Portugál

portugál

A portugál nyelv elterjedtsége a világon
önnév portugálok
Országok Portugália , Brazília , Angola , Mozambik és más portugál nyelvű országok
hivatalos állapot  Portugália Brazília Angola Zöld-foki-szigetek Kelet-Timor -Bissau-Guinea Mozambik São Tome és Príncipe Egyenlítői-Guinea függőségek: Makaó Szervezetek: Európai Unió
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 
Szabályozó szervezet A Portugál Nyelvi Nemzetközi Intézet
Lisszaboni Tudományos Akadémia
Brazil
Levelakadémia Portugálul Beszélő Országok Közössége
A hangszórók teljes száma 274 millió ember (2021) [1]
Értékelés nyolc
Állapot Biztonságban
Osztályozás

indoeurópai család

római csoport Ibero-romantika alcsoport
Írás latin ( portugál ábécé )
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 por 545
ISO 639-1 pt
ISO 639-2 por
ISO 639-3 por
WALS por
Etnológus por
Nyelvi szféra 51-AAA-a
ABS ASCL 2302
IETF pt
Glottolog port1283
Wikipédia ezen a nyelven

A portugál ( port. língua portuguesa ) az indoeurópai nyelvcsalád romantikus csoportjának , az ibériai-román alcsoportnak a nyelve . A középkori galíciai-portugál nyelvből fejlesztették ki . Az írás a latin ábécére épül . A világ harmadik legtöbbet beszélt nyelve a latin ábécé használatával a spanyol és az angol után. A második legtöbbet beszélt román nyelv a szorosan rokon spanyol után . A portugál nyelv beszélőit a Lusitania római tartomány neve után egyesítik a lusophones általános kifejezéssel , amely megközelítőleg a modern Portugália területének felel meg, és a portugál nyelvű területek teljes halmaza luzofon .

A portugál a hatodik legtöbbet beszélt anyanyelv a világon és a harmadik legtöbbet beszélt anyanyelv az európaiak között [2] [3] [4] . Világszerte a becslések szerint hozzávetőleg 250 millió ember beszéli első nyelvként a portugál nyelvet, és ha figyelembe vesszük a portugál nyelvet második nyelvként beszélők számát, akkor a beszélők száma körülbelül 274 millió [1] . A portugál a harmadik legtöbbet beszélt nyelv a nyugati féltekén, a legszélesebb körben beszélt nyelv Dél-Amerikában és az egész déli féltekén, valamint a spanyol után a második legtöbbet beszélt nyelv Latin-Amerikában [5] [6] [7] [8 ] [9 ] ] .

Elosztás

Portugália , Brazília , Angola , Mozambik , a Zöld-foki-szigetek (a Verdianu vagy Criulu mellett ), Bissau-Guinea , São Tome és Principe , Egyenlítői-Guinea (spanyol és francia), Kelet-Timor (ausztronéz Tetum mellett ) és Makaó (a kínaival együtt). A modern portugálul beszélők körülbelül 80%-a jelenleg a Brazil Szövetségi Köztársaságban él .

Nyelvváltozatok

A portugál egy pluricentrikus nyelv : két fő általánosan elismert változata van: az európai portugál (pt-pt, pt-eu) és a brazil (pt-br), valamint számos kreolizált változat Afrikában és Ázsiában , amelyek különböznek egymástól. a fonetika , a szókincs , a helyesírás és kisebb mértékben a nyelvtan szintjén . Angolában és Mozambikban az európai portugál nyelvet használják, számos afrikai nyelvből származó lexikális kölcsönzéssel. Más afrikai országokban (valamint Brazília egyes vidéki régióiban) a portugál nyelv, legalábbis a mindennapi használatban, nagyrészt kreolizált , bár a népesség iskolázottsági és műveltségi szintjeként folyamatosan dekreolizálódik . a helyi lakosság növekszik .

Csökkentés portugálul

Példák:

está ([ő/ő/ez] ) → tá você (te) → cê vamos embora (gyerünk!, kezdjük! stb.) → vambora → bora homem (személy) → otthon vou (akarom) → vô português (a portugál és a nyelv általános kifejezése ) → portuga → tuga para (for) → pra → pa para + a → pra → pa para + o → pro → po para + os → pros → poz para + as → pras → pas

Egyes dialektusokban a que (that, that) "q"-ra rövidül:

que + a → q'a que + o → q'o que + ela → q'ela (ő ő) que + ele → q'ele (ez az) que + é → q'é ( ez ) que + foi → q'foi (volt)

Szoros rokon nyelvek és kölcsönös érthetőség

Mivel a portugál romantikus eredetű, sok hasonlóságot mutat más román nyelvekkel. A portugál a legszorosabb rokonságban áll a mai galíciai nyelvvel , ennek köszönheti eredetét. A portugálhoz nagyon közel áll a modern spanyol is , amelynek területe körülveszi a portugál nyelvterületet elterjedésének fő helyein: Európában és Dél-Amerikában egyaránt. A spanyollal ellentétben a portugál egyrészt archaikusabb és konzervatívabb, másrészt több homályos (valószínűleg kelta ) szubsztrát eredetű fonetikai újítást tartalmaz. A magánhangzók összetétele , a nazalizáció elterjedése , a nyitott-zárt magánhangzók átstrukturálása, amely nem mindig felel meg az etimológiának, közelebb hozza a franciához és a katalánhoz . És mégis, a portugál lexikális összetétele, valamint a ragozási rendszer közel áll a spanyolhoz. Ugyanakkor a portugál magánhangzók erős helyzeti redukciója miatt a luzofonok jobban megértik a beszélt spanyolt , mint fordítva [10] . Az erős spanyol befolyású területeken, mint például Dél-Brazíliában, a luzofonok alig vagy egyáltalán nem tudnak spanyolul. Az uruguayi , paraguayi és bolíviai határon egy vegyes spanyol-portugál nyelvű portuñol alakult ki . A normál spanyolul beszélők azonban rosszul értik a beszélt portugál nyelvet (50%-ban), bár az írott portugál nyelvet általában 94%-ban értik [11] .

Történelem

Emergence

Keveset tudunk az ókorban az Ibériai-félszigeten lakott népekről . Feltehetően a lakosság egy része az észak-afrikai kopt törzsekhez kötődött . A mai Portugália északi részét ibériaiak , luzitánok és ligur törzsek lakták . Nyelveik nyomokat hagytak a modern helynévadásban. Az -asco ( Velasco , Nabasco ) toldalékok ligur eredetűek; -antia, -entia : (Argança (Ârgantia), Palença (Pallentia)); -ac(e), -ic(e), -oc(e) (Queiraz, Queiriz, Queiroz, Moniz, Sabariz, Louriz, Candoz). Az Ambrões ( Portói járás ) helynév Ambronesből származik  - így nevezték magukat a ligurok is. A luzitánoktól külön szavak maradtak meg, amelyek eredetét nem mindig lehet megmagyarázni, például: veiga  - rét, barro  - sár, barranco  - szakadék, gordo  - kövér, cachorro  - kölyökkutya. Az ibériai eredetű szavakat később a spanyolból kölcsönözték: zorra  - róka, bezerro  - borjú, cincerro  - csörgő, gorra  - kalap, esquerdo  - bal, sapo  - varangy, piçarra  - pala.

A Kr.e. 8. század elején a kelták behatoltak Portugáliába a Pireneusokból , felszívva a helyi törzseket, amint azt számos helynév bizonyítja a kelta formáns -briga (amely magasságot, várat jelent): Conímbriga (a mai Coimbra ( Coimbra )) , Nertobriga , Turobriga , Lacobriga , Mirobriga , Arcobriga .

Kr.e. 218-ban. e. A rómaiak az Ibériai - félszigetre érkeztek , és magukkal hozták a latin nyelvet , amely a román nyelvek kialakulását eredményezte . A nyelvet az érkező római katonák, telepesek és kereskedők terjesztették, akik a korábbi civilizációk települései mellé római városokat építettek. A rómaiak helyi nőket házasodtak össze, és a latin nyelv fokozatosan a mindennapi kommunikáció nyelvévé válik. A római befolyás délen erősebb volt, mint északon. Az északi törzsek elszigetelten találták magukat, és így tovább tudták megőrizni kultúrájukat és szokásaikat.

Késő ókor

Korunk első évszázadaiban számos , a tudományhoz, a kultúrához és a kereszténységhez kapcsolódó görögség belépett a latin nyelvbe.

409- re a Nyugat-Római Birodalom hanyatlásnak indult, nyugati része ( Ibéria ) pedig politikailag megszűnt, bár a romanizált lakosság továbbra is az egész félszigeten élt. A következő időszakban, a „ népek nagy vándorlásának ” nevezett időszakban az Ibériai-félszigetet több törzs is elfoglalta: alánok , vandálok , szuevek , majd később a vizigótok kiszorították őket . A hódítók és a helyiek hosszú ideig elszigetelten éltek – a „ Lex romana Visigothorum ” törvénykönyv tiltotta a vegyes házasságokat. A vizigótok külön éltek, amit számos helynév tükröz: Godos, Revillagodos, Godones, Gudin . A kereskedelem számára különleges helyek voltak a városi erődítmények közelében. A kereskedelemnek köszönhetően szorosabbá váltak a vizigótok és a román törzsek közötti kapcsolatok, ami a vizigótok elrománosodásához vezetett. Átvették a román törzsek hiedelmét és szokásait is. A germán nyelvek hatása a már jól bevált helyi latinra gyenge volt. A latin a vizigótok írott kultúrájának nyelve lett. Ennek ellenére számos germán eredetű szó található a spanyolban és a portugálban ( branco "fehér", ganso "liba" és mások), bár számuk elenyésző (a gyökök körülbelül 1-2%-a).

Az Ibériai-félszigeten a germán törzsek inváziói során kezdődött meg a "népi latin" intenzív fejlődése és új nyelvek kialakulása annak alapján - a romantika . A létező nyelvjáráscsoportok már bizonyos vonásokkal rendelkeztek: az északnyugati zóna nyelvjárásai képezték a galíciai-portugál alapját, a kasztíliai , leóni és más nyelvzónák dialektusai különváltak .

Arab befolyás

711-ben arabok és berberek jelentek meg az Ibériai-félszigeten ( az ibériaiak móroknak - mourosnak nevezték őket ). Ezzel kezdetét vette az arab uralom hosszú időszaka. A romantikus lakosság egy része alávetette magát az araboknak, a hivatalos nyelvet arabra cserélve ; egy része északra ment, így a latin nyelvet és a romantikus dialektusokat a kulturális és mindennapi kommunikációra hagyta. Azonban még az arab területeken is fennmaradtak a román lakosság által elfoglalt területek ( Beja , Elvas , Lisszabon , Santarem , Coimbra stb.), sok falu a kolostorok köré összpontosult. Ezeken a helyeken megőrizték a romantikus dialektusokat, és az arab környezetbe került lakosságot mozaraboknak ( ímoçárabes  - "az arabok alárendeltje") hívták. A mozarabok kétnyelvűek voltak. Nemcsak sok arab kölcsönszót vittek be a portugálba, hanem a portugál eredetű arab szavakba is.

Az arabok a kulturális örökség tekintetében jelentősen felülmúlták a román népeket. A legtöbb arab szó, amely a portugál nyelvbe került, főnév volt - valóságok nevei, tárgyak, amelyeket az arab kultúra  vezetett be a helyi lakosság életébe . A kölcsönzésekre jellemző az al- , a- kezdetű . Egyes latin eredetű szavak a portugálba is a mozarab nyelvjárásokon keresztül kerültek, ahol megkapták a megfelelő formát ( abóbora  - sütőtök, alpendre  - lombkorona a tornác fölött; ameixa  - szilva stb.). Az arab hatás különösen a katonai ( alferes  - zászlós, anadel  - lövész, alcáçer  - vár, erőd) és tengeri ( almirante  - tengernagy, arzenál  - hajógyár, falua  - feluca , xaveco  - könnyű csónak) ügyekben, otthoni életben ( alcova ) volt érezhető.  - hálószoba, aldrava  - ajtókopogtató), építkezés ( alicerce  - alapozás, tabique  - válaszfal), építészet ( açoteia  - galéria a ház mentén), adminisztráció ( alvazir  - vezír, alfândega  - vám, tarifa  - tarifa). A portugál nyelvben összesen 600-1000 kölcsönzés található, a későbbiekkel együtt. Az arab nyelv szinte semmilyen hatással nem volt a nyelvtanra. Kivételt képez az até ap. hatta ; modális szó oxalá  - ó, ha csak! (arabból wa sa 'llah – Allah akarja).

Az arab nem befolyásolta jelentősen az északi keresztény királyságok romantikus-galíciai dialektusait . Ez a hatás alapvetően a lexikális kölcsönzésekre redukálódott. A portugál nyelvű arabizmusok száma kevésbé jelentős, mint a szomszédos spanyolban. Ez azzal magyarázható, hogy a portugáliai Reconquista majdnem két évszázaddal korábban véget ért, és ezért az arab andalúz dialektusa , valamint az arabizált mozarab nyelv gyorsan megszűnt. A mór kultúra azonban jelentős nyomot hagyott a portugálok mindennapi kultúrájában. Helyüket a hivatalos szférában ismét a klasszikus latin vette át (a XII. század végéig ). Ebben az időszakban kiemelkedett a galíciai-portugál nyelvterület, amelynek határai keleten Kasztíliáig és Leónig , délen a Douro és Minho folyók mentén haladtak át a mozarabokig. A 9. századtól kezdve eljutottak hozzánk latin nyelvű szövegek nagyszámú romanizmussal, valamint néhány mozarab szöveg – elsősorban mozarab szövegek, amelyek arab írással készültek. A galíciai-portugál nyelv a mindennapi életben északról délre terjedt el, Portugália szinte egész területét elfoglalva.

Fonetika és fonológia változásai

A stressznek két típusa volt: az erő (kilégzési) és a zenei. A fejlődés folyamatában a hatalmi hangsúly szerepe megnőtt a zeneivel szemben, amely háttérbe szorult - a hangsúly és a nem-stressz kontraszt hatására megváltozott a magánhangzók fonetikai megjelenése, ami viszont befolyásolta a fonémák összetételét. De ez a folyamat viszonylag lassú volt, és a mai napig tart.

A stressz típusában bekövetkezett változások a prozódiai szó megváltozásához vezettek:

  • A szó hangsúlyos szerkezete a következő volt: a két szótagú szavak végétől a második szótagra volt a hangsúly; A három vagy több szótagból álló szavakat vagy a második szótagra a végétől kezdve hangsúlyozták, ha hosszú volt, vagy a harmadik szótagra a végétől, ha a második szótag rövid volt. A hangsúlytalan helyzetben a magánhangzók csökkentése és a szótagok számának csökkenése következett be, ami az akcentus szerkezetének megváltozásához vezetett: nem voltak hangsúlyos szavak a végétől a harmadik szótagon, sok szóban a szótagok száma a hangsúly közelebb került a végéhez, megtartva a hangsúlyt ugyanazon a magánhangzón, amely a klasszikus latinban esett. Bizonyos típusú szavakban az ékezet eltolódott: az i és az e rövid (nyitott) nem volt hangsúlyozható, és az ékezet a következő magánhangzóra került; a hangsúlyeltolódás a muta cum liquida csoportot tartalmazó szavakban történt az utolsó szótagban - dr, gr, cr, br .
  • Egyes morfonológiai szófajtákban hangsúlyeltolódás következett be: az igealakban a hangsúly átvitele előtagról gyökérre; a hangsúly áthelyezése többes szám harmadik személyű tökéletes alakjaiban .

A kilégzési stressz kialakulásával, a hosszú és rövid oppozíció gyengülésével összefüggésben a zárt hosszú magánhangzók és a nyitott rövid magánhangzók helyet cseréltek, a hosszúság és a rövidség elveszítette jelentéskülönbség funkcióját. Az egyik jellemző különbségét egy másik különbség váltotta fel.

Néhány fonéma összeolvadása következett be, és ennek eredményeként csökkent az ellentétes magánhangzópárok száma. Az i nyitott és az e zárt közötti kontrasztokat semlegesítettük – ezek megfelelnek az e zártnak; u nyitott és o zárt között - ezek az o zártnak felelnek meg. I és u eltűntek a rendszerből, nyitott és ezeknek a hangoknak megfelelő oppozíciói a nyitottság és a zártság tekintetében.

Volt a diftongusok összehúzódási folyamata  – három régi latin kettőshangzót egyszerűsítettek: æ és œ mozgott ё , ãu mozgott õ .

Az Apocopa kevésbé érintette a portugál nyelvet, mint a többi román nyelvet . A szó végén az r , l hangzó mássalhangzók után esett ki az e végű , néha a z után .

A portugál nyelvű szinkopáció is ritkábban fordult elő, mint a spanyolban. A harmadik szótagra hangsúlyozott három szótagos szavaknál a második szótagos hangsúlyos magánhangzó kiesett a végéről, aminek következtében a szó egészének prozódiai megjelenése megváltozott - a három szótagos szavak két szótagossá váltak. Előhangzott , nem kezdő magánhangzó szinkronizálódott. Jellemzővé váltak azok a szavak, amelyek a végétől az első és második szótagra hangsúlyosak.

A késő latin nyelvben a fő folyamat a palatalizáció volt . A [ j ] fonéma a nem szótagtól [ į ] az affrikátusig [ ʒ ] terjedt. [ k ] és [ g ] a [ j ] előtt (tömör veláris ), megváltoztatta az artikuláció helyét és palatálissá változott : latin kombinációk ci- [ ki ], se- [ ke ], gi- [ gi ], ge- [ ge ] kiejtése [ kji ], [ kje ], [ gji ] , [ gje ] néven vált , amit a 3. századra visszamenőleg írnak le .

Csoportképzési folyamat [ kji ], [ kje ] → [ tsi ], [ tse ] → [ tsi ], [ tse ] → [ si ], [ se ] civitate → cidade a szakaszokon [ kivitate ] → [ kjivitate ] →[ tsiidade ] → [ tsidade ] → [ sidadə ] ; centum [ kentum ] → cento [ sentu ] ; coelu- [ kølų ]] → céu [ seu ] . Ebben az időszakban a c betű az affrikátust [ ts ] jelentette .

A gi [ gi ], ge [ ge ] csoportok a szó elején egyszerű [ j ]-vé , a szó közepén pedig affrikátussá [ dʒ ] fejlődtek.

A palatalizáció során a galíciai-portugál öt mássalhangzó-fonémát fejlesztett ki, amelyek nem léteztek a latinban.

s csoportokban :

A végső mássalhangzók kikerültek:

  • záró -m accusativusban: terram → terra, amicum → amigo ;
  • végső -t az ige 3. személyében: cantant → cantam .

A szavak morfológiai megjelenése megváltozott: a mássalhangzó - végződések átadták a helyét a vokális végződéseknek .

Az intervokális pozícióban a mássalhangzók elvesztése következett be, ami hézagok kialakulásához vezetett : medicina → meezinha, regale → real . Egyes pozíciókban a teljes szótag szinkronizálása történt - az intervokális mássalhangzó kiesett a következő magánhangzóval együtt: vitáticu → vidago .

Az intervokális pozícióban zöngétlen mássalhangzók szólaltak meg: [ -p- ]>[ -b- ]; [ -k -]>[ - g- ]; [ -f - ]>[ -v- ]; [ -t- ]>[ - d- ] .

Reconquista és galíciai-portugál

A galíciai-portugál nyelv Galíciában és Észak-Portugáliában formálódott ki a Reconquista időszakában . Ennek alapján négy ibériai-román nyelv keletkezett: spanyol , portugál, galíciai és katalán [12] . A reconquista idején kezdték meghatározni a különbségeket a galíciai-portugál nyelvjárások és a kasztíliai león nyelvjárások, valamint a galíciai és portugáliai dialektusok között.

Az arab és a mozarab földek, valamint Portugália és Galícia északi vidékei között , ahová a román népesség járt, szinte elhagyatott zóna volt, a mór lovasság állandó portyázásának veszélye miatt. Fokozatosan a keresztény lakosság magabiztosabban indult dél felé. Az üres területeken falvak, erődített várak alakultak ki, amelyek önálló közigazgatási státusszal és törvényekkel, úgynevezett forosokkal rendelkeztek . E törvények szövegét galíciai-portugálul írták. A nyelv egysége relatív volt - a különálló települések, falvak, kastélyok egymástól elszigetelten éltek, így beszédükben nyelvjárási különbségek voltak.

Több mint 150 éven át a galíciai-portugál volt a Pireneusok araboktól mentes részének irodalmi nyelve, amely a mai Franciaország déli részén élő koine -i provence -i trubadúrokhoz hasonlítható - az okszitán nyelv -, amely jelentős hatást gyakorolt számos európai ország kultúrája. Az 1139- es Ourique-i csata után Afonso Henriques bejelentette Portugália független királyságának létrehozását, amelyet 1179-ben III. Sándor pápa is elismert . A 13. században már a galíciai nyelvjárás volt az irodalmi nyelv alapja mind Bölcs Alfonz udvarában (a század második fele), mind Dinis portugál király udvarában (meghalt 1325-ben). 1290-ben Dinis I megalapította az első portugál egyetemet Lisszabonban ( Estudos Gerais , később Coimbrába költözött ), és elrendelte, hogy a használt nyelvet (akkoriban egyszerűen csak "vulgáris nyelvnek" nevezték) portugálnak nevezzék, és használják a hivatalos dokumentumkezelésben.

A Reconquista időszakában kapcsolat volt a helyi feudális urak és Franciaország között . A XI. század végén. A francia lovagok vazallusaik kíséretében megjelentek az Ibériai-félszigeten a mórok ellen harcolni . Alapvetően nemesi családok fiatalabb gyermekei voltak, akik hírnevet és vagyont kerestek a " hitetlenek " elleni hadjáratban . A portugál-francia kommunikáció kulcspontja a galíciai Santiago de Compostela kolostor volt . Számtalan zarándok ment át rajta Galíciába - szerzetesek, kereskedők, parasztok, egy részük új helyeken telepedett le. Ennek köszönhetően számos francia és provence-i kölcsönzés behatolt a nyelvbe: preste  - presbyter, monge  - szerzetes, íraire  - testvér (szerzetes), dama  - hölgy, alegre  - vidám, manjar  - étel, trobar  - verset ír.

Dokumentum- és irodalmi emlékművek

A legkorábbi fennmaradt feljegyzések a latin szövegekbe beszórt portugál szavakkal a 9. század környékének [13] . A modern kutatók ennek az időszaknak a nyelvét protoportugálnak nevezik, és a 9-12 . századra datálják .

Jelenleg a legkorábbi portugál (vagy galíciai-portugál) nyelvű, fennmaradt dokumentum egy 1175-ös, 1999-ben felfedezett rövid "Kölcsönzőknek szóló elismervény" ( Notícia de Fiadores ) [14] . A legősibb portugál (vagy galíciai-portugál) nyelvű iratok a vairãoi kolostor ( port. Vairão ) archívumában kerültek elő [15] . Ha az első két portugál király , I. Afonso és I. Sancho végrendelete latinul íródott, akkor a Kövér Afonso volt az első portugál királyok közül, aki portugálul hagyott végrendeletet. Az 1214. június 27-én összeállított II. Afonso Testamentum ( Testamento de Afonso II ) a legkorábbi ismert portugál nyelvű hivatalos dokumentum [16] [17] [18] . Ez a dátum jelentette az egyik jelentős eseményt a portugál nyelv kialakulásának történetében [19] [20] . A „II. Afonso Testamentum” 13 példányban készült: az egyik a királyi archívum számára, a többi pedig számos más hivatalos helyen [16] . A tudósok szerint a király egyidejűleg több közjegyzőnek diktálta be a végrendelet szövegét , mivel a talált két példány ( Bragában és Toledóban ) különbözik a műveltség fokában , a papírformátumban és a kézírásban . A végrendelet szövege nem tartalmaz latin nyelvű zárványokat [21] , vagy szinte hiányzik belőle [16] .

Egy másik ősi nem irodalmi portugál nyelvű (pontosabban galíciai-portugál) szöveget találtak ugyanabban a vairani kolostorban, és az egyik oldalon 48 sorból, a hátoldalon 7 sorból álló jogi dokumentum tervezete volt. szabálytalan alakú pergamendarab [ 22] . A szöveg nyelvi és paleográfiai dokumentumként, valamint történelmi és társadalmi emlékként egyaránt érdekes. Ennek a dokumentumnak a hitelessége nem kétséges. 1214 és 1216 közötti időszakra keltezve [23] [24] . Az "Értesítés az igazságtalanságról" ( Notícia de Torto ) címet a tudósok a tartalma miatt adták ennek a szövegnek. Egy bizonyos Lawrence Fernandes panaszáról beszélünk Goncalo Ramires gyermekei által elkövetett zsarolásról (föld- és emberfoglalás) és erőszakról (verekedés, rablás, megvakítási kísérlet stb.). Mindkét oldal történelmi személyiség, létezésüket más bizonyítékok is megerősítik. A szöveg bővelkedik metatézisekkel , latin és portugál formák keverékével [22] .

A portugál nyelvű, nem irodalmi jellegű korai emlékekből máig fennmaradtak a 13. század eleji jogi dokumentumok: végrendeletek, kereskedelmi ügyletek, bírósági iratok [13] . Alapvetően ezek adásvételi számlák, ajándékutalványok, vagyonmegosztási igazolások. II. Afonso uralkodása alatt kezdett működni a Királyi Hivatal, amelynek közjegyzői nyilvántartást vezettek a helyi törvények kódexeiről ( foros és forais ), igazolva, hogy a király a vazallusoknak és az egyházi hierarcháknak föld- és ingatlantulajdonjogot biztosított. II. Tolsztoj Afonso Királyi Hivatalának 1217-1223 közötti iktatókönyvei latin nyelven készültek, és tulajdoni okiratokat és kiváltságokat tartalmaztak. Ezekben a könyvekben II. Afonso megerősítette az összes korábbi portugál király által biztosított jogokat és kiváltságokat. III. Afonso Boulogne -i Királyi Hivatalának 1248-1279 közötti okiratairól és kiváltságairól szóló iktatókönyvek részben latinul, részben portugálul készültek [25] . A portugál nyelvű irodai munkára való végső átállás I. Dinis király idején történt, amikor a Reconquista végén 1297-ben a portugál nyelv hivatalos státuszt kapott.

A galíciai-portugál korszak irodalmában a próza nem létezett tiszta formájában, hanem a provence -i trubadúrok hatására fejlődött ki a dalszöveg és a költészet . A galíciai-portugál költészet virágkora a XII. vége – a XIV. század közepe volt. A galíciai-portugál nyelv 150 éven át irodalmi koineként terjedt el az Ibériai-félsziget királyságai között, B. P. Narumov által „a galíciai trubadúrok középkori költői koinéjaként, amelyet portugál és kasztíliai költők is használtak” [26]. ] . A dalokat Portugália, Galícia, León és Kasztília feudális udvaraiban írták, zeneszerzőik költők, köztük királyok (például: Kasztília királya és Leon Alphonse X the Wise ), valamint nemesség [27] . Dinis I. portugál király is híres trubadúr volt, a dalszövegeket, cantig ( port. cantigas ) gyűjteményekben rögzítették.

A trubadúrok kantigáit zsonglőrök ( port. jograis ) adták elő zenére ünnepeken, versenyeken, előadói versenyeken, de csak I. Dinis cantigáinak hangjait a Sharrer- pergamentumban és Martin Kodas 13 -i Vindel-pergamenén. -A 14. századok érkeztek hozzánk. A galíciai-portugál líra a 14. század vége felé hanyatlásnak indult [27] .

A Cantigas de Santa Maria egyik legkorábbi fennmaradt gyűjteménye X. Alfonz kasztíliai és león király udvarában komponált paraliturgikus dalokat tartalmaz , és a portugál középkori kultúra emlékműve. Többször jelent meg szerkesztés alatt és filológusi kommentárokkal. A leghíresebb kiadás 1904-ben készült [28] .

Két másik világi dalgyűjtemény a mai napig fennmaradt olasz válogatásban. A legteljesebb gyűjtemény a Cancioneiro da Biblioteca Nacional  - a XV. század végén - XVI század elején írták át a XIV. századi eredetiből. A Cancioneiro da Vaticana ugyanabba az időbe tartozik .

Vannak általánosan elfogadott rövidítések az ezekből a gyűjteményekből származó idézetekre, amelyeket a nyelvi és irodalmi művekben használnak:

  • CA - Cancioneiro da Ajuda ;
  • CV - Cancioneiro da Vaticana ;
  • СB - Cancioneiro Colocci-Brancuti ;
  • CSM – Cantigas de Santa Maria [29] .

A legkorábbi fennmaradt cantigát a galíciai trubadúr, Payo Soares de Taveiros régóta a "Skarlát fátyol dalának" ( port. Cantiga de garvaia ) tartotta . A kutatók azonban mára úgy vélik, hogy a legrégebbi fennmaradt galíciai-portugál cantiga, az Ora faz host'o senhor de Navarra szerzője , feltehetően 1196-ra datált, a portugál trubadúr, João Soares de Paiva . A cantig formája változatos: egyrészt közel áll a 11-12. századi provence -i udvari szövegekhez , másrészt a népi galíciai-portugál költészethez. De a spanyol népköltészeti hagyománytól eltérően, ahol a versek asszonanciákra épülnek, a galíciai-portugál cantigáék rímelnek . Emellett az arab líra hatása érződik a cantigákban [29] .

Fonetika és fonológia változásai

Ekkor került sor a galíciai-portugál övezet elválasztására, valamint a kasztíliai és másoktól való elválasztására.

Változások vannak a mássalhangzókban:

  • cl [ kl ] → lh [ λ ] . A [ -k'l- ] [ k' ] csoportban a palatális átment a [ j ] : [ jl ] , majd tovább a [ λ ] -be ;
  • ct[ kt ] → it[ jt ] .

[ b ] intervokális helyzetben [ v ]-ra változott: caballu → cavalo .

A palatális l [ λ ] affrikátussá fejlődött [ ts ] és így a ch- kezdőbetűs portugál szavak a cl-, fl-, pl- latin szavakra ereszkednek le . Ezek a változások a mozarabok által lakott területeken nem következtek be – a mozarab dalszövegekben pl-: plazer, pleito alakok szerepelnek .

Egyes szavakban a cl-, fl-, pl- l -ben r , főleg népi eredetű szavakban: clavu → cravo, blan → branco, flaccu → fraco .

A magánhangzók között volt egy csepp -l- , aminek következtében sok szó és forma tátongott, két magánhangzó kombinációja: dolorem → ajtó → dor; periculum → perigoo → perigo . A lemorzsolódás a kasztíliai és leonoszi zónában, valamint a mozarab nyelvjárásokban nem fordult elő , így a magánhangzók közötti l jelenléte a helynevek mozarab eredetére utal: Mértola, Molino . Szintén l -t a korai arab kölcsönzések is megőrizték: azêmola, javali . l elvesztését a 10. század végi írásos emlékek rögzítik.

Az -n- lemorzsolódás a 11. században két szakaszban történt: először az előző magánhangzó nazalizálódott , majd az -n- kiesett, de a magánhangzó nazális maradt: lana → lãa → lã; homines → homeêes → homens .

Régi portugál

A következő időszak fontos történelmi dátuma az 1385 - az Aljubarrota -  i spanyolokkal vívott csata dátuma , amely meghatározta Portugália független államként való létezését. A portugál irodalmi nyelv normája formálódik, megjelennek az első nyelvtanok és szótárak, terjed a tipográfia , megjelenik a különféle műfajú irodalom. A régi portugál fejlődésének ebben az időszakában (XIV-XVI. század) a portugál utazó - felfedezőkkel együtt a portugál nyelv Ázsia, Afrika és Amerika számos területén kezd elterjedni.

  • Az ábécé betűi a portugál nyelv első nyelvtanából ( João de Barros , 1539)

  • S betű, "Serea"

  • N betű, "Náo"

  • O betű, Olho

  • X betű, "Xaroco"

E. M. Wolf írta:

A késő óportugál korszak végét gyakran hozzák összefüggésbe a dátumokkal – 1536 -kal, Gil Vicente drámaíró halálának évével és Fernand de Oliveira első portugál nyelvtana megjelenésével , vagy 1540 -vel  – a drámaíró megjelenésének évével. Grammar and the Dialogue on Language João de Barros [30] .

- Wolf E. M. "A portugál nyelv története", 1988 [31]

Modern portugál

A régi portugál nyelv története García Resende által 1516 -ban megjelent Cancioneiro Geral ( Általános énekeskönyv ) kiadásával ért véget . A modern portugál megjelenésének korszakában a nyelv a reneszánszra jellemző klasszikus latin és görög szavakkal gazdagodott. A 19. és 20. században a portugál nyelv számos gallicizmust és anglicizmust átvett . Ellentmondás volt egyrészt Portugália (és gyarmatai), másrészt Brazília irodalmi normái között. Brazília megőrizte a portugál archaikusabb változatát, amelyre újabban a spanyol (nyelvtanilag) és az angol-amerikai (lexikailag) gyakorolt ​​hatást. A 21. században megfigyelhető volt az a tendencia, hogy minden változat közeledik az uralkodó brazil normához, legalábbis ortográfiailag.

A portugál nyelv modern (vagy klasszikus) korszaka Luis de Camões nevéhez fűződik , akinek sikerült szintetizálnia a fonetika, a nyelvtan és a szókincs normalizálódásának irányzatait korábbi portugál szerzők munkája eredményeként, hogy aktualizálja a a portugál irodalom nyelve és stílusa az ókori irodalom hagyományaira és az olasz reneszánsz klasszikusaira építve [32] .

Új Románia

A 15. század elejéig a portugál nyelv népi-latin származékként létezett az úgynevezett Ó-Románián belül , vagyis azon a területen, ahol az ókor óta megőrizték a román nyelvet. A Reconquista idején a portugál ősnyelv eredeti magja - Galícia  - a kasztíliai (spanyol) korona uralma alá került. Ám a portugáloknak, akárcsak a spanyolnak, sikerült kiszorítaniuk a szorosan rokon mozarab nyelvet a Reconquista idején az Ibériai-félsziget déli feléről, vagyis északról délre terjedni. A 15-20. századi nagy földrajzi felfedezések korszakában, a 3 fő kontinensen (Amerika, Ázsia és Afrika) történő fokozatos elterjedésével a portugál nyelv a világ egyik legszélesebb körben beszélt nyelvévé vált. Ennek a folyamatnak a kezdetét a Madeirai szigetcsoport portugálok 1419 utáni betelepítése tette meg . Az Azori -szigeteket 1439 után telepesek telepítették be . A portugál nyelv elterjedése ma is folytatódik Afrikában, Brazília belső vidékein és a Kelet-Timor Köztársaságban ( 1999 után , különösen 2002 után ). Ugyanakkor a gyarmati konfliktusok és különösen a dekolonizáció során a portugálok számos indiai és indonéz területről kiszorultak, némileg elveszítették pozícióit Makaóban (bár hivatalos státuszát ott őrzi meg). A 2007-es népszámlálás szerint Makaó lakosságának 6,6%-a beszélt otthonában portugálul. A városban kétnyelvű feliratokat őriznek. A KNK kormánya támogatja a portugál nyelv használatát ebben a városban, hogy fenntartsa a gazdasági együttműködést Brazíliával és más portugál nyelvű országokkal.

A 16. századra a portugál nyelv lett a lingua franca Ázsiában és Afrikában, amelyet nemcsak a gyarmati közigazgatás és a kereskedelem használt, hanem a helyi hatóságokkal való kommunikációra is használt minden nemzetiségű európaival. Elterjedését a portugálok bennszülöttekkel kötött vegyes házasságai és a katolikus misszionáriusok tevékenysége segítette elő, ami még a krisztang ( port. cristão  - keresztény) nevű kreol nyelv kialakulásához is vezetett. Ezt a nyelvet Ázsiában a 19. századig használták . India , Srí Lanka , Malajzia és Indonézia egyes keresztény közösségeiben a portugál nyelv még azután is megmaradt, hogy elszigetelték őket Portugáliától, bár a 20. század második felében a portugál gyakorlatilag eltűnt ezekről a régiókról (a Kelet-Timor Köztársaság egy kivétel).

Brazília gyarmatosítása

A portugál nyelv világméretű elterjedésének legfontosabb állomása Brazília, Dél-Amerika hatalmas trópusi területének portugál gyarmatosítása volt. A gyarmatosítás kezdetekor ( 1530 -as évek ) maga Portugália lakossága nem haladta meg a 2 millió főt. Ennek ellenére még a brazíliai portugál gyarmatosítók rendkívüli hiánya mellett is fokozatosan a portugál nyelv vette át a vezető pozíciót ebben az országban, és a 18. század elejére kiszorította az indo-kreol pidgin lingua-geralt . A portugálok sikere abban állt, hogy a fehérek, feketék és indiánok gyorsan egyetlen nemzetté, brazilokká keveredtek . Brazília portugálosítása az 1930-as és 1960-as években fejeződött be, amikor a későhullámú bevándorlók fő nyelveit, az olaszt és a németet betiltották a fasizmussal való kapcsolataik miatt . Jelenleg a portugál a Brazil Köztársaság lakosságának 99,5%-a honos . Jelenleg a legtöbb portugálul beszélő Dél-Amerikában él, beleértve Brazíliát is.

A periodizáció változatai

E. M. Wolf periodizációja a „Portugál nyelv tankönyvében” alapvetően egybeesik J. Leite de Vasconcellos portugál filológus által a 20. század elején javasolt változattal [31 ] . A nyelvészek szempontjait a portugál nyelv periodizálásával kapcsolatban Ivo Castro táblázatba foglalta [33 ] :

Időszak Leite de Vascuncelos ( Leite de Vasconcelos ) S. Silva Neto
( S. Silva Neto ) 		Pilar Vázquez Cuesta Lindley Sintra
( Lindley Cintra )
századig (882 év) őskori őskori előirodalmi előirodalmi
legfeljebb ± 1200 év (1214-1216) protohisztorikus protohisztorikus
előtt 1385/1420 régies trubadúr galíciai-portugál Régi portugál
előtt 1536/1550 Tábornok preklasszikus átmenet
egészen a 18. századig modern modern klasszikus klasszikus
századig a 19/20 modern modern

Írás

A szabványos portugál ábécé a latinon alapul, és 23 betűt tartalmaz [34] , de vannak diakritikus betűk is, amelyek nem tekinthetők önálló betűknek. Ezek a betűk: Á, Â, Ã, À, Ç, É, Ê, Í, Ó, Ô, Õ, Ú. Ezen kívül vannak nh , lh , ch , ss digráfok . Idegen eredetű szavakban a K, W és Y betűk is használatosak.

A 2008-as helyesírási reform

A 19. és 20. század során eltérések mutatkoztak a brazíliai portugál nyelv helyesírása között , amely közelebb állt a valódi kiejtéshez, és a hagyományos portugál írásmód között, amelyet magában Portugáliában, valamint a korábbi afrikai és délkelet-ázsiai gyarmatokon használtak. 2008- ban a portugál parlament megszavazta a helyesírási változtatásokat a brazil normákhoz való közelítés érdekében.

Nyelvi jellemzők

Fonetika és fonológia

Magánhangzók

A portugál nyelv megkülönböztető vonása a szomszédos galíciai és spanyol nyelvtől a nyitott és zárt fonémapárok [ɛ] - [e] és [ɔ] - [o] szembeállítása, a hangsúlytalan magánhangzók csökkentése (az artikuláció gyengülése, a hangok rövidülése). időtartam, hangszín változás), a mindig zárt orrhangzók, valamint a nazális diftongusok és triftongusok hangsúlyoktól függetlenül jelenléte .

első sorban középső sor hátsó sor
Megerőltető felső emelés [ i ] [ ĩ ] [ u ] [ ũ ]
Nyugodt felső emelés ([ ɪ ] ~ [ ɪ̃ ]) ([ ɯ ɯ̟ ]) ([ ʊ ] ~ [ ʊ̃ ])
Középső felső emelés [ e ] [ ẽ ] [ o ] [ õ ]
Közepes emelkedés ([ ẽ̞ ]) [ ə ] ~ [ ɐ ]
[ ə̃ ] ~ [ ɐ̃ ] 		([ õ̞ ])
Közép-alacsony emelkedés [ ɛ ] [ ɔ ]
alsó emelkedés [ äa ] ( [ ɐ̞ ])

E. G. Golubeva szerint a portugál nyelv európai változatában 8 nem nazális magánhangzó fonéma található ([ i ], [ e ] zárt, [ ɛ ] nyitott, [ a ], [ ɐ ], [ ɔ ] nyitott, [ o ] zárt, [ u ]) [36] és 5 orrhangzós fonéma ([ ɐ̰ ] [37] , [ ẽ ], [ ĩ ] , [ õ ] és [ ũ ]) [38] . De hangsúlytalan helyzetben a magánhangzók száma növekszik csökkentett [ ɐ ], [ ə ], [ ə̥ ] döbbent árnyalattal a szó végén vagy a zöngétlen mássalhangzók között , valamint a nem szótagú félhangzókkal [ i̯ ] és [ u̯ ], az ortográfiában rendre i és u grafémákkal jelöljük [39] [40] .

E. G. Golubeva szerint [41] első sorban középső sor hátsó sor
Megerőltető felső emelés [ i ] [ ĩ ] [ u ] [ ũ ]
Középső felső emelés [ e ] [ ẽ ] [ o ] [ õ ]
Közepes emelkedés [ ə ]
Közép-alacsony emelkedés [ ɛ ] [ ɐ ] [ ɐ̰ ] [ ɔ ]
alsó emelkedés [ a ] [ ɑ ]

M. Cruz-Ferreira szerint a portugál nyelv európai változatának lisszaboni kiejtésében 14 egyhangú magánhangzó található, köztük 5 orrhangzó (az ábrán látható). Plinio A. Barbosa és Eleonora C. Albano ( Plínio A. Barbosa és Eleonora C. Albano ) 7 hangsúlyos magánhangzót számol a brazil portugálban: /ie ɛ a ɔ ou/, és 5 jelölt orrhangzót [42] .

Kvalitatív magánhangzó-redukció a portugálban

A portugálban a népi latin hangsúlytalan magánhangzói világos átmenetrendszert kaptak: [ a ] ​​​​> [ ɐ ], [ e ] > [ ə ] vagy [ ɨ ], [ o ] > [ u ]. Mind mennyiségi , mind minőségi redukció történik, ami az európai változatban kifejezettebb, a brazilban gyengébb.

Plinio A. Barbosa és Eleonora C. Albanu a következő jelekkel jelzi a brazil változat redukált magánhangzóit:

A magánhangzó fonémák [e] és [ɛ] osztályozása sokkal nehezebbé válik, ha hangsúlytalan helyzetben vannak. A brazil portugálban Plinio A. Barbosa és Eleonora C. Albanu a hangsúlytalan [e]-t és [ɛ]-t a redukált hangokon [ɪ] vagy [e̤] [42] jelöli . A portugál nyelv európai változatában számos okból (népnyelv, gyors beszéd stb.) az, hogy a beszélő nem teljesíti a hangsúlytalan magánhangzók /e/ és /ɛ/ teljes artikulációs programját, ilyen erős minőségi redukcióhoz vezet. hogy a hang elveszti tisztaságát és semleges csúszó schwa , amit a [ ə ] vagy [ ɨ ] fonetikai jelek jeleznek . M. Cruz-Ferreira úgy véli, hogy ez a redukált magánhangzó eltér a schwa hangjától, és 1999-ben javasolta a /ɯ/ szimbólum és a fonetikus jel [ ɯ ] használatát a /ǝ/ helyett ( angolul  fronted and downed high back, kerekítetlen magánhangzó , amely nem felel meg a definíciónak MFA: English  close back unrounded vowel ), például: port. pegar /pɯ'gaɾ/ - angol.  markolni  - megragadni [35] . További példák M. Cruz-Ferreira:

  • lhe /ʎɯ/
  • peixe /pɐiʃɯ/ - fonetikusan [pɐʃ] [43]
  • chamávamos-te [ʃɐ'mavɐmuʃtɯ]
  • acabava-se- lhe [ɐkɐ'bavɐsɯʎɯ] [44]
  • envolto /ẽ'voltu/ - fonetikusan [ɯ̥̃'volt] ( sic ) - új 6. orrhang portugálul [ ɯ̥̃ ]
  • desistiu /dɯziʃ'tiu/ - fonetikusan [d̥z̥ʃtiu] [45]

Jelenleg az IPA-diagramokon azt a helyet, ahová Cruz-Ferreira /ɯ/ helyezte, a [ ɯ̽ ] szimbólum foglalja el - „a felső emelkedés laza, kerekítetlen hátsó magánhangzója”.

Az X-SAMPA-ban a varrás a @ jelnek felel meg, például:

  • doce ["dos@]
  • felizes [f@"liz@S] [46]
Mássalhangzók
Ajak Fogászati/alveoláris Palatális hátul nyelves
orr [ m ] [ n ] [ ɲ ]
Hívható [ p ] [ b ] [ t ] [ d ] [ k ] [ ɡ ]
frikatívák [ f ] [ v ] [ s ] [ z ] [ ʃ ] [ ʒ ]
Oldalsó [ l ] [ ʎ ]
rhotikus [ ɾ ] [ ʁ ]

Morfológia

Főnév

Más nyugati romantikus nyelvekhez hasonlóan a portugálban sem ragozzák a főneveket. Jellemzőjük a nemek kategóriái (két nem létezik - férfi és nő), számok (egyes és többes szám). A fő nemi mutató a cikk [47] .

Név melléknév

Általában a melléknevek követik azokat a főneveket, amelyekkel egyetértenek. Így a "fehér ház" portugálul casa branca lenne , de lehetséges a fordított sorrendű branca casa is.

A melléknevek nem és szám szerint változnak, és lehetnek összehasonlítási fokok is. Az összehasonlítási fokozatokat általában analitikusan alakítják ki, a mais "több" és a menos "kevésbé" határozószó használatával [48] : mais alto (do) que = "magasabb", o mais alto "legmagasabb". Egyes melléknevek esetében azonban az összehasonlítási fokozatok szintetikusan és ugyanakkor rugalmasan jönnek létre:

Melléknév összehasonlító Szuperlatívuszok Kiváló minőségű forma
bom (jó) melhor (jobb) o melhor (a legjobb) ótimo (nagyon jó)
mau (rossz) pior (rosszabb) o pior (a legrosszabb) pessimo (nagyon rossz)
pequeno (kicsi) menor (kevesebb) o menor (legkisebb) minimó (nagyon kicsi)
grande (nagy) szak (tovább) o szak (legnagyobb) máximo (nagyon nagy)
Ige

Szintaxis

Szórend tipológia: SVO ( alany-ige-tárgy ), SOV tipológia is lehetséges (amikor az objektumot személyes névmással fejezzük ki). Általában a portugál szórend nem olyan szigorú, mint például az angolban vagy a franciában, de a személyes hangsúlytalan tárgynévmások helyzete az irodalmi nyelvben általában szigorúan meghatározott. A köznyelvi beszédben az alanyi funkcióban szereplő személyes névmások elhagyhatók, mivel az igealak gyakran egyértelműen jelzi az alany személyét és számát (vagy az alany személyét és számát a kontextus alapján egyedileg határozzák meg).

Költői hasonlatok és jelzők

A következő jelzőket gyakran használják a portugál nyelv leírására a szépirodalomban és az újságírói irodalomban:

A gyakorlati orosz nyelvű átírás szabályai

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 portugál  _ _ Ethnologue . Letöltve: 2022. március 25. Az eredetiből archiválva : 2022. március 21.
  2. ↑ Világ-  Nyelvek . CIA World Factbook . Letöltve: 2022. március 26. Az eredetiből archiválva : 2021. február 23.
  3. ↑ Schütz, Ricardo. A Presença do Inglês e do Português no Mundo  (port.) . Schutz & Kanomata (2003. augusztus 4.). Letöltve: 2022. március 26. Az eredetiből archiválva : 2021. október 29.
  4. ↑ A világ  30 legtöbbet beszélt nyelve . Kryss Tal . Letöltve: 2022. március 26. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 7..
  5. ↑ Melyik Dél-Amerika 5 hivatalos nyelve?  (angol) . e2f . Letöltve: 2020. június 21. Az eredetiből archiválva : 2020. október 6.
  6. ↑ Kilencedik lecke: Hány ember beszél portugálul, és hol beszélik?  (angol) . Babbel Magazin . Letöltve: 2020. június 21. Az eredetiből archiválva : 2020. július 11.
  7. ↑ Potencial Económico da Língua Portuguesa  (port.) . Coimbrai Egyetem . Letöltve: 2022. március 25. Az eredetiből archiválva : 2021. október 24..
  8. ↑ A 11 leggyakrabban beszélt nyelv Afrikában (2017. október 18.). Letöltve: 2022. március 25. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 18..
  9. ↑ Alexandra Carita. O português vai ser uma língua internacional?  (port.) . Expresso (2012. július 20.). Letöltve: 2015. Setembro 23. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 9..
  10. ↑ [ http://johnjensen-translation.com/files/users/e/535D6469E2612048E040A8C0AC002D4E/Mutual%20Comprehension.pdf A spanyol és portugál nyelv kölcsönös érthetőségéről] . Letöltve: 2016. március 25. Az eredetiből archiválva : 2016. április 7..
  11. ↑ Vijay M. Gallardo. Portugál nyelv oktatása spanyol ajkúknak, a nyelvtani különbségek felismerése a gyorsított portugál kurzusokon  (angol nyelven)  (a hivatkozás nem érhető el) . Amerikai Katonai Akadémia West Point . Letöltve: 2022. március 26. Az eredetiből archiválva : 2016. március 9..
  12. ↑ Wolf, 1988 , 52. §. galíciai-portugál. Az észak nyelve és a dél nyelve, p. 38.
  13. ↑ 1 2 Wolf, 1988 , Bevezetés. 4. § Nyelvtörténeti információforrások, p. nyolc.
  14. ↑ Documentos relativos a Soeiro Pais, Urraca Mendes, sua mulher, ea Paio Soares Romeu, seu segundo filho e Notícia de Fiadores  (port.)  (elérhetetlen link) . DGARQ – Direcção-Geral de Arquivos . Letöltve: 2016. szeptember 17. Az eredetiből archiválva : 2017. november 15.
  15. ↑ Wolf, 1988 , 59. §. Dokumentumpróza, p. 44.
  16. ↑ 1 2 3 Wolf, 1988 , 60. §. II. Afonso Testamentum, p. 44.
  17. ↑ Costa, 1992 , VI – Testamento de D. Afonso II, de 1214.
  18. ↑ Testamento de D. Afonso II  (port.)  (elérhetetlen link) . DGARQ – Direcção-Geral de Arquivos . Letöltve: 2016. szeptember 17. Az eredetiből archiválva : 2017. február 22.
  19. ↑ Ribeiro és Castro, Jose. Língua portuguesa: porquê 27 de Junho?  (port.) . Publico (2014. június 19.). Letöltve: 2016. szeptember 18. Az eredetiből archiválva : 2016. október 10.
  20. ↑ Maya, Maria Jose. A lingua portuguesa tem mais de 800 anos!  (port.) . Ciberdúvidas (2014. június 30.). Letöltve: 2016. szeptember 18. Az eredetiből archiválva : 2016. december 9..
  21. ↑ Castro, Ivo; Marquilhas, Rita; Albino, Cristina. O Tempo da Língua – Os mais antigos textos escritos em português  (port.) . Instituto Camões . Hozzáférés dátuma: 2016. szeptember 19. Az eredetiből archiválva : 2016. július 16.
  22. ↑ 1 2 Wolf, 1988 , 61. §. „Jegyzet az igazságtalanságról”, p. 45.
  23. ↑ Costa, 1992 , V - Noticia de torto. Apêdice à Notícia de torto. Revisão de um problema historico-linguistico. Data da Noticia.
  24. ↑ Costa, Avelino de Jesus da. Os mais antigos textos escritos em português  (port.) . Bibliotheca Augustana . Hozzáférés dátuma: 2016. szeptember 19. Az eredetiből archiválva : 2016. december 9.
  25. ↑ Livro primeiro de doações, mercês e forais  (port.)  (elérhetetlen link) . DGARQ – Direcção-Geral de Arquivos . Letöltve: 2016. szeptember 17. Az eredetiből archiválva : 2018. április 19.
  26. ↑ Narumov B.P. galíciai nyelv  // A világ nyelvei: romantikus nyelvek  / Szerkesztők: T. Yu. Zhdanova, O. I. Romanova, N. V. Rogova. - M.  : Academia, 2001. - S. 517. - 720 p. – (Eurázsia nyelvei). — ISBN 5-87444-016-X .
  27. ↑ 1 2 Wolf, 1988 , 56. § A galíciai-portugál költészet nyelve, mint az irodalmi nyelv sajátos formája, p. 40.
  28. ↑ Vasconcellos, Carolina Micaelis de. = "Cancioneiro da Ajuda". – Halle, 1904.
  29. ↑ 1 2 Wolf, 1988 , 57. §. Cancioneiro, p. 41.
  30. ↑ E. M. Wolfnál a "Portugál nyelv grammatikája" 1540-es szerzőjének "Juan" neve helyett hibásan "Fernand" van feltüntetve.
  31. ↑ 1 2 Wolf, 1988 , Bevezetés. 5. § Periodizálás, p. tizenegy.
  32. ↑ Wolf, 1988 , 171. §. Luis de Camoins élete és munkássága, p. 149-151.
  33. ↑ Castro, Ivo. Historia da Lingua Portuguesa. Breve Sumario. Quando?  (port.) . Centro Virtual Camões - Camões IP . Letöltve: 2016. szeptember 17. Az eredetiből archiválva : 2016. augusztus 27..
  34. ↑ Wolf, 2001 , p. 464.
  35. ↑ 1 2 Cruz-Ferreira, 1999 , Magánhangzók, p. 127.
  36. ↑ Golubeva, 1981 , p. húsz.
  37. ↑ Ebben az esetben E. G. Golubeva a nazalizálást tilde alsó indexszel jelölte . A Nemzetközi Fonetikai Szövetség kézikönyvének 1999-es kiadása óta ezt az orrhangot ékezetes tilde jelöli.
  38. ↑ Golubeva, 1981 , p. harminc.
  39. ↑ Golubeva, 1981 , félhangzó [i̯], p. 27.
  40. ↑ Golubeva, 1981 , félhangzó [u̯], p. 29-30.
  41. ↑ Golubeva, 1981 , p. 38.
  42. ↑ 1 2 3 Barbosa & Albano, 2004 , p. 229.
  43. ↑ Cruz-Ferreira, 1999 , Egyezmények, p. 128.
  44. ↑ Cruz-Ferreira, 1999 , Prozódia. Lexikális hangsúly, 10. o. 129.
  45. ↑ Cruz-Ferreira, 1999 , Prozódia. Ritmus, magánhangzó redukció és devoicing, p. 129.
  46. ↑ portugál  _ _ UCL fonetika és nyelvészet . UCL . Letöltve: 2016. szeptember 23. Az eredetiből archiválva : 2016. október 22..
  47. ↑ Wolf, 2001 , p. 472.
  48. ↑ Wolf, 2001 , p. 477.
  49. ↑ Lusiadok  (port.)  (elérhetetlen link) . Világ digitális könyvtára (1800-1882). Letöltve: 2022. március 26. Az eredetiből archiválva : 2015. február 3..

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Az Európai Unió hivatalos nyelvei
 A portugál nyelv dialektusai
AfrikaAngola • Zöld-foki -szigetek • Bissau-Guinea • Mozambik • São Tome és Príncipe
Amerikabrazil ( észak- brazil • északkelet • északi partvidék • Recife • Bayan • Sertanejo • Candango • dél-brazil • Florianopol • Gaucho • Portugnol • Mineiro • Carioca • Fluminen • São Paulo • Caipira ) • Uruguay
ÁzsiaDaman és Diu • Kelet-Timor • Goa • Makaó
EurópaAlentean • Barranqueño • Estromeño • Északi • Fala • Zsidó -Portugál • Kahlo Portugál • Madeirai • Minderic
Kapcsolódó témáka portugál nyelv elterjedése a világban • Portugál nyelvű országok Közössége • Luzofonok • fonológia • szókincs