Ryukyuan nyelvek

A Ryukyu nyelvek (Ryukyu nyelvek) a japán-ryukyu nyelvek egyik nyelvi ága , amelyet hagyományosan a Kelet-kínai-tengeren (Japán és Tajvan között) elhelyezkedő Ryukyu-szigeteken beszélnek. Az előadók száma körülbelül 900 000 fő. Japánban általában a japán dialektusainak tekintik őket, ami valójában funkcionális szempontból [1] [2] .

Összetétel

Összesen 3-4 Ryukyu nyelv van, de gyakran számláláskor számuk hatra növekszik, és a határozószavakat külön nyelvnek tekintik [3] .

• Amami nyelv  (Amami) - gyakori az Amami-szigeteken ; 130 ezer fuvarozó;
  • Észak-amami dialektus:
    • Észak-Oshima dialektus - Oshima -szigettől északra
    • kikai tájszólás – kb. Kikai
  • Dél-Amami dialektus:
    • Dél-Oshima dialektus - Oshima-szigettől délre
    • Tokunoshima dialektus - kb. Tokunoshima
• Okinawai nyelv - beszélik Okinawa  szigetén:
  • Okinoerabu dialektus - Fr. Okinoerabu
  • Yoron dialektus - Fr. Yoron
  • Kunigam dialektus (északi okinawai, kunigami; saját név - Kundzyan) - gyakori a sziget északi részén, különösen a Yambaru régióban és a környező szigeteken; 5000 fuvarozó.
  • megfelelő okinawai dialektus (közép-dél Okinawa; saját név - uchinaaguchi ) - gyakori Okinawa szigetének déli részén és közepén, valamint a legközelebbi kis szigeteken; a leghíresebb dialektus a suri (modern Naha ); 900.000 hangszóró.

• Szakisima nyelv (sakishima) - Sakishima szigetek , két dialektust foglal magában:
  • Miyako dialektus  (miyako; önnév - myaaku hutsi , mya : ku hutsi ) - gyakori a Miyako-szigeteken ; a leghíresebb a Hirara város dialektusa ; 55 783 fuvarozó.
  • yaeyama dialektus  (yaeyama; önnév - yaima munii , yima munii ) - gyakori a Yaeyama - szigeteken ; az Ishigaki dialektus ismert ; 44 650 fuvarozó.
• yonaguni nyelv (yonaguni) - Yonaguni szigetén beszélik; 1800 fuvarozó.

A ryukyu nyelv és a japán elvált "röviddel az első írott japán szövegek megjelenése előtt, vagyis a 7. század környékén" [4] .

A nyelv jelenlegi helyzete és politikai helyzete

A japán nyelvészetben a japán nyelv dialektusai közé sorolják őket. [egy]

Az egyik módja annak, hogy kiderítsük, hogy két idióma nyelv vagy dialektus-e, ha megvizsgáljuk, hogy kölcsönösen érthetőek-e. Ha az A idióma érthetetlen a B nyelv anyanyelvi beszélője számára, aki nem ismer más idiómákat, akkor B külön nyelvnek tekintendő. Ez azonban nem abszolút kritérium.

• Egyrészt a ryukyuan különálló nyelvek, amelyek területi alapon egy csoport részét képezik. Ez a vélemény azon a tényen alapul, hogy a Ryukyuan kölcsönösen érthetetlen a japánul, és számos olyan nyelvi jellemzőt is tartalmaz, amelyek hiányoznak a japánból.
• Más szempontból, magán Japánon belül is vannak olyan dialektusok , amelyek az irodalmi japánul beszélők számára érthetetlenek.
• Úgy gondolják, hogy a Ryukyu nyelvek a japán nyelvcsoportba tartoznak, miközben nem válnak a japán nyelvjárásaivá.

A nyelveket és dialektusokat általában nemzetiségekhez és népekhez kötik. Például, ha az A idióma beszélői nem rendelkeznek állami szuverenitással , akkor idiómájukat inkább dialektusnak nevezik. Ezt a kritériumot azonban gyakran kritizálják.

A Satsuma dialektus is a japán és a ryukyuan közé esik, ami csak bonyolítja a problémát. Az ellentmondások feloldását az okinawai nacionalizmussal kapcsolatos nézetek sokfélesége is nehezíti. A japán nyelvészek általában kibújnak a közvetlen válasz elől, mondván, hogy a ryukyuan nyelvnek és dialektusnak is tekinthető. Ugyanakkor lehetséges a pontosítás: ez egy nyelv, ha összehasonlítjuk az irodalmi japánnal, a tokiói dialektuson alapul, de a Kyushu dialektusokhoz képest ez egy nyelvjárás. Meg kell jegyezni, hogy az irodalmi nyelv csak a 19. században alakult ki, a Meidzsi-helyreállítás után, amikor a főváros Tokióba költözött .

Az irodalmi japán nyelvet hivatalos helyzetekben használják Okinawán . A 60 év alatti okinawaiak mindennapi beszédükben okinawai akcentussal beszélnek irodalmi japánul. Ezt a dialektustウチナーヤマトゥグチnak hívják ( Uchinaa yamatoguchi , " okinawai japán "), és gyakran összetévesztik az okinawaival (ウチナーグチ, utinaaguchi ). Ugyanígy az Amami-sziget lakóinak anyanyelve  nem az Amami nyelv , hanem a sztenderd nyelv helyi dialektusa . Ezt "irodalmi burgonyanyelvnek" hívják トン普通語( japán hangon futsu:go ) [5] .

A 2010-es évektől a ryukyuan továbbra is körülbelül egymillió ember anyanyelve, akik többsége idős. Egyes gyerekek megtanulják a ryukyuant, általában akkor, ha a nagyszüleikkel élnek. Kevesen hívják huszonévesen a ryukyuant anyanyelvüknek. Ryukyuanban népdalokat énekelnek. Egy ryuk nyelvű híradás készül [6] .

Nyelvi jellemző

Általában a fő Ryukyuan nyelvek beszélői nem értik egymást. Tehát a yonaguni fonetikában csak három magánhangzó van , az amamiban pedig 14, a hosszú magánhangzókat számolva [3] . Az alábbiakban a ryukyuan és a japán kifejezések összehasonlító táblázata található.

Az Amami, Miyako, Yaeyama és Yonaguni dialektusok (nyelvek) beszélői általában ismerik az okinawai nyelvet is . Sok yonaguni beszélő ismeri a yaeyamát. Mivel Amami , Miyako , Yaeyama és Yonaguni szigetei kevésbé urbanizáltak, mint Okinawa , nyelveik nem halnak ki olyan gyorsan, mint Okinawa; a gyerekek még beszélik őket. Az okinawai beszélők életkorának aránya nem ismert, de gyorsan veszít az okinawaiak anyanyelvi pozíciójából.

A ryukyu hivatalos iratait ősidők óta klasszikus kínai nyelven írták. A modern kínaiul beszélők számára nem nehéz elolvasni ezeket a dokumentumokat vagy a ryukyuan sírkövek feliratait. A japánok körülbelül 130 évvel ezelőtt kezdték befolyásolni a ryukyuan nyelveket, a szigetcsoport végső meghódításával és Okinawa prefektúrává való átalakulásával.

Modern történelem

A második világháború kezdete óta a legtöbb japán úgy tekintett a ryukyuan nyelvekre, mint a japán nyelvjárások csoportjára [3] . Mielőtt a 19. század végén Japán meghódította a Ryukyu királyságot , senki sem kételkedett a ryukyu nyelvek független státuszában. A második világháború idején azonban a japán kormány megpróbálta növelni a japán nyelv presztízsét azáltal, hogy a ryukyuan, a koreai, a palauan és néhány más nyelvet a japán nyelvjárásainak nyilvánította. A ryukyuan nyelveket még mindig "dialektusnak" nevezik.

A ryukyu függetlenségének elvesztése után az oktatási intézmények leállították a ryukyu nyelvű oktatást. Koreában és Tajvanon például egy ideig továbbra is helyi nyelveken tanítottak. Az okinawai iskolákban a ryukyuan nyelvet használó tanulók madzagot hordtak a nyakukban egy "dialektuskártyával" (方言札), amely azt mondta, hogy rossz tanuló, mert ezt a nyelvjárást használják. A "kártyák" a 19. századi francia nyelvpolitikából való kölcsönzés, amelyből a bergogna , vagyis az elnyomott okszitán nyelven a "szégyen" fogalma is származik . A francia kormány ellenezte a helyi nyelvek, provanszi (okcitán) , katalán , breton nyelvek használatát . Az Egyesült Királyságban például hasonló üldöztetés történt . Más dialektusokat is cenzúráztak, például a Tohokuban .

A helyi nyelvek nyilvánvaló pusztulása ellenére az okinawai szülők gyakran támogatták a „dialektuskártya” rendszert, abban a reményben, hogy gyermekeik a nagyvárosokba távozhatnak. Japán háború utáni amerikai megszállása véget vetett a rendszernek.

Ma az okinavai prefektúra kormánya elkötelezett a ryukyuan nyelvek megőrzése mellett, beleértve a multikulturalizmus újjáéledését a hivatalos politikában. A helyzet azonban továbbra is instabil, mivel az okinawai gyerekek többsége japán egynyelvű.

Írás

A köveken gyakran találhatók ősi ryukyuan feliratok. Például Tamaudun-no-hinomon (玉陵の碑文"Felirat Tamaudun sírján ") (1501). A Ryukyu Királyságban a kormányzati feliratokat általában kandzsi és a Japánból kölcsönzött hiragana szótag használatával írták. Japánban akkoriban minden parancsot és kormányzati dokumentumot klasszikus kínai nyelven (wenyan) írtak, a hiraganát pedig csak informális esetekben használták. A Wenyant néha Ryukyuban használták, miközben kundoku módszerrel vagy kínaiul olvasták. A katakanát szinte soha nem használták a Ryukyu-ban.

A városlakók nem tanultak kandsit. A jól ismert Omoroso:si (1531-1623) dalgyűjtemény főként hiraganában készült. A hiragana mellett Ryukyu a Kínából importált Suzhou vagy huama számokat használt ( su: chu: maすうちうま Okinwanon). A Yonaguni -szigetnek saját írásrendszere volt, a Kaida logogramok (カイダー字 vagy カイダーディー). [7] Mindezek a szkriptek japán befolyás alatt használaton kívüliek lettek.

Manapság a ryukyuan nyelvű beszédet ritkán írják le, "dialektusnak" tekintik. Amikor a ryukyuan kifejezéseket még lejegyzik, a japán írást használják erre . A modern nyelvekre nincsenek szabványos helyesírási szabályok. A japán nyelven nem található hangok, például a glottal stop , nem jelennek meg írásban.

Néha a kanji a helyi kun'yomihoz van rendelve , például az agari (あがり "kelet") a東, az iri (いり "nyugat") a西, így a "西表" az Iriomote -t (az egyik Yaeyama-szigetet) írja .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 JAPÁN-RYUKYU NYELVEK • Nagy Orosz Enciklopédia - elektronikus változat . Letöltve: 2019. augusztus 12. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 12. (határozatlan)
2. ↑ Alpatov V.M. Japán nyelv // A világ nyelvei. mongol nyelvek. Tungus-mandzsu nyelvek. Japán. Koreai. M., 1997.
3. ↑ 1 2 3 Heinrich, 2015 .
4. ↑ Japan Focus: Language Loss and Revitalization in the Ryukyu Islands Archiválva : 2009. január 9. , Patrick Heinrich, 2005.11.10. Lásd még : Ami nyomot hagy, az ne szennyezze tovább: Progresszív törlés és nyelvváltási tevékenységek a Ryukyu-szigeteken. Archiválva az eredetiből 2009. május 9-én. , 2005, idézi Hattori, Shirō (1954) 'Gengo nendaigaku sunawachi goi tokeigaku no hōhō ni tsuite' ["Megjegyzések a glottokronológia és a lexikális statisztikák módszereiről"], Gengo kenkyu: [Journal of the Linguistic Society of Japan/27 v.
5. ↑ 奄美 大 島 の ｈｐ 奄 美 インデックス 新 ・ 通信 通信 島口 島口 奄 美 方言 方言） 入門 １ １ も シマンチュ に に - . Letöltve: 2010. augusztus 19. Az eredetiből archiválva : 2010. október 26.. (határozatlan)
6. ↑ おきなわBBtv★沖縄の方言ニュース★沖縄の「今」を沖縄の「言葉」で！ラジオ沖縄で好評放送中の「方言ニュース」をブロードバンドでお届けします。 Архивировано 2 января 2014 года.
7. ↑ [1] Archivált 2011. július 21-én a Wayback Machine -nél Archivált másolat . Hozzáférés dátuma: 2007. január 14. Az eredetiből archiválva : 2006. július 18. (határozatlan)

Irodalom

• Ashworth, D. E. (1975). A Ryukyuan Shuri dialektusának inflexiós morfofonémiájának generatív tanulmánya . Szakdolgozat (Ph. D.) – Cornell Egyetem, 1973.
• Heinrich, Patrick (2004): Language Planning and Language Ideology in the Ryūkyū Islands , in: Language Policy 3.2, (2004): 153-179.
• Serafim, L. A. (1985). Shodon: a japánok északi ryukyuan dialektusának előtörténete. [Sl:sn
• Shimabukuro, Moriyo. 2007. A japán és a ryukyuan nyelv hangsúlyos története: rekonstrukció . Ázsia nyelvei sorozat, v. 2. Folkestone, Kent: Global Oriental . ISBN 978-1-901903-63-8
• Uemura, Yukio és Wayne P. Lawrence. 2003. A ryukyuan nyelv. A csendes-óceáni térség veszélyeztetett nyelvei (sorozat), A4-018. Osaka, Japán: ELPR.
• A ryukyuan nyelvek kézikönyve / szerkesztette: Patrick Heinrich, Shinsho Miyara, Michinori Shimoji.. - De Gruter Mouton, 2015. - (Japán nyelv és nyelvészet kézikönyvei). — ISBN 978-1-61451-161-8 .