Közép-katalán dialektus katalán

A katalán nyelv közép-katalán dialektusa vagy a katalán nyelv központi dialektusa ( kat. català oriental central vagy cat. català central ) Katalónia keleti és déli részének dialektusa , amely az irodalmi katalán nyelv alapja lett.

Ennek a nyelvnek a keleti dialektusainak része, amelyek elterjedtek Katalóniában (az egész Barcelona tartományban, Tarragona tartomány keleti részén és Girona tartomány nagy részén ), a Keleti Pireneusokon , a Baleár-szigeteken és a Alghero városa Szardínia szigetén

Alnyelvjárások

A katalán nyelv részdialektusai között vannak:

• A tarragonusi részdialektusnak ( kat. tarragoní ) van néhány közös vonása az északnyugati dialektussal
• Az észak-katalán átmeneti ( Cat. septentrional de transició ), van néhány közös vonása a roussillon vagy az észak-katalán nyelvjárással
• Barcelonai részdialektus ( kat. barceloní ), gyakori Barcelonában és a környéken
• Xipella ( kat. xipella ), terjesztve: Sarrali , Solivella , Blancaforte , Pira , Barbera de la Conque és Rocafort de Queralta
• Al- dialektus saláta ( kat. parlar salat ), gyakori a Costa Braván

Ezen kívül még számos szociolektust különböztetnek meg Barcelonában ( kat. Shava , cat. ultra , cat. bleda )

A közép-katalán nyelvjárás, bár nem jelentősen, de különbözik az irodalmi katalán nyelvtől - a média és Katalónia kialakulásának nyelvétől. E különbség ellenére az összes katalán föld katalánul beszélői ezt a nyelvjárást tartják a legközelebb az irodalmi normához.

Főbb jellemzők

A közép-katalán dialektus fő jellemzői a semleges [ə] kiejtése [ a ] , [β]  - általában [b] -ként (az aldialektusban a salátát néha [v] ejtik , különösen az alakokban az anar szóból  – „menni”). A magánhangzók nagyobb számban fordulnak elő, mint az irodalmi nyelvben, nemcsak a hasonló magánhangzókat nem ejtik ki, hanem néha eltérőeket is ( a va dir el pare az irodalmi nyelvben [βə di əł 'paɾə] , a nyelvjárási kiejtés [βa dił] 'paɾa] ), a -ble úgy ejtik, mint [b:ła] , és az aldialektus salátában  , mint a [pła] , további mássalhangzók jelennek meg a magánhangzók között (a „senki” irodalmi szóban ningúnak tűnik , a dialektusban - ana ningú ), az f- kezdőbetűt nem ejtik ki ( ferma ejtik ['eɾma] ).

Egyes szavak kiejtése eltér a megszokottól (opciók numés / dumés  - "csak", mé / més / méj  - "legtöbb" [mint a "legnagyobb", "legjobb" szavaknál], a  - "hol" - így szól ón / ónta / auón ), köznyelvi változatokat használnak a mondat felépítésére ( ell li va dir al seu pare , szó szerint: "megmondta az apjának", az ell va dir al seu pare normatíva helyett , szó szerint: "elmondta a apa"), egyes szavak többes száma nem a szabályok szerint keletkezik (irodalmi boscs , "erdők", nyelvjárásban - boscos )

Mintaszöveg

Az alábbiak a tékozló fiú példázatának ( Lukács evangéliuma , Újszövetség ) változatai [1] [2]

Un home només tenia dos fills. El més jove va dir al seu pare: „Ja és hora que sigui el meu propi amo i que tingui cèntims; me n'he [me n'haig] d'anar a veure món. Partiu la vostra herencia i doneu-me el que em toqui." "Ai, fill meu", va dir el pare, "com vulguis; ets un dolent i Déu et castigara". I després va obrir un calaix, va partir la seva herència i va fer-ne [en va fer] dues parts. Al cap d'uns quants dies, el dolent se'n va anar del poble molt tibat i sense dir adéu a ningú. Va travessar molta terra ferma, molts boscs i molts rius, i va arribar a una gran ciutat on [a on] va gastar tots els centims.

Élt egy férfi, akinek két fia volt. A kisebbik azt mondta apjának: „Itt az ideje, hogy kövessem a sorsomat, és pénzt keressek, mennem kell világot látni. Oszd meg az ingatlant, és add meg, ami jár." - Fiam - mondta az apa -, tégy, ahogy akarsz, nem vagy jó ember, és Isten meg fog büntetni. Ezt követően kinyitotta a dobozt, és két részre osztotta mindent, amije volt. Néhány nappal később a kedves fia nagyon elégedetten hagyta el a falut, és nem búcsúzott el senkitől. Sivatagi vidékeken, erdőkön és folyókon keresztül bolyongott, és egy nagyvárosba jutott, ahol minden pénzét elköltötte

Un hòm a numés/ dumés tania dos fills. Al mé[ j ] jó ba li b a di al/ anal séu par a : « I a (é)[z] hòra c a sigu i'l méu pròpi amu ic a tingui cèntims; m a n'hé [ma n'haig] d'anà (a) b èur a món. Partiu la b òstra h a rència i dunèu-m a'l c a' m tòqui." "Ai, fill méu", b a d í'l par a , "còm b ulguis; ét[ z ] un dulen i Déu a t castigarà". I d a sprés b a ubrí un cala(i)x, b a partí la sé b a h a rència i an b a fé dós/ dugas par(t)s. Al cap d'un( s ) quan(t)s di a s, a l dulen s a' n b a 'n à d a l pò bbla mól tibat i séns a dí adéu a/ ana ningú. B a trab a ssà molta tèrra èrma , mól( s ) bòsc u[z] i mól( s ) rius, i b a (a) rribà a/a n una gran ciutat ón/ ónta / auón b a gastà tót[z ] a ls [tót al] centims.

Un hom a numés/ dumés tania dos fi ls . Al [ as ] més jo ba b a dil'li'n [ li va di'n ] al seu par a : " jès hora ( de ) c a sigu i'l [sigu i's ] meu propi amu ic a tingui cèntims; me n'he [me n'haig] d'ana b eur a món. Part exi la se u a'r éncia i me'n dongui ( dongui-me'n ) lu c a ma ( el cam, lu cam ) toqui." "Ai, fill meu", b a dil'li'l ( dil'li's ) par a , com vulguis; ets un dulen i Deu ta castigara. I d a sprés b a u b rí un calax i b a partí la se u' a réncia i n a v a fé [va fe n' na] du gu es par t s. Al cap d'uns cons di a s a l dulen v a nas'san [s'an va ana] del po pla mol tibat i sens a di l'li adéu a ningú. B a tra ba ssá molta ter r' e rma mols de bosc us i mols de rius , i b a'r rib à' n una gran ciutat anunta (unta) se v a gasta tots el (es) cèntims.

A "saláta" szócikk ( es, sa, 's ) az alnyelvi saláta elterjedési zónájában nem használható

Jegyzetek

1. ↑ Manuel Mila y Fontanals nyelvész munkáiból
2. ↑ Példák a katalán Wikipédia "A katalán nyelv dialektusai " című cikkéből