Katakana

Katakana
カタカナ
A levél típusa szótag-
Nyelvek Japán , Ryukyuan , Ainu
Terület Japán
Sztori
Származási hely Japán
Teremtő —
létrehozásának dátuma VIII-IX században
Időszak a Heian-korszak elejétől napjainkig
Eredet kanji , man'yōgana
összefüggő hiragana , hentaigana
Tulajdonságok
Állapot aktív
Az írás iránya balról jobbra
Jelek 46
Unicode tartomány U+30A0–U+30FF
ISO 15924 Kana
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Japán írás

Kanji

Cana

Használat

történelmi

Átiratok

Fonológia

A katakana [1] [2] ( jap. 片仮名, jap. カタカナ) a japán - kana szótag két (a hiragana mellett ) grafikus formájának egyike . A katakánát rövid, egyenes vonalak és éles szögek jellemzik. A modern használat főként a nem japán eredetű szavak írására redukálódik. Gyakori a katakana használata az állatok és növények nevének rögzítésére, valamint a műalkotások stíluseszközére.

Történelem

A katakana a man'yoganából fejlődött ki , nyilván japán buddhista szerzetesek találták fel a Heian -korszak elején (8-9. század) [3] . A katakana kezdetben a kurzív íráshoz hasonló kiszolgáló funkciót látott el, később önálló írásrendszerré alakult [4] .

1946-ig a katakanát használták az okurigana írásához (a reform után hiraganában kezdték el írni ). Ma a kölcsönszavakat katakanával írják , amelyekben a magánhangzók tetszőleges pozícióban redukálhatók [5] , a japán fonetikához , a Japánon belül küldött táviratok szövegéhez és közbeszólásokhoz igazítva . A katakánát néha egy szó hieroglif írásmódjának helyettesítésére is használják [6] .

Ábécé

Hagyományosan fentről lefelé és jobbról balra olvassák. Az alábbi szabályok lefedik az átírás legtöbb esetét, és bizonyos készségekkel lehetővé teszik, hogy minden bejegyzést lefordítsunk a katakana ábécére , amely az angol (európai) szókincsen alapul.

n ン waワ ra ラ én ヤ ma マ haハ hogy ナ taタ saサ ka カ a ア
riリ mi ミ hé sem ニ ti チ siシ ki és イ
ru ル yu ユ mu ム fuフ hát ヌ tsuツ suス kuク y ウ
re レ énメ ő ヘ neネ te テ se セ ke ケ eエ
oヲ roロ yo ヨ moモ hoホ de ノ akkor ト coソ koコ oオ

Teljes táblázat

Összesen 46 alapvető jele van a katakanának, és számos eltörölt jel (ヰvi , ヱve és esetleg még egy y alakú hang közvetítésére, wako ). A táblázatban a gojuonhoz hasonló sorrendben vannak elrendezve . Az alapszavak alapján annak kiterjesztése ( yon ) és kiegészítései úgy épülnek fel, hogy a kölcsönszavak ( gairaigo ) kiejtését közvetítsék átírásuk során . Az alábbiakban a katakana karakterek teljes táblázata látható a Polivanov-rendszer szerinti átírásukkal . [7] Az első rész szabványos katakanát tartalmaz (a szürkével kiemelt karakterek elavultnak számítanak, és szinte soha nem használják őket; a zölddel kiemelt karakterek  a katakana modern kiegészítései (például a japán nyelv hiányzó hangjaira vagy a szükséges hangok megkülönböztetésére az egyébként megkülönböztethető szótagoktól), mint például a ti-chi), főleg más nyelvek bizonyos hangjainak megjelenítésére használatos; és a pirossal kiemelt szimbólumok megszűnnek).

szótagokat 拗音you
egy ア a イ és ウ y エ e オ o ャigen ュyu ョyo
2 カ ka キ ki ク ku ケ ke コ ko キャkya キュkyū キョkyō
3¹ サ sa シ si ス su セ se ソ co シャsya シュshu ショsho
4² タ ta チ t és ツ ts y テ te ト akkor チャcha チュchu チョcho
5 ナ bekapcsolva ニ sem ヌ hát ネ ne ノ de ニャnya ニュnu ニョnem
6³ ハ ha ヒ hé フ ph y ヘ ő ホ ho ヒャhya ヒュhyu ヒョhyo
7 マ ma ミ mi ム mu メ én モ mo ミャén ミュmu ミョmyo
nyolc ヤ én yi ユ yu イェe , ⁷ ヨ yo
9 ラ ra リ ri ル ru レ re ロ ro リャrya リュryu リョryō
10⁴ ワ wa (ヰ) ウィvi 于 wu ⁷ (ヱ) ウェmi ヲ o
tizenegy ン n/ m⁵
12 ガha ギgi グgu ゲge ゴth ギャgya ギュgyū ギョgyō
13 ザza ジji ズzu ゼze ゾzo ジャja ジュju ジョjo
tizennégy ダigen ヂ ( ji ) ヅ ( zu ) デde ドhoz ヂャ ( ja ) ヂュ ( ju ) ヂョ ( jo )
tizenöt バba ビbi ブbu ベbae ボbo ビャbya ビュbyu ビョbyo
16 パpa ピpi プpu ペpe ポáltal ピャпя ピュpyu ピョpyo
További kana jelek a gojuonban hiányzó hangok közvetítésére
17 (ユェ) イェe
18⁶ (ヷ) ヴァwa (ヸ) ヴィvi ヴwoo (ヹ) ヴェmi (ヺ) ヴォjaj ヴャvya ヴュvu ヴョwo
19¹ シェse
húsz ジェjo
21² チェte
22 スィvki
23 ズィzi
24² ティti (te) トゥtu テャcha (cha) テュchu (csu) テョcho (cho)
25 ディdi (dy) ドゥdu デャdya (dya) デュdu (du) デョdyo (dyo)
26² ツァkb qi_ _ ツェtse ツォtso
27³ ファfa フィfi ホゥhu フェfe フォpho フャfya フュfu フョfyo
28 リェre
29⁶ ウァwa ウィvi ウェve ウォbe ウャvya ウュvu ウョja
harminc (クヮ) クァ(kwa) クィ(qui) クゥ (kwu) クェ(kwe) クォ(quo)
31 (グヮ) グァ(gwa) グィ(gwi) グゥ (gwu) グェ(gwe) グォ(gwo)
Az ainu nyelvben használt további katakana karakterek (lásd a " Katakana fonetikai kiterjesztést ") [8] .
32 ㇰku
33 ㇱsi ㇲsu
34 ㇵha ㇶhé ㇷhu ㇸő ㇹho
35 ㇻra ㇼri ㇽru ㇾre ㇿro
36 ㇳakkor
37 ㇴhát
38 ㇺmu
Történelmi katakana karakterek ⁸ [9] .
39 🛄 és 🛄 woo 🛄 e
A katakana történeti kis jelei [10] .
40 🛅 te 🛅 ve 🛅 be
41 🛅 n
Megjegyzések a táblázathoz. ¹ A japán „s” ([ ɕ ]) hang hasonló az orosz „s” ([ s ʲ ]) és az „u” ([ ɕ ː ])) közötti valamihez ( tovább… ). ² A japánok nem tesznek különbséget a „t” ([ t ʲ ]) és a „h” ([ t͡ɕ ]) ( tovább… ) hangok között; a 4. és 21. sorban a チ szótagban a mássalhangzó hangzásban közelebb áll az orosz "ch" hanghoz, a 24. - a szilárd "t"-hez; az idegen szavak kiejtésének kiegyenlítésére a japán szótagok diszkretizálásával (főleg a külföldieknél) a katakana kiegészítéseket hozták létre (lásd 21. és 24. sor); hogy a kiejtést "t" és "c"-hez igazítsa – 24. és 26. sor. ³ A フ szótag 6. sorában a mássalhangzó hangjában közelebb áll az orosz hanghoz [ f ], a többiben - az [ x ]-hez; további szótagokat hoztak létre az idegen szavak kiejtésének kiegyenlítésére (lásd a 27. sort). ⁴ A ヰvi és a ヱwe szótagokat kihagytuk a használatból, hogy leegyszerűsítsük a kana -t a lezárások idején. ⁵ Egy szótag utáni "n" mássalhangzó, amelyre az jellemző, hogy a következő mássalhangzó szájának alakját veszi fel, a "k" és a "g" előtt [ ŋ ]-ként ejtik, az "m", "p" és "" előtt b"-t általában "m»-ként ejtik és írják át ( tovább… ). ⁶ A [ v ] hangot nehéz kiejteni japánul, ezért a "v" szótagokat - wa (ヴァ), wi (ヴィ), wu (ヴ), ve (ヴェ) és wo (ヴォ) - általában kiejtik (és néha írva), mint a nem „v”, hanem „y” hangú szótagok - wa (ウァ) , ui (ウィ), u (ウ), ue (ウェ) és wo (ウォ) [11] . ⁷ Ezek a ma már használaton kívüli jelek megjelentek néhány tankönyvben a Meiji -korszakban , de soha nem használták széles körben [12] [13] . ⁸ 2021 vége óta [ ( U+1B120 𛄠 katakana betű archaic yi ), e ( U+1B121 𛄡 katakana levél archaic ye ), wu ( U+1B122 🛄 katakana betű archaic wu ).

Írás


Tones in katakana

A hangok szimbólumai a tajvani kana nyelven , a múltban a tajvani nyelv írásához használták [ 14] :

Hangszín száma egy 2 (6) 3 négy 5 7 nyolc
Tónus (kép) ―
Hang ( Unicode ) ― 🿰 🚿 🿲 🿳 🿵 🿶
Nazális
tónus (kép)
Nazális
hang (Unicode)		 🚿 🿸 🿹 🚿 🚿 🚿 🚿
IFA hang [ ˦ ] [ ˥˩ ] _ [ ˧˩ ] _ [ ˧ ] [ ˨˦ ] _ [ ˧ ] [ ˥ ]
Peweji a a a Ah a ā a̍h

Katakana Unicode-ban

A Unicode -ban az alapvető katakana karakterek U+30A0 és U+30FF közötti kódpozíciókat foglalnak el:

Katakana
táblázat az unicode.org webhelyről (PDF)
0 egy 2 3 négy 5 6 7 nyolc 9 A B C D E F
U+30Ax ゠ ァ ア ィ イ ゥ ウ ェ エ ォ オ カ ガ キ ギ ク
U+30Bx グ ケ ゲ コ ゴ サ ザ シ ジ ス ズ セ ゼ ソ ゾ タ
U+30Cx ダ チ ヂ ッ ツ ヅ テ デ ト ド ナ ニ ヌ ネ ノ ハ
U+30Dx バ パ ヒ ビ ピ フ ブ プ ヘ ベ ペ ホ ボ ポ マ ミ
U+30Pl ム メ モ ャ ヤ ュ ユ ョ ヨ ラ リ ル レ ロ ヮ ワ
U+30Fx ヰ ヱ ヲ ン ヴ ヵ ヶ ヷ ヸ ヹ ヺ ・ ー ヽ ヾ ヿ

Az U+30A0 ゠ katakana-hiragana kettős kötőjel jel dupla kötőjel . U+30FB ・ katakana középpont  - interpoint , U+30FC ー katakana-hiragana kiterjedt hangjelzés  - choon . Az U+30FD ヽ katakana iterációs jel és az U+30FE ヾ katakana hangos iterációs jel odoriji  jelek . U+ 30FF ヿ  katakana digráf koto

Lásd még

Források

  1. ↑ Szovjet enciklopédikus szótár / Nauchn.-szerk. tanács: A. M. Prokhorov (előző). - M . : Szovjet Enciklopédia, 1981. - S. 1592. - 1600 p. — 1.200.000 példány.
  2. ↑ Lavrentiev B.P. japán nyelvi oktatóanyag . - 5. kiadás, Rev. - M . : Élő nyelv, 2002. - S.  6 . — 352 p. - 3050 példány.  — ISBN 5-8033-0141-8 .
  3. ↑ Sandra Buckley. A kortárs japán kultúra enciklopédiája . - Taylor és Francis, 2009. - P. 248. - ISBN 9780415481526 . Archiválva : 2016. december 5. a Wayback Machine -nél
  4. ↑ Az Orthography and Literacy kézikönyve / szerkesztette: R. Malatesha Joshi, PG Aaron. - Routledge, 2016. - P. 484. - ISBN 9781136610813 . Archiválva : 2022. május 1. a Wayback Machine -nél
  5. ↑ Nechaeva, LT (Li︠u︡dmila Timofejevna). I︠A︡ponskiĭ i︠a︡zyk dli︠a︡ nachinai︠u︡shchikh . - Moszkva: Izd-vo "Moskovskiĭ lit︠s︡eĭ", 1999-2001. — 2 kötet p. - ISBN 5-7611-0291-9 , 978-5-7611-0291-0.
  6. ↑ Feldman N.I. Japán. - 1. kiadás - Lenand, 2000. - 104 p. — ISBN 978-5-9710-7455-7 .
  7. ↑ Katakana . Letöltve: 2011. január 4. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 22..
  8. ↑ Unicode konzorcium. A Unicode 12.1 szabvány – Katakana fonetikai kiterjesztések ❰ Tartomány : 31F0–31FF ❱  . Unicode.org (2019). Letöltve: 2019. június 25. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 21.
  9. ↑ Unicode konzorcium. A Unicode szabvány 14.0 – Kana Extended-A ❰ Tartomány : 1B100–1B12F ❱  . Unicode.org (2021). Letöltve: 2021. december 31. Az eredetiből archiválva : 2022. január 19.
  10. ↑ Unicode konzorcium. A Unicode szabvány 12.1 - Small Kana kiterjesztés ❰ Tartomány : 1B130-1B16F ❱  . Unicode.org (2019). Letöltve: 2019. június 25. Az eredetiből archiválva : 2022. február 15.
  11. ↑ Katakana . - wiki: Útmutató Japánba. Letöltve: 2011. január 4. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 22..
  12. ↑ (ja)「いろは と アイウエオ」 (lefelé irányuló kapcsolat) . Letöltve: 2013. június 7. Az eredetiből archiválva : 2012. május 27.. 
  13. ↑ (ja)伊豆での収穫 : 日本国語学史上比類なき変体仮名. Letöltve: 2013. június 7. Az eredetiből archiválva : 2011. június 24..
  14. ↑ Kana Extended-B. Tartomány: 1AFF0–1AFFF  (angol) . Unicode konzorcium . Letöltve: 2021. december 31. Az eredetiből archiválva : 2022. január 19.

Linkek

 japán
Sztori
Dialektusok
Irodalom
Írás
logogramok
Cana
Helyesírás
Nyelvtan és
szókincs
Fonológia
Romanizálás