A feröeri-orosz gyakorlati átírás a nevek és címek átvitelére szolgál a feröeri nyelvről oroszra.
| Betű ( betűkombináció) |
jegyzet | Kiejtés | Adás | Példák |
|---|---|---|---|---|
| a | rövid olvasatban | a | a | Kambur – Kambur |
| hosszú olvasásban mássalhangzók után vagy i | ɛa | ea | Dalur – Dealur | |
| hosszú olvasásnál a szó elején vagy a magánhangzók után, kivéve az i-t | ea | Akrar | ||
| ng előtt, nk | ɛ | e | Drangur | |
| a | rövid olvasatban | ɔ | ról ről | Innarigolgi - Innarigolgi |
| hosszú olvasásban | ɔaː | oa | Skalanes - Skoalanes | |
| b | b | b | Hvalba | |
| d | d | d | Depil | |
| dj | j | Djurhuus | ||
| ð | u előtt a,á,e, u,æ,ø hangsúlyos szótagban | v | ban ben | Suðuroy_ _ |
| i előtt az a,á,e, u,æ,ø után hangsúlyos szótagban , valamint az i, y után a magánhangzók előtt |
j | th | Boðin Viðoy | |
| egyébként (néma) | — | — | Við Hólkin – Viðolchin, Breiðá – Brioa | |
| e | mássalhangzók után vagy i | ɛ | e | Dr e lnes _ _ |
| egy szó elején vagy az i-től eltérő magánhangzók után | uh | E nniberg - E nniberg | ||
| ei | ai | ah | Akraleiti | |
| e y | mássalhangzók utáni rövid olvasatban | ɛ | e | |
| rövid olvasásban a szó elején és a magánhangzók után, kivéve az i -t | uh | Eysturhøvdi | ||
| hosszú olvasásban mássalhangzók után | ɛiː | neki | Streymoy_ _ | |
| hosszú olvasásnál a szó elején és a magánhangzók után, kivéve az i -t | Hé | |||
| f | f | f | Fugloy | |
| g | általában | G | Baglaholmur – Baglaholmur | |
| e, i, y előtt | j | Kellingin Chedlingin | ||
| i előtt a, á, e, u, æ, ø után hangsúlyos szótagban | j | th | Hagi | |
| u előtt az a, á, e, u, æ, ø után hangsúlyos szótagban | v | ban ben | Vagur - Voavur | |
| a előtt és a szó végén a, á, o, u, ø után - némítás | — | — | Dragasund_ _ | |
| gj, gj, ggi | j | Lambagjógv Tvørggjáir | ||
| h | általában | x | Hellan | |
| előtt v | k | nak nek | Hvalba | |
| hj | tʃ | h | Hjallahagi – Chadlaheayi | |
| én | általában | ɪ, iː | és | Risin |
| á, æ, ø után | jɪ | yi | Træið | |
| én | ʊi | uy | Lítla Dímun | |
| j | a mássalhangzók előtt és a szó végén | j | th | Klejvaríða - Klejvarða |
| magánhangzók előtt egy szó elején vagy magánhangzó után vagy й | j | th; míg d+a=i, d+y=u |
Jøkil -
Yochil Stið ja fjall | |
| magánhangzók előtt mássalhangzók után | j | b; míg b + a = ya, b + y = yu |
Fámjin Mjóvanes Stiðjaf ja ll _ _ | |
| k | általában | k | nak nek | Kallur – Kadlur |
| e, i, y előtt | tʃ | h | Ketil | |
| kj, kkj | tʃ | h | Kirkja | |
| l | magánhangzók előtt | l | Akraleiti | |
| a mássalhangzók előtt vagy a szó végén | eh | Mosgil | ||
| ll | magánhangzók előtt | dl | Bøllufjall | |
| a mássalhangzók előtt vagy a szó végén | számára | Bøllufjall | ||
| m | m | m | Vestmanna | |
| n | n, ŋ | n | Nesá Vestmanna | |
| nn | az ei, ey, oy után | napok | Oynna | |
| o | ɔ, oː | ról ről | Koltur | |
| jaj | általában | ɔi, ɔiː | ó | Svinoy _ |
| rövid olvasatban r, k, g előtt, és gj előtt is, ggj |
ɔ | ról ről | Roykti Oyggj Odge | |
| o | rövid olvasatban | - | yo | Holmur |
| hosszú olvasásban | ɔuː | OU | Stóra Dímun | |
| előtt gv | ɛ | e | J ógv an _ _ | |
| p | p | P | Djupini | |
| r | általában | ɹ | R | Drengarnir - Drengarnir |
| s előtt, cikkek -nir, -nar | — | — | Tórsgøta Flesjarnar Flesjarnar | |
| rn | napok | Kvørntangi | ||
| s | s | Val vel | Homok | |
| sj, skj, stj | ʃ | w | Flesjarnar - Flesjanar Kristjan - Krishan Skjóta - Shota | |
| sk | e, i, y előtt | ʃ | w | Skipanes _ |
| t | t | t | Tvøroyri | |
| tj | tʃ | h | Tjaldavik – Chaldavik | |
| u | általában | ʊ | nál nél | R u navík - R u navík |
| a, á, æ, ø után | vʊ | udvarol | Blá u r _ _ | |
| u | hosszú olvasásban | ʉuː | nál nél | Husar |
| mássalhangzók utáni rövid olvasatban | ʏ | Yu | Bruna | |
| rövid olvasás a szó elején | nál nél | |||
| előtt gv | ɪ | és | Dugvan – Digvan | |
| v | v | ban ben | Vestaravag – Vestaravoa | |
| vn | a, e, o, ø után | nál nél | Kongshavn – Cogshaun | |
| y | ɪ, iː | és | Mykines_ _ | |
| ý | általában | ʊi | uy | Sysla |
| k vagy g előtt | nál nél | Lýkka - Lucca Nyggjur - Nujur | ||
| æ | rövid olvasatban | a | a | Slættaratindur - Slættaratindur |
| hosszú olvasásban mássalhangzók után | ɛaː | ea | Trælanípa – Trealanuipa Ærlækur – Harleacour | |
| hosszú olvasásnál a szó elején és a magánhangzók után | ea | Æra | ||
| ø | mássalhangzók és i után | œ, øː | yo | Sørvágur – Szervoavur |
| a szó elején és a magánhangzók után, kivéve az i -t | uh | Øgur - Evur |
| feröeri helyesírás (zárójelben - többes szám) |
Orosz nyelvű átvitel | Fordítás |
|---|---|---|
| á (levegő) | oa (oayir) | folyó, patak |
| Anna | Ő itt van | folyó |
| banki | padok | part, sekély, sekély |
| barmur (barmar) | barmur (barmar) | öböl, öböl |
| jéghegy | jéghegy | meredek szikla, puszta szikla, szikla, hegygerinc, gerinc |
| bjorg | bjorg | hegy, domb |
| blaur | íze | kék |
| boði (boðar) | fiú (kan) | víz alatti szikla |
| botnur | botnur | rés |
| brekka (brekkur) | brekka (brekkur) | lejtő, lejtő, lejtő |
| byrgi | cserék | hegy |
| bý, býur (býir) | bója, bója, vevő | város |
| bour | beuvur | kifutókorlát |
| dalur (dalir, dalár) | dealur (dealir, dealar) | völgy |
| drangur (drangar) | drengur (drengar) | víz alatti szikla, köpeny |
| eiði, eið (eiðir) | ayy, ayy (ayyir) | isthmus, köp |
| enni (ennir) | annie (ennir) | hegy, fok |
| eystur | estur | kelet, kelet |
| felli, fjall (fjøll) | fedli, fiadl (fiedl) | hegy, domb, gerinc |
| fjalli | fiadli | hegy |
| fjørður (firðir) | fjord, fjordur - hagyományos; fjorur (firir) - az átírás szabályai szerint |
fjord |
| fles (flesjar) | vaku (vaku) | szikla, víz alatti szikla, sziklás sziget |
| fløttur (fløttar) | flöttur (flöttar) | domb, hegy, síkság |
| fossur (fossar) | fossur (fossar) | vízesés, zuhatag |
| gerði (gerðir) | Jerry (jerry) | farm, sövény, kerítés |
| gil | gil | szurdok, szakadék |
| gjogv, gjogvin (gjáir) | jegw, jegwin (joyir) | hasadék, öböl, szoros |
| grunnur (grunnar) | grunnur (grunnar) | megfeneklett |
| grynna (grynnur) | grinna (grinnur) | megfeneklett |
| grøv (gravir) | grev (metsző) | öböl, gödör, árok |
| hamar, hamari (hamrar) | heamar, heamari (hamrar) | szikla |
| Kalapács | kalapács | Meredek lejtőn |
| havið | nehéz | óceán, tenger |
| havn (havnir) | khaun (khaunir) | kikötő |
| helló | headla | hegy |
| heyggjur | hejur | Hegy |
| heygur | heiur | Hegy |
| hola (holur) | hola (holur) | üreges, barlang |
| magyal | holi | üreges, barlang |
| kürt | hodn | hegycsúcs |
| holmur | hölmur | sziget, víz alatti szikla |
| hugva | higwa | köpeny |
| høv | höv | fok, hegy |
| høvde, høvdi | howde, howde | fok, félsziget, domb |
| høvn (havnir) | hyoon (haunier) | öböl, kikötő, kikötő |
| kambur (kambar) | kambur (cambar) | hegycsúcs, domb, hegyfok |
| Kirkja | chircha | templom |
| kis | cica | szoros |
| kjalki (kjalkar) | cholchi (cholkar) | köpeny |
| klettur (klettár) | klettur (klettár) | domb, hegy, szikla |
| knukur | knukur | hegy |
| Kollur | codlur | Hegy |
| föld | föld | ország, föld |
| langur | langur | hosszú |
| lagt | könyök | rövid |
| leiti | könnyed | köpeny |
| lír | lui | szikla, szikla |
| litla | luitla | kicsi |
| ljour | liou | szoros |
| mikil | Michil | nagy |
| minnið | Minnie | emlékmű |
| öszvér | öszvér | köpeny |
| munni (munnar) | munni (munnar) | köpeny |
| munnur | munnur | száj |
| møl (malir, mølir) | möl (malir, mölir) | köpeny |
| nakkur | nakkur | hegy |
| nakkurin | nakkurin | víz alatti szikla |
| nebb | nebb | köpeny |
| nes | hordták | köpeny |
| nev | nev | köpeny |
| nipa, nipan (nypur) | nuipa, nuipan (nuipur) | köpeny |
| nory | sem | észak, észak |
| nyggjur | nujur | új |
| november | új | fok, hegyláb |
| oyggj, oyggin (oyggjar) | oj, ojin (ojjar) | sziget |
| oyri (oyri) | oiri (oirir) | köpeny |
| reyn | Rajna | Hegy |
| szikla | roux | szikla, hegy |
| sandur (szandar) | sandur (szandar) | homok, tengerpart |
| sjogvur (sjogvar) | shegvur (shegwar) | tenger |
| skarð (skørð) | heg (sker) | hegyszoros |
| bőr | cher | skerry, víz alatti szikla |
| skúti (skútar) | scooti (robogó) | mosdó |
| stakkur (stakkar) | stakkur (stakkar) | hegyfok, víz alatti szikla, domb, sziget |
| stapi (stapar) | sztyeppi (steapar) | köpeny |
| állapot | termet | állapot |
| steinur (steinar) | stayur (staynar) | kő, víz alatti szikla |
| stora | stoura | nagy |
| suur | suvur | dél, dél |
| sund | sund | szoros |
| sysla (syslur) | suisla (suislur) | megye (közigazgatási körzet) |
| tangi (tangar) | tenji (tengar) | köp, köpeny |
| tindur (tindar) | tindur (tindar) | hegy, csúcs |
| tjorn (tjarnir) | chodn (chadnir) | kis tó, gát, tavacska |
| torva (torvur) | torva (torvur) | köpeny |
| trað | tra | tavacska |
| urð | ur | szikla, sziklák |
| vatn (vøtn) | vatn (Vetn) | tó |
| vág, vágur (vágir) | woah, voavur (voayer) | öböl, öböl |
| köntös | vestur | nyugat, nyugati |
| vik | wuik | öböl, öböl |
A fjørður földrajzi kifejezést nem az átírási szabályoknak megfelelően, hanem hagyományos formákban továbbítják: a fjordok nevében - "fjord" formában, kisbetűvel és kötőjellel (például Vágafjørður fjord - "Voa-fjord") ); a települések, szorosok, öblök stb. nevének szerves részeként - "fjordur" formában (például a Vágafjørður- szoros - "Vaafjordur avenue").
A nevek külön írt részeit nagybetűs kötőjellel írjuk: Stóra Dímun - "Stora-Duimun".
A funkcionális szavak (elöljárószavak, kötőszavak, szócikkek stb.) kisbetűs kötőjelen keresztül (szó elején - nagybetűvel) kerülnek továbbításra: Úti á Núpi - „Uti-oa-Nupi”.
A Føroyar és Tórshavn neveket a hagyományos „Feröer-szigetek” és „Tórshavn” formában adják vissza.
| Gyakorlati átírás oroszra és oroszból | |
|---|---|
| Idegen nyelvről oroszra |
|
| Oroszból külföldibe | |
| Néhány további utasítás | |