Az európai és a brazil portugál kiejtésének összehasonlítása

Vannak bizonyos különbségek a modern portugál nyelv különböző változatai között. Az európai és brazil változatok kiejtése különösen eltérő . Az alábbi táblázat az európai portugál és a brazil portugál négy változatának alaphangjainak kiejtését mutatja. A brazil régiók délről északra vannak rendezve.

Összehasonlító kiejtési táblázat
Grafika Portugália Parana [1] Sao Paulo [2] Rio de Janeiro [3] [4] Bahia [5]
Magánhangzók és félhangzók
a ɑ (kiütés), ʌ (hangsúlyozatlan) ɑ ɑ ɑ ɑ
a ʌ ɐ ɐ ɐ ã
e ɛ ɛ ɛ ɛ ɛ
ê e e e e e
e (sztrájk) e / ɛ e e e ɛ
e (hangsúlyozatlan, nem az utolsó szótagban) ɨ e e e ɛ
e (hangsúlyozatlan az utolsó szótagban) ɨ e  -??? én -/ i én
én i ( vagy "j" kettőshangzókban ) i ( vagy "j" kettőshangzókban ) én i ( vagy "j" kettőshangzókban ) én
o ɔ ɔ ɔ ɔ ɔ
o o o o o o
o o / ɔ (ütés) , u (hangsúlyozatlan) o o ( vagy u a szavak végén ) o ( vagy u a szavak végén ) ɔ (vagy u a szavak végén)
u u ( vagy w , diftongusokban és triftongusokban ) ([ y ] - Beira Baixában , Alentejo északi részén és az Azori-szigeteken) u ( vagy w , kettőshangzókban és triftongusokban ) u ( vagy w , kettőshangzókban és triftongusokban ) u ( vagy w , kettőshangzókban és triftongusokban ) u ( vagy w , kettőshangzókban és triftongusokban )
diftongusok
ei ej ( vagy ɐj Lisszabonban ) ej e ej ei
ou ow ( vagy o délen) óóó o o ou
Orrhangzók
ã, am, an, âm, ân ɐ̃ ɐ̃ , ɐŋ ɐ̃ ɐ̃ ɐ̃
em / em egy szó végén ẽj ( vagy ɐ̃j Lisszabonban ( ẽjẽj vagy ɐ̃jɐ̃j a "têm"-ben)) ejŋ ẽj ẽj
hu, êm, em egy szó közepén ẽj
benne vagyok, benne vagyok, benne vagyok én ban ben én én én
om, on, ôm, ôn, óm, ón õ tovább õw õ õ
hm, un, um, un ũ ENSZ ũ ũ ũ
Orr-diftongusok
o ɐ̃w (néhány jellemzővel északon) ɐ̃w ɐ̃w ɐ̃w ɐ̃w
ãe ɐ̃j ɐ̃j ɐ̃j ɐ̃j ɐ̃i
õe õj õj õj õj õi
Mássalhangzók
b b ( vagy β északon ) b b b b
p p p p p p
qua, que, qui, quo kua, ke/kue, ki, kuo/ko kua, kue, kui, kuo kw kw ka, kue, ki, kuo/ko
ca, co, cu ka , ko , ku ka , ko , ku ka , ko , ku ka , ko , ku ka , ko , ku
ce, ci se , si se , si se , si se , si se , si
ç s s s s s
ga, menj, gu ga , menj , gu ga , menj , gu ga , menj , gu ga , menj , gu ga , menj , gu
ge, gi ʒe , ʒi ʒe , ʒi ʒe , ʒi ʒe , ʒi ʒe , ʒi
da, de, csináld, du da , de , do , du ( Lisszabonban néha ða , ðe , ðo , ðu ) da , de , do , du da , de , do , du da , dʒi , do , du da , de , do , du
di di ( néha ði Lisszabonban ) di di ( néha dʒi , São Paulóban ) dʒi dʒi
ta, te, to, tu ta , te , to , tu ta , te , to , tu ta , te , to , tu ta , ʧi , to , tu ta , te , to , tu ( néha ʧu )
ti ti ti ti ( néha ʧi , São Paulóban ) ʧi ʧi
f f f f f f
v v ( vagy β északon) v v v v
l l vagy ɫ szótag végén l vagy ɫ szótag végén l vagy w szótag végén l vagy w szótag végén l vagy w szótag végén
m m m m m m
n n n n n n
r ( szó elején ), rr r ( trad . ) vagy ʀ ( városi ) r ʀ h h
r ( belső szavak: a latin ab , ob és sub előtagok után , pl. obreptício , vagy l , n és s után, pl. honra ) r ( trad . ) vagy ʀ ( városi ) r r , ( vagy ɹ , az állam belsejében  - majdnem kiesett) h h
r ( magánhangzók között, szó közepén ) ɾ ɾ ɾ ɾ ɾ
r ( szótag végén ) ɾ r r ( Sao Paulóban ); ɹ ( az állam belsejében ) h h
s ( kezdő vagy mássalhangzók után ), ss s vagy ʂ a hegyekben (?) s s s s
s ( magánhangzók között ) vagy "obséquio"-ban z vagy ʐ a hegyekben (?) z z z z
s ( szótag végén ) ʃ s s ʃ ʃ
ch ʃ vagy ʧ a hegyekben(?) (gyakorlatilag eltűnt) ʃ ʃ ʃ ʃ
lh ʎ ʎ ( néha j ) ʎ ʎ ( néha j ) ʎ ( néha j )
nh ɲ ɲ ɲ ɲ ɲ
h
pt, ct pt , ct vagy t néhány szóban pt , ct pt , ct pt , ct pt , ct

Jegyzetek

  1. Sulist nyelvjárás
  2. paulistanu nyelvjárás
  3. carioca nyelvjárás
  4. Fluminense dialektus
  5. bajanu nyelvjárás