Arabizmusok

Az arabizmus  az arabból más nyelvekbe való kölcsönzés, vagy az arabban rejlő, de egy másik nyelvre átvitt jellemző.

Az arab nyelv , mint a muszlimok közötti vallási kommunikáció nyelve, jelentős helyet foglal el a muszlim népek nyelveiben ( török , kaukázusi , indoiráni és más nyelvek).

Arabizmusok oroszul

A kutatók szerint az arabizmusok az anglicizmusok , gallicizmusok és germanizmusok mellett jelentős helyet foglalnak el az orosz nyelvben . Vannak nézeteltérések az orosz nyelvű arabizmusok számával kapcsolatban. T. P. Gavrilov 193 arabizmus jelenlétét jelzi az orosz nyelvben, M. Kh. Hallavi úgy véli, hogy ezek közül 260 van, amelyek felét aktívan használják. Az arabizmusok többsége a török ​​nyelveken keresztül került az orosz nyelvbe . Az arabizmusokat direkt ( saría , imám , hadísz , mecset , fatva , zenit , nadír , dzsinn stb.) és közvetett ( szirup , hárem , kanapé , zsiráf , jázmin , bolt , monszun , elixír , szafari , kávé stb. ) osztják. .), amely angol, német, francia és más nyelveken keresztül lépett be az orosz nyelvbe [1] .

Arabizmusok más európai nyelveken

angol nyelv

Az Európa és Kelet közötti sokszínű kulturális és kereskedelmi kapcsolatok az arab nyelvből vett kölcsönzéseket tükrözik. Spanyolország hosszú arab megszállása (VIII-XV. század), a keresztes hadjáratok (XI-XIII. század), valamint az Indiába vezető tengeri út megnyitása (XV. század vége) ösztönzőleg hatottak a kereskedelem fellendítésére. a Brit Birodalom keleti országaival. Számos arab ország gyarmatosítása az angol nyelv szókincsében is rányomta bélyegét az arab országokkal folytatott kereskedelemhez, életmódjukhoz stb. kapcsolódó arabizmusok formájában.

Ahogy a latin volt a tudósok nyelve a középkori Európában, úgy az arab volt a tudomány nyelve az iszlám világban. A XIV-XVI. században. az arab tudósok által használt számos szó a latinon keresztül került be az angol nyelvbe. Számos arabizmus került be az angol nyelv szókincsébe olasz (algebra, karát, tarifa), portugál (barack), francia (kaliber, szultán, magazin), holland, spanyol és más nyelveken keresztül [2] .

spanyol

Az arabizmusok a VIII. században kezdtek behatolni a spanyol nyelvbe , amikor az arab nyelv megkapta az államnyelv státuszát. Becslések szerint a lexikai egységek körülbelül 10%-a arab kölcsönzésből származik. Az arab hatás nyomai megtalálhatók a spanyol nyelv fonetikájában , morfológiájában , helynevében és néhány calque-ban is .

német

Az arabizmusok németül jelentek meg, amikor a matematikai , földrajzi és csillagászati ​​lefordított irodalom kezdett elterjedni a középkori és újkori Németországban . Az arabizmusokkal együtt más nyelvekből származó szavak különböző időpontokban behatoltak a német nyelvbe . A mai napig a német szókincs teljes rétegeit foglalják el a latin , görög , arab, angol , francia , olasz és néhány szláv nyelv kölcsönzései . Az arabizmusok behatolása többnyire nem közvetlenül arab forrásokból, hanem közvetetten történt.

Arabizmusok török ​​nyelveken

kazah nyelv

Az arab fogalmak és kifejezések kazah nyelvbe kerülésének kezdete elsősorban az iszlám vallás kazahok körében történő elterjedésével függ össze . Az új, a kazahok és őseik számára eddig ismeretlen vallási kifejezéseket nem fordították le a helyi nyelvekre, hanem közvetlenül kölcsönözték, de a kazah kiejtés sajátosságait figyelembe véve. Például a masjid (" mecset ") szóból kazah meshіt lett . Az arabizmusok elterjedését az arab ábécén alapuló kazah írás segítette elő .

Jegyzetek

1. ↑ Az orosz és tatár arab eredetű szókincs: összehasonlító szempont . Letöltve: 2012. április 9. Az eredetiből archiválva : 2012. április 21.. (határozatlan)
2. ↑ L . DE . Uzdenova. Kölcsönzések arabból angolul, oroszul és karacsáj nyelven (elérhetetlen link) . pglu.ru. Letöltve: 2014. július 2. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14. (határozatlan) 

Irodalom

• Gavrilova, T.P. Az arab szókincs története az orosz nyelvben (a XII-XVIII. századi emlékművek anyagáról): A dolgozat kivonata. dis. … cand. philol. Tudományok / T. P. Gavrilova. -M.: Moszk. állapot ped. un-t, 1981. - 23 p.
• Hallavi, M. H. Lexikai arab kölcsönzések a modern orosz nyelvben: A tézis kivonata. dis. … cand. philol. Tudományok / M. Kh. Hallavi. - M .: Népek Barátság Egyeteme, 1986. - 15 p.
• Corriente, Federico . 2003. Diccionario de arabismos y voces afines en iberorromance. (2. bővített kiadás; 1. kiadás 1999) Madrid: Gredos. 607 p.
• Karl-Heinz Legjobb: Zur Ausbreitung von Wörtern arabischer Herkunft im Deutschen. In: Glottometrics 8, 2004, 75-78. (PDF ram-verlag.eu )
• Nabil Osman (Hrsg.): Kleines Lexikon deutscher Wörter arabischer Herkunft. 3., ige. u. erw. Aufl. Beck, München 1992. ISBN 3-406-34048-2 .
• Raja Tazi: Arabismen im Deutschen: Lexikalische Transferenzen vom Arabischen ins Deutsche. de Gruyter, Berlin/New York 1998. (= Diss. phil., Heidelberg 1994), Auszüge online .