A mellékmondat a főmondat függő része egy összetett mondatban . Példa: Petya megszökött a leckéről, hogy ne maradjon le a koncertről .
A mondat másodlagos tagjaival ( definíciók , kiegészítések és körülmények ) analógia alapján a tagmondatok négy fő típusát különböztetjük meg:
Válaszoljon a definíciók kérdéseire ( melyik? melyik? melyik? melyik? ). Egy másik név a melléknévi igenevek. Rokon szavak segítségével kapcsolódnak össze : melyik, melyik, kinek, mit, hol, mikor, honnan stb.
Valamint a szakszervezetek : úgy, hogy, hogyan és hasonlók, mintha stb.
Ritkán a segítségével. részecskék ( akár stb.) .
Itt a főmondat szögletes zárójelben, a mellékmondat pedig kerek zárójelben található.
Kapcsolódj az igéhez. Közvetett esetek kérdéseire válaszolnak ( kinek? minek? kinek? minek? kinek? minek? stb. ). Rokon szavak
segítségével csatlakoznak : ki, mit, melyik, kinek, hol, hol, hol, hogyan, miért, miért, mennyit
És a szakszervezetek is : mihez, ahhoz, mintha, mint, mintha, mintha, mintha, stb.
Itt a főmondat szögletes zárójelben, a mellékmondat pedig kerek zárójelben található.
Kapcsolódjon a teljes fő részhez. Rokon szavak
segítségével kapcsolódnak össze : mit, hol, hol, hol, mikor, hogyan, miért
egészítsd ki és magyarázd el a fő rész tartalmát. Gyakran következmény jelentéssel bírnak.
Ugyanaz a jelentésük, ugyanazokra a kérdésekre válaszolnak, és ugyanazokra a típusokra oszlanak, mint a körülmények egy egyszerű mondatban. Három fő csoportra oszthatók:
1. Az idő tagmondatai a főmondatban azt az időpontot jelölik, amikor a cselekvés megtörtént, és válaszolnak a kérdésekre: mikor? meddig? mióta? meddíg? Meddig?
Az idő tagmondatai az uniók főmondatához kapcsolódnak: mikor, amíg, előtte, amint, mint, hirtelen, alig, míg, mivel, mint stb. Az idő tagmondataiban a mikor szó csak egyesülés lesz .
Példa
2. Az alárendelt helyek azt a helyet jelölik, ahol a főmondatban a cselekvés játszódik, és válaszoljon a hol? ahol? ahol? Rokon szavak segítségével csatlakoznak : hol, honnan, honnan. A főmondatban általában ott, ott, honnan mutató szavaknak felelnek meg.
PéldákItt a főmondat szögletes zárójelben, a mellékmondat pedig kerek zárójelben található.
3. Az alárendelt okok jelzik a főmondatban elhangzottak okát, és válaszolnak a miért kérdésekre? milyen okból? honnan? A szakszervezetek segítségével csatlakoznak , mert, mivel, mivel, mivel, mivel stb.
PéldákItt a főmondat szögletes zárójelben, a mellékmondat pedig kerek zárójelben található.
[Hamarosan vihar]. Miért kell elkezdeni ? milyen okból? (mert az eget sötét felhők borítják). [Hamarosan jön a zivatar] (mert az eget sötét felhők borítják).
[A srácok nem tévedtek el az erdőben], (hála, hogy tudták az iránytűt).
4. Az alárendelt következmények következményt, eredményt, a teljes főmondat tartalmából fakadó eredményt jeleznek, válaszoljanak arra a kérdésre , hogy mi történt ennek következtében? mi következik ebből? és az unió használatával csatlakoznak, így .
PéldákItt a főmondat szögletes zárójelben, a mellékmondat pedig kerek zárójelben található.
5. Az alárendelt feltételek annak kifejezésére szolgálnak, hogy a teljes főmondatban elmondottak milyen feltétel mellett lehetségesek, válaszoljon arra a kérdésre , hogy milyen feltételek mellett? és a szakszervezetek segítségével csatlakozik ha, mikor (az if jelentésében), ha, azzal a feltétellel, ha, ha, egyszer, ha stb.
PéldákItt a főmondat szögletes zárójelben, a mellékmondat pedig kerek zárójelben található.
[Egy helyi szó gazdagíthatja a nyelvet] (csak akkor, ha átvitt, eufóniás és érthető).
6. Az alárendelt koncessziók beszámolnak a feltételekről, okokról, amelyek ellenére a főmondatban szereplő műveletet végrehajtják, válaszolnak a kérdésekre, bármiről is legyen szó ? mivel ellentétben? és csatlakozik a szakszervezetek segítségével , bár (legalább), annak ellenére, hogy annak ellenére, hogy hagyjuk, engedjük, semmiért.
PéldákItt a főmondat szögletes zárójelben, a mellékmondat pedig kerek zárójelben található.
7. Az alárendelt célok feltárják a főmondatban elhangzottak célját, válaszolnak a kérdésekre , mire? mi célból? miért? és csatlakozik a szakszervezetek segítségével, hogy annak érdekében, hogy, ha csak, ha csak.
Példák
Itt a főmondat szögletes zárójelben, a mellékmondat pedig kerek zárójelben található.
8. A cselekvésmód határozói feltárják a főmondatban említett képet, cselekvésmódot, és válaszolnak a hogyan? hogyan? Az esetleges mértékek és fokozatok hogyan válaszolnak a kérdésekre? mennyi? Hogy milyen mértékben? Mennyi? Az alárendelt cselekvési módok, mértékek, fokozatok a főhöz olyan rokon szavak segítségével adódnak hozzá, mint a mennyit és a szakszervezetek mit, hogy, mint, mintha, mintha, mintha. A főmondat általában mutató szavakat tartalmaz: névmások ilyen, ilyen; határozószók so, so much, so. A demonstratív szavak párokat alkotnak az uniókkal: így-az, előtte-az.
PéldákItt a főmondat szögletes zárójelben, a mellékmondat pedig kerek zárójelben található.
[A bácsi így énekelt], (ahogy a köznép énekel).
9. A relatív összehasonlítások a hogyan kérdésre adnak választ ? néha mint mi? és az egész főmondatra vonatkozik. Csatlakozik a fő dologhoz a szakszervezetek segítségével , mintha, mintha, mintha, mintha, csak úgy, valamivel, mintha stb.
PéldákItt a főmondat szögletes zárójelben, a mellékmondat pedig kerek zárójelben található.
[Elalszik az öröme], (mint a gyertya kialszik egy erős széllökéstől).