Palau nyelv

Palau (nyelv), Belau (nyelv)
önnév tekoi er a Belau [1]
Országok

 Palau ,

 Guam
hivatalos állapot Palau
A hangszórók teljes száma kb 15000
Osztályozás
Kategória Óceánia nyelvei

Ausztronéz család

Maláj-polinéz szuperág Nukleáris maláj-polinéz zóna Szunda-Szulaviz alzóna
Írás latin
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 526-ot esett
ISO 639-1 —
ISO 639-2 pau
ISO 639-3 pau
WALS haver
Etnológus pau
IETF pau
Glottolog pala1344

A palauan [2] (más néven Palau vagy Belau ) egyike a két hivatalos nyelvnek (az angol mellett) a csendes-óceáni Palau szigetországban . Az ausztronéz nyelvekhez , a chamorro nyelvvel együtt a nyugati maláj-polinéz csoporthoz tartozik ; a régió összes többi nyelve a kelet-malajói-polinéz csoport mikronéz vagy szamoai alcsoportjaihoz tartozik .

Írás

A szigetek japán kormányzása óta a japán fonetikus kana ( katakana és hiragana ) írást használták a palau nyelv írásához [3] . Az amerikai közigazgatás megjelenésével bevezették a latin nyelvű írást.

Kifejezésminták

Palau orosz Palau orosz
Aliy! Szia! Akmlechell er a ___. Születtem ___.
Ungil tutau. Jó reggelt kívánok. Ng tela rekim? Hány éves vagy?
Ungil sueleb. Jó napot. Ng___ a rekik. Én éves vagyok.
Ungil kebesengei. Jó estét. Ng tela a dengua er kau? Mi a telefonszáma?
A ngklek a ___. A nevem ___. A dengua er ngak a ___. A telefonszámom ___.
Ng techa ngklem? Mi a neved? Ke kiei er ker? Hol laksz?
Ke ua gerang? Hogy vagy? Ak kiei er a ___. Dolgom van ___.
Ak messich. Jól vagyok. Chochoi. Igen.
Akchad er a ___. ___ származom. Ng diak. Nem.
Belau Palau. Adang. Kérem.
Merikel USA. Sulang. Köszönöm.
Ingklis Anglia. Ke mo erker? Hová mész?
Siabal Japán. Mechikung. Viszontlátásra.
Sina Kína. Meral ma sulang! Nagyon szépen köszönjük!
Ke chad er ker el beluu? Honnan jöttél? Ungilbung Gyönyörű virág.
Ke mlecell er ker el beluu? Ahol születtél?

Jegyzetek

  1. ↑ Palauan Language Online: Palauan-angol szótár . Letöltve: 2015. december 18. Az eredetiből archiválva : 2016. október 8..
  2. ↑ Sichinava (2014): "PALAU (palauan, belau), a palau nép nyelve...."
  3. ↑ Nyelvváltás Kelet-Ázsiában Archiválva : 2015. december 22. a Wayback Machine -nél / Szerk.: TE McAuley - Curzon, 2001. - ISBN 0-7007-1377-8

Irodalom

  • Sichinava D. V. Palau // Great Russian Encyclopedia, 25. kötet - M .: Tudományos kiadó "Great Russian Encyclopedia", 2014. (P - Perturbation function)
  • Flora, Jo-Ann (1974), Palauan Phonology and Morphology , PhD disszertáció: University of California, San Diego  .
  • Georgopoulos, Carol (1986), Palauan as a VOS Language, in Paul Geraghty, Lois Carrington és Stephen A. Wurm (szerk.), FOCAL I: Papers from the Fourth International Conference on Austronesian Linguistics , Canberra: Pacific Linguistics, C- 93. o. 187-198  .
  • Georgopoulos, Carol (1991), Syntactic Variables: Resumptive Pronouns and A' Binding in Palauan , Dordrecht: Kluwer  .
  • Josephs, Lewis (1975), Palauan Reference Grammar , Honolulu: University of Hawaii Press  .
  • Josephs, Lewis (1990), New Palauan-English Dictionary , Honolulu: University of Hawaii Press  .
  • Josephs, Lewis (1997), Handbook of Palauan Grammar (1. kötet) , Koror: Palau Ministry of Education  .
  • Josephs, Lewis (1999), Handbook of Palauan Grammar (2. kötet) , Koror: Palau Ministry of Education  .
  • Waters, Richard C. (1980), Topicalization and Passive in Palauan , Ms., MIT , < http://frodo.ucsc.edu/~jnuger/waters_richard_1980.pdf > Archiválva : 2008. április 10. a Wayback Machine -nél . 
  • Wilson, Helen (1972), The Phonology and Syntax of Palauan Verb Affixes, University of Hawaii Working Papers in Linguistics, 4. kötet (5)  .
  • Zuraw, Kie (2003), Vowel Reduction in Palauan Reduplicants, Andrea Rackowski és Norvin Richards (szerk.), Proceedings of the Eighth Annual Meeting of the Austronesian Formal Linguistics Association , Cambridge: MITWPL #44, p. 385-398  .

Linkek