Kunrei-shiki

Japán írás

Kanji

Cana

• Katakana
• Hiragana

Használat

• Furigana
• Okurigana

történelmi

• Manyōgana
• Hentigana

Átiratok

• Romaji
  • kunrei-shiki
  • nippon-shiki
  • Hepburn
• cirill betűs
  • Polivanov

Fonológia

A Kunreishiki (訓令 式, "hivatalos rendszer") a japán nyelv latin ábécé használatával történő átírásának szabályrendszere, amelyet Aikitsu Tanakadate japán fizikus javasolt 1885 - ben , és amely a második világháború végéig az "előírt" rendszer volt a japán nyelv átírása. A rendszer neve saját szabályai szerint Kunreisiki . A Kunrei-shiki egy ISO 3602 szabvány .

A rendszer a régebbi Nihon-shiki rendszer egy változata , amelyet úgy módosítottak, hogy jobban tükrözze a modern japán fonológiát. Például a かなづかい szót kanadukai a nihon- shiki -ben írják , de a mai nyelvben kanazukai -nak ejtik, a kunreishiki-ben pedig kanazukai-nak .

Hivatalos státusz

A rendszert a japán kabinet 1937. szeptember 12-i 3. számú rendelete hagyta jóvá . Japán amerikai hadsereg általi megszállása idején ezt a parancsot törölték, majd a megszállás megszűnése után 1954. december 29-i 1. számú kabinetrendeletként ismét hatályba léptették .

A Kunrei-shikit, akárcsak a nihon-shikit, az ISO 3602:1989 ismeri el. Dokumentáció - A japán nyelv romanizálása (kana írás) . 1994- ben az ANSI visszavonta az ANSI Z39.11-1972 American National Standard System for the Romanization of Japanese (Módosított Hepburn) (módosított Hepburn rendszer használatát kötelezve) és a kunrei-shiki használatát is javasolta.

Hatókör

Hivatalos státusza ellenére a kunrei-shikit nem használják különösebben, sem Japánban, sem azon kívül. Még a kormány is gyakran használja a Hepburn-rendszert a japán nevek és kifejezések latinosítására angol nyelvű szövegkörnyezetben, beleértve az útleveleket és az útjelző táblákat is. A legtöbb ország, különösen az angol nyelvűek, szintén a Hepburn rendszert használják.

Mivel a kunrei-shiki a japán fonológián alapul, ennek a rendszernek a használata azt eredményezheti, hogy a nem japánul beszélők helytelenül ejtik ki a szavakat. John Hinds, a Japanese: Descriptive Grammar szerzője ezt a tényezőt könyvében "nagy hibaként" jegyzi meg [1] .

További nehézségek merülnek fel a katakana viszonylag új kölcsönszavakban történő kombinációiban is, mint például aティーム (チーム) - az angol csapattól . Hepburn rendszerében ezt a két szót másképp írják – tī mu , illetve chīmu . A legtöbb japán beszélő azonban aティ t'i és チti ugyanazt a fonémát érzékeli, ezért a kunrei-shikiben a fenti szavakat t'îmu- ként, illetve tîmu- ként írják le : az aposztróf a fonéma instabilitását jelöli.

A kunrei-shikit leggyakrabban a japán anyanyelvűek (különösen magában Japánban) és a japánul tanuló nyelvészek használják. A kunrei-shiki fő előnye, hogy logikusabban közvetíti a japán nyelv nyelvtanát, míg a Hepburn rendszerben egyes igék ragozása logikátlannak tűnik (lásd a jobb oldali táblázatot), mivel az ige gyökere megváltozik. benne, aminek nincs alapja a japán morfológiában.

Kunrei-shiki szabályok

Felvételi funkciók

• へhe , ha nyelvtani jelzőként használjuk, e -ként írjuk ;
• はha , ha részecskeként használjuk, wa -nak írjuk ;
• をwo , ha esetjelzőként használjuk, o -val írjuk .
• A hosszú magánhangzókat cirkumflexszel jelöljük, például a hosszú o -t ô -ként írjuk .
• A んn szótagot n -ként írjuk a mássalhangzók elé, de n-ként a magánhangzók elé.
• A megkettőzött mássalhangzókat a megfelelő betű megkettőzésével jelöljük, kivétel nélkül.
• A mondatok első betűjét, valamint a tulajdonnevek kezdőbetűit nagybetűvel írják.

Lásd még

• A Nihon-shiki az ISO 3602 szigorú formája.
• Polivanov rendszer
• Hiragana
• Katakana
• Kanji
• japán
• Transzliteráció
• Átírás

Jegyzetek

1. ↑ Hinds, John. Japán: Leíró nyelvtan . " Ennek a rendszernek a legnagyobb hátránya, hogy a japánul nem anyanyelvűek hajlamosak bizonyos formákat helytelenül kiejteni . Archivált 2013. január 26. a Wayback Machine -nál ."