jakut nyelv | |
---|---|
önnév | Sakha hazai front |
Országok | Oroszország |
Régiók | Szaha Köztársaság (Jakutia) |
hivatalos állapot | Yakutia |
A hangszórók teljes száma | 450 140 (2010) [1] |
Állapot | sebezhető |
Osztályozás | |
Kategória | Eurázsia nyelvei |
Jakut ág Kapcsolódó nyelvek : Dolgan | |
Írás |
Cirill ( jakut írás ) történelmi: latin ( Novgorodov ábécéje , Yanalif ) |
Nyelvi kódok | |
GOST 7.75-97 | yaku 865 |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | sah |
ISO 639-3 | sah |
WALS | ykt |
A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 508 |
Etnológus | sah |
ELCat | 10454 |
IETF | sah |
Glottolog | yaku1245 |
Wikipédia ezen a nyelven |
A jakut nyelv (önnév - Sakha hátsó ) a jakutok nemzeti nyelve , amely az orosz mellett a Szaha Köztársaság (Jakutia) egyik hivatalos nyelve , és a törökök családjába tartozik. nyelvek , amelyekben külön ágat alkot [2] .
Az anyanyelvűek száma a 2010-es népszámlálás szerint 430 140 fő, akik főként Jakutföldön élnek .
A jakut nyelv jelentősen eltér a többi türk nyelvtől egy homályos eredetű szókincsréteg jelenlétében (esetleg paleo -ázsiai ) [3] . Számos mongol eredetű szó is létezik , amelyek az ókori kölcsönzésekkel , valamint az orosz nyelv késői kölcsönzésével kapcsolatosak (Jakutia Oroszország részévé válása után behatoltak a jakutba ) [4] .
A jakut nyelvet beszélők többsége az Orosz Föderáció területén él - főleg a Szaha Köztársaságban (Jakutia).
A jakut nyelvet főleg a mindennapi életben és a közéletben használják a jakutok körében. Ezenkívül a jakut nyelvet, mint az interetnikus kommunikáció nyelvét Jakutiában beszélik az Evenek , Evenek , jukaghirek , Dolgánok és az orosz régi idők népessége ( orosz ustyintsy , pohodchane és jakutok vagy lenai parasztok ). A jakut nyelvet a köztársaság területén hivatali munkában használják . Kulturális rendezvényeket tartanak. Nyomtatott anyagokat adnak ki - könyveket, újságokat, folyóiratokat, rádióadást végeznek, televíziós műsorok és internetes források is vannak jakut nyelven. Jakutszk város dráma- és zenés színházának , valamint számos vidéki kultúrháznak és klubnak a repertoárját főleg jakut nyelvű produkciók képviselik. Léteznek jakut írók, zeneszerzők stb. alkotószövetségei. [5]
A jakut Szibéria egyik legfejlettebb irodalmi hagyományának nyelve számos stílussal és műfajjal [5] . A jakut az ősi „ Olonkho ” eposz nyelve, amelyet az UNESCO az emberiség szóbeli és szellemi örökségének remekműveként ismer el. A köztársaságban sokféle stílusú dalt adnak elő jakut nyelven - a klasszikus művektől a népszerű és rockzenéig (különösen a " Cholbon ", " Serge " és mások dalai). Az elmúlt években a jakut nyelvű, különféle műfajokban bemutatott mozi nagy népszerűségre tett szert Jakutföldön [6] [7] .
A jakut nyelv ismerete a Szaha Köztársaságban (Jakutia) nemzetiség szerint, beleértve az anyanyelvet is ( az Orosz Föderáció 2010-es népszámlálása szerint ) [8] [9] :
A megfelelő nemzetiségű népesség, feltüntetve: | ||
---|---|---|
a jakut nyelv ismerete |
anyanyelvű jakut nyelv | |
összesen [~ 1] | 441 536 | 470 092 |
jakutok | 401 240 | 438 664 |
Evenki | 16 874 | 17 016 |
Evens | 11 503 | 9848 |
oroszok | 7229 | 1308 |
tatárok | 326 | 132 |
burjátok | 345 | 148 |
A jakutok körében elterjedt a kétnyelvűség : 65%-uk folyékonyan beszél oroszul [5] ; a 2010-es népszámlálás szerint 460 971 jakut nemzetiségű személy közül, akik nyelvtudást jeleztek, 416 780-an oroszul, 401 240-en pedig jakutul [8] . Ugyanakkor a jakut nemzetiség képviselői a jakut nyelvet nevezték anyanyelvüknek (438 664 fő), jóval kisebb részét orosznak (27 027 fő) [9] .
A jakut nyelvet Jakutia középiskoláiban és felsőoktatási intézményeiben tanítják. Vannak általános oktatási intézmények is, amelyekben az oktatás csak jakut nyelven folyik. Az oroszországi nemzeti nyelven teljes középfokú oktatásban részesülők számát tekintve a legmagasabb arány a jakut nyelven tanító iskolákban van – az összes diák 17%-a anyanyelvén tanul . A baskír nyelv esetében például az ilyen mutatók 10,1%, a tatár esetében 9,6%, a burját esetében - 6,5% stb. A 2012-es tanévben 53 564 iskolás tanult (ebből 9 798 városi iskolákban). Összehasonlításképpen 90 786 iskolás tanult tatár nyelven, 44 114 baskír, 23 506 avar , 18 235 tuvan stb . [10]
Egyetemi évek | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1980/1981 | 1990/1991 | 1991/1992 | 1998/1999 | 2000/2001 | 2002/2003 | 2010/2011 | 2011/2012 | |
Iskolás létszám , fő. [~2] [11] |
45 617 | 47 585 | 51 658 | 72 669 | 72 182 | 73 728 | 55 668 | 53 564 |
A jakut nyelv és más török nyelvek közötti jelentős különbségek csak a jakut nyelv beszélőinek és más török nyelvek beszélőinek legáltalánosabb kölcsönös megértését teszik lehetővé [5] . E. I. Ubryatova szerint a jakut nyelv az ősi türk nyelvek kölcsönhatása eredményeként alakult ki, hosszú kétnyelvűség révén valamilyen mongol nyelvvel [12] .
E. I. Ubryatova "A jakut nyelv" című cikkében a nyelvi enciklopédikus szótárban megadják a jakut nyelvjárási rendszer osztályozását , amelyben négy dialektuscsoportot különböztetnek meg [2] [13] :
P. P. Baraskov három dialektuscsoportot emelt ki a jakut nyelvben: Nam-Aldan, Vilyui-Kangalas és Megino-Tatta.
M. S. Voronkin osztályozásában a jakut nyelv dialektusait két nagy dialektuscsoportra és a dolgani nyelvjárásra osztják [5] :
Jelentősen elszigetelve a többi jakut nyelvjárástól, Dolgansky . Az evenki nyelv hatása , valamint a dolgan más jakut dialektusoktól való hosszú távú elszigetelt fejlődése a hangzásbeli , morfológiai és lexikális különbségek növekedését okozta a klasszikus jakut nyelvhez képest. Egyes kutatók (E. I. Ubryatova és mások) a dolgant önálló török nyelvnek tekintik [14] ; mások (M.S. Voronkin) dolgani dialektusnak tartják, amely csak kis mértékben különbözik a jakut nyelvtől [15] .
A nyelvjárások beszélői között teljes a kölcsönös megértés . A nyelvjárási különbségek elsősorban a fonetika és a szókincs területén nyilvánulnak meg [15] .
A modern jakut nyelvű első kiadást Nikolaas Witsen utazó 1692 - ben Amszterdamban nyomtatott könyvének részének tekintik . A 19. században számos különböző cirill alapú ábécét használtak a jakut szövegek rögzítésére .
Az első 35 szót, 29 számjegyet a jakut nyelven Witsen (Witzen) Nicholas Cornelisson (Cornelius) (1641-1717) amszterdami polgármester "Noord en Oost Tartarye" ("Északi és Keleti Tatár") művében rögzítették hollandul. , megjelent Amszterdamban 1692-ben. A 35 jakut szót és számot tartalmazó listát jelentésük holland nyelvű magyarázata kíséri. 1705-ben és 1785-ben újra kiadták az „Északi és Keleti Tartaria” című művet, ahol a „jakut levelek” mellett a „Miatyánk” ima jakut nyelvű fordítását is kinyomtatták. Ez a munka a 18. században Nyugat-Európa számára az egyik fő forrás Kelet-Ázsiával kapcsolatban.
1917 - ben S. A. Novgorodov új ábécét hozott létre az IPA alapján . Eredetileg csak kisbetűket tartalmazott, valamint a jelet : a hosszú hangok ( magánhangzók és mássalhangzók ) ábrázolására. 1924- ben ezt az ábécét megreformálták. Később még többször megreformálták, mígnem 1929-ben az egységes török ábécé váltotta fel. Aztán 1939-ben áttértek a cirill ábécére alapuló ábécére .
Ma a jakut nyelv cirill alapú ábécét használ , amely a teljes orosz ábécét tartalmazza , plusz öt további betűt: Ҕҕ , Ҥҥ , Өө, Һһ, Үү és két kombinációt: Дь д, Нн н. 4 diftongus is használatos : uo, ya, ie, үө. A hosszú magánhangzókat írásban a betű megkettőzésével jelöljük [16] .
cirill betűs | Név | IPA | Megjegyzések |
---|---|---|---|
A a | a | [ a ] | |
B b | bae | [ b ] | |
be | ve | [ v ] | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
G g | ge | [ g ] | |
Ҕ ҕ | ҕе | [ ɣ ], [ ʁ ] | "G horoggal" (frikatív "g") |
D d | de | [ d ] | |
d d d | dee | [ ɟ ] | "D lágy jellel" (szuper lágy "d") |
Neki | e | [ e ], [ je ] | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
Neki | yo | [ jo ] _ | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
F | zhe | [ ʒ ] | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
W h | ze | [ z ] | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
Ésés | és | [ én ] | |
th | iot | [ j ], [ j̃ ] | |
(Ҋ ҋ) | murun iota | [ j̃ ] | |
K to | ka | [ k ], [ q ] | |
L l | [ l ] | ||
Mm | Em | [ m ] | |
N n | hu | [ n ] | |
Ҥ ҥ | uh | [ ŋ ] | "ng" ligatúra (hátsó nyelvi "n") |
ny ny | ene | [ ɲ ] | "H lágy előjellel" (szuper lágy "n") |
Ó, oh | ról ről | [ o ] | |
Ө ө | ө | [ ø ] | "O egy keresztrúddal" |
P o | pe | [ p ] | |
R p | er | [ r ] | |
C-vel | es | [ s ] | |
Һ һ | ge | [ h ] | |
T t | te | [ t ] | |
u u | nál nél | [ u ] | |
I Y | u | [ y ] | Közvetlen "y" |
f f | ef | [ f ] | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
x x | Ha | [ x ] | |
C c | ce | [ ʦ ] | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
h h | Che | [ ʧ ] | |
W w | sha | [ ʃ ] | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
u u | shcha | [ ɕː ] _ | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
b b | kytaanakh belie | . | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
s s | s | [ ɯ ] | Hátul nyelves, kerekítetlen "u" |
b b | symnatar belie | [ ʲ ] | Csak a "d", "n" kombinációkban és az orosz nyelvből kölcsönzött szavakban használatos |
uh uh | uh | [ e ] | |
yu yu | Yu | [ ju ] _ | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
Én vagyok | én | [ ja ] _ | Csak az oroszból kölcsönzött szavakban használatos |
Rövid | Hosszú | diftongusok | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
Felső | Középső és alsó |
Felső | Középső és alsó | |||
Elülső | Élőhalott | én | e | én | eː | azaz |
lekerekített | y | ø | yː | øː | yo | |
Hátulsó | Élőhalott | ɯ | a | ɯː | aː | a |
lekerekített | u | o | uː | oː | uo |
A jakut nyelv vokalizmusát nyolc rövid és nyolc megfelelő hosszú magánhangzó képviseli. A rövid betűket a , s , o , y , e és , ө , ү formában jelöljük , a hosszúakat pedig aa , yy , oo , uu , ee , ii , өө , үү . A jakut nyelvben őrzik az úgynevezett elsődleges hosszúsági fokokat: öt hosszú magánhangzót ( аа , ыы , уу , и , үү ), amelyek csak a gyökérben találhatók . Az összehúzódásból származó másodlagos hosszúságok a szó bármely szótagjában előfordulnak. Ezenkívül a jakut nyelvet négy kettőshangzó jellemzi, amelyeket írásban két betű jelöl: ya , uo , ie és үө [17] . A magánhangzók használatára a magánhangzók harmónia szabálya vonatkozik , amelyben egy szóban a magánhangzók szigorúan meghatározott sorrendben követik egymást. Például, ha az előző szótag az y hangot tartalmazza , akkor a következőben csak s vagy a , vagy ya : ylyym , ylaar , ylya stb. [2] [18]
Magánhangzó | Lehetséges későbbi magánhangzók | Példák |
---|---|---|
a, aa | a, aa, s, yy, yy | atahtaah , aalyastaan |
uh, uh | uh, uh, uh, uh | ergetegi , nelier, bieriim |
Kft | óóóóóóóóóóóóóó | gyolbun , bolguo |
ө, өө | ө, өө, ү, үү, үө | komus , өrөөbut , өydүүr , korүөkhkhүn |
y, yy, jah | s, yy, a, aa, ya | kylaan , kyndya , kyayaar |
és ii, ee | és ii, uh, uh, ee | chiriitinen , ichchikeyiem |
uh, uh, uh | uh, uh, uh, uh | uhuogun , tuskulaah , umuruoruma , wonna |
ү, үү, үө | ү, үү, uh, uh, үө | үstuү , sүһүөhteeh |
Ajak | fogászati | Alveoláris | Palatális | Veláris | Glottal | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
orr | m | n | ɲ | ŋ | ||||||||
robbanó | p | b | t | d | c | ɟ | k | ɡ | ||||
frikatívák | s | x | ɣ | h | ||||||||
Approximants | l | j ( ȷ̃ ) | ||||||||||
Remegő | ɾ |
Más török nyelvekkel ellentétben a jakut nyelvben nincsenek sziszegő mássalhangzók.
Sok mássalhangzó lehet egyszeres vagy kettős. Ez utóbbiakat egy mássalhangzó betű ismétlődése jelzi: wo tt ar (fények), A mm a ( Amga ), nuu chch a (orosz) stb. A kettős mássalhangzókat sokkal hosszabban ejtik, mint az egyszereseket.
Az orosz nyelvből kölcsönzött szavakban a mássalhangzó-kombinációkat interkaláris magánhangzók választják el. Például: „team” > b and rigeede , „book” > k and nig stb. Az eredeti jakut szavakban kettőnél több mássalhangzó kombinációja nem megengedett, a mássalhangzók összefolyása tilos a szavak elején és végén ( néhány szó kivételével), egyes konkrét mássalhangzók tiltott kombinációi [19] .
A szó elején gyakran használják a b, m, k, s, t, x, h mássalhangzókat ; ritkán használt: p, g, h . A szó elején a ҕ, й, ҥ, р nem használatos . A szó végén a һ, ҕ, g, b, e, h nem használatos.
ProzódiaA jakut nyelvet (a többi török nyelvhez hasonlóan) a végső (mindig az utolsó szótagra eső) hangsúly jellemzi , amely nem kapcsolódik a diftongusokhoz és a magánhangzók hosszához [20] .
A jakut nyelv az agglutináló nyelvek közé tartozik. A szóképzés a toldalékok miatt következik be : balyk "hal" - balyksyt "halász" - balyktaanyn "halászat".
A nem kategóriája nyelvtanilag nincs kifejezve a nyelvben , nincsenek elő- és előtagok . Az elöljárószók helyett esetek és utószók , valamint toldalékok használatosak .
Többes számA jakut nyelvben a többes szám egy toldalék hozzáadásával jön létre a szó törzsének végső hangjától függően :
Az alapozás végső hangja | Rögzítési lehetőségek | Példák |
---|---|---|
Magánhangzók, l | -lar , -ler , -lor , -lөr | Kyyllar (állatok), eһeler (medvék), oҕolor (gyerekek), bөrөlөr (farkasok) |
k , p , s , x | -tar , -ter , -tor , -tor | Attar (lovak), kulukter (árnyékok), ottor (gyógynövények), bolokhtor (csoportok) |
d , r | -dar , -der , -dor , -dor | Baaydar (gazdag), ederder (fiatal), hotoydor (sas), kötördör (madarak) |
m , n , ҥ | -nar , -ner , -nor , -nor | Kyymnar (szikrák), ilimner (hálózatok), oronnor (ágyak), bөdөҥnөr (nagy) |
Kivételek: kyys („lány, lány”) - kyr gyttar („lányok, lányok”), uol („fiú, srác”) - uol attar („fiúk, fiúk”).
Ha egy tárgyból (vagy eseményből) egy bizonyos mennyiséget fejezünk ki, vagy egy hozzávetőlegeset ( határozószavak hozzáadásakor ), akkor a toldalékokat nem használjuk, és a főnév egyes számban kerül felhasználásra . Példák: үs үөreneechchi ("három gyerek"), suүs үleһit ("száz munkás"), aҕyyakh kus ("néhány kacsa"), elbeh үөreneechchi ("sok diák"). Ez sok török nyelv egyik jellemzője.
Névmás SzemélyesA jakut nyelvben a személyes névmások ( min , en , kini , bihigi , ehigi , kiniler ) személyben (első, második, harmadik) és számban (egyes és többes szám) különböznek. A köznyelvi beszédben a többes számú névmásokat gyakran lerövidítik, például: bigigi - bigi , eghigi - eһi .
A személyes névmások deklinációja [ 21] :
ügy
( tuhuk ) |
Egyedülálló | Többes szám | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
1. személy | 2. személy | 3. személy | 1. személy | 2. személy | 3. személy | |
én | Ön | Ő | Mi | Ön | Ők | |
Névelő ( tөrүөt ) | min | hu | kini | biggi | eghigi | kinilair |
Osztás ( araryy ) | - | - | - | - | - | - |
Dative ( syһyaryy ) | miehe | eyiehe | kiniehe | biziehe | ehiehe | kinilerge |
Támadó ( tuohtuu ) | myigin | eiigin | kinini | bighini | ehygini | kinilari |
Kezdeti ( taһaaryy ) | miigitten | eyigitten | kinitten | biggitten | ehygitten | kinilerten |
Kreatív ( tuttuu ) | miiginen | eiginen | kininen | bigiginen | eiginen | kinilerinen |
ízület ( holbuu ) | myiginniin | eyiginnyin | kinilin | bigiginniin | ehyginnin | kinilerdiin |
Összehasonlító ( teҥnii ) | miiginneeher | Eyiginneeher | kiniteeher | bigineeher | eһiginneeҕer | kinilerdeher |
A jakut nyelvben 3 jelző névmás létezik , amelyek különböznek a beszélőtől és a hallgatótól megjelölt tárgy távolságának mértékében: bu, iti, ol . Az első névmást akkor használjuk, ha az objektum a beszélő közelében van, a második - a hallgató mellett, a harmadik - távol tőlük. Ezenkívül a demonstratív névmásokat az esettől függően szükségszerűen elutasítjuk.
Míg más török nyelvekben az " ol " egy harmadik személyű névmást is jelent (nem számítva az élettelen tárgyat), addig a szaha nyelvben csak demonstratívként szolgál.
SzámokA különbség a többi török nyelvtől az, hogy a tízesek nevei 40-től és afölötti rendszeresek az „így-annyi” modell szerint (más török nyelvekben a tízesek neve történelmileg szabálytalan).
0 | egy | 2 | 3 | négy | 5 | 6 | 7 | nyolc | 9 | tíz | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
nuul | biir | ikki | minket | tuurt | bies | alta | sette | ahys | tohus | nyerte | |||
tizenegy | húsz | harminc | 40 | ötven | 60 | 70 | 80 | 90 | 100 | 1000 | 10000 | 1000000 | |
sört nyert | surbe | innen | tuort nyert | méhek nyertek | Alta nyert | Sette nyert | ahys wan | tohus nyert | sүүs | tyһyyncha ( muҥ ) | nyert tyһyyncha ( umen ) | molүyүөn |
Az " ikki " szám is lehet szakszervezet, például: iyem aҕam ikki - "anyám és apám" [22] .
IgeA jakut ige számos tulajdonsággal rendelkezik.
1. Nemrég múlt ( үleeetim "dolgoztam (nemrég)");
2. Régi múlt ( үleleebitim "dolgoztam (hosszú ideig)");
3. Múlthatékony ( үleleebippin "kiderült, hogy dolgoztam");
4. Past episodic ( үleebitteekhpin "volt alkalmam dolgozni a múltban");
5. Befejezetlen múlt ( үlelirim "Még elég sokáig dolgoztam a múltban");
6. Múlt múlt ( үleleebit ezzel a „Már dolgoztam korábban”);
7. Régi múltú epizodikus ( үleleebitteeh ezzel „egyszer megtörtént, akkor dolgoztam”).
Az ideiglenes nyomtatványok száma meghaladja a 20-at.
A jakut nyelv szintaxisának jellemzői között meg kell jegyezni:
A nyelv nem volt alávetve arabizálásnak és perzsaosításnak.
Jakutia Oroszországhoz csatolása és a kereszténység felvétele után az orosz nyelv nagyon nagy hatással volt és van a jakut nyelvre. A jakut eredetű szavak nagy részét orosz kölcsönök váltották fel, csak néhányat őriztek meg az olonkho szövegek, például: muҥ (a tygyyncha szóval helyettesítve , az orosz "ezer" szóból), chechik (helyettesítette: a sibekki szó , amely az orosz "virágok" szóból származik). Sok szó létezik az orosz kölcsönzésekkel : emchit ( byraas az orosz "orvos" szóból), saҥa ( kulas az orosz "hangból"), kerehsebil ( interies, interiehiney az orosz "érdekes"), silik, kere ( kyraһyabai az orosz "szép" szóból) omuk aimakh , dyon aimakh ( noruot az orosz "népből"), baatyr (bootur) ( buhatyyr az orosz "hősből"), szandálok ( osuol az orosz "asztal"-ból), soluur ( biedere az orosz "vödörből") stb.
Néhány régi orosz kölcsönszó megmaradt a jakutban, például: araspaannya ( családnevet jelent a becenév szóból ), solkuobay ( rubelt , kopeckát jelent a rubel szóból ).
E. K. Pekarsky jakut nyelvi szótára az egyik legnagyobb szótár, amelyet a török nyelvek bármelyikére állítottak össze (körülbelül 25 ezer szó). A jakut nyelv nagy magyarázó szótára [26] jelent meg 15 kötetben (csak a K betűhöz - két nagy, egyenként 600-700 oldalas kötet, 10 ezer szó és frazeológiai egység ).
A jakut Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke:
Novgorodov ábécé 1920-1929 ( latin / IPA ) | zɔn barɯta beje s ltatɯgar nna bɯra: bɯgar teŋ b lan t ry: ler. kiniler barɯ rk : n jd : q, s basta: qb lan t ry: ler, nna beje bejeleriger tɯlga ki: riniges bɯhɯ:lara dɔʃɔrdɔhu: tɯ:nnɯ:qb l qta: |
Latin 1929-1939 ( Yanalif ) | Çon varta beeje suoltatügar uonna vyraavygar teꞑ uolan tɵryyller. Kiniler var ɵrkɵn ɵjdɵɵq, suovastaaq вuolan tɵryyller, uonna вeje веjeleriger tьlga kiiriniges vyh'lara doƣordohuu t'nnaaq uoluoqtaaq. |
Modern cirill 1939 - jelen. | Dion baryta beie suoltatygar wonna byraabygar teҥ buolan torүүller. Kiniler bars өrkön өydөөkh, suobastaah buolan tөrүүller, wanna beie beieleriger tylga kiiriniges byһyylara doҕordoһuu tyynnaah buoluohtakh. |
Orosz fordítás | Minden emberi lény szabadnak és egyenlőnek születik méltóságában és jogaiban. Ésszel és lelkiismerettel rendelkeznek, és a testvériség szellemében kell viselkedniük egymással. |
Szótárak és enciklopédiák | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
Állami és hivatalos nyelvek az Orosz Föderáció alanyaiban | |
---|---|
Oroszország államnyelve | orosz |
A Szövetség alanyai államnyelvei | |
Hivatalos státuszú nyelvek | |
Oroszország nyelvei Wikipédia Oroszország népeinek nyelvén Oroszország népeinek irodalma Orosz népek dalai Orosz nyelvű szótárak Média Oroszország nyelvein |