A krími tatár nyelv déli parti dialektusa | |
---|---|
önnév | yalı boyu şivesi, yalı boyu şivesi |
Országok | Oroszország / Ukrajna , Üzbegisztán , Törökország , Románia , Bulgária |
Régiók | Krím |
Osztályozás | |
Kategória | Eurázsia nyelvei |
török nyelvek Oguz csoport Török alcsoport | |
Írás | Latin , cirill , az 1920-as évek előtti arab írás |
Glottolog | dél 2700 |
A déli parti (déli) dialektus ( krími tatár. yalı boyu şivesi, yalı boyu şivesi ) a krími tatár nyelv dialektusa , a déli parti krími tatárok körében gyakori , akik az 1944 - es deportálás előtt éltek Krím déli partján . A török nyelvek oguz csoportjába tartozik , nagyon közel áll a törökhöz .
A déli parti krímiek nyelvjárása nagyon közel áll a török nyelvhez. Jelentős számú görög és néhány olasz kölcsönzés jellemzi. A krími tatár nyelv irodalmi normája, amelyet a 19. század második felében Iszmail Gaszprinszkij oktató alkotott meg, a déli parti dialektuson alapult. A krími tatárok modern irodalmi nyelve a középső dialektusra épül , de a déli parti dialektus bizonyos vonásai is jelen vannak benne.
Sajátos fonetikai jellemzők, amelyek megkülönböztetik a déli parti dialektust a török nyelvtől és két másik krími tatár nyelvjárástól:
A déli parti dialektus eltérései nem a török hatása alatti fejlődés eredménye, ahogyan azt korábban gondolták. Valójában az oguz ka-nyelvek (amelyek között szerepel az irodalmi török, a balkáni török és gagauz nyelvjárás is ) leszármazottja, amely a közép-krími dialektusok hatása alá került [1] .
Általánosságban elmondható, hogy a déli parti dialektus nagyon heterogén, és szinte minden faluból vagy a közeli falvak csoportjából származó emberek nyelve megvan a maga egyedi jellemzői, különösen a szókincs terén. Például Uskyut falu bennszülötteinek nyelvjárása több tucat szót tartalmaz, amelyek már nem találhatók meg egyetlen más krími dialektusban és dialektusban sem.
krími tatárok | |
---|---|
kultúra |
|
Nyelv | |
Szimbolizmus | |
Diaszpóra | |
etnikai csoportok | |
Sztori |
|
A társadalom és a politika | |
Média |