Cseh

cseh
önnév čestina, český jazyk
Országok Cseh Köztársaság ;
Szlovákia , Ausztria , Horvátország ; Nyugat-Európa
országai ; Oroszország ; USA , Kanada , Argentína ; Ausztrália
hivatalos állapot

 Cseh Köztársaság Európai Unió Régiók : Ausztria [1] ; Bosznia-Hercegovina [1] ; Horvátország [1] ;
 

 
 
 

 Szlovákia [1]
Szabályozó szervezet Cseh Nyelv Intézet
A hangszórók teljes száma 10,62 millió ember [2]
Állapot Biztonságban
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

indoeurópai család

szláv ág nyugati szláv csoport cseh-szlovák alcsoport Kapcsolódó nyelvek : szlovák , lengyel , kasub , szorb és poláb
Írás latin
( cseh ábécé )
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 cseh 790
ISO 639-1 cs
ISO 639-2 ces/cze
ISO 639-3 ces
WALS cze
Etnológus ces
ABS ASCL 3601
IETF cs
Glottolog czec1258
Wikipédia ezen a nyelven

A cseh nyelv (önnevek: čeština , český jazyk ) a csehek nyelve, a szláv nyelvek egyike . A nyugati szláv csoporthoz tartozik ; áll legközelebb a szlovák nyelvhez , amellyel a cseh-szlovák alcsoportba egyesül [3] [4] [5] . Főleg Csehországban forgalmazzák ; cseh anyanyelvűek kisebb csoportjai Szlovákiában , Ausztriában , Oroszországban , Horvátországban , több nyugat-európai országban , az Egyesült Államokban , Kanadában , Argentínában , Ausztráliában és más országokban is élnek. Ez a Cseh Köztársaság hivatalos nyelve ( úřední jazyk ), és az Európai Unió 24 hivatalos nyelvének egyike (2004 óta) [6] [7] . Közép- és Kelet-Európa számos államában , ahol a csehek általában tömören laknak (Ausztria, Bosznia-Hercegovina , Horvátország és Szlovákia), a cseh nyelv lehetőséget biztosít a regionális nyelv státuszának megszerzésére [1] .

A cseh nyelvet anyanyelvi beszélők száma a világon meghaladja a 10,62 millió főt, ebből 10,40 millió ember Csehországban él (2012) [2] .

A cseh nyelv azon sajátosságai, amelyek megkülönböztetik a többi nyugatszláv nyelvtől, vagy közelebb hozzák némelyikhez, olyan fonetikai jellemzőket tartalmaznak, mint a hosszú és rövid magánhangzók jelenléte a vokalizmus rendszerében , történelmi változások a , ā , u , ū a lágy és a lágy mássalhangzók közötti pozícióban az e , i , í -ben ; a mássalhangzórendszerben  - szótagképző szonánsok [l̥] és [r̥] jelenléte, alveoláris remegő mássalhangzó ř ([r͡š], [r͡ž]), lágy r' -ből fejlődött ki, palatalizált mássalhangzók elvesztése ; a morfonológiában  - a rövid magánhangzók (minőségi és mennyiségi) váltakozásának jelenléte a hosszú magánhangzókkal és az ou ([ou̯]) diftongussal egy morfémán belül ; a morfológiai jellemzők közül , mint például a főnevek nagyszámú deklinációjának jelenléte, a jelen idejű igék formáinak sokféle ragozása , az egyszerű múlt idők hiánya stb . ]

A cseh nyelvben négy dialektuscsoportot különböztetnek meg : saját cseh , hanaki , lyas (sziléziai) és morva-szlovák . A cseh irodalmi nyelv  alapja a közép-cseh nyelvjárások . Az irodalmi nyelv és a dialektusok mellett a cseh nyelvet beszélők körében elterjedtek az úgynevezett interdialektusok, amelyek közül az egyik a hétköznapi cseh nyelv (eredetileg cseh interdialektus ) a cseh nyelv alulmaradt formája lett [7] .

A cseh irodalmi nyelv történetében van ócseh (1500-ig), ócseh (18. század első feléig) és újcseh (18. század második felétől) korszak [8] .

A cseh nyelv írása a latin írásra épül ; a cseh írás első emlékei a 13. század végére nyúlnak vissza [7] .

A névről

A cseh nyelv önnevének két változata létezik. Ezek egyike - český jazyk - a cseh nyelv  hivatalos neve ; a másik, a čeština  , köznyelvi név [9] . A "cseh" nyelvnév a cseh nép önnevéből , češi "csehek" ( Čech "cseh", Češka "cseh") származik. A "cseh" szót a praslav *-xъ kicsinyítő képzővel alkotják. *čel- , amely a *čelověkъ és *čelędь szavakban tükröződik , vagyis e szó belső alakja „a nemzetség tagja” [10] .

A cseh nyelv nevének első írásos említése latinul  - lingua Sclavonica  - a 12. század elejére nyúlik vissza. Később a nevek a lingua Slavico-Bohemica vagy a lingua Slavo-Bohemica "szláv-bohém (szlavo-cseh) nyelv", majd a lingua Bohemica "bohém (cseh) nyelv" [11] szövegekben jelennek meg . A latin lingua Bohemica név a Cseh Köztársaság történelmi régiójának - Bohemia ( Bohemia ) középkori nevéből származik, amely e régió ősi lakosságához - a boii kelta törzsekhez - kapcsolódik . A latinból ez a nyelvi név más nyelvekbe is behatolt, például a németbe -  böhmische Sprache (jelenleg elavult).

Nyelvföldrajz

Terjedelem és bőség

A cseh nyelv fő elterjedési területe a Cseh Köztársaság . A 2011-es népszámlálás adatai szerint Csehország 10,44 millió lakosa közül 9,26 millióan jelölték meg anyanyelvükként a cseh nyelvet , ebből a csehek  - 6 593,23 ezer, a morvák  - 429,63 ezer, a szlovákok  - 14,73 ezer, a sziléziaiak  - 10. németek  - 4,71 ezer (2,08 millió ember nem jelölte meg nemzetiségét) [12] . Összességében a cseh nyelvet (első vagy második nyelvként ) 10,40 millióan beszélik a Cseh Köztársaságban (2012). Összességében az Ethnologue világnyelvi jegyzéke szerint körülbelül 10,62 millió ember beszél valamilyen mértékben csehül [2] .

Több mint 200 000 cseh anyanyelvű ember él a Cseh Köztársaságon kívül. A Cseh Köztársasággal szomszédos államok területén a legtöbb csehül beszélő Szlovákiában él , amely Csehországgal együtt sokáig az Osztrák-Magyar Birodalom része volt , majd egy Csehszlovák állam . A csehül beszélők általában szétszórtan telepednek le Szlovákiában. A 2011-es népszámlálás szerint 35 216 ember, vagyis az ország lakosságának 0,7%-a nevezte meg anyanyelveként a cseh nyelvet ebben az országban (2001-ben 48 201 ember volt a cseh anyanyelvű) [13] , a cseh nyelvet 18 747 lakos használja a közéletben. Szlovákia (0,3%) [14] , otthoni kommunikációban  - 17 148 (0,3%) [15] . Ugyanakkor Szlovákiában 30 367 fő (0,6%) vallotta magát csehnek [16] . Szinte minden szlovákra jellemző a passzív cseh nyelvtudás [4] .

Viszonylag sok cseh anyanyelvű él a szomszédos Ausztriában is – 17 742 fő (2001) [17] . Lengyelországban csekély azoknak az aránya, akik beszélnek csehül . A 2011-es adatok szerint 1451-en nevezték meg a cseh nyelvet anyanyelvként, 890-en pedig anyanyelvüket. Ugyanakkor Lengyelország 3447 lakosa cseh nemzetként azonosította magát [18] .

Cseh ajkúak az egykori Osztrák-Magyar Birodalom más országaiban is élnek.

Horvátországban a cseh nyelv 6292 állampolgára (összesen 9641 cseh) [19] [20] . Szerbiában mintegy 2000 ember nevezte meg anyanyelveként a cseh nyelvet [21] ; századi Csehországból származó telepesek leszármazottai a vajdasági közösség, Bela Tskva (amelyben a cseh a négy regionális nyelv egyike) több falujában élnek - a cseh nyelvűek többsége csak egy faluban él - Cheshko Selo -ban [ 22] [23] . A Szerb-Bosznia-Hercegovinai Köztársaságban legfeljebb 500 cseh él [24] . Romániában a 2011 -es népszámlálás szerint 2174 cseh nyelv beszélő volt [25] .

A cseh nyelvet a volt Orosz Birodalom országaiban is beszélik . Ukrajnában 5917 cseh állampolgár közül 1190 - en nevezték meg a cseh nyelvet anyanyelvüknek (2001) [26] , Oroszországban 13 074 (2010). Emellett cseh anyanyelvűek Kazahsztánban és más országokban élnek.

A cseh nyelvet a 19. századi bevándorlók leszármazottai beszélik az észak-amerikai országokban és a modern munkaerő-migránsok a nyugat-európai országokban . Az Egyesült Államokban 52 890 ember beszél csehül (2010) [27] , Kanadában  - 23 580 ember ( 2011 ) [28] .

A népszámlálás és a becslések szerint a különböző államokban a cseh nyelvet beszélők száma a következő volt:

A világ országai népesség
(fő)		 népszámlálási év
(becslések)/forrás
cseh 10 400 000 [~1] 2011 [2] [12]
USA 52 890 2010 [27]
Szlovákia 35 216 [~2] 2011 [13] [14] [15]
Kanada 23580 [~3] 2011 [28]
Ausztria 17742 [~4] 2001 [17]
Oroszország 13 074 2010
Horvátország 6292 [~3] 2011 [19]
Románia 2174 [~3] 2011 [25]
Szerbia 2000 [~3] 2011 [21]
Lengyelország 1451 [~4] 2011 [18]
Ukrajna 1190 [~3] 2001 [26]

Szociolingvisztikai információk

A Prágai Nyelvtudományi Kör tagjai (különösen B. Havranek és A. Jedlicka ) leírták a cseh nyelv bonyolult stilisztikai differenciálódását. Jelenleg a következő stilisztikai szinteket különböztetjük meg [29] :

1911 óta a Cseh Tudományos Akadémia Cseh Nyelvi Intézete szabályozza és tanulmányozza a nyelvet [~ 5] . Feladata a modern cseh nyelv és történetének alap- és alkalmazott kutatása [30] . Ajánló kiadványokat ad ki (pl. "A cseh helyesírás szabályai" ( Pravidla českého pravopisu ), "Az irodalmi cseh nyelv szótára" ( Slovník spisovné češtiny ), "Akadémiai idegen szavak szótára" ( Akademický slovník ciz ) és tanácsok a nyilvánosság számára. nyelvi kérdések. Az Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztérium ( Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy ) jóváhagyja ezeknek a segédeszközöknek a használatát a cseh oktatásban, különösen az iskolai cseh nyelv oktatása során [31] [32] .

Dialektusok

A cseh nyelvjárások kutatása az 1840-es években kezdődött A. V. Shembera [36] munkájával .

A cseh nyelv több dialektusra oszlik, amelyek beszélői általában megértik egymást. Jelenleg az irodalmi nyelv hatására a nyelvjárások közötti határok törlődnek.

A. M. Selishchev a cseh nyelv dialektusait cseh és morva nyelvre osztja. A cseh nyelvet pedig északkeletire és délnyugatira osztják [37] .

B. Gavranek besorolása szerint a cseh nyelvjárásokat 6 dialektuscsoportra osztják: közép-cseh, kelet-cseh, dél-cseh, nyugat-cseh, hanati és lyash.

Egy másik osztályozás szerint a cseh nyelvjárásokat 4 csoportra osztják [38] :

A korábban szudétanémetek lakta határvidékek a lakosság heterogenitása miatt nem köthetők egy nyelvjáráshoz.

T. Ler-Splavinsky lengyel tudós a következőket tartja a cseh nyelv dialektusainak legősibb sajátosságainak [39] :

A nyelv története

A cseh nyelv történetében hagyományosan három korszakot különböztetnek meg [8] :

  1. Régi cseh korszak ( stará čeština ) - a cseh nyelv más nyugati szláv nyelvektől való elszakadásától (feltételesen) 1500-ig. Ez az időszak két szakaszra oszlik: írásbeli és írásbeli szakaszra.
  2. Régi cseh korszak ( starší čeština ) - a 16. századtól a 18. század első feléig. Időnként a közép-csehországi korszak keretein belül megkülönböztetik a 16. századi kulturális és írott nyelvet - a "humanista cseh nyelvet" ( humanistická čeština ) és a következő másfél évszázad nyelvét - a "barokk cseh nyelvet". " ( barokní čeština ).
  3. Az új cseh korszak ( nová čeština ) - a cseh nemzeti újjászületés kezdetétől a 18. század második felében (az újcseh korszak kezdeti szakaszának irodalmi nyelve obrozenská čeština néven ismert ) napjainkig - a színpad a modern cseh nyelv ( současná čeština ) működéséről.

Az első teljes értékű cseh nyelvű kifejezés, amely hozzánk jutott, a 13. század elején a litoměřicei káptalan alapító oklevelének 1057-ben [8] tulajdonítható .

Az ócseh nyelvet számos különféle műfajú műemlék dokumentálja. Ebben az időszakban a következő változások történtek [8] :

A régi cseh nyelvet számos nyomtatott könyv tükrözi. A nyelvtanokban rögzített norma van (az első cseh nyelvtan 1533-ban jelent meg). A Kralicka Bibliát [8] fordítják cseh nyelvre .

Írás

Külön cseh szavak már a 10. század végétől megtalálhatók a latin és a német művekben. Egész cseh nyelvű művek azonban csak a 13. század második felétől ismertek („Ostrovskaya pesn” és „Kungutin pesn” ). A 14. század óta már jelentős mennyiségű cseh nyelvű irodalom jelent meg [40] . Felvételéhez a latin ábécét használták , amelynek betűi azonban nem voltak elegendőek az összes cseh hang közvetítésére. Ezért különféle digráfusokat ( spřežkový pravopis ) [41] vezettek be az írásba , de minden egységes rendszer nélkül (például c , cz , czz , chz , ch a t͡ʃ - ra [42] ) .

1406-ban született egy cím nélküli helyesírási értekezés, amelyet F. Palatsky, aki felfedezte a 19. században, " Orthographia bohemica "-nak nevezte, és Jan Husnak tulajdonított . Ez a tanulmány következetes helyesírási rendszert javasolt a cseh nyelv számára . Azon cseh hangok jelölésére, amelyekhez nem volt elég betű a latin ábécében, javasolták a diakritikus betűk bevezetését . Tehát a betű felett egy pont a sziszegést és lágyságot közvetítette, például ċ , ṡ , ż , ṙ , ṅ , ṫ , amelyet később egy gachek váltott fel ( háček "horog"), például č , š , ž , ř , ň , ť . A magánhangzók hosszának közvetítésére éles ékezetet használtak (cseh. čárka, „kötőjel”) [43] [44] [45] . A diakritikus betűs írásmódot nem vették át azonnal és nem mindenhol. A 16. század közepéig párhuzamosan használták a két- és diakritikus írásmódokat [41] .

1842-ben azt javasolták, hogy a j hangot j betűvel jelöljék , és ne g - t vagy y -t, mint korábban, az i hosszú magánhangzót í betűvel , nem pedig j -vel, az eɪ̯ kettőshangzót pedig az ej , nem pedig az ey kombinációval . Ezt az újítást a híres szlavista Shafarik [41] [46] támogatta . 1849-ben w helyett v -t  , au helyett ou -t kezdtek írni .

A cseh írás mintájára létrehozták a hozzá nagyon közel álló szlovákot . A 19. század elején a horvát latin ábécét (" Gajevitsa ") lefordították a cseh rendszerre (néhány változtatással). A cseh modell szerint néhány más szláv nyelv leggyakoribb romanizálási rendszereit tervezik: fehérorosz , ukrán , orosz , valamint általában a cirill ábécé latin átírásának főbb szabványait .

levél cseh
név 		hang
( MFA ) 		allofonok_
_
A a a [a]
Á á dlouhe a [aː]
Bb lenni [b] [p]
c c ce [ts] [dz]
Č č ce [tʃ] [dʒ]
D d de [d] [t]
Ď ď ďe [ɟ] [c]
e e e [ɛ]
É é dlouhe e [ɛː]
Ě ě ije [ɛ] , [jɛ]
F f ef [f]
G g ge [g] [k]
H h Ha [ɦ] [x] , [h]
Chch cha [x] [ɣ] , [ɦ]
én i én [ɪ]
Н н dlouhe i [én]
Jj je [j]
Kk ka [k] [g]
l l el [l]
M m em [m] [ɱ]
N n hu [n] [ŋ]
levél cseh
név 		hang
(MFA) 		allofonok_
_
Ň ň hu [ɲ]
Ó o o [o]
o o dlouhe o [oː]
Pp pe [p] [b]
Q q kve qu = [kv]
R r er [r]
Ř ř er [r̝] [r̝°]
S s es [s] [z]
Š š es [ʃ] [ʒ]
T t te [t] [d]
Ť ť Se [c] [ɟ]
u u u [ʊ]
u u dlouhe ú [uː]
U u ů s kroužkem [uː]
Vv ve [v] [f]
Ww dvojite ve [v] [f]
X x iks [ks] [gz]
Y y ypsilon [ɪ]
Ý ý dlouhe ypsilon [én]
Z Z zet [z] [s]
Z Z Zet [ʒ] [ʃ]

Nyelvi jellemzők

Fonetika és fonológia

Magánhangzók

A cseh nyelvben tíz magánhangzós fonéma van , amelyek hosszúságban-rövidségben különböznek egymástól [49] :

Mászik Sor
Elülső Átlagos Hátulsó
rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú
Felső ɪ én u uː
Átlagos ɛ ɛː o oː
Alsó a aː

A magánhangzó hossza értelmes: dal "adta" - dál "tovább", páni "urak" - paní "hölgy", stály "álltak" - stálý "állandó". A hosszú magánhangzók körülbelül kétszer olyan hosszúak, mint a rövid magánhangzók; ráadásul a /ɪ/ - /iː/ pár nagyban különbözik a duzzadásban. A hosszú magánhangzók száma egy szóban nincs korlátozva: vzácný "ritka", mávání "öblítés", získávání "fogadás, megszerzés". A beszéd kontextusában a rövid magánhangzók 3-4-szer gyakrabban fordulnak elő, mint a hosszúak [50] .

Ezen kívül a cseh nyelvben három diftongus van : ou , au és eu . Az au és eu diftongusok , valamint a hosszú ó csak kölcsönszavakban , közbeszólásokban és névszóban fordulnak elő [51] [52] .

A szótagképző [r] és [l] jellemző: vlk "farkas", krtek "vakond", bratr "testvér". Egy ilyen szótag kiejtésekor egy homályos szuperrövid hang jelenik meg . Egész kifejezések léteznek egyetlen „igazi” magánhangzó nélkül: Strč prst skrz krk „tedd le az ujjad a torkodon”.

Mássalhangzók

Cseh mássalhangzók (a fonémák helyzeti változatait zárójelben, a siket mássalhangzókat a bal oldalon, a zöngés mássalhangzókat a jobb oldalon adjuk meg ) [48] [53] :

Ajak Alveoláris Palatális Veláris Glottal
orr m n ɲ
robbanó pb _ t d cɟ _ k ( g )
afrikaiak ts ( dz ) tʃ ( dʒ )
frikatívák ( f ) v sz _ ʃ ʒ x ɦ
Remegő r r̝
Approximants l j

Egy szó végén a megszólaló mássalhangzók megdöbbennek . A mássalhangzókat a süketség-zöngés regresszíven asszimilálja: obchod [opxot] "bolt", platba [pladba] "fizetés". A morva változatban a szó elején lévő sh csoportban a regresszív asszimiláció is előfordul, míg a nyugat-csehországi és irodalmi nyelvben progresszív: na shledanou (szó szerint [na sxledanou̯], morva [na zɦledanou̯]) "viszlát" . Az ř hang nem csak egy zöngétlen mássalhangzó előtt, de utána is megdöbben [54] .

Általában egy szó elején, szünet után egy glottális robbanás ( ʔ ) jelenik meg a magánhangzók előtt. Opcionálisan előfordulhat a hiat szavak találkozásánál , valamint az elöljárószavak és előtagok után is . Ugyanakkor az elöljárószó záró mássalhangzója mind a torokrobbanás előtt, mind anélkül megdöbben: v autě  - [f ʔau̯cɛ] / [f au̯cɛ] "a kocsiban" [54] .

Az n mássalhangzó az ŋ képződési helyén asszimilálódik a k és g hátsó nyelv előtt : tenký [teŋkiː] "vékony", tango [taŋgo] "tango" [54] .

Prozódia

A hangsúly a cseh irodalmi nyelvben kilégzési, a verbális hangsúly - rögzített ( kezdő ) - mindig az első szótagra esik . Az egy- és kéttagú főnevek, valamint a mellettük egyszótagos elöljárós névmások kombinációi egy hangsúlyú csoportot alkotnak: do Prahy „Prága felé”, ˈod nás „tőlünk” [51] .

Morfológia

Főnév

A főnév a cseh nyelvben számokban és esetekben változik, és a nem osztályozó kategóriája is jellemzi . Csak két szám létezik: egyes szám ( jednotné číslo / singulár ) és többes szám ( množné číslo / plurál ). Megjegyzendő a singularia tantum főnevek egy csoportja , amelyben csak az egyes szám van, és a többes számú tantum , amely csak többes számmal rendelkezik. Hat esetet különböztetünk meg: névelő , genitivus , datívus , akkuzatívus , lokatívusz és hangszeres . Ezenkívül az egyes számban szereplő hím és nőnemű főneveknek van egy vokatív alakja , amelyet hagyományosan szintén esetnek tekintenek. Négy nemzetség létezik: férfi élő, férfi élettelen, nőstény és középső [55] [56] .

A deklinációnak tizennégy fő típusa van , amelyeket hagyományosan a mintaszóval emlegetnek: pán , hrad , muž , stroj , předseda , soudce , žena , růže , píseň , kost , město , moře , kuře , stavení [57] .

Élő hímnemű főnevek ragozása a pán "mester", muž "férfi", předseda "elnök" és a soudce "bíró" szavak példáján. Az első típus szerint a névelőre kemény mássalhangzóval végződő főnevek visszautasításra kerülnek, a második szerint funkcionálisan lágyban [58] .

ügy Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám
Jelölő Pán panove / pani muž muzi predseda predsedove forrás soudci
Birtokos pana panu múzsa mužů predsedy předsedů forrás soudcu
Részeshatározó panovi / panu panum muži / mužovi mužům predsedovi předsedům soudci soudcum
Tárgyeset pana pany múzsa múzsa predsedu predsedy forrás forrás
Vokativusz ablaktáblát panove / pani muzi muzi predsedo predsedove forrás soudci
Hangszeres panel pany mužem muzi predsedou predsedy soudcem soudci
Helyi panovi / panu panel muži / mužovi zene predsedovi predsedech soudci soudcich

Hímnemű élettelen főnevek ragozása a hrad "vár", a stroj "gép (mechanizmus)" és a kámen "kő" szavak példáján. Az első típus szerint a névelőre kemény mássalhangzóval végződő főnevek hajlanak, a második szerint - funkcionálisan lágyra. A kámen módosulása a főnevek egy kis csoportja, amelyeknek olyan végződései vannak, mint a stroj egyes számban és a hrad többes számban [59] .

ügy Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám
Jelölő hrad hrady stroj Építkezés kamen kövek
Birtokos hradu hradů Építkezés stroju kövek kamenu
Részeshatározó hradu hradum stroji strojum kameni kamenum
Tárgyeset hrad hrady stroj Építkezés kamen kövek
Vokativusz hrade hrady stroji Építkezés kameni kövek
Hangszeres hradem hrady strojem stroji kövek kövek
Helyi hradu / hradě hradec stroji strojich kameni kamenech

Nőnemű főnevek ragozása a žena "nő" , růže "rózsa", píseň "dal" és kost "csont" szavak példáján. Az első típus szerint a főnevek hajlottak, a névelőben -a , a második szerint - az -e végződéssel . A mássalhangzóra végződő főneveket a píseň és a kost szerint elutasítják [60] .

ügy Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám
Jelölő Zena Zeny csel csel piseň pisně költség kosti
Birtokos Zeny zen csel ruzi pisně pisni kosti costi
Részeshatározó Zene Zenam ruzi růžim pisni pisnim kosti kosztüm
Tárgyeset Zenu Zeny ruzi csel piseň pisně költség kosti
Vokativusz Zeno Zeny csel csel pisni pisně kosti kosti
Hangszeres Zenou Zenami ruzi růžemi pisni pisněmi costi kostmi
Helyi Zene Zenach ruzi růžich pisni pisnic kosti kostech

Bár a píseň típusú főnevek csak az egyes szám névelői és akuzatívus nullvégződésével, valamint a szótagvégződéssel különböznek a růže típusú főnevektől , hagyományosan külön típusba különülnek el [61] .

Semleges főnevek ragozása a město "város", moře "tenger", kuře "csirke" és stavení "épület" szavak példáján. Az első típus szerint a főnevek hajlottak, névelőben -o végződéssel , a második szerint -e végződéssel . A kuře típus szerint a főnevek egy csoportja megváltozik, beleértve a baba állatok nevét, valamint számos más szót. A -í végződésű főnevek elutasítottak stavení [62] .

ügy Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám Mértékegység szám Mn. szám
Jelölő mesto mesta több több kure kurata staveni staveni
Birtokos mesta hely több mori kurete kurat staveni staveni
Részeshatározó mestu městům mori morim kureti kuratům staveni stavenim
Tárgyeset mesto mesta több több kure kurata staveni staveni
Vokativusz mesto mesta több több kure kurata staveni staveni
Hangszeres mestem piszkos morem mori kuretem kuraty stavenim stavenimi
Helyi mEstE mestech mori morich kureti kuratech staveni stavenich
Név melléknév

A melléknevek két típusban vannak elutasítva: kemény és lágy [63] .

Szilárd melléknevek ragozása a nový "új" szavak példáján [64] :

ügy Egyedülálló Többes szám
férfias Semleges nem Nőies Férfi
animált nem 		Férfias
élettelen
és nőies 		Semleges nem
Jelölő új nove nova novi nove nova
Birtokos noveho nove új
Részeshatározó novemu nove novym
Tárgyeset élettelen új nove novou nove nova
zuhany noveho
Hangszeres novym novou newmi
Helyi novem nove új

A köznyelvben a cseh nyelvben az irodalmi -ý- és -é- helyett az -ej- és -ý- végződések szerepelnek: novej "új", novýho "új", novýmu "új", novejch "új", novejm "új" [65] .

Az irodalmi cseh nyelvben a hímnemű animált nemben a névelő többes szám vége előtt mássalhangzó váltakozások fordulnak elő: mla d ý " fiatal" - mla dí , pros t ý " egyszerű" - pros tí , hod n ý "jó" - hod n í , dob r ý "jó" - dob ř í , vyso k ý "magas" - vyso c í , ubo h ý "boldogtalan" - ubo z í , ti ch ý "csendes" - ti š í , měst sk ý " urban" - měst št í , angli ck ý "angol" - angli čt í [66] .

A köznyelvi cseh névelő többes számban a nemek közötti különbségtétel elveszik, és a -ý alakot minden nemű főnévvel kombinálják [67] .

Lágy változatú melléknevek dekliniciója a cizí "idegen, idegen" szavak példáján [64] :

ügy Egyedülálló Többes szám
férfias Semleges nem Nőies
Jelölő cizi cizi cizi cizi
Birtokos ciziho cizi cizich
Részeshatározó cizimu cizi cizim
Tárgyeset élettelen cizi cizi cizi cizi
zuhany ciziho
Hangszeres cizim cizi cizimi
Helyi cizim cizi cizich

A birtokos melléknevek csak hímnemű (az -ov- képzővel ) vagy nőnemű (az -in- utótag használatával ) főnevekből képződnek. A birtokos névelőket vegyes típus szerint utasítják el: egyes esetekben a melléknevek végződései, máshol pedig a főnevek [68] .

A birtokos melléknevek deklinációja az otcův "apák" szó példáján [69] :

ügy Egyedülálló Többes szám
férfias Semleges nem Nőies Férfi
animált nem 		Férfias
élettelen
és nőies 		Semleges nem
Jelölő otcuv otcovo otcova otcovi otcovy otcova
Birtokos otcova otcovy otcovych
Részeshatározó otcovu otcove otcovym
Tárgyeset élettelen otcuv otcovo otcovu otcovy otcova
zuhany otcova
Hangszeres otcovym otcovou otcovymi
Helyi otcove otcove otcovych

Van egy kis csoportja az idegen eredetű, ragozás nélküli mellékneveknek is: khaki "khaki", lila "lila", szőke "szőke", prima / príma "cool", fajn "cool", fér "becsületes", nóbl "arisztokrata" . ", extra [70 ] .

A komparatív ( komparativ / druhý stupeň ) és a szuperlatívusz ( superlativ / třetí stupeň ) alak csak minőségi melléknevekből képződik. Az összehasonlító alak a -ější / -ejší , -ší , -čí utótagok felhasználásával jön létre . A legelterjedtebb a -ější / -ejší utótag, a -ší utótag körülbelül 40 gyakori melléknévre, a -čí utótag csak tízre és néhány -ký végű melléknévre használatos [71] .

Számos melléknév esetében az összehasonlító fokozat alakja szupletiv módon alakul ki : velký / veliký "nagy" - větší , dobrý "jó" - lepší , malý "kicsi" - menší , špatný "rossz" / zlýšívil , dlouhý "hosszú" - delší , brzký "gyors, korai" - dřívější [72] .

A szuperlatívusz alakot úgy alakítjuk ki, hogy az összehasonlító alakhoz a nej- előtagot adjuk [73] .

Számok

A cseh nyelvben hagyományosan a következő lexikai és nyelvtani kategóriákat különböztetik meg a számnevek [74] [75] :

  • mennyiségi ( základní ): jeden "egy", dva "kettő", tři "három";
  • sorszám ( řadové ): první "első", druhý "második", třetí "harmadik";
  • kollektív (specifikus, druhové ): dvojí , trojí , čtverý ;
  • többszörös ( násobné ) dvojnásobný "kétszer", dvakrát "kétszer";
  • osztó: po jednom "egyszerre egy", po dvou "kettő egyenként", po třech "három-három".

A számnevek kategóriákra való felosztástól függetlenül két csoportot alkotnak: határozott ( určité : pět , pátý , pětkrát , paterý ) és határozatlan ( neurčité : několik , několikátý , několikrát , několikrát , ]7 ) [ 7 ] n .

Szintén a számnevek közül megkülönböztetik az egyszerű ( dva , tři ), összetett ( dvacet , třicet ), összetett ( sto třicet pět ).

Számok egytől huszonegyig:

mennyiségi Sorrendi Kollektív
egy jeden (m.), jedna (nőstény ), jedno (s.) prvni
2 dva (m.), dvě (nő, s.) druhy dvoje
3 tri treti troje
négy čtyri čtvrty ctvero
5 házi kedvenc paty patero
6 sest sesty sestero
7 sedm sedmy sevenmero
nyolc osm osmy osmero
9 devEt deváty devatero
tíz deset desáty desatero
tizenegy jedenact jedenacty jedenactero
12 dvanact dvanacty dvanactero; tucet
13 trinact hármasság trinactero
tizennégy ctrnact ctrnacty ctrnactero
tizenöt patnact patnacitás patnactero
16 sestnact šestnácty sestnactero
17 sedmnact sedmnacty sedmnactero
tizennyolc osmnact osmnacty osmnactero
19 devatenact elszenvedettség devatenactero
húsz dvacet dvacaty dvacatero
21 dvacet jedna dvacati prvni jednadvacatero

Az "egy" számfejezés [78] :

ügy Egyedülálló Többes szám
férfias Semleges nem Nőies Férfi zuhany. nemzetség Férfi élettelen. nemzetség, nőnemű Semleges nem
Jelölő jeden jedno jedna jedni jedny jedna
Birtokos jednoho jedne jednEch
Részeshatározó jednomu jedne jednym
Tárgyeset élettelen jeden jedno jednu jedny jedna
zuhany jednoho
Hangszeres jednim jednou jednymi
Helyi jednom jedne jednEch

A "kettő", "három", "négy", "öt" számnevek levonása [79] :

ügy Két Három Négy Öt
férfias Középső és nőies
Jelölő dva dve tri čtyri házi kedvenc
Birtokos dvou trí / trech čtyř / čtyřech peti
Részeshatározó dvema trem čtyrem peti
Tárgyeset dva dve tri čtyri házi kedvenc
Hangszeres dvema tremi / trema čtyřmi / čtyřma peti
Helyi dvou árok čtyrech peti

A třech , třema , čtyřech , čtyřma alakok megtalálhatók a köznyelvben [80] .

A 6-19-ig terjedő számok és a tizedek ugyanúgy ragozódnak, mint a pět [80] .

A gyűjtőneveket pluralia tantum főnevekkel ( jedny dveře "egy ajtó") vagy párban vagy más halmazban megjelenő főnevekkel használják ( dvoje boty "két pár cipő", dvoje sirky "két doboz gyufa"). Az irodalmi nyelvben névelő esetben megkülönböztetik az alakokat a dvoje , troje , amelyek ugyanazon tárgyakra utalnak, valamint a dvojí , trojí , amelyek különböző tárgyakra szolgálnak: dvoje boty "két pár cipő" - dvojí boty "két (különböző) pár cipő". A beszélt nyelvben azonban ez a különbség már fokozatosan elmosódik [81] .

Névmás

A cseh nyelvben hagyományosan a következő névmások kategóriákat különböztetik meg: személyes , személyreflexív, birtokos , birtokos-reflexív, demonstratív , végleges , kérdő , relatív , határozatlan , tagadó.

A személyes és személyes visszaható névmások között a teljes névmások mellett a rövid alakokat is megjegyezzük.

A birtokos névmásokat összehúzódó és nem összehúzódó alakok jellemzik.

Személyes (első és második személyű) és visszaható névmások deklinációja [82] :

ügy Egyedülálló Többes szám visszaváltható
1. személy 2. személy 1. személy 2. személy
én Ön Mi Ön Magamat
Jelölő ja ty az én vy —
Birtokos mne, én tebe, te nas vas sebe, se
Részeshatározó mně, mi tobe, ti nam vam sobě, si
Tárgyeset mne, én tebe, te nas vas sebe, se
Hangszeres mnou tebou nami vami sebou
Helyi mne lenni nas vas józanul
Ige

A cseh igének vannak aspektus , hangulat , idő , személy , szám , hang és nem kategóriái [83] .

A visszaható igék ( slovesa zvratná / reflexivní ) a se és si partikulák felhasználásával jönnek létre [84] .

A cseh nyelvben az igének három törzse van - a jelen idő töve ( přítomný / prézentní kmen ), amelyből a jelen idő, a felszólító mód és a valós igenév formái jönnek létre , az infinitivus törzse ( infintivní kmen ) és a múlt idő töve ( minulý kmen ), amelyből a formák múlt idő, kötőszó és múlt idejű igenév keletkezik [ 85 ] .

Megtekintés

Az igék kétfélék: tökéletesek ( dokonavý vid ) és tökéletlenek ( nedokonavý vid ) [86] .

Ragozás

Az egyes szám 3. személy végződésének megfelelően. A jelen idejű cseh igék 5 osztályba ( třída ) oszlanak, amelyek viszont 13 típusra ( vzor ) [87] :

  • I. osztály: -e- ( nese „viszi”, bere „viszi”, peče „süt”, maže „maszatol”, umře „meg fog halni”);
  • II. osztály: -ne- ( tiskne "nyomja", az enyém "elmegy", začne "indul");
  • III. osztály: -je- ( kryje "takar", kupuje "vásárol");
  • IV. osztály: -í- ( trpí "szenved, elvisel", prosí "kér", sází "növények");
  • V osztály: -á- ( dělá "teszi").

A nesze típusba azok az igék tartoznak, amelyeknek egyes szám 3. személyben van. h) jelen idejű végződés -e- , és az infinitivusban - egy s vagy z -re végződő tő , míg a jelen idő és az infinitivus tövek gyakran eltérnek a magánhangzó hosszában és/vagy minőségében, mássalhangzók váltakozása is előfordul : kvést "virágzik" - kvete virágzik " , číst "olvas" - čte "olvas", růst "növekszik" - roste "nő", příst "pörög, dorombol" - přede "pörög, dorombol", třást "ráz" - třese „ráz”, vézt „hord” - veze „hord”, lézt „mászik” - leze „mászik”, nést „hord” - nesze „hord” [88] .

A bere típusba azok az igék tartoznak, amelyeknek egyes szám 3. személyben van. a jelen idejű végződés -e- a tő tömör mássalhangzója után, az infinitivusban pedig a hosszú á tő , amely előtagos és tagadó formában redukálható ( brát "vesz" - nebrat "nem veszi" - vybrat "választ"). A jelen idő és az infinitivus tövek között gyakori a váltakozás: brát „vesz” - bere „vesz”, hnát „hajt” - žene „hajt” [89] .

Az igék jelen idejű ragozása a nést "cipelni", tisknout "nyomtatni", krýt "takarni", kupovat "vásárolni", trpět "tűrni, szenvedni" és dělat "tenni" szavak példájával . A / után megadott formák köznyelviek [90] :

arc és szám I osztály II osztály III osztály IV osztály V osztály
egyes szám 1. személy számok nesu tisknu kryji / kryju kupuji / kupuju trpim dělam
egyes szám 2. személy számok neses tisknes kryjes kupujes tripis delaš
egyes szám 3. személy számok nesze tiskne kryje kupuje trpi dela
1. személy pl. számok nesem / nesem tiskneme / tisknem kryjeme / kryjem kupujeme / kupujem trpime béna
2. személy pl. számok visz tisknete kryjete kupujete trpite feljelent
3. személy pl. számok nesou tisknou kryji / kryjou kupuji / kupujou trpi dalaji

Ezen kívül vannak szabálytalan igék ( nepravidelná slovesa ), amelyek egyik típusban sem szerepelnek: být "lenni", jíst "lenni", vědět "tudni", chtít "akarni", jít "menni" [91] :

arc és szám byt jist vEdEt chtit jit
egyes szám 1. személy számok jsem jim vim chci jdu
egyes szám 2. személy számok jsi / ses jis vis chces jdes
egyes szám 3. személy számok je ji vi chce jde
1. személy pl. számok jsme jime vime chceme / chcem jdem / jdem
2. személy pl. számok jste jite vite chcete jdete
3. személy pl. számok jsou jedi vedi chteji jdou

A cseh köznyelvben a být és jít igéknél a mássalhangzó előtti j- kezdőbetűt nem pozitív alakban, hanem negatív alakban ejtik ( nejsem "nem vagyok", nejdu "nem megyek"). Ezenkívül a seš „te vagy” alak a cseh nyelvben működik, az „ én vagyok” pedig Morvaországban is. A být igék egyes szám harmadik személyének tagadó alakja úgy hangzik, hogy není "ő nincs" (a köznyelvben van egy neni változat is ) [92] .

Idő

A cseh nyelvben az igéknek három ideje van: múlt , jelen és jövő [93] . Korábban volt egy rég múlt idő , ami a modern nyelvből eltűnt [94] .

A múlt idő összetett módon keletkezik: formái egy l -résznévből és a být segédigéből állnak a jelen időben. Harmadik személyben a segédige nem kerül [94] .

Arc Egyedülálló Többes szám
férfias nőies semleges nemű animálni férfias nemet férfias élettelen és nőies semleges nemű
1. személy byl jsem byla jsem *bylo jsem byli jsme byly jsme *byla jsme
2. személy byl jsi byla jsi *bylo jsi byli jste byly jste *byla jste
3. személy byl byl bylo byli byly byla
Inklináció

A cseh nyelvben három módozat létezik: jelző ( oznamovací způsob / indikativ ), kötőszó ( podmiňovací způsob / kondicionál ) és felszólító ( rozkazovací způsob / imperativ ) [95] .

A jelen kötőszói alakok a být segédige l -részeséből és speciális alakjaiból állnak . A být ige ragozása a jelen kötőszóban [96] :

Arc Egyedülálló Többes szám
férfias nőies semleges nemű animálni férfias nemet férfias élettelen és nőies semleges nemű
1. személy byl bych byla bych *bylo bych byli bychom byly bychom *byla bychom
2. személy byl bys byla bys *bylobys byli byste byly byste *byla byste
3. személy byl által byla által által lo by byli által által byla által

A cseh köznyelvben általában a bysme [96] alakot használják a bychom helyett .

A könyves csehnek van egy múltbeli kötőszója is, amely a főige l -részéből és a být ige jelenbeli kötőjéből áll . Egy valószerűtlen cselekvés kifejezésére, egy múltban létező lehetőség kifejezésére használták: Jistě byl to byl sdělil , kdy byl napsal očekávaný dopis na vysvětlenou "Ezt biztosan elmondaná nekünk, ha megírná a várt levelet magyarázattal" [96] .

Adverb

A cseh nyelvben vannak hely, idő, cselekvésmód, mérték és ok határozói . Külön csoportot alkotnak az állapot- és módhatározók [97] . Az összehasonlító alakok a -ěji / -eji ( ostře "éles" > ostřeji "élesebb", často "gyakran" > častěji "gyakrabban") utótaggal képezhetők, köznyelvben szintén -ějc / -ejc ( rychle "gyorsan" > rychlejc " gyorsabb", teple "meleg" > teplejc "melegebb") vagy -ějš / -ejš ( pomalu "lassan" > pomalejš "lassabb"). Számos határozószóból az összehasonlító fokozat szupletiv módon jön létre: dobře "jó" - lépe (szó szerint) / líp (köznyelv) "jobb", zle "rossz" - hůře (szó szerint) / hůř (köznyelv) "rosszabb" , mnoho / hodně "sok" - více ( szó szerint) / víc (köznyelv) "több", málo  - méně (szó szerint) / míň (köznyelvben) "kevésbé", brzo "korai" - dříve (szó szerint) / dřív (köznyelvi) "előtte". A szuperlatívuszokat úgy képezzük, hogy a nej- [98] előtagot adjuk az összehasonlító alakhoz .

Elöljárószavak

Eredet szerint a cseh elöljárószavakat elsődleges ( vlastní , původní ) és másodlagos ( nevlastní , nepůvodní ) részekre osztják. A másodlagos elöljárószavak a szó többi részéből származtak [99] .

Szakszervezetek

Szerkezetük szerint a kötőszavak egyszerű ( jednočlenné : egy "és", ale "de", nebo "vagy", pokud "ha", protože "mert") és összetett ( vícečlenné : i když "annak ellenére, hogy" kvůli tomu, že „mert”, proto, že „mert”, ani…ani „sem…sem”, buď…nebo „vagy…vagy”). A szintaktikai funkció szerint megkülönböztetnek koordináló ( souřadicí ) és alárendelő ( podřadicí ) kötőszót [100] .

Részecskék

A cseh részecskéket apellatív, kérdés, kérés, parancs, ígéret, megerősítés, meggyőzés, rágalmazás, nézeteltérés, fenyegetés magyarázó funkcióiba sorolják ( ať "enged", aby "to", kéž "legalább", chraňbůh aby "Isten ments , to "), értékelő ( nepochybně "kétségtelenül", patrně "látszólag", prý "állítólag", samozřejmě "természetesen", sotva "aligha", určitě "bizonyára"), érzelmi ( bohužel "sajnos", dokonce "sajnos " , naštěstí "szerencsére", stejně "nem számít", vždyť "mert") és strukturáló szöveg ( naopak "szemben", například "például", řekněme "mondjuk", tedy "azaz", třeba " tegyünk" mondjuk, mondjuk ”, zkrátka „röviden”) [101] .

Közbeszólások

A cseh közbeszólások érzelmekre oszlanak, amelyek az érzések kifejezésére szolgálnak ( ach "ah", fujtajbl "fu", hergot "a fenébe", mňam "yum-yum"), kontaktusokra, amelyek a kapcsolat megkezdésére, befejezésére vagy fenntartására szolgálnak. emberek ( ahoj "helló", ano "igen", děkuji "köszönöm", dobrý den "jó napot", dobře "jó", na shledanou "viszlát", ne "nem", pozor "figyelem", promiňte "bocsánat" , prosím "kérem", sbohem 'viszlát'), és névképző ( cink 'tinkle', haf 'jaj', chacha 'ha-ha', mňau 'miau', žbluňk 'dübörgés') [102] .

Szintaxis

A cseh szórend viszonylag szabad, a mondat tényleges felosztásától függően . Így a František miluje Evu „František szereti Évát” mondat elmondja, kit szeret František, az Evu miluje František „František szereti Évát” pedig azt, hogy ki szereti Évát [103] .

A cseh nyelvben meglehetősen szigorúan betartják azt a szabályt , amely szerint a klitikusok a második helyet foglalják el a mondatban , közvetlenül a mondat első tagja után. Ilyen klitikusok mindenekelőtt a být "to be" ige formái, amikor az a személynévmások és a se és si visszaható részecskék segéd-, rövid alakjaként működik, emellett egyes névmások és határozószók alakjai is működhetnek ez a szerep [104] . Abban az esetben, ha több klitika esik egy mondatba, ezek egy merev hierarchia szerint sorakoznak fel: a být ige alakja  - visszaható partikula - egy személyes névmás rövid alakja - egyéb klitikumok. Például: Já jsem se mu pak omluvil "Akkor bocsánatot kértem tőle" [105] .

Szókincs

A cseh szókincs nagyszámú germanizmust tartalmaz : děkovat " megköszönni " < OE német. denk- , šlechta "nemesség" < OE ném slahta , hrabě "gróf" < OE német graveō , rytíř "lovag" < OE német reggelere , krunýř "héj" < OE német brunna , hák "horog" < OE német szürke tőkehal [106] .

A kereszténység felvétele nagyszámú görög és latin vallási kifejezés kölcsönzéséhez járult hozzá, amelyek gyakran német közvetítéssel érkeztek: kostel "templom" < lat.  castellum "erődítmény", klášter "kolostor" < OE ném klōstar < lat.  claustrum , mnich "szerzetes" < OE ném munih < lat.  monachus < más görög μοναχός [106] .

A 18. századi purista ébresztők tevékenysége következtében számos germanizmus kiszorult az irodalmi nyelvből, csak a cseh köznyelvben maradt meg: fotr "apa" ( szó szerint otec "apa", táta , tatínek " papa " ) , ksicht "bögre" ( szóv. obličej "arccal"), špacírovat "járni" ( szóv. procházet se ) [107] .

Az egyik legfontosabb feladat, amelyet a revivalisták maguk elé tűztek, a cseh tudományos terminológia kidolgozása volt, amely a cseh nyelv használatának alkalmasságát hivatott megmutatni az élet minden területén. J. Jungman és J. Presl [108] tevékenysége különösen figyelemre méltó .

Tanulmánytörténet

Az első cseh nyelvű kézikönyv 1531-ben jelent meg. Ez egy névtelen mű volt, Naučenie krátké obojí řeči, česky a německy učiti se čísti a mluviti, Čechóm německy a Němcóm česky , kereskedőknek szánták, és tartalmazott egy kifejezéskönyvet, valamint a helyes [109] névmás leírását .

Mindössze két évvel később, 1533-ban jelent meg a cseh nyelv első nyelvtana Gramatyka česká v dvojí stránce, Orthographia předkem, Etymologia potom címmel, amelyet B. Optat, P. Gzel és V. Philomates írt, és a cseh nyelvről szóló elmélkedés gyümölcse. az Újszövetség cseh nyelvű fordítását Optatom és Gzel [110] végezte .

Példák szövegekre

" A jó katona Schweik kalandjai " J. Hasek :

"Tak nám zabili Ferdinanda, " řekla posluhovačka panu Švejkovi, který opustiv před léty vojenskou službu, když byl definitivně prohlášen vojenkreskou lékařskou rodov komisí za blba, kterýmčiskter ob Kromě tohoto zaměstnání byl stižen revmatismem a mazal si právě kolena opodeldokem. "Kterýho Ferdinanda, paní Müllerová?" otázal se Švejk, nepřestávaje si masírovat kolena, "já znám dva Ferdinandy. Jednoho, ten je sluhou u drogisty Průši a vypil mu tam jednou omylem láhev nějakého mazání na vlasy, a potom znám ještě Ferdinanda Kokošku, co sbírá ty psí hovínka. Vobou není žádná škoda.

Hangpéldák

Hangos példa
Részlet a Csehszlovák Rádió híradójából , majd a csehszlovák nemzeti himnusz németül, 1936.
Lejátszási súgó




Lásd még

Jegyzetek

Hozzászólások
  1. ↑ Csehország 10 436 560 lakosa közül 9 263 300-nak a cseh az anyanyelve .
  2. ↑ Szlovákia 35 216 lakosának a cseh az anyanyelve , a közéletben 18 747-en, az otthoni kommunikáció során 17 148-an használják a cseh nyelvet .
  3. ↑ 1 2 3 4 5 Anyanyelv .
  4. ↑ 1 2 Otthoni nyelv .
  5. ↑ Kezdetben, 1911-től Cseh Nyelvi Szótár Kabinetjeként ( Kancelář Slovníku jazyka českého ) létezett, 1946-ban a Cseh Nyelvi Intézetté ( Ústav pro jazyk český ) alakult át.
Források
  1. ↑ 1 2 3 4 5 számú szerződéssel kapcsolatban tett nyilatkozatok listája. 148. Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája  (angol) . Európa Tanács (2016.04.01.).  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  2. ↑ 1 2 3 4 Lewis, M. Paul, Gary F. Simons, Charles D. Fennig: Cseh. A Cseh Köztársaság nyelve  (angol) . Etnológus: A világ nyelvei (19. kiadás) . Dallas: S.I.L. International (2016). Archiválva az eredetiből 2017. január 16-án.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  3. ↑ Shirokova A. G. Nyugati szláv nyelvek // Nyelvi enciklopédikus szótár / Főszerkesztő V. N. Yartseva . - M .: Szovjet Enciklopédia , 1990. - 685 p. — ISBN 5-85270-031-2 . Archivált másolat . Letöltve: 2017. január 21. Az eredetiből archiválva : 2012. július 19.
  4. ↑ 1 2 Rövid D. cseh // A szláv nyelvek/ Comrie B. , Corbett G. - London, New York: Routledge , 1993. - P. 455. - 1078 p. — ISBN 0-415-04755-2 .
  5. ↑ Selishchev A. M. Szláv nyelvészet. nyugati szláv nyelvek. - M . : Az RSFSR Oktatási Népbiztosságának Állami oktatási és pedagógiai kiadója , 1941. - T. 1. - S. 22. - 462 p.
  6. ↑ Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 234-235. — ISBN 5-87444-216-2 .
  7. ↑ 1 2 3 4 Shirokova A. G. cseh nyelv // Nyelvi enciklopédikus szótár / V. N. Yartseva főszerkesztő . - M .: Szovjet Enciklopédia , 1990. - 685 p. — ISBN 5-85270-031-2 . Archivált másolat . Letöltve: 2015. március 19. Az eredetiből archiválva : 2012. december 25..
  8. ↑ 1 2 3 4 5 Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 236. - ISBN 5-87444-216-2 .
  9. ↑ Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 234. - ISBN 5-87444-216-2 .
  10. ↑ Spal J., Machek V. Původ jména Čech  // Naše řeč. - 1953. - T. 36 , 9-10 . - S. 263-267 .
  11. ↑ Dulichenko A. D. Bevezetés a szláv filológiába. - 2. kiadás, törölve. - M. : "Flinta", 2014. - 338 p. - ISBN 978-5-9765-0321-2 .
  12. ↑ 1 2 Tab. 153 Obyvatelstvo podle národnosti, mateřského jazyka a podle pohlaví  (cseh) . Cseh Statisztikai Hivatal (2011.3.26.). Archiválva az eredetiből 2017. január 16-án.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  13. ↑ 12 Statisztika . A demográfia társadalmi statisztika. Sčítanie obyvateľov, domov a bytov. Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2011. Základné výsledky. Szlovén Köztársaság. Tab. 11. Obyvateľstvo SR podľa materinského jazyka  (szlovák)  (elérhetetlen link) . Štatistický úrad Slovenskej republiky (2011). Az eredetiből archiválva : 2014. október 25.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  14. ↑ 12 Statisztika . A demográfia társadalmi statisztika. Sčítanie obyvateľov, domov a bytov. Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2011. Základné výsledky. Szlovén Köztársaság. Tab. 12. Obyvateľstvo SR podľa najčastejšie používaného jazyka na verejnosti  (szlovák) . Štatistický úrad Slovenskej republiky (2011).  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  15. ↑ 12 Statisztika . A demográfia társadalmi statisztika. Sčítanie obyvateľov, domov a bytov. Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2011. Základné výsledky. Szlovén Köztársaság. Tab. 13. Obyvateľstvo SR podľa najčastejšie používaného jazyka v domácnosti  (szlovák)  (nem elérhető link) . Štatistický úrad Slovenskej republiky (2011). Az eredetiből archiválva : 2014. október 25.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  16. ↑ Statisztika. A demográfia társadalmi statisztika. Sčítanie obyvateľov, domov a bytov. Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2011. Základné výsledky. Szlovén Köztársaság. Tab. 10. Obyvateľstvo SR podľa národnosti  (szlovák) . Štatistický úrad Slovenskej republiky (2011).  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  17. ↑ 12 Statistiken . Bevolkerung. Volkszählungen, Registerzählung, Abgestimmte Erwerbsstatistik. Bevölkerung nach demographischen Merkmalen. Bevölkerung 2001 nach Umgangssprache, Staatsangehörigkeit und Geburtsland  (német) . Statistik Austria (2008). Archiválva az eredetiből 2017. január 16-án.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  18. ↑ 1 2 Chmielewski, Mariusz: Spisy Powszechne. NSP 2011. NSP 2011 - wyniki. Ludność. Stan i struktura demograficzno-społeczna - NSP 2011  (lengyel)  (elérhetetlen link) S. 89-98. Warszawa: Główny Urząd Statystyczny (2013). Az eredetiből archiválva : 2016. december 31.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  19. ↑ 12 Popisi . Popis stanovništva 2011. Táblázat. Po gradovima/opcinama. 5. Stanovništvo prema materinskom jeziku po gradovima/općinama, popis 2011  (horvát) . Republika Hrvatska – Državni zavod za statistiku (2011). Archiválva az eredetiből 2013. július 2-án.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  20. ↑ Popisi. Popis stanovništva 2011. Táblázat. Republika Hrvatska. 1. Stanovništvo prema narodnosti - detaljna klasifikacija, popis 2011  (horvát) . Republika Hrvatska – Državni zavod za statistiku (2011). Archiválva az eredetiből 2013. január 7-én.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  21. ↑ 1 2 Popis stavnishtva, domћstava és stanov 2011 a Szerb Köztársaságban. 4. könyv: Vallás, Jezik anya és nemzeti fellebbezés  (szerb) . Republikánus statisztikai üzem Szerbia (2013.02.21.). Archiválva az eredetiből 2017. január 17-én.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  22. ↑ Jezici i pisma u službenoj upotrebi u statutima gradova i opština na teritoriji AP Vojvodine  (szerb.) . Újvidék: Szerb Köztársaság. Autonóm Pokrajina Vajdaság. Az ukrán oktatási, nyilvántartási, igazgatási és nemzeti igazgatási titkárság – az országos nyilvántartás (2014.09.03.). Archiválva az eredetiből 2017. január 17-én.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  23. ↑ Organizacije česke manjine. Češka beseda Češko Selo  (szerb.)  (elérhetetlen link) . Bela Crkva: Nacionalni savet češke nacionalne manjine (2015—2017). Archiválva az eredetiből 2017. január 17-én.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  24. ↑ Nacionalne manjine. Chesy. O nama  (szerb.) . Savez nacionalnih manjina Republike Srspske (2011). Archiválva az eredetiből 2016. június 14-én.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  25. ↑ 1 2 Recensământul populației și al locuințelor 2011. Rezultate. Eredmény végleges RPL 2011. Tab10. Populaţia stabilă după limba maternă - judeţe, municipii, oraşe, comune. 11. lap. Populaţia stabilă după etnie şi limba maternă, pe categorii de localităţi  (Rom.) . Institutul National de Statistică (2011). Archiválva az eredetiből 2017. január 21-én.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  26. ↑ 1 2 Össz-ukrán népszámlálás 2001. Ukrajna régiói. Kiválasztás eredménye. A lakosság nemzetiségi és anyanyelvi megoszlása. Ukrajna . Ukrajna Állami Statisztikai Bizottsága (2003-2004). Archiválva az eredetiből 2017. január 21-én.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  27. ↑ 12 USA . Nyelv államonként. cseh  (angol) . MLA nyelvi térképadatközpont (2010). Letöltve: 2019. július 1. Az eredetiből archiválva : 2017. január 21.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  28. ↑ 1 2 2011 Kanada népszámlálása: Témaalapú táblázatok. Részletes anyanyelv (232), hivatalos nyelvek ismerete (5), korcsoportok (17A) és nem (3) a lakosság számára, kivéve a kanadai intézményi lakosokat és a továbbított válogatási területeket  (angol) . Kanadai Statisztikai Hivatal (2011). Az eredetiből archiválva : 2014. október 22.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  29. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - S. 25-27. — ISBN 978-80-200-2205-9 .
  30. ↑ Ústav pro jazyk český Akademie věd České republiky (elérhetetlen link) . ÚJČ AV ČR. Az eredetiből archiválva: 2008. február 20. 
  31. ↑ Sdělení Ministerstva školství, mládeže a tělovýchovy k postupu a stanoveným podmínkám pro udělování a odnímání schvalovacích doložek učebnicím a učebním textům ak zařazování učebnic a učebních textů do seznamu učebnic (недоступная ссылка) . Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy. Az eredetiből archiválva : 2006. május 28. 
  32. ↑ Katalog požadavků k maturitní zkoušce: Český jazyk a literatura: Zkouška zadávaná Ministerstvem školství, mládeže a tělovýchovy (elérhetetlen link) . Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy. Az eredetiből archiválva: 2006. november 7. 
  33. ↑ Bělic J. Nastin česke dialektologie. - Praha: SPN, 1972. - P. 40. Přehled nářečí českého jazyka.
  34. ↑ Short D. Czech // The Slavonic Languages/ Comrie B. , Corbett G. - London, New York: Routledge , 1993. - 528. o. (9.1. térkép. A főbb cseh nyelvjárási felosztások). — 1078 p. — ISBN 0-415-04755-2 .
  35. ↑ Kuldanová, Pavlina. Čestina po síti. Útvary českého národního jazyka. Tradiční teritoriální dialekt  (cseh)  (a hivatkozás nem elérhető) . Ostravska univerzita v Ostravě (2003). - Mapka českých nářečí (a cseh nyelvjárások térképe). Az eredetiből archiválva : 2011. április 14.  (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  36. ↑ Belich J. A cseh dialektológia helyzete és feladatai // A nyelvészet kérdései. - 1968. - 4. sz . - S. 4 .
  37. ↑ Selishchev A. M. Szláv nyelvészet. nyugati szláv nyelvek. - Az RSFSR Oktatási Népbiztosságának Állami Oktatási és Pedagógiai Kiadója. - M. , 1941. - S. 184-186.
  38. ↑ Karlik, Nekula, Pleskalova. Encyklopedický slovník čestiny. Praha: Nakladelství Lidové noviny, 2002, p. 393.
  39. ↑ Lehr-Spławiński T. Tło ugrupowania gwar czeskich // Studia i szkice wybrane z językoznawstwa słowiańskiego. - 1966. - T. 2 . - S. 253-254 .
  40. ↑ Selishchev A. M. Szláv nyelvészet. nyugati szláv nyelvek. - Az RSFSR Oktatási Népbiztosságának Állami Oktatási és Pedagógiai Kiadója. - M. , 1941. - S. 36.
  41. ↑ 1 2 3 Sedláček M. K vývoji českého pravopisu. Část 1.  // Naše řeč. - 1993. - T. 76 , 2. sz .
  42. ↑ Gordina M. V. A fonetikai kutatás története. - Szentpétervár. : Szentpétervári Állami Egyetem Filológiai Kara, 2006. - P. 36. - ISBN 5-8465-0243-1 .
  43. ↑ Selishchev A. M. Szláv nyelvészet. nyugati szláv nyelvek. - Az RSFSR Oktatási Népbiztosságának Állami Oktatási és Pedagógiai Kiadója. - M. , 1941. - S. 40.
  44. ↑ Gordina M. V. A fonetikai kutatás története. - Szentpétervár. : Szentpétervári Állami Egyetem Filológiai Kara, 2006. - S. 36-37. — ISBN 5-8465-0243-1 .
  45. ↑ Kapitoly z dějin české jazykovědné bohemistiky. — Akadémia. - Praha, 2007. - 11. o.
  46. ↑ Jedlička A. PJ Šafařík a český jazyk  // Naše řeč. - 1961. - T. 44 , 9-10 .
  47. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 43. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  48. ↑ 12 PHOIBL . cseh .
  49. ↑ Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 238. - ISBN 5-87444-216-2 .
  50. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 44-45. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  51. ↑ 1 2 Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 239. - ISBN 5-87444-216-2 .
  52. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 44. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  53. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 45-46. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  54. ↑ 1 2 3 Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 240. - ISBN 5-87444-216-2 .
  55. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 134-140. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  56. ↑ Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 245. - ISBN 5-87444-216-2 .
  57. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - P. 311. - ISBN 978-80-200-2205-9 .
  58. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - S. 316-317. — ISBN 978-80-200-2205-9 .
  59. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - S. 329-330. — ISBN 978-80-200-2205-9 .
  60. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - S. 338-339. — ISBN 978-80-200-2205-9 .
  61. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - P. 338. - ISBN 978-80-200-2205-9 .
  62. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - S. 348-349. — ISBN 978-80-200-2205-9 .
  63. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 198. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  64. ↑ 1 2 Rövid D. Szlovák // A szláv nyelvek. - London, New York: Routledge, 1993. - P. 476. - ISBN 978-83-01-15390-8 .
  65. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 198-199. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  66. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 199. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  67. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 199-200. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  68. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 203. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  69. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 204-205. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  70. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 205. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  71. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 206-207. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  72. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 208-209. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  73. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 208. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  74. ↑ Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 258-259. — ISBN 5-87444-216-2 .
  75. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 227. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  76. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 226. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  77. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - P. 423. - ISBN 978-80-200-2205-9 .
  78. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 227-228. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  79. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 227-229-230. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  80. ↑ 1 2 Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 230. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  81. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 234. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  82. ↑ Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 264. - ISBN 5-87444-216-2 .
  83. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 236. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  84. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - P. 429. - ISBN 978-80-200-2205-9 .
  85. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 247. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  86. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 245. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  87. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 249-250. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  88. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 251-252. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  89. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 253. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  90. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 251-266. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  91. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 266-273. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  92. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 267-268, 270. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  93. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 239. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  94. ↑ 1 2 Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 241. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  95. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - P. 435. - ISBN 978-80-200-2205-9 .
  96. ↑ 1 2 3 Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 242. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  97. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 275. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  98. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - S. 279-280. — ISBN 978-80-246-1743-5 .
  99. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 282. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  100. ↑ Cvrček V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - P. 290. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  101. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - P. 531-532. — ISBN 978-80-200-2205-9 .
  102. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - S. 534-535. — ISBN 978-80-200-2205-9 .
  103. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - S. 551-555. — ISBN 978-80-200-2205-9 .
  104. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - P. 555. - ISBN 978-80-200-2205-9 .
  105. ↑ Štícha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia, 2013. - P. 567. - ISBN 978-80-200-2205-9 .
  106. ↑ 1 2 Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 270. - ISBN 5-87444-216-2 .
  107. ↑ Skorvid S. S. Nyugati szláv nyelvek. Cseh nyelv // A világ nyelvei. szláv nyelvek . - M .: Academia , 2005. - S. 271. - ISBN 5-87444-216-2 .
  108. ↑ Rövid D. szlovák // A szláv nyelvek. - London, New York: Routledge, 1993. - P. 523. - ISBN 978-83-01-15390-8 .
  109. ↑ Kapitoly z dějin české jazykovědné bohemistiky. — Akadémia. - Praha, 2007. - 12. o.
  110. ↑ Kapitoly z dějin české jazykovědné bohemistiky. — Akadémia. - Praha, 2007. - 15. o.

Irodalom

  1. Bauer J., Lamprecht A., Šlosar D. Historicá mluvnice češtiny. - Praha: SPN, 1986. - 25. o.
  2. Cvrcek V. et al. Mluvnice soucasne čestiny. - Praha: Karolinum, 2010. - ISBN 978-80-246-1743-5 .
  3. Lehr-Spławiński T. Tło ugrupowania gwar czeskich. // Studia i szkice wybrane z językoznawstwa słowianskiego. Seria 2. - Warszawa: Państwowe Wydawnictwo Naukowe, 1966. - S. 251-258.
  4. Short D. Czech // The Slavonic Languages/ Comrie B. , Corbett G. - London, New York: Routledge , 1993. - P. 455-532. — 1078 p. — ISBN 0-415-04755-2 .
  5. Sticha F. et al. Akadémikus gramatika spisovné čestiny. - Praha: Academia , 2013. - ISBN 978-80-200-2205-9 .
  6. Belich J. A cseh dialektológia helyzete és feladatai. // Nyelvtudományi kérdések, 1968, 4. sz. - S. 4-12
  7. Belich J., Gavranek B., Edlichka A., Travnichek F. A "mindennapi" cseh nyelv és az irodalmi cseh nyelvhez való viszonyának kérdéséhez. // Nyelvtudományi kérdések, 1961, 1. sz. - S. 44-51
  8. Selishchev A. M. Szláv nyelvészet. nyugati szláv nyelvek. - M . : Az RSFSR Oktatási Népbiztosságának Állami oktatási és pedagógiai kiadója , 1941. - T. 1. - S. 27-190. — 462 p.
  9. Stull P. Mindennapi cseh nyelv. // Nyelvtudományi kérdések, 1960, 2. sz. - S. 11-20
  10. Shirokova A. G. Az irodalmi cseh nyelv fejlődésének történetéből. // Nyelvtudományi kérdések, 1955, 4. sz. - S. 35-54
  11. Shirokova A. G. , Neshimenko G. P. A cseh nemzet irodalmi nyelvének kialakulása // A szláv irodalmi nyelvek nemzeti újjáéledése és kialakulása. - M . : Nauka, 1978. - S. 9-85.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Az Európai Unió hivatalos nyelvei