Gallo (nyelv)

A gallo ( fr.  Le gallo ) egy hagyományos romantikus idióma / nyelv / dialektus , amely a bretagne -i ( Gallia ) félsziget népi latin nyelvéből fejlődött ki . A modern Franciaországban főként a regionális folklór nyelveként őrzik , bár 1982  óta fakultatívan tanítják , az utóbbi időben számos két-, sőt háromnyelvű felirat ( francia , breton és galló) is megjelent Bretagne-ban. Több részdialektusra és átmeneti dialektusra bomlik .

Genetikai osztályozás és kronológia

• indoeurópai nyelvek
  • olasz nyelvek
    • Romantikus nyelvek
      • Kontinentális romantikus nyelvek
        • Nyugat-román nyelvek
          • gallo-román nyelvek
            • olajnyelv
              • gallo

Jellemzők

A gallót az élő népi beszédhez való nagyobb közelség jellemzi, mint a modern franciát, valamint nemcsak a kelta szubsztrátum , hanem a szupersztrátum erős befolyása is , mivel a Bretagne-félsziget keleti részén, a keleti szigetek közötti pufferzónában fejlődött ki. kontinentális román kori terület és a kelta-breton enklávé a félsziget nyugati részén, ahová a német inváziók elől menekülve érkeztek a kelták Nagy-Britanniából. A gallo írott formája fonetikai elvre épül, a diakritikát széles körben használják .

Példák

• gallo: Naunnt vagy Nàntt: (fr. Nantes ) ( Nantes városa )
• gallo: Paeï de Nàntt: (fr. Pays de Nantes ) (Nantes régió)

Példa szöveg gallo betűkkel, bőséges diakritikus jelekkel

- "Horniy, j'an soe horniy dou cou-la!"
— Qhi qé ni a corr, don??!?
- Avizz! n'an vennla corr unn vnaeü a pâssae, pa" E yèll-si qé d'anségnae o son daï unn vouèliéy de gouéziaù qi taen a s'antt-pourgalae olmon la rabinn.
- "Masion! Touaé smaenn de tan mézae q'la ét a bouzae l'óréy… sein faï qé j'haùpi la maereriy e châq faï ét la meim draènn qé j'ouaï: "véir véir, je sóm pour, n'zan vynian j'alon n'z anchoui, sia sia terjou v'alaez n-n'yett dépouézónae… sonj tu ! Ni a pâ pu aùqhun a yett corr vneü a lvae dou naèi par iloe diq'astourr qé d'paï su mon jnouae, pa"
- "Grànt dizouz, fâlhit faezouz… ét d'domé châq faï, qi qi. ."
— "Véir, mein bougré j'va, mai, lou derssae l'paï dssuï l'ziae èz adlaïzi-la, pa...ét pouein la gouézriy qi va mnae l'monde tout-cóm e dam ét qi pouein mai m' jouqae olmon a faerr l'epaeurissâ ! Qhi faerr, don maùdit?!!?”

Adlaïdd taet fléy dou cou-la, dam… Ett-latt, qi mnae unn eta ruy de la "Motte Fablet" su le grànt Renn, taet béin d'amein d'amouaé, pamein. Yan mein dam astourr-si, ét degrignouzz cóm unn biqh qi vaï le lou q'o taet… e par le faet, le lou taet puto dou cou-la unn bèrnn de gouéziaù qi n'avaen souein de q'a bizo paulhae unn gerouéy d'tan, de qa qi metae lèz pratiq a n'pouein chómae berouéy a bouae d'la goull aù-davàn de son eta-a-hann cóm de juss e d'béin antandeü. Dam, gernuch-a-gernaï, sti-la taet a s'dezacoursae...

"Je soe béin an peinn qhi q'il on q'i boueinn par iloe tout-cóm" q'o bernozi…

L'istouérr resti de meim e Adlaïdd taet tenàn a degrignae toutt sou ea faerr lèz pitiae pa' la, haùtt-ourr e bass-ourr, can q'c'ét q'unn siunn feü terouae atijéy subél lein' atijéy Hôtel-Dieu, l'opita qi se tiein a deüz qhulbutéy touaéz ancaléy dou catiae-li.

Einvànsion de savaïr dedd eyou q'ett-latt taet orinéy, mein. Ét raporr a unn cotisseürr de droll q'o feü souégnéy e duràn q'o feü la-lein pâ aùqhun ne ràncontri pouein né son non né son aderss. Pâ aùqhun limero de suretéy sosia d'o yèll netou, pa pu. (…)

(Fabien Lécuyer. La souaètt dou bouaé-jouaerr)

Összehasonlító szókincs

Lásd még

• angol-normann