Arab Internet Transliteration , Arabizi ( arabul عربيزي Arabisi [ 1] ), arab vagy arab , ( arabul عربي Arabi [2] ) egy rögzítési séma, amelyet az arab nyelvű internetes kommunikációhoz vagy SMS-üzenetek küldéséhez használnak olyan eszközökről, amelyek nem támogatja az arab ábécét. Az arab betűket az ASCII -készletből származó latin betűk és az arab számok váltják fel . Ennek a jelölési sémának a használói saját átírási sémát fejlesztettek ki néhány olyan betűhöz, amelyeknek nincs ASCII megfelelőjük.
A nyugati távközlési technológiák a 20. század végén kezdtek behatolni az arab országok életébe, anélkül, hogy akkoriban teljes mértékben támogatták volna az arab írást. Ezért az arab felhasználók kénytelenek voltak az arab szöveg átírásához folyamodni. Az olyan betűk összehasonlításához, amelyeknek nem volt analógja a latin ábécében, számokat és különféle szimbólumok kombinációit használják. Például a „3” szám az arab ⟨ ع ⟩ (ʿayn) betű átírására szolgál.
Sok felhasználó továbbra is Arabisi nyelven ír gépelés közben, mert nem mindig tudja használni az arab billentyűzetet, vagy mert jobban ismeri a QWERTY elrendezést.
Az egyiptomi felhasználók ezt a rendszert gyakran francia-arabnak nevezik . Mások arab bel Inglizi néven ismerik ( masri عربى بالانجليزى , "arabul angolul"). Ugyanakkor az arab és az arabizi nevek a legtöbb egyiptomi számára ismeretlenek.
A rendszer informális gyökerei miatt nincs egyetlen átírási séma. Általában azt a betűt használják, amelyik a legközelebb áll az arab betűhöz. Például az ب [ba] helyett a latin b . A séma az arab betű kiejtésének regionális különbségei miatt változhat. Például a ج [jim] egyaránt jelentheti a j -t a libanoniban és a g -t az egyiptomiban.
Levelek | Arab Internet Transliteration | Fonetikus érték ( IPA ) |
---|---|---|
ء أ ؤ إ ئ آ | 2 | ʔ |
ا | a / e / e / e | æ ~ a ~ ɑ ~ e ~ ɛ |
ب | b/p | b , p |
ت | t | t ~ t̪ ~ t͡s |
ث | s/th | s ~ θ |
ج | g/j/dj | ɡ ~ ɟ ~ ʒ ~ d͡ʒ |
ح | 7 | ħ ~ ʜ |
خ | kh / 7' / 5 | x ~ χ |
د | d | d ~ d̪ |
ذ | z/nh/th | z ~ ð |
ر | r | r ~ ɾ , ˤ ~ ɾˤ |
ز | z | z |
س | s | s |
ش | sh/ch | ʃ |
ص | s/9 | sˤ ~ s ~ ˠ |
ض | d/9' | d ~ dˤ ~ d̪ˤ ~ ˠ |
ط | t/6 | tˤ ~ t ~ t̪ˤ ~ ˠ |
ظ | z/dh/t'/6' | zˤ ~ ðˤ ~ ðˠ |
ع | 3 | ʕ ~ ʢ |
غ | gh / 3' | ɣ ~ ʁ |
ف | f/v | f , v |
ق | 2/g/q/8/9 | ʔ ~ ɡ ~ ɢ ~ q |
ك | k/g | k , ɡ |
ل | l | l ~ ɫ |
م | m | m |
ن | n | n |
ه | h/a/e/ah/eh | h , æ ~ a ~ ɑ ~ e ~ ɐ |
ة | a/e/ah/eh | æ ~ a ~ ɑ ~ e ~ ɐ |
و | w/o/u/ou/oo | w , o , u ~ y |
ي vagy ى | y/i/ee/ei/ai/a | j , i: , e , /a(ː)/ |
További levelek | Arab Internet Transliteration | Fonetikus érték ( IPA ) |
---|---|---|
پ | p | p |
چ | j/tsh/ch/tch | ʒ ~ t͡ʃ |
ڤ / ڥ [ 3] | v | v |
ڨ / گ /٣ | g | ɡ |
arab nyelv • العربية | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Vélemények | |||||||
Írás | |||||||
Arab ábécé |
| ||||||
Levelek | |||||||
periodizálás | |||||||
Fajták |
| ||||||
Akadémiai | |||||||
Kalligráfia |
| ||||||
Nyelvészet |