A lépcsős váltakozás ( finn astevaihtelu , észt astmevaheldus , angol gradation , németül Stufenwechsel ) a mássalhangzók szabályos váltakozása a szó utolsó előtti és utolsó szótagjának határán, mind mennyiségileg, mind minőségileg. Ugyanakkor a mennyiség ebben az összefüggésben egy mássalhangzó hosszúsági fokának változását jelenti, a minőség pedig az egyik mássalhangzó helyettesítését egy másikkal.
A lépések váltakozása előfordul a balti-finn nyelvekben (kivéve a vepszen és a liv nyelven), a számi és a nganaszan nyelvekben, mind a főnevek és melléknevek deklinációjában, mind az igék ragozásában.
A finnben és az észtben a váltakozás két lépésből áll (gyenge és erős), a számi nyelvekben pedig három lépésből áll.
Lépésváltás akkor következik be, amikor a szó utolsó szótagja nyitottról (általában erős) zártra (gyenge) változik.
A finnben a lépések váltakozása a p , t és k megállókra korlátozódik . A lépések mennyiségi és minőségi váltakozása létezik:
Az ilyen típusú váltakozással a mássalhangzók hosszúsága megváltozik, és az erős lépést nagyobb hosszúság jellemzi. Ilyen különbség gyakran megfigyelhető a névelő és a genitivus alakja között (ez utóbbi a finnben -n -re végződik ), valamint az ige infinitivusa és a jelenlévő 1. személyű jelző között (amely finnben is -n -re végződik ):
| váltakozás | Erős Színpad | Gyenge szakasz |
|---|---|---|
| pp:p | kauppa ("kereskedelem") | kereskedelmi ("kereskedelem") |
| tt:t | lány ("lány") | tyton ("lányok") |
| kk:k | kukka ("virág") | kukan ("virág") |
Az ilyen típusú lépésváltásnál a mássalhangzó természete megváltozik, vagy teljesen kiesik:
| váltakozás | Erős Színpad | Gyenge szakasz |
|---|---|---|
| p:v | lupa ("engedély") | luvan ("engedélyek") |
| t:d | pöytä ("asztal") | pöydän ("asztal") |
| t:d | vén ("a vízbe") | veden ("vizek") [1] |
| k: Ø | ruoka ("étel, étel") | étkezés ("étel, étel") |
Egyes mássalhangzó-csoportokban vannak eltérések, elsősorban az asszimiláció miatt, ráadásul két u vagy y között a k v -re változik :
| váltakozás | Erős Színpad | Gyenge szakasz |
|---|---|---|
| olvadáspont: mm | hampaan ("fog") | hammas ("fog") [2] |
| nt:nn | ranta ("part") | rannan ("partok") |
| lt: ll | kulta ("arany") | kullan ("arany") |
| rt:rr | virta ("flow") | virran ("áramok") |
| ht:hd | lahti ("öböl") | lahden ("az öbölből") |
| nk:ng | kenkä ("csizma") | kengän ("csizma") |
| lke: lje | sylkeä ("köpni") | syljen ("köpök") |
| rke: rje | kärki [3] ("pont") | kärjen ("pontok") |
| hke: hje | rohkenen ("merem") | rohjeta ("merni") |
| uku: uvu | luku ("szám") | szám ("számok") |
| yky: yvy | kyky ("képesség") | képességn ("képesség") |
Lépésváltás nem fordul elő a következő mássalhangzó-csoportok esetén: pt , kt , tk , sp , st , sk és (többnyire) hk , ráadásul a tulajdonnevekben a lépések váltakozása következetlenül történik.
Lépésváltás izhori nyelven [4] :
| váltakozás | erős lépés | gyenge szakasz |
| G: ø | va G o "barázda" | vaoD "barázdák" |
| D: ø | pa D a "fazék" | paaD "edények" |
| B : v | sii B i "szárny" | sii v eD "szárnyak" |
| kk : G | su kk a "harisnya" | su G aD "harisnya" |
| tt :D | o tt aa "elvenni" | o D egy "veszem" |
| pp : B | se ppä " kovács " | se B äD "kovácsok" |
| hk : h | pe hk o "bokor" | pe h oD "bokrok" |
| lG: l | ja lG a "láb" | ja l aD "lábak" |
| rG : r | ku rG i "daru" | ku r eD "daruk" |
| sk : Z | i sk iä "beat" | i Z en "beat" |
| tk :D | tk iä " sírni " | i D hu "sírok" |
| ht : h | le ht i "levél" | leh eD " levelek" |
| lD: ll | ku lD egy "arany" | ku ll egy "arany" |
| nD: nn | ka nD o "tuskó" | ka nn a "tuskóban" |
| rD: rr | én egy " kosarat " | me rr aD "kosarak" (I. p. pl.) |
| st : ss | " feketének " kell lennie | mu ss aD "fekete" |
| lb : lv | ke lB ajaa " büszke" | ke lv oin "büszke voltam" |
| mB: mm | la mB ahal "a birkák mellett" | la mm az "birka" |
| rB : rv | va rB ahaz "a lábujjnál" | va rv az "toe" |
Az észt fokozatosság történelmileg ugyanarra az elvre nyúlik vissza, mint a finn, de az észt nyelv fejlődése hozott néhány újítást. A finnhez hasonlóan itt is van minőségi és mennyiségi váltakozás, de ez utóbbi felosztható nyilvánvalóra és nem nyilvánvalóra. A másik különbség a finnhez képest, hogy az észt nyelvben a fokozatosság nem korlátozódik a zárójelekre, és szinte minden mássalhangzót lefed. Az észtnek három fokozata van a mennyiségi váltakozásnak, amelyek közül csak kettő lehet egy szó formájában. A hosszú és az extra hosszú lépés közötti különbség általában nem jelenik meg írásban (innen ered a „nyilvánvaló váltakozás” és a „nem nyilvánvaló váltakozás”), de beszédben biztosan hallható. Mindhárom lépés írásban csak a p, t és k tömböknél jelenik meg: pp a p extra hosszú lépése, p a p normál lépése, b pedig a p gyenge lépése. A következő táblázatokban az extra hosszú szótagokat ` jelöli, mint egyes észt tankönyvekben [5] .
| erős gyenge | erős (III. szakasz) | gyenge. (II szakasz) |
| pp:p | se`ppa (kovács, rész .) | sepa (kovács, szül.) |
| p:b | kau`pa (áruk, vásárlások, rész.) | áru (áru, vásárlás, fajta) |
| tt:t | mõ`tte (gondolatok, kedves) | gondolat (gondolat) |
| t:d | tea (üzenetek, nemzetség) | teade (üzenet) |
| kk:k | ku'kkuma (esni) | kukun (esek) |
| k:g | au`ku (lyukak, rész.) | augu (lyukak) |
| ss:s | poi`ssi (fiú, rész.) | poisi (fiú, született) |
| ff: f | še`ffi (főnök, buli) | šefi (főnök, szül.) |
| ss:s | tu`šši (tetemek, rész.) | tuši (hasított test, nemzetség) |
| tr:dr | pu`tru (kása, rész.) | pudru (kása, nemzetség) |
| rk: rg | tar`ka (ravasz, rész.) | targa (ravasz, nemzetség) |
| erős gyenge | erős (III. szakasz) | gyenge. (II szakasz) |
| hh:hh | tse`hhi (műhelyek, rész.) | tsehhi (műhelyek, nemzetség) |
| ll: ll | ke`lla (óra, rész.) | kella (óra, szül.) |
| mm:mm | nõ`mme (rétek, rész.) | nõmme (rétek, nemzetség) |
| nn:nn | li`nna (városok, bulik) | linna (városok, nemzetség) |
| rr:rr | na`rri (bolond, rész.) | narri (bolond, gen.) |
| ss:ss | ka`ssi (macskák, rész.) | kassi (macskák) |
| ts: ts | me`tsa (erdők, rész.) | metsa (erdők, nemzetség) |
| lm:lm | si`lma (szem, rész.) | silma (szem) |
| aa: aa | s'aar (szigetek, É) | saare (szigetek) |
| au: au | l`aulu (dalok, részek) | laulu (dalok, kedves) |
| erős gyenge | erős | gyenge. |
| b:o | tuba (szoba) | toa (szobák, kedves) |
| b:v | l`eiba (kenyér, rész.) | leiva (kenyér, nemzetség) |
| mb:mm | ha`mbas (a fogban) | fog (fog) |
| d:o | kadu (veszteség) | k`ao (vesztés, kedves) |
| d:j | sadama (menni (esőről)) | sajab (esik az eső) |
| ld: ll | mu`lda (földek, rész.) | mulla (földek, nemzetség) |
| ht:h | le`hte (lista, rész.) | lehe (levél, nemzetség) |
| g: ø | sugu (nemzetség) | so (fajta, nemzetség) |
| hk:h | õ`hku (levegő, rész.) | lég (levegő, nemzetség) |
| sk:s | u`skuma (gondolkodni) | usun (szerintem) |
A voks nyelvű lépések váltakozása a balti-finn nyelvek közül a leggazdagabb. Történelmileg a zárt szótagban gyenge lépés jelent meg, a nyitottban pedig az erős [6] .
| váltakozás | erős lépés | gyenge szakasz |
| tts: ts | ez a " vége " | e̮ ts aa "a vég" |
| ttš: ďď | väi ttš iä "hívni" | vä ďď i "hívom" |
| sk : zz | la sk e̮a "engedjük" | la zz e̮n "Engedtem" |
| tk : dg | tk e̮a " sírni " | dg e̮n " sírok " |
| nak nek | si t e̮e̮ "kötések" (genitív) | sie̮ "kötés" |
| t : ďď | rii t e̮le̮n "veszekszek" | ri ďď e̮lla "veszekedni" |
| tš : ď | lu tš i "olvasott" | lu ď az "olvastam" |
| ht : h | le ht o "levél" | le h oo "levél" |
| htš : zg | ka htši " nyírfa " | ka zg e̮e̮ "nyírek" (genitív) |
A számi nyelvekben a lépések váltakozása meglehetősen bonyolult, az alábbiakban csak néhány példa:
A mássalhangzók egyes csoportjaiban a gyenge lépés nem rövidebb, hanem hosszabb:
A lépések váltakozását néha a vokalizmus váltakozása (monoftonizálás) kíséri:
A nganaszanban a lépésváltás a h, t, k, s és ś fonémákkal, valamint az nh [ŋh], nt, nk [ŋk], ns és ńś fonémákkal kombinálva fordul elő. Először is a szótagok sorrendje (páros / páratlan) (ritmikus váltakozás), másodsorban a szótagok minősége (nyitott / zárt) (szótagváltás) határozza meg. A lépések mindkét váltakozása egymás után történik, de nem ugyanabban a szótagban. A páros és nyitott szótagokban erős lépés jelenik meg.
Példák:
| váltakozás | példa | jelentése |
|---|---|---|
| I. egységek > R. szerk., V. szerk., I. pl. > R. pl. | ||
| h > b | bahi > babi (babi-") > babi-" | "vad rénszarvas" |
| t > δ | ŋuta > ŋuδa (ŋuδa-«) > ŋuδa-» | 'Bogyó' |
| k>g | məku > məgu (məgu-“) > məga-” | 'vissza' |
| s > dj | basa > badja (badja-“) > badja-” | 'Vas' |
| ŋh > mb | koŋhu > kombu (kombu-“) > komba-” | 'hullám' |
| nt > nd | djintə > djində (djində-") > djindjü-" | 'hagyma' |
| ŋk > ŋg | bəŋkə > bəŋgə (bəŋgə-“) > bəŋgü-” | 'lövészárok' |
| ns > njdj | bənsə > bənjdjə (bənjdjə- ") > bənjdji-" | 'összes' |