Nyenyec nyelv

A nyenyec nyelv  az uráli nyelvcsalád egyik nyelve , amely a szamojéd nyelvekhez tartozik . A nyenyecek nemzeti nyelve .

Az előadók száma körülbelül 22 ezer fő. Hatalmas területen oszlik el a Kola-félszigettől a Jenyiszejig . A tundrai és erdei dialektusokra való felosztás hagyományosan elfogadott , azonban az utóbbi időben két különböző nyelvként ismerik fel őket: a nyenyec és a nesán nyelvet . Írott formában főleg egy tundra nyelv van, amelynek sokkal több beszélője van.

Állapot

A nyenyec autonóm körzetben a nyenyecek nyelve az orosz mellett a hivatalos irodai munka nyelveként használható a Nyenec Autonóm Kerület önkormányzatainak helyi önkormányzatai által, olyan helyeken, ahol a nyenyecek sűrűn laknak [2]. .

A Nyenec Autonóm Kerület alapító okiratát, kulcsfontosságú törvényeit és rendeleteit az északi bennszülött népek jogainak biztosításával kapcsolatban lefordították nyenyec nyelvre [3] .

Média

Különböző időpontokban 9 újság jelent meg nyenyec nyelven [4] :

• "Jamal ideje" - a Yamalo-Nyenyec Autonóm Okrug Jamali régiójának újsága . 1937. szeptember 19-től adták ki. Eredetileg " Vynggy nenesa "-nak ("A tundra igazsága") hívták. Orosz nyelvű újság. 1938-1940-ben különálló anyagok jelentek meg nyenyec nyelven.
• Az " Edey vada " ("Új szó") - 2002 és 2005 között jelent meg a nyenyec autonóm körzetben, 2009-ben pedig oroszul. Az újság havonta kétszer közölt egy nyenyec nyelvű csíkot.
• " Edey il " ("Új élet") - a Jamalo-Nyenyec Autonóm Kerület Purovszkij kerületének újsága . Oroszul 1941-1960 között jelent meg. 1941-ben nyenyec szövegek jelentek meg az újságban.
• " Nyaryana Vynder " ("Red Tundrovik") - a nyenyec autonóm körzet kerületi újsága. 1929. november 7-től adták ki. Először Telviskben , majd 1931 óta Naryan-Marban adták ki . Az anyagok többsége orosz nyelven van nyomtatva. A nyenyec anyagok 1932-1935-ben, 1939-ben, 1942-ben, 1949-ben, 1951-1963-ban és 1989-től napjainkig (2011) jelentek meg az újságban. 2011-től kezdve az újság hetente egyszer 1 oldalt közöl nyenyec nyelven - Yalumdʼ ("Hajnal"). [5]
• " Nyaryana Ӈerm " ("Vörös Észak") - a Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzet kerületi újsága. 1931. április 19-től adták ki. Kezdetben Jamalban nem volt külön nyenyec nyelvű újság, és az 1933-1941-es és 1950-1951-es nyenyec anyagokat a Krasznij Szever orosz nyelvű újság közölte . 1953 óta a Naryana Ӈerm különálló, teljesen nyenyec nyelvű újság lett. 1990-ben az anyagok egy részét (általában körülbelül a felét) ismét oroszul kezdték kiadni. Hetente egyszer jelenik meg.
• A Sovetskoye Zapolyarye a Jamalo-Nyenyec Autonóm Kerület Tazovszkij körzetének regionális lapja . Orosz nyelven 1940. január 3-tól jelent meg. 1963-ig "Vörös Tundra" volt a neve. A 2000-es évek eleje óta havi 1-2 alkalommal 2 oldal nyenyec nyelven ( Tasuʼ yanaʼʼ yunʼʼ ) jelent meg az újságban.
• A " Taimyr " a tajmíri (Dolgano-nyenyec) körzet (korábban Taimyr (Dolgano-nyenyecek) Autonóm Okrug ) regionális lapja. 1932. július 10-től adták ki. 1994-ig "szovjet Tajmír"-nek hívták. Az első nyenyec szövegek az 1970-es években jelentek meg az újságban. Most (2011) 3-4 hetente nyomtatják a nyenyec oldalt ( Kharʼna vadava ) az újságban.
• " Yasavey " ("Útmutató") - nagy példányszámú újság nyenyec és orosz nyelven, 1933-1935 között a nyenyec NO-ban jelent meg.
• A " Nerdenʼa " ("Úttörő") egy nagy példányszámú nyenyec és orosz nyelvű újság, amely 1933-ban a nyenyec NO-ban jelent meg.

Történelem

A nyenyecek jelenlegi élőhelyükre való érkezése az 1. évezredre nyúlik vissza . Etnogenezisükben a dél-szibériai szamojéd klánok, valamint a tundra és az erdő-tundra övezet bennszülött lakossága vett részt [6] . Megbízható hírek erről nem maradtak fenn, de a nyenyec folklórban megjelennek a sihirtya nevű földalatti szellemek  - általában úgy tartják, hogy ez az őslakossággal való találkozás tükörképe.

Az Oroszország európai részén élő nyenyecek szoros kapcsolatban álltak a komikkal , később az oroszokkal , az Urálon túl  – a hantikkal , manszikkal és más szamojéd népekkel , amint azt a korai kölcsönzések is bizonyítják . A nyenyecek terjeszkedése nem állt meg: még a 19. században nyenyec családok költöztek a Kola-félszigetre , Novaja Zemljára (ahonnan az atomkísérletek előtt kilakoltatták őket).

Jelenleg a kollektivizálás, a sok nyenyec településekre történő letelepítése, valamint az olaj- és gázterületek aktív fejlesztése után a nyenyecek hagyományos életmódja veszélyben van, de a nyelv viszonylag jól megőrzött, különösen a még ma is élő nyenyecek körében. településeken kívül.

Az első nyenyec nyelvű primer - " Jadej wada " ("Új szó"), amelyet G. N. Prokofjev állított össze , 1932-ben jelent meg. 1939-ben A.I. Rozhin megírta az első nyenyec alapozót orosz grafikák alapján.

1937-ben G. D. Verbov kiadott egy „Tömör nyenyec-orosz és orosz-nyenyec szótárt”. 1948-ban megjelent az első orosz-nyenyec szótár (összeállította : A. P. Pyrerka és N. M. Terescsenko ) [7] .

A nyenyecektől a " parka " szó az idegen nyelvekbe került [8] .

Írás

Az első nyenyec nyelvű könyvek a 19. század végén jelentek meg [10] . Az orosz ábécét használták néhány betű nélkül.

1931 - ben latin alapon létrehozták a nyenyec ábécét , és megkezdődött a tankönyvek, újságok és szépirodalom tömeges kiadása. Az első nyenyec „ Jadәj wada ” alapozóban javasolták a magánhangzók hosszát egy vonallal feltüntetni felettük, a mássalhangzók lágyítását pedig – vesszővel utánuk. A későbbi kiadásokban a mássalhangzó utáni vessző a mássalhangzó alatti vesszővé vált, és a hosszú magánhangzók feletti sávot már nem használták.

1937-ben a nyenyec ábécét, mint a Szovjetunió más népeinek ábécéjét , cirillre fordították . Kezdetben a nyenyec cirill ábécé az orosz ábécé volt, az ng digráf és a ʼ jel hozzáadásával . Az 1950-es évek végén az ng digráfot az ӈ betű váltotta fel . Ezzel egy időben bevezették a ʼʼ jelet is .

Modern nyenyec ábécé:

A nyenyec nyelv erdei dialektusának ábécéje is használja az Ӆ ӆ és Ӭ ӭ [11] betűket .

A nyenyec szavak elején 14 betű található: v , e , e , i , l , m , n , y , p , s , t , x , yu , i . Az й mássalhangzó a szó elején magánhangzóval kombinálva, és i betűvel jelöljük : iriy ( yiry ) "hónap". A ʼ jelet " Hangos (nem hangos) taserʼʼ"-nek hívják, és aspirációt jelöl; ʼʼ  - "Süket taserʼʼ" - erősebb aspiráció ( glottal stop ). Ӈ  - hang [ ŋ ], hasonló az angolhoz [ng]. Az in betűt úgy ejtik, mint az angol W -t ; X a szó elején - mint törekvés, a közepén - mint zöngés frikatív ( ukrán ) Г.

Nyelvi jellemzők

Nyelvészeti szempontból a nyenyec egy nagyon tipikus szamojéd nyelv, agglutináló morfológiai típusú, kis esetrendszerrel ; három sor ragozás (szubjektív, alany-tárgy és "reflexív"); gazdag hangulati rendszer , amely sok jelentést fejez ki - különösen evidens , de ugyanakkor nagyon szegényes igeidőrendszerrel . Létezik a nem véges alakok elágazó rendszere , a nominális ragozás (igejelzők használata a nevekben , pl. nem „nő”, nem „nő vagyok”).

A főnévnek három szám van (egyes, kettős és többes szám), hét eset, a személyes hovatartozás kategóriája és a személyi utótagok . Három igeidő létezik : határozatlan, múlt és jövő. Vannak tárgyi, alanyi és nem tárgyi ragozások. Az ige infinitivusát az -s (első osztály), -ts' vagy -зь (második osztály) utótag jelzi .

Fonetika és fonológia

A fonetikában a mássalhangzók szembenállása a keménység / lágyság és a hangosság / süketség szempontjából . Két glottális megálló van . Az akcentus mozgatható.

Magánhangzók

Magánhangzók: és , e , a , s , e , y , o  - amelyek normál, hosszú vagy rövid .

nyenyec magánhangzórendszer

Mászik	Elülső		Közepes		Hátulsó
	Nem labor.	Labor.	Nem labor.	Labor.	Nem labor.	Labor.
Elülső	én, iː				ɯ, ɯː	u u
Átlagos			ə, ə:		ɤ̝, ɤ̝ː	o̞, o̞ː
Alsó					ɑ, ɑː

Mássalhangzók nyenyec mássalhangzórendszer

		Ajak		Alveoláris		Retroflex	Palatális	Veláris		Uvuláris
		Szilárd	Puha	Szilárd	Puha			Szilárd	Puha	Szilárd	Puha
orr		m	mʲ	n	nʲ			ŋ
robbanó	zöngés	b	bʲ	d	dʲ			ɡ	(ɡʲ)	ʔ̬
	süket	p	pʲ	t	tʲ			k	kʲ	ʔ
afrikaiak				t͡s	t͡sʲ		(t͡ɕ)
frikatívák	zöngés			z	zʲ	(ʐ)
	süket	f)	(fʲ)	s	sʲ	(ʂ)	ɕ			h	hʲ
Remegő				r	rʲ
Approximants		w	(wʲ)	l	lʲ		j

Zárójelben a mássalhangzók csak az orosz kölcsönökben találhatók.

Morfológia

A nyenyec nyelv esetei:

1. névelő  - Hibya ? "WHO?";
2. genitivus  - Hibyaʼ ? "WHO?" (kihez tartozik?);
3. akuzatívus  - Hibyamʼ ? "Kit?";
4. datív- direktíva  - Hibyanʼ ? "Kinek?";
5. helyi kreatív  - Hibyakhana ? "Ki által?";
6. halasztott  - Hibyahad ? "Kitől?";
7. hosszanti  - Khibyavna ? "Kiről?"

A szó esetenkénti megváltoztatásakor egy utótag kerül a végére:

1. Én - Hanena
2. R - Hanena ʼ
3. B - Hanena mʼ
4. D - Hanena nʼ
5. T - khanena khana
6. Ó - Hanena hud
7. P - Hanena vna

( hanena  - "vadász")

Számok

Szám	Név
egy	ӈopoy
2	ülés
3	nyakharʼ
négy	tet
5	Samlyag
6	mat
7	sʼʼiv
nyolc	sidndet
9	hasyu
tíz	Yu
tizenegy	sajnálom
húsz	ül yuʼʼ
21	ül yuʼʼ ӈopoy
100	yurʼʼ
1000	yonarʼʼ

Példák szövegre

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szövege nyenyec nyelven:

• Et hibyari nenets soyamaryanta hurkari pravada tnyava, Oboi nenetsya nidu nis tokalba, ӈybtamba ilevatu tara („Minden ember szabadnak és egyenlőnek születik méltóságában és jogaiban. Ésszel és lelkiismerettel van felruházva, és a testvériség szellemében kell viselkedniük egymással szemben. ”).

Javaslati példák:

ӈanond muʼsiʼʼmitibteʼʼ  - „Tegyél be a csónakodba”;

sidnaʼʼ nyanandaʼʼ sodadaʼʼ ӈesyhyndaʼʼ hevanʼ harvavaʼʼ  - "vigyél magaddal minket, a te faludba akarunk menni";

nanda syrʼʼ, sita totrevʼ part  – „nézz rá, tedd úgy, ahogy ő”;

ta҈gan tanyavy ӈebʼʼ bála könyvek tolaivayas  - "ha lenne időm, elolvasnám ezt a könyvet."

Lásd még

• nyenyecek

Jegyzetek

1. ↑ Információs anyagok a 2010. évi összoroszországi népszámlálás végeredményéről . Hozzáférés dátuma: 2011. december 18. Az eredetiből archiválva : 2018. február 6. (határozatlan)
2. ↑ A NYENCEK AUTONÓM RÉGIÓ TERÜLETÉN VONATKOZÓ NYENET NYELVRŐL (módosítva: 2014.05.26.), A nyenyec autonóm körzet 2013. március 18-i törvénye, 4 uncia . docs.cntd.ru. Letöltve: 2019. augusztus 21. Az eredetiből archiválva : 2020. március 8. (határozatlan)
3. ↑ A nyenyec nyelvű szabályozási keret elektronikus formában elérhetővé vált (elérhetetlen link) . Letöltve: 2016. június 6. Az eredetiből archiválva : 2016. október 13. (határozatlan) 
4. ↑ Syugney O.P. A nyenyec nyelvű sajtó megjelenése és fejlődése a 20. században – a 21. század elején. - Tyumen: Rif-Wheel, 2008. - 160 p. - ISBN 978-5-903644-11-7 .
5. ↑ Yalumd'' | A Nyenec Autonóm Kerület társadalmi-politikai lapja - Nyaryana vynder . www.nvinder.ru Letöltve: 2019. augusztus 21. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 31. (határozatlan)
6. ↑ Oroszország etno-nemzeti közösségei. E-könyvtár. nyenyecek. . www.ethnology.ru Letöltve: 2019. augusztus 21. Az eredetiből archiválva : 2019. július 21. (határozatlan)
7. ↑ Anton Petrovics Pyrerka - az első nyenyec tudós . Hozzáférés dátuma: 2017. január 5. Az eredetiből archiválva : 2017. január 6. (határozatlan)
8. ↑ "parka" a "Merriam-Webster online szótárban" . Merriam-webster.com. Letöltve: 2011. október 20. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 14.. (határozatlan)
9. ↑ Az északi népek nyelv- és írásfejlesztéséről szóló 1. összoroszországi konferencia anyagai. M.-L., 1932
10. ↑ 1. Alapozó az Arhangelszk tartományban élő szamojédek számára . - Arhangelszk: Ortodox Missziós Társaság, 1895. - 20 p. Archivált másolat (nem elérhető link) . Letöltve: 2020. február 5. Az eredetiből archiválva : 2014. december 5.. (határozatlan) 
11. ↑ Barmich M. Ya. , Vello I. A. Nesha' alapozó. Szentpétervár, 2006

Linkek

• Szamojéd nyelvi hivatkozások archiválva : 2012. május 19. a Wayback Machine -nél
• A nyenyec nyelv önkezelési kézikönyve
• A nyenyec nyelv hangleckéke a "Naryan-Mar FM" rádióban
• Orosz-nyenyec hangú kifejezéstár
• Tapani Salminen's Tundra dialektus oldala Archivált 2018. július 12-én a Wayback Machine -nél Hivatkozásokat és nyelvtani vázlatot tartalmaz
• Nyenec nyelvleckék Archivált 2011. október 7. a Wayback Machine -nél
• Tundra nyenyecek: Miért asszociálják a nyenyec nyelvben a jobb oldalt a háttal, a bal pedig az arcot, ki a hoska és mi a neve a kutyának, ha folt van a fülén Archivált 2021. január 20. Wayback gép
• A tundra nyenyec nyelv hangja (számok és minta szöveg) archiválva 2021. november 4-én a Wayback Machine -nél

szamojéd nyelvek
Proto-szamojéd † ( proto-nyelv )
Északi	nganaszan Nyenec-erdő (Neshansky) nyenyecek Enets Juratszkij †
Déli	camasin † Karagas † koibal † mester † Selkup Soyot † Taygian †
†  - halott nyelvek

Állami és hivatalos nyelvek az Orosz Föderáció alanyaiban
Oroszország államnyelve	orosz
A Szövetség alanyai államnyelvei	Abaza Avar agul Adyghe azerbajdzsáni Altaic baskír burját Dargin Ingus kabard-cirkassziai Kalmyk karacsáj-balkár Komi krími tatár Kumyk Lak Lezgi Nogai Mari rét Mari Hegyi Mari mordvai moksa Erzya oszét Rutulian Tabasaran tatár tatian Tuvan udmurt ukrán kakassziai Tsakhur csecsen csuvas jakut
Hivatalos státuszú nyelvek	vepsi Dolganszkij kazah karéliai Komi-Permyak Mansi nyenyecek Selkup finn hanti csukcsi Evenki Még Yukagir Északi Yukagir Dél-Yukagir
Oroszország nyelvei Wikipédia Oroszország népeinek nyelvén Oroszország népeinek irodalma Orosz népek dalai Orosz nyelvű szótárak Média Oroszország nyelvein

Szótárak és enciklopédiák	Nagy katalán Nagy katalán Nagy orosz Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4120275-2 LNB : 000287854 NKC : ph123539