Szardíniai

szardíniai
önnév Sardu, limba sarda
Országok Olaszország , Ausztrália , Németország , Egyesült Államok , Egyesült Királyság
Régiók Szardínia
hivatalos állapot Szardínia
A hangszórók teljes száma 845 ezer [1]
Osztályozás
Kategória Olaszország nyelvei

indoeurópai család

római csoport Olasz-romantika alcsoport
Írás latin
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 sd 583
ISO 639-1 sc
ISO 639-2 srd
ISO 639-3 srd
WALS srd
Etnológus srd
IETF sc
Glottolog sard1257
Wikipédia ezen a nyelven

A szardíniai nyelv (ritkán szardíniai , szard. limba sarda , Camp. lingua sarda ) az indoeurópai család romantikus csoportjának nyelve, amelyet Szardínia ( Olaszország ) szigetének lakossága beszél, kivéve a szélső északi. tip, ahol elterjedt az olasz korzikai dialektusa , és a nyugati part több városa, ahol katalán és ligur anyanyelvűek élnek .

Nyelvföldrajz

Terjedelem és bőség

2006-ban a sziget 1 600 000 lakosának 83%-a értett szardíniul, 52%-a beszélte, de csak 26%-a beszélte anyanyelveként. A sziget közepén és déli részén több szardíniai beszélő található. Leggyakrabban idősebb emberekről, a társadalom kevésbé képzett rétegeinek képviselőiről van szó. A szardíniai nyelvet az 1970-es évek óta a gyerekek már nem asszimilálják [2] .

Állapot

Az Európai Unió regionális nyelvi státuszával rendelkezik . A beszélők száma körülbelül 0,85 millió.

A beszélők teljes számát (beleértve a szász- és galluri nyelvjárásokat is) 1 200 000-re becsülik [3] .

A rendelkezésre álló becslések szerint a szigetek lakóinak 68,4%-a jól beszéli a beszélt szardíniai nyelvet [4] . A szardíniai közösség életereje azonban veszélyben van, és az UNESCO a szardíniai nyelvet a "határozottan veszélyeztetett" kategóriába sorolja [5] . Az UNESCO Courier magazin szardíniai nyelven jelenik meg .

Dialektusok

A tulajdonképpeni szardíniai nyelvtípust a sziget központjának és északi részének dialektusai képviselik ( logudori és nuorese dialektusok ). A déli dialektusokra ( Campidan ) nagyobb hatást gyakorolnak a kontinentális dialektusok, bár bizonyos pontokon archaikusabbak, mint a logudoriak. Szardínia távoli északi részén gyakori a szász és a gallúr , közel a korzikához (amely történelmileg egy szardíniai típusú dialektus, amely nagyon erős másodlagos hatást gyakorolt ​​a toszkán és genovai dialektusokra).

Történelem

A történelem előtti időszakban Szardíniát az ilianok , balarok és corsi őshonos törzsek lakták . Voltak föníciai (Kr. e. 9. századtól), karthágói (Kr. e. VI. századtól) és görög kereskedőkolóniák. Kr.e. 238-ban. e. Szardíniát meghódította a Római Köztársaság, majd elrománosították . 456-534-ben. e. Szardíniát a vandálok uralták . Ezután a 9. század elejéig Szardínia Bizánc része volt . Ezt követően egy ideig független államok léteztek Szardínián - bírók . 1323 óta Szardíniát fokozatosan meghódította Aragónia . 1479-ben Szardínia a Spanyol Királyság része lett. 1707-ben Szardíniát Ausztria elfoglalta , de 13 év után megalakult az önálló Szardínia királyság , amely 1861-ben az egyesült Olaszország részévé vált [6] .

Nyelvi jellemzők

Morfológia

A szardíniai nyelvet számos sajátosság különbözteti meg az összes vagy majdnem az összes többi román nyelvtől: például a határozott névelő benne nem tér vissza a lat névmáshoz.  ille 'azt', hanem lat.  ipse 'maga': vö. a nuorese nyelvjárásban su , sa , pl. h. sus , sas (hasonló jelenség történt az ókori pireneusi nyelvjárásokban). A szardíniai nyelv archaikus vonásai közé tartozik a hátsó nyelv palatalizációjának hiánya az első magánhangzók előtt (például kentu - száz , olasz cento [ˈtʃento], francia cent [sɑ̃], spanyol ciento [θjento] vagy [sjento] ), a -t és -s végső megőrzése az igeragozásban (bár ez utóbbi jellemző az ún. Lausberg-zóna dél-olasz dialektusaiban található , másrészt a szardíniai dialektusok egy részében a -t eltűnt ). Sok újítás történt azonban a szardínián is, mint például az epentetikus magánhangzók kialakulása, az intervokális mássalhangzók különböző változásai stb.

Szintaxis

Az alaprend az SVO , de gyakori az SOV is. A definíció általában követi a definiált. A kérdéseket intonáció és inverzió segítségével építjük fel [7] .

Szókincs

A szardíniai nyelv szókincsének nagy része a latinra nyúlik vissza. A szubsztrát szókincs egy kis rétege a paleozárd nyelvbe nyúlik vissza , például béga "termékeny síkság", mátta "fa, növény". Vannak föníciai ( tzikkiría "kapor", tzíppiri "rozmaring"), görög ( kaskáre "ásítás", kálamu "tömött hő") kölcsönzései. Rengeteg olasz, spanyol és katalán kölcsön. Az arabizmusok a spanyolon keresztül kerültek a szardíniai nyelvbe is. A szardíniai nyelv a germanizmusok szinte teljes hiányában különbözik a többi román nyelvtől . Csak kis számú germán eredetű szó került át a szardíniai nyelvbe a köznyelvi latinból, vagy az olasz médián keresztül [8] [9] .

Jegyzetek

  1. ↑ A szardíniai, kampidáni (345 000 (2000)) és szardíniai, logudori (500 000 (Salminen 1993)) népessége az Ethnologue 2005 szerint, ha hozzáadjuk a korzikai-szardíniai dialektusokat (Gallur, 4 ezer)10 és Sassar emberek.
  2. ↑ Andreose A., Renzi L. A román nyelvek földrajza és elterjedése Európában // Tha Cambridge History of the Romance languages. - New York: Cambridge University Press, 2013. - 302. o.
  3. ↑ Etnológiai jelentés a nyelvkódhoz:  srd . Archiválva az eredetiből 2017. július 1-jén.
  4. ↑ Oppo, Anna. Le lingue dei sardi , p. 7 . Letöltve: 2019. január 2. Az eredetiből archiválva : 2018. január 7..
  5. ↑ "A világ nyelveinek atlasza veszélyben" archiválva 2015. február 12-én a Wayback Machine -nél , UNESCO
  6. ↑ Narumov B.P. Szardíniai nyelv // Romantikus nyelvek . - M. : Academia, 2001. - S.  160 . — ISBN 5-87444-016-X .
  7. ↑ Narumov B.P. Szardíniai nyelv // Romantikus nyelvek . - M. : Academia, 2001. - S.  182 . — ISBN 5-87444-016-X .
  8. ↑ Narumov B.P. Szardíniai nyelv // Romantikus nyelvek . - M. : Academia, 2001. - S.  184 . — ISBN 5-87444-016-X .
  9. ↑ Tagliavini C. Le origini delle lingue neolatine. - Bologna: Patron Editore, 1982. - P. 392-393.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban