , 1985) tragikus kapcsolat mutatható ki a kollektivizálás, az elnyomás és a front helyzete között. Későbbi történeteit teljes egészében ennek a témának szentelik - „Sárga homok” ( fehérorosz „Zhovty Piasochak” ) és mások.

A „ glasznoszty ” korszakával elérhetővé váltak Larisa Genyush naplói , amelyekben tábori éveit örökítették meg [4] . Pavel Prudnikov " Ezhovye kesztyűk" ( fehéroroszul "Yazhovyya mittens" ) és az "Északi pokol" ( fehéroroszul "Panochnaya inferno" ) [5] történetei a "Behind barbed wire" ( fehéroroszul " Behindly tüskés darts" ) című könyvben önéletrajzi jellegű . 1993). „ Taimyr ” ( fehéroroszul „Taimyr ” ) [6] és „Minden másodperc” ( fehéroroszul „Kozhny drugi” ) [7] költeményei a sztálinizmus ellen irányulnak .

A száműzetésben élő fehérorosz irodalom tovább fejlődött ( Natalya Arsenyeva , Ales Salavey).

Modernitás

A csernobili atomerőmű balesete (1986) nagy hatással volt a fehérorosz szerzők műveinek témáira . Az elsők között Vlagyimir Nekljajev „A zóna” című verse (1986) jelent meg. 1989-ben Szergej Zakonnyikov költő írta a „Fekete történet” című verset, 1991-ben Ivan Ptasnyikov író az „Oroszlánok” című történetet adta ki a csernobili baleset következményeinek benyomásai alapján. A jól ismert fehérorosz író, Ales Adamovich 1992-ben adta ki menetrend szerint az Apokalipszis című könyvét. Rygor Borodulin továbbra is aktívan publikált (versek gyűjteménye "Perunov rúnái", "Ksty" stb.). Egy másik fehérorosz költő, Alekszandr Rjazanov széles körben publikált európai országokban, és fehérorosz nyelvű fordításokat is végzett. Vaszilij Zujonok költő fehéroroszra is fordít . Vlagyimir Nyekljaev költő , aki 1998 és 2001 között vezette a Fehérorosz Írók Szövetségét, aktív ellenzéke lett a fehérorosz hatóságoknak, és évekig száműzetésben élt. Vaszil Bykov is sokáig külföldön élt . 2015-ben Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónő kapta meg az irodalmi Nobel-díjat . [nyolc]

Az UNESCO adatai szerint 2017. augusztus 28-ig 1409 könyvet fordítottak le fehéroroszról idegen nyelvre. [9]

Irodalmi egyesületek

Az országban három köztársasági írószövetség működik:

• A Fehérorosz Írók Szövetsége  a BSSR SP jogutódja. A vezető Borisz Petrovics (Szacsenko) prózaíró [10] .
• A Fehérorosz Irodalmi Unió „Polotsk Branch”  1994-ben alakult. A vezető Oleg Zaicev író, költő .
• A Fehéroroszországi Írók Szövetségét  2005-ben hozták létre az SBP-ből kilépő írók. A vezető Nyikolaj Cserginec . Az állam által támogatott.

Vannak más non-profit irodalmi szervezetek is, ideértve az országos szinten működőket is, különösen:

• A Fehérorosz Irodalmi és Művészeti Kritikusok Szövetsége  1997-ben alakult. A vezető Mihail Borozna műkritikus .
• A Neman Irodalmi és Művészeti Alap  1994-ben alakult. A vezető Anatolij Kudravets író .

1989 óta működik egy fehérorosz PEN Központ, amelyet 1990-ben vettek fel a nemzetközi PEN Clubba . 1995-ben Minszkben megalakult a "Bum-Bam-Lit" irodalmi egyesület, amely fiatal fehérorosz írókat tömörített [11] . 1993-ban megalakult a "Szabad Írók Társasága" regionális irodalmi egyesület. Egyéb irodalmi egyesületek közé tartozik a Rise, a Local és az Literary Suburb.

Irodalmi díjak

1993 óta ítélik oda a "Clay Veles" éves irodalmi díjat és a Yanka Mavra-díjat fiatal íróknak. 2011 óta Fehéroroszországban ítélik oda a legjobb fehérorosz nyelvű könyvnek járó Jerzy Giedroyc-díjat .

Folyóiratok

Fehéroroszországban a szakosított irodalmi folyóiratok a „LiM” („ Litaratura i mastatstva ”, 1932 óta), „Az író szava” (2011 óta); „ Polymya ” (1922 óta), „ Neman ” (1960 óta), „ Malados ”, „ Dzeyasloў ” magazinok stb.

Lásd még

• Fehéroroszország kultúrája
• Fehéroroszország költőinek és íróinak listája

Jegyzetek

1. ↑ Rowda, 2007 , p. négy.
2. ↑ Mickiewicz Ádám // Fehéroroszország gondolatai és vonatkozásai: Davednik enciklopédikus  (fehérorosz) . - Mn. : Belarusian Encyclopedia, 1995. - ISBN 985-11-0016-1 . Archiválva : 2016. március 4. a Wayback Machine -nál
3. ↑ Cherny M. Adolf Cherny és a fehérorosz irodalom  // Białorutenistyka Białostocka. - 2014. - T. 6 . - S. 51-68.
4. ↑ Genіyush L. Spovedz. - Mn. : Árboc. lit., 1993. - 269 p. — ISBN 5-340-00876-2 .
5. ↑ Prudnik P. Pekla (  fehérorosz) . - sztori. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14.
6. ↑ Prudnik P.I. Krynitsy: Válogatott: Tops and paems / Pradm. A. Martsinovich. - Mn. : Árboc. lit., 1991. - 334 p.
7. ↑ Prudnik P.I. Parosha: Felsők. Paema-apovest. - Mn. : Árboc. lit., 1996. - 142 p.
8. ↑ Irodalmi Nobel-díj 2015 - sajtóközlemény . Nobelprize.org (2015. október 8.). Letöltve: 2017. március 13. Az eredetiből archiválva : 2017. április 19. (határozatlan)
9. ↑ Az Ön lekérdezése a következő volt: Eredeti nyelv =  bel . UNESCO (2017. augusztus 28.). — Index Translationum.
10. ↑ Borisz Petrovics (Szacsenko) lett a Fehérorosz Írók Szövetségének új elnöke . NewsBY.org.  (határozatlan) (nem elérhető link)
11. ↑ Usovskaya E. A. A fehérorosz irodalom a XX-XXI. század fordulóján. avantgárd-posztmodern tendenciák kontextusában  // „Szláv irodalom és Cantexce Susvetnay” nemzetközi tudományos konferencia anyaga .. - 2010. Archivált : 2017. augusztus 28..

Irodalom

• Aleksandrovich S. Kh. Putsyaviny anyanyelvi szavak. - Mn. : Vydavetstva BDU, 1971. - 245 p.
• Alexandrovich S. Kh. Szavak - gazdag: Lit.-Krytch. Művészet. - Mn. : Mastatskaya irodalom, 1981. - 413 p.
• Alexandrovich S. Kh. , Alekszandrovics V. S. Fehérorosz irodalom XIX-XX. : Lefedett olvasó. anyagokat. - Mn. : Vyd-va BDU, 1978. - 256 p.
• Fehérorosz irodalom: XI—XX. század: Dapam. iskolák, líceumok, gimnáziumok, VNU / A.I. Belsky, U. G. Karotki, P. I. Navumenka és insh .. - 2. kiadás, daprats. - Mn. , 2001.
• Fehérorosz írások (1917-1990): Davednik / Raktár. A. K. Gardzitsky. - Mn. : Mast.lit., 1994. - 652 p. — ISBN 5-340-00709-X .
• Fehérorosz írások : Biyabіblіyagr. elefánt: U 6 évf. - Mn . , 1992-1995 .
• Garecki M. A fehérorosz irodalom története. - Mn. : Mastatskaya irodalom, 1992. - S. 288-295. — ISBN 5-340-00712-X .
• Rowda I.S. A fehérorosz irodalom története XI-XIX. év / Szerkesztőfüzet: T.P. Kazakovai. - Mn. : BSU Filalagіchny fakultás , 2007. - 75 p.
• század fehérorosz irodalmának története: U 4 kötet / Nat. akad. Fehéroroszország tudományai. In-t világít. Ya. Kupala neve. - Mn., 1999-2003. - T. 1: 1901-1920; - T. 2: 1921-1941; - T. 3: 1941-1965; - T. 4, könyv. 1, 1966-1985; könyv. 2 : 1986-2000 . _
• Bagdanovics I. E. és mások A fehérorosz irodalom története: ХІХ – XX. századi pachatak. / Pad agul. piros. M. A. Lazaruk, A. A. Szemjanovics. - 2. kiadás, daprats. - Mn. : Magas iskola, 1998. - 351 p. — ISBN 985-06-0304-6 .
• A fehérorosz irodalom története: XX Stagodze: 20-50-es évek. / Pad agul. piros. M. A. Lazaruk, A. A. Szemjanovics. - 2. kiadás, daprats. - Mn. : Magas iskola, 2000. - 511 p. — ISBN 985-06-0492-1 .
• A fehérorosz szakirodalom története: 1941-1980 / Pad agul. piros. M. A. Lazaruk és A. A. Szemjanovics. - Mn. , 1983.
• Grynchyk M. M. Folklórhagyományok és fehérorosz dakastrychnitskaya paesia. - Mn. : Tudomány és technika, 1969. - 295 p.
• Lazaruk M.A. fehérorosz paema ў egy másik palavina a ХІХ - a XX sztagodja ásója. - Mn. : Vyd.BDU, 1970. - 270 p.
• Lyavonava E. A. Agulnae and admetnae: Creations of Belarus. századi írás. a mindennapi irodalom csúcsán. - Mn. : Árboc. lit., 2004. - 197 p. - ISBN 985-02-0651-9 .
• Maldzis A. I. A rejtett szláv hagyományokról: Fehéroroszország irodalma az átmeneti korszakban: Egy másik palavin a 17-18. században – Mn. : Tudomány és technika, 1980. - 352 p.
• Pachynalniki: Z lényeg.-lit. századi anyagok: Gyűjtemény / Életmód. Kisyalev G.V.; Szerk.: Barysenka V.V., Maldzis A.I. - 2. szám .. - Mn. : Fehéroroszország. Navuka, 2003. - 548 p. — ISBN 985-08-0570-6 .
• Ragoisha V. I adguknetsa szavak ў szó ...: irodalmi borítású cikkek, esszék, dyyalogs. - Mn. : Mastatskaya irodalom, 1992. - 287 p. — ISBN 5-340-01129-1 .
• Saverchanka I. V. Aurea mediocritas Fehéroroszország könyv- és íráskultúrája: [Adragenna és kora barokk]a. - Mn. : Technológia, 1998. - 319 p. — ISBN 985-6234-07-7 .
• Saverchanka I. V. Fehéroroszország régi Paesia: XVI - a XVII. század első palovja. - Mn. : Tudomány és technika, 1992. - 254 p. — ISBN 5-343-009662 .
• Szemjanovics A. A. A fehérorosz dramaturgia története. ХІХ - a XX. századi pachatak. - Mn. : Vysh.shk., 1985. - 167 p.
• Chamyarytsky V. A. Fehérorosz krónikák az irodalom emlékeztetőjeként. - Mn. : Tudomány és technika, 1969. - 191 p.
• Yaskevich A. A. Abranne vechnasts. A hagyomány univerzalizmusa és a modernitás története. - Mn. : Mast.lit., 1999. - 317 p. — ISBN 985-02-0490-7 .

Linkek

• század fehérorosz irodalma . uctopuk.info (2018. december 5.). Letöltve: 2020. március 31. Az eredetiből archiválva : 2020. február 21. (határozatlan)

Szótárak és enciklopédiák	Nagy norvég a világ körül Larussa litván univerzális A YIVO Enciklopédia
Bibliográfiai katalógusokban	BNF : 13568920q J9U : 987007293790005171 LCCN : sh85018440 NKC : ph119075