A tulajdonnevek norvégról oroszra való átírása gyakran nehéz. Ennek oka elsősorban a modern norvég nyelv két formája: a bokmål és a nynorsk (fonetikailag helyesebben nynoshk ). Eltérés esetén a fordítónak a Bokmål alakjait és helyesírását javasoljuk használni, bár sok helynév írásakor a Nynorsk szót használják.
A norvég nevek orosz nyelvű gyakorlati átírásának másik nehézsége a toldalékolt cikk jelenléte. Egyes számban a hímnemű -en vagy -n , a semleges -et vagy -t , a nőnemű -a -alakja van. Többes szám -ene vagy -a .
Z. D. Golubeva szerint az utótagú cikk megtartása a következő esetekben javasolt [1] :
Ugyanakkor a toldalékolt szócikket el kell vetni, ha a név összetett szó, amelynek második összetevője a nómenklatúra, függetlenül attól, hogy az megtartotta-e valódi jelentését vagy elvesztette [1] .
Példák a nómenklatúra kifejezéseire: hav (tenger, néha óceán), vik (öböl), øy (sziget), elv (folyó), by (város), bygd (falu), gård (udvar) stb.
A gyakorlatban a legtöbb esetben a toldalékolt cikk megmarad, ha az változatlanul jelen van a forrásban [2] .
A toldalékos határozott névelő mellett a norvég nyelvben van egy szabad határozott névelő: den az általános és férfinem egyes számában, többes számban de , középnemben det . Van egy szabad határozatlan névelő is: en (általános és férfinem), ei (nőnemű), et (semleges). Ezeket a cikkeket csak akkor továbbítják, ha a név vagy cím nélkülük nem használható, ellenkező esetben a cikk nem kerül továbbításra [2] .
Az -s genitív végződést nem továbbítják ( Ibsens → Ibsen).
| Betű / betű kombináció | jegyzet | Adás | Példák |
|---|---|---|---|
| a | a | Amundsen → Amundsen | |
| aa | (elavult írásmód, most å ) | ról ről | Istgaard → Istgaard |
| au | a szavak elején | eu | Aursand → Aursand |
| mássalhangzók után | yo | Rauma → Ryouma | |
| b | b | ||
| c | e , i , y , æ , ø előtt | Val vel | Cederblad → Cederblad |
| más pozíciókban | nak nek | Conrad → Conrad | |
| ch | túlnyomórészt | w | |
| egyes név- és vezetéknevekben | nak nek | keresztény → keresztény | |
| d | d | Dedekam → Dedekam | |
| magánhangzók és r után (ha nem olvasható, lásd lent ) | megbukott | ||
| e | szavak elején, magánhangzók után (kivéve i ) és összetett szó második részének elején | uh | Eskeland → Eskeland , Nesbyen Nesbyen , Hareid Hareid |
| mássalhangzók és i után | e | Dedekam → Dedekam, Liene → Liene | |
| ei | a szavak és a gyökök elején | Hé | Eid → Eid , Nordfjordeid → Nurfjordeid |
| más esetekben | neki | Leirvik → Leirvik , Beiarn → Beiarn | |
| f | f | ||
| g | túlnyomórészt | G | |
| a hangsúlyos i , y , ei előtt és néhány szóban e után és ø és n között | th | Egner → Einer, Gibostad → Yibostad , Geiteryggen → Eiterüggen, Evjegjerdet → Evjeeret | |
| az -ig , -lig utótagokban , valamint a j előtt a szó elején | megbukott | Gjærder → Yerder , Gjøvik → Gjøvik, Gjesvær → Esver | |
| h | x | Hans → Hans | |
| j előtt , v mássalhangzó előtti magánhangzó után is |
megbukott | Hjort → Hjort, Hvarnes → Varnes, Holtedahlfonna → Holtedalfonna | |
| én | mint egy szótag magánhangzó | és | Ingstad → Ingstad |
| magánhangzó és mássalhangzó között | th | Eikeland → Eikeland | |
| azaz | ee / ye a kiejtéstől függően | Skien → Skien , Lierne → Lierne , Aulie → Eulie , továbbá Meieribyen → Meyeribüen ; kivétel: Hazugság → Hazugság , Grieg → Grieg | |
| j | th | ||
| ja | szó elején és magánhangzó után | én | jan → jan |
| mássalhangzó után | ya , a ya összetett szó egyes részeinek találkozásánál | Fitjar → Fitjar | |
| je, jæ | szó elején és magánhangzó után | e | Jenssen → Jenssen, Jevnaker → Jevnaker |
| mássalhangzó után | ti , összetett szó részeinek találkozásánál ti | Bjerke Bjerke | |
| ji | szó elején és magánhangzó után | yi | Jierta → Jierta |
| mássalhangzó után | yi , az yi összetett szó részeinek találkozásánál | ||
| jo | mássalhangzó után, ha azt [jo] ejtik | yo , a yo összetett szó részeinek találkozásánál | Fridtjof → Fridtjof |
| mássalhangzó után, ha azt [ju] ejtik | yu , a yu összetett szó egyes részeinek találkozásánál | Storjord → Sturjur | |
| más pozíciókban, ha ezt [jo] ejtik | yo | Johnsen → Johnsen | |
| más pozíciókban, ha ezt [ju] ejtik | Yu | Jonas → Jonas | |
| ju | szó elején és magánhangzó után | Yu | Juster → Juster |
| mássalhangzó után | yu , a yu összetett szó egyes részeinek találkozásánál | Evju → Evju | |
| jy | szó elején és magánhangzó után | yuu | Jyskevik → Jyskevik |
| más pozíciókban | yu , a yu összetett szó egyes részeinek találkozásánál | ||
| jo | szó elején és magánhangzó után | yo | Jøvik → Jøvik |
| más pozíciókban | yo , a yo összetett szó részeinek találkozásánál | Bjorlykke → Bjorlykke | |
| k | nak nek | Koht Kut | |
| hangsúlyos i , y , e , oy előtt ( általában egy szó vagy szótag elején ) | x | Kielland → Hjellan, Kyrksæterøra → Hürkseterör , Kirkenær → Hirkener , Koyvingen → Høyvingen kivétel : Kirkenes → Kirkenes | |
| kj | xx | Kjær → Hjør , Sørkjosen → Sørkjosen | |
| l | magánhangzó előtt; a, o után (mássalhangzó előtt és szó végén) | l | Bjørlykke → Bjørlykke, Sogndalsfjøra → Sogndalsfjøra , Meldal → Meldal |
| mássalhangzó előtt és a szó végén más esetekben (beleértve az és után, e / e, u, y, e, b); összetett névrész végén is | eh | Elster → Elster , Trysil → Trysil , Fjell → Fjell , Gol → Gul , Trysilelva → Trysilelva | |
| a j előtti szó elején | megbukott | Ljan → Jan, Ljøterud → Göterud de: Seljord → Seljur | |
| ld | kiejtéstől függően | l(b)d | Volda → Volda , Molde → Molde , Halden → Halden |
| ll(b) | Olderdalen → Ollerdalen , Tjeldsund → Hjellsund , Tjeldstø → Hjellstø , Sørfold → Sørfall | ||
| m | m | ||
| n | n | ||
| nd | ugyanazon a törzsön belül, különösen a szó végén | nn | Inderøy → Innerøy , Nordland → Nordland , Sandane → Sannan (< Sann-ane) |
| összetett szórészek határán | nd | Sogndal → Sogndal | |
| néhány kivétellel | nd | Stranda → Stranda , Trøndelag → Trøndelag , Sunndal → Sunndal | |
| ndn | nn | Sandnessjøen → Sandnessjøen | |
| o | ha kiejtve [o] | ról ről | Lindendcrona → Lindencrona |
| ha kiejtve [u] | nál nél | ||
| p | P | ||
| qu, qv | négyzetméter | Berquist/Berqvist Berquist | |
| r | R | ||
| rd | általában a szavak és szótagok végén | R | Ålgård → Olgor , Oppegård → Oppegor, Nordli → Nurli, Nordreisa → Nurreisa, Seljord → Seljur, Stord → Stur, Gjerdrum → Yerrum |
| általában az alap közepén; összetett szórészek határán | rd | Førde → Förde , Hordaland → Hordaland, Fjerdingby → Fjerdingby, Bardu → Bardu ( számi név ), Gardermoen → Gardermoen, Øygarden → Eygarden; Vardø → Vardø | |
| a gyökérben - fjord → fjord (külön és összetett szavak részeként) | rd | Batnfjordsøra → Batnfjordsøra ; kivéve Sogn og Fjordane → Sogn og Fjordane | |
| rs | sh , geonevekben - rs | Norsk → Noshk; Ørsta → Ersta | |
| s | Val vel | ||
| sch | ck | Schou → Schou | |
| sj, skj | w | Skjervøy → Šervøy , Lesja → Leša, Mosjøen → Mosjøen , de Karasjok → Karasjok ( alapítványok határa, finn szó ) | |
| sjon | kitér | Nasjonen → Nasjonen | |
| sk | hangsúlyos ei , i , y előtt és néha øy , e előtt | w | Skien → Skien , Askim → Ashim , Skedsmo (< Sk ei ds-mo) → Shedsmu , Skei → Shei ; hanem az alapok határán: Askøy → Askøy |
| más pozíciókban | ck | Skouen → Skouen | |
| t | t | ||
| tj | xx | Tjølling → Hjölling, Tjeldstø → Hjelstö | |
| összetett szórészek határán | t/t | Fitjar → Fitjar | |
| u | nál nél | Skouen → Skouen | |
| v, w | ban ben | ||
| x | ks | ||
| y | egy szó elején | és | Yrke fjord → Yrkefjord, Ydsteb ø havn → Idstebohavn |
| magánhangzók után (diftongusok részeként) | th | Røykenvik → Røykenvik, Valderøya → Valderøya | |
| más pozíciókban | Yu | Nyby → Nyby | |
| z | Val vel | ||
| æ | szó elején és magánhangzó után | uh | Ines → Enes |
| más pozíciókban | e | Lærdal → Lærdal | |
| ø | szó elején és magánhangzó után | uh | Ørje → Erje |
| más pozíciókban | yo | Sørum → Sørum | |
| e | o | Istgård → Eastgård |
| Gyakorlati átírás oroszra és oroszból | |
|---|---|
| Idegen nyelvről oroszra |
|
| Oroszból külföldibe | |
| Néhány további utasítás | |