Algériai katalán

Az algériai katalán ( kat. alguerès ) egy dialektus, amelyet az olaszországi Szardínia szigetének északnyugati részén található Alghero városában használnak .

Általános információk

Ezt a dialektust Olaszország és Szardínia Autonóm Régió regionális nyelveként ismerik el. Alghero város lakosságának egy kisebb része használja, és kétnyelvű városközponti utcatáblákhoz is használják.

1372-ben, miután a helyi szardíniai ajkú lakosságot kitelepítették, katalán nyelvű barcelonaiakat hoztak a városba . A spanyol örökösödési háború előtt a katalán volt a város hivatalos nyelve, majd a spanyol lett a hivatalos nyelv . A 19. század óta a hivatalos nyelv funkcióját az olasz nyelv látja el .

1990-ben a város lakosságának mintegy 30%-a használta az algériai dialektust, 65%-a értette. A lakosság körülbelül 50%-a beszéli Szardínszk északi logudorezi dialektusát is . Szardínia és Szardínia Sassarban . ( a korzikai nyelv dialektusának is számít ).

Az algériai dialektus a kelet-katalán nyelvjárások része, és jelentős hatással volt rá az olasz , a szardíniai és a spanyol nyelv . Mivel Alghero el van vágva a katalán nyelv elterjedésének fő területétől, sok archaizmus maradt a dialektusban .

1997. szeptember 11. óta a Szardínia Autonóm Régió 26. számú törvénye a katalán nyelvet Alghero egyik hivatalos nyelveként ismeri el [2] [3] , a korzikai (vagy corso-galurese) nyelv mellett. a szigettől északra (a törvényben „galurese dialektusnak” nevezik), északnyugaton szász (a törvényben „sassar dialektusnak”), szardíniai a sziget középső és déli részén és tabarcsin (nyelvjárás a ligur nyelv Szardínia délnyugati részén (a törvényben "tabarchin nyelvnek" nevezik)

Fonetika

• A legtöbb kelet-katalán nyelvjáráshoz hasonlóan a hangsúlytalan „o” és „u” [u] lesz: „portal” > „pultal”, „lo” > „lu”, „los” > „lus”, „dolor” > „duro” ;
• Más kelet-katalán nyelvjárásokhoz hasonlóan a hangsúlytalan „e” és „a” semlegessé válik, ami azonban közelebb áll [a]-hoz, mint [ə]-hez: „persona” > „palzona”, „estar” > „astà”, „ alguerès" > "algarés";
• Megmaradt a /v/ fonéma , ami eltér a /b/-től - akárcsak a Baleár-szigeteken és Valencia északi és déli részén ;
• A végső r -t nem ejtik ki, mint a legtöbb kelet-katalán nyelvjárásban: "anar" > "anà", "saber" > "sabé", "fugir" > "fugí", "L'Alguer" > "L'Alghé", "volar" > "vura";
• Az intervokális /d/ és /l/ átmenete [r]-re rögzített ( a szardíniai nyelv hatása ): "escola" > "ascòra", "Barceloneta" ("kis Barcelona"): irodalmi katalán - [bərsəluˈnɛtə], Algériai dialektus - [balsaruˈnɛta], 'vila' és 'vida' homofonok az algériai dialektusban ['vira], 'cada' > 'cara', 'bleda' > 'brera', 'roda' > 'rora', ' codony' > 'corom' . Az /l/ átmenet [r]-re a robbanékony mássalhangzó + -l- + magánhangzó csoportjában is rögzített: „blanc” > „branc”, „plana” > „prana”, „clau” > „crau”, „ volar” > „ vurà”, „plaça” > „praça”, „ungla” > „ungra”, „plena” > „prena”,
• A szótag végi /r/ átmenet az [l] hangba rögzített (a szardíniai nyelv hatása): "port" > "polt", "sard" > "saldu", "persona" > "palsona" ", "corda" > "colda" , "portal" > "pultal", "Sardenya" > "Saldenya", "parlar" > "pal•là" (mint a baleári dialektusban ). A hangkombináció [l] + mássalhangzó [l]-re való egyszerűsítése is rögzítésre kerül: például 'forn': irodalmi nyelv - [ˈforn], algériai dialektus - [ˈfol]
• A végső [ʎ] és [ɲ] depalatalizációja (szardíniai hatás): 'bármilyen' - irodalmi nyelvben [ˈaɲ], algeri nyelvjárásban - [ˈan], "fill" > "fil", "vell" > "vel", "cavall" > "caval";
• A kezdeti hangsúlytalan e és a utáni de összevonása : "d'anar" > "de ná"; "d'escola" > "de scòra";
• Néhány hangsúlytalan e átmenete [i] -be oldalsókkal érintkezve , vagy ha a következő szótagban hangsúlyos /i/ van: "estiu" > "istiu", "vestir" > "vistì", "llegir" > "lligì"

Morfológia, szintaxis és szókincs

• A határozott névelő középkori alakjai: lo/los (ejtsd: lu/lus ) és la/les (ejtsd la/las ) a szokásos el/els, la/les helyett ;
• Archaizmusok : "servici" a "servei" helyett, "almanco" az "almenys" helyett, "espada" az "espasa" helyett, "lletra" a "carta" helyett;
• Szardíniából eredő szavak (" eba " helyett "egua", "cavidani" "setembre" helyett (szardínián "cabidànne"); spanyolból ("iglésia" "església" helyett); különösen sok olaszból (" llumera" az "llum" helyett, "fortuna" a "sort" helyett, "fatxa" a "cara" helyett, "campsant" a "cementiri" helyett)

Nyelvjárás elterjedtsége

A katalán Generalitat megbízásából 2004-ben a város lakosságának a katalán nyelvtudással kapcsolatos felmérése szerint [4] ezen a szinten beszélték a nyelvet:

• Értve: 90,1%
• Beszélni tudott: 61,3%
• Olvasható: 46,5%
• Tudtak írni: 13,6%

Az algériaiak 22,4%-a a katalánt jelölte meg anyanyelveként. Az algériaiak 77,7%-a állítja, hogy kisebb-nagyobb mértékben a katalán nyelvhez vagy a katalán kultúrához tartozik.

Jegyzetek

1. ↑ Algherese katalán // Veszélyeztetett nyelvek katalógusa
2. ↑ Promozione e valorizzazione della cultura e della lingua della Sardegna. . Letöltve: 2014. augusztus 20. Az eredetiből archiválva : 2009. február 21.. (határozatlan)
3. ↑ idem Archiválva : 2012. június 20.  (Olasz)
4. ↑ A katalán nyelv ismerete Algheróban Archiválva : 2006. szeptember 12.

Irodalom

• Josep Sanna: Diccionari català de l'Alguer. 1988 ; ISBN 84-7129-391-9 [1]
• Scala Luca Catala de l'Alguer. Criteris de llengua escrita . Publicacions de l'Abadia de Montserrat 2003 ISBN 978-84-8415-463-1

Linkek

• Lo Cant de la Sibil la  (katalán)
• El català de l'Alguer: Un model d'àmbit restringit (pdf)  (katalán)
• Emissió de televisió en català alguerès  (katalán)
• Vilaweb l'Alguer  (katalán)