Cseh-orosz gyakorlati átírás

A cseh tulajdonnevek és a lefordíthatatlan valóságok orosz nyelvű átviteléhez a gyakorlati átírás egységes szabályait alkalmazzák . Általában azt feltételezik, hogy a cseh nyelvben a hangsúly az első szótagra esik, azonban a szótáraknál és a valódi kiejtésben vannak eltérések ettől a szabványtól [1] [2] .

Megjegyzendő, hogy a cseh-orosz gyakorlati átírás nem mindig esik egybe a valódi cseh kiejtéssel. Tehát a cseh L keményebben hangzik, mint az orosz le , és ha szó szerint követünk néhány átírási forrást, akkor az olyan nevek, mint a „Pavel” vagy „Bohumil” , „Pavel”-re és „Bogumil”-ra íródnak át. Ezért sok kivétel van, amikor a fenti szabályok nem érvényesek. Figyelemre méltó kivételek: " Vltava " ( cseh. Moldva ) "Vltava" helyett (de " Pilsen "  - cseh. Plzeň ), " Lyubomir Strougal " ( cseh. Lubomír Štrougal ) "Lubomir Strougal" helyett .

A cseh h betű a [ɦ] hangot jelöli, amely nem úgy hangzik, mint az orosz, hanem az ukrán g betű . De mivel a cseh szavakban gyakran megfelel a g betűnek a kapcsolódó orosz szavakban (például a Grad és a Gora szavakat csehül Hrad és Hora írják), akkor a g betűvel továbbítják . A cseh g betűt idegen eredetű szavakban és nevekben használják.

Lásd még

• Szlovák-orosz gyakorlati átírás

Jegyzetek

1. ↑ Szovjetunió Tudományos Akadémia. Bizottság az idegen tulajdonnevek és földrajzi nevek helyesírásának és kiejtésének egyszerűsítéséért. Toponosztika és átírás  / S. G. Barkhudarov . - M  .: Nauka , 1964.
2. ↑ lingvisto.org cseh stressz
3. ↑ 1 2 3 4 Kalakutskaya L.P. A modern lengyel és cseh vezetéknevek morfológiai tervezésének és hajlításának néhány kérdése oroszul // Vezetéknevek és személynevek deklinációja az orosz irodalmi nyelvben. - M . : Nauka, 1984. - S. 153-166.
4. ↑ Ermolovich javasolja az l használatát fő opcióként, l  - bizonyos esetekben érvényesként. Más források a le opciót ajánlják főként .
5. ↑ Giljarevszkij és Sztarosztyin, 1985 , p. 265.
6. ↑ 1 2 Jermolovich könyvében adunk egy példát. A földrajzi nevek továbbítására vonatkozó szabályok szerint ezt a nevet a és a betűvel továbbítják .
7. ↑ Ermolovich, 2016 .

Irodalom

• Gilyarevsky R.S. , Starostin B.A. Idegen nevek és címek az orosz szövegben: Kézikönyv. - 3. kiadás, Rev. és további .. - M . : Felsőiskola, 1985. - 303 p.
• Ermolovich D. I. A nevek és címek gyakorlati átírásának szabályai 29 nyugati és keleti nyelvről oroszra és oroszról angolra. - M. : Közönség, 2016. - 125 p. - ISBN 978-5-9907943-1-3 .
• Utasítások Csehszlovákia földrajzi neveinek oroszországi átadásához / Összeáll. A. 3. Szkripnicsenko ; Szerk. I. P. Litvin . — M .: Nauka , 1977. — 42 p. - 400 példány.