VL (tartály)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2016. szeptember 16-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 11 szerkesztést igényelnek .
VL
VL
Osztályozás szupernehéz áttörő tank
Harci súly, t 260-460 tonnát feltételeznek
elrendezési diagram klasszikus, háromtornyú
Legénység , fő várható 15
Sztori
Gyártási évek nem gyártott
Éves működés nem működtetett
Fő üzemeltetők
Foglalás
páncél típus acél hengerelt
A hajótest homloka, mm/fok. várható 175
Hajódeszka, mm/fok. várható 125
Hajótest előtolás, mm/fok. 60
Hajótesttető, mm várható 40
Toronyhomlok, mm/fok. várható 250
Toronydeszka, mm/fok. várható 175
Torony előtolás, mm/fok. várható 125
Toronytető, mm/fok. várható 50
Kabintető, mm/fok. várható 40
Fegyverzet
A fegyver kalibere és gyártmánya 1 130 mm -es B-13 löveg (vagy 1 305 mm B-23 löveg) és 2 76 mm-es L-11 volt feltételezhető
fegyvertípus _ tartály
Hordó hossza , kaliberek 50 (130 mm); 30 (L-11)
Fegyver lőszer 100 130 mm vagy 305 mm és 300 76 mm
látnivalók teleszkópos
gépfegyverek 1 DT kellett volna
Egyéb fegyverek Nem
Mobilitás
Motor típusa 3 12 hengeres karburátor GAM-34
Motorteljesítmény, l. Val vel. 3 x 800 LE-t, 650 kW-os egyenáramú generátort, 4DK - 3A vontatómotorokat 450 kW teljesítménnyel.
felfüggesztés típusa egyensúlyozás, rugó

VL ("Vlagyimir Lenin") - a szovjet szupernehéz tank projektje , amelyet 1940-ben fejlesztettek ki. A fegyverzettől függően a harckocsi tömege 260-460 tonna között mozgott.

Fejlesztési előzmények

1940-ben, figyelembe véve az 1939-1940 közötti szovjet-finn háború tapasztalatait, A.E. Popov és Nukhman tervezők kidolgozták a VL-S1, VL-S2 és VL-S3 harckocsik terveit.

Fegyverzet

A szupernehéz VL harckocsikat 130 mm-es B-13 haditengerészeti fegyverrel vagy 305 mm-es B-23 ágyúval (100 lőszer) kellett volna felszerelni. A fegyvert egy forgó toronyba kellett beszerelni, és az volt a célja, hogy leküzdje a pilótadobozokat és a hosszú távú erődítményeket. A kis erődök elleni küzdelemhez két 76 mm-es fegyvert (300 lőszer) kellett volna használnia. 7,62 mm-es DT géppuskákat biztosítottak az ellenséges gyalogság és repülőgépek leküzdésére (géppuska lőszer 15 000 töltény).

Foglalás

A lövedékvédelem homogén. A hajótestet 40, 60, 75 és 125 mm vastag páncéllemezekből hegesztették. A torony elülső páncélzata 125 mm, a tető 40 mm volt. A tank legénysége tizenöt főből állt.

Erőmű

A belső égésű motor erőműve 2400 LE teljesítménnyel. Elektromechanikus sebességváltó hajtással a hajtott kerekek felé az EM vontatásáról. Erőműként három, 800 LE teljesítménnyel rendelkező GAM-34 hajtómű használatát fontolgatták. A 4DK - 3A 450 kW teljesítményű villanymotorokat soros elektromos mozdonyokból kölcsönözték.

Propulzió

Caterpillar négy lánctalppal, mindegyikhez önálló meghajtással. A belső sínpárok hajtókerekei elöl, a vezetők hátul voltak. Ennek ellenkezője igaz a külső hernyópárokra. A felfüggesztés, mint az SU-14-nél, kiegyensúlyozott, rugós. A tankot két vezetőülésről vezérelték: elöl és hátul, ennek köszönhetően irányváltáskor nem kellett megfordítani a tankot.

Az autó hatalmas méretei miatt a vasúti szállítása nagy nehézségeket okozott. Ennek megoldására a tartályt 5 részre kellett volna szétszedni:

A pilótadobozok leküzdésére kifejlesztették a VL-S3 projektet a B-13 fegyverrel, amelyet kisebb, 260 tonnás tömeg jellemez; változat B-23 ágyúval, tömege 320 tonna.

A projekt sorsa

A projekt értékelése után arra a következtetésre jutottak, hogy kivitelezése lehetetlen. Óriási méretei és tiltó tömege miatt a tartály soha nem testesült meg fémben.

Irodalom

Linkek