Zsoltároskönyv

zsoltároskönyv
héber ‏ תְּהִלִים

Khludov Zsoltár (IX. század). A bal oldali miniatúrák (XIII. század) Dávid királyt ábrázolják , amint zsoltárt játszik , a jobb oldalon ellenségeket és vadállatokat győz le.
Fejezet Ketuvim
Eredeti nyelv héber
Szerző (egyházi hagyomány) Dávid király és mások
terep Júdea, Babilon
Előző (Tanakh) Malakiás próféta könyve
Előző (ortodoxia) Jób könyve
Következő Példabeszédek könyve
Wikiforrás logó Szöveg a Wikiforrásban
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Zsoltár , Zsoltár ( egyházi-szláv Ѱaltir , lat.  Psalterium [1] ; görögül ψαλτήριον , hangszer nevén zsoltár ; judaizmusban - Tegilim [ 2 ] , héber ‏ תה׏ ] ]  - "dicséret" [5] ) a Tanakh és az Ószövetség könyve . 150 vagy 151 zsoltárból áll  – „énekekből” vagy „himnuszokból”. A keresztény Bibliában a Zsoltár Jób könyve után és a Salamon Példabeszédek könyve előtt található . A zsidók között a Tanakh- Ketuvim harmadik részében található . A Biblia számos nemzeti fordításában a könyvet „zsoltároknak” nevezik, például görögül. Ψαλμοί , angol. Zsoltárok , a Vulgata modern kiadásaiban - Liber Psalmorum [6] . A muszlimok a zsoltárt Zaburnak hívják (elveszettnek tartják [7] ). A „zsoltár” szó a zsoltár egyes kiadásaira is utal, amelyeket a keresztény istentiszteletben használnak fel.  

A Zsoltár különféle műfajú, származású és írói időkből álló költői szövegek gyűjteménye [8] . A zsoltárok keresztény értelmezése szerint számos zsoltár tartalmaz próféciákat a Messiás jövőbeli eljöveteléről . Azok a keresztények, akik Jézus Krisztust Messiásnak tartják, az Ő szavaira mutatnak rá: „Erről beszéltem nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban” ( Lukács ).  24:44 ) . E. Young angol teológus , az "Old Testament Introduction" (1949) című könyv szerzője szerint a zsoltárok a legmessiási próféciakönyvek az Ószövetség harmadik részében [9] . A keresztény hagyományban a Krisztusról szóló próféciákként értelmezett zsoltárokat messiásinak nevezik .

Etimológia

A "zsoltár" szó etimológiája

A görög "psalter" szó ( másik görög ψαλτήριον ), amelyet a könyv számos keresztény hagyományban ( latin  Psalterium , német  Psalter , francia  Psautier stb.) nevez, egy hangszer - psaltery - nevéből származik .

A "tegilim" szó etimológiája

A תהלה („dicséret” [10] , „dicséretes himnusz” [11] )‎, amelyből a könyv héber címe született - תהלים (Tehillim, szó szerint „dicséret ” 5] ), csak a 144. (145) zsoltár címében található, de ebben a könyvben 30-szor [12] használják , ebből háromszor többes számban - תהלות ‏‎ és ‏ תהלתיך ‏‎ (“ [ 13] dicséret”) [11] . Az EEBE „Zsoltárok” című cikkének szerzője szerint (1912. 13. évf.) a könyv elnevezésének megfelelő nyelvtani végződését szándékosan változtatták meg, hogy megkülönböztessék a תהלות („dicséret”) szótól. )‎, ami általában „himnuszokat” jelent [12] .

Zsoltárszámozás

görög maszoréta
1…8
9 9
tíz
10…112 11…113
113 114
115
114 116
115
116…145 117…146
146 147
147
148…150
(151) —

A szöveg zsoltárokra való felosztása (és következésképpen számozásuk) különbözik a Biblia héber (" maszoréta ") szövegében és a görög "70 tolmács fordításában" - a Septuagintában .

A Septuaginta (és ennek megfelelően az ortodox zsoltár) tartalmazza a 151. zsoltárt is , amely nem szerepel egyik kathizmusban sem ( lásd lent ), és nem szerepel a zsoltár éves felolvasásának chartájában az ortodox egyházban az istentiszteletek során [17] .

Ebben a cikkben az Oroszországban kialakult hagyománynak megfelelően a görög számozást használják.

Tartalom és szerkezet

A Zsoltárnak költői szervezete van [5] , és összességében versnek tekinthető [18] . Az ESBE szerint a zsoltárokat a héber költészet szabályai szerint alkotják [19] . A Bibliában azonban nincs egyértelmű felosztása a szövegnek költészetre és prózára abban az értelemben, ahogy ezt a felosztást a klasszikus európai irodalmakra alkalmazzák [20] .

A zsoltárok poétikájának fő jellemzője a szintaktikai párhuzamosság [21] , amely vagy ugyanazon gondolat szinonim változatait, vagy egy általános gondolatot és annak konkretizálását, vagy két ellentétes gondolatot, vagy végül két olyan kijelentést egyesít, amelyek a gondolathoz kapcsolódnak. növekvő fokozatú. A (minden kutató által megfogalmazott) párhuzamosság mellett nyitva marad a bibliai költészet szerkezeti sajátosságainak kérdése [22] .

A zsoltárok tartalma változatos (nincs általánosan elismert tipológia). Isten dicsőítése mellett könyörgések (6, 50), átható panaszok (43, 101) és átkok (57, 108), történelmi áttekintések (105) és még egy házassági ének is (44, vö. " Énekek éneke "). "). Egyes zsoltárok filozófiailag meditatív jellegűek, mint például a 8., amely az ember nagyságára vonatkozó teológiai elmélkedéseket tartalmaz. A Zsoltárt mint holisztikus könyvet azonban az életfelfogás egysége, a vallási témák és motívumok közössége jellemzi: az ember (vagy emberek) Istenhez, mint személyes erőhöz, kérlelhetetlen Figyelő és Hallgató, a mélységeket próbára tevő vonzódása. az emberi szívből. A zsoltárok mint irodalmi műfaj összhangban állnak a közel-keleti dalszöveg általános fejlődésével (a 103. zsoltár közel áll az Ehnaton- korszak egyiptomi himnuszaihoz , de kiemelkedik élesen személyes jellegével. A zsoltárok műfaja a zsidó irodalomban, majd később alakult ki (az ún. Salamoni zsoltárok , Kr.e. I. század ).

A Tanakhban a Zsoltár öt részre (öt könyvre) van osztva, hogy hasonlítson a Tórára [23] [24] , amely szintén öt könyvből áll. Az első könyv az 1-40. zsoltárokból áll ( az 1. és 2. zsoltár eredetileg nem szerepelt az első könyvben [25] , de később került hozzáadásra), a második - 41 - 71 , a harmadik - 72 - 88 , a negyedik - 89. - 105 , az ötödik - 106 - 150 [5] . Ezt a felosztást az összeállítás folyamatának különböző szakaszai magyarázzák. A korai gyűjtések Dávid ( 3-40 . [ 25 ] , 50-70 .) , Korea ( 41-48 .) , Aszáf ( 49-82 . ) zsoltárai voltak . Később kisebb gyűjteményekkel egészítették ki őket - a Mennybemenetel éneke ( 119 - 133 ), " allelueai" zsoltárok ( 145 - 150 ) [24] .

A hét zsoltárt " ábécé "-nek nevezik, ha a következő kifejezés (vagy a következő vers, vagy verscsoport) a héber ábécé következő betűjével kezdődik. Az "alfabetikus" zsoltárokat eredetileg nem liturgikus használatra szánták [26] . Az alfabetikus zsoltárok a következők: 24 , 33 , 36 , 110 , 111 , 118 , 144 . A 9. zsoltárt „részben alfabetikusnak” nevezték [27] .

Zsoltárfeliratok

Sok zsoltár tartalmaz olyan feliratokat, amelyek eredetét és jelentését nehéz megállapítani. Ezek a feliratok a zsoltárírók – a zsoltárok összeállítói és előadói – nevét jelzik; történelmi események, amelyekről ezt vagy azt a zsoltárt írják; utasítások zenészeknek és így tovább. Sok szó jelentése nincs pontosan meghatározva, ezért különféle fordítások léteznek. A masorában, a Septuagintában és az egyházi szláv fordításban egyes feliratok eltérnek egymástól (például az utóbbiban, az 1. és 2. sorban a „Dávid zsoltár” címszóval egészül ki). A Masora és a Septuaginta zsoltárainak alcímeinek különbségét a bibliakutatók többek között a héber eredeti félreértésével magyarázzák. Thus, the subtitle to the fifth psalm אל הנחילות אל הנחילות אל הנחילות אל הנחילות ‏‎ el ha-nkhilót “on wind instruments” (that is, on wind musical instruments ) in the Septuagint is translated as ὑπὲρ τῆς κληρονομούσης “of the inheritor” . Következésképpen egy zsidó zenei kifejezés görögre való helytelen fordítása patrisztikus értelmezésekhez vezet [28] .

A műfaj és az ethosz jelzései

Hozzárendelések

A nevek említése a zsoltárfeliratokban, például a לְדָוִד ‎ ( le-David ) nemcsak a szerző megjelölését jelentheti (hogy a zsoltárt Dávid írta), hanem azt is, hogy a zsoltárt Dávidnak, ill. hogy Dávidra vonatkozik; és egyes esetekben ezeket a jelentéseket nehéz megkülönböztetni. A zsidó és orosz Bibliában 73 zsoltárban szerepel a neve: 3-31, 33-40, 50-64, 67-70, 85, 100, 102, 107-109, 121, 123, 130, 132, 138 -144 [33] . Néhány ilyen felirat hiányzik a maszoréta szövegből, de a Septuagintában megtalálhatók, tükrözve az alexandriai hagyományt. A zsoltárok feletti feliratokban Dávidon kívül Mózes, Salamon, Aszáf, Hémán, Idifum és Kórah fiainak neve található [33] . A לַמְנַצֵּחַ ‏‎ ( la-menaceach ) felirat különleges helyet foglal el. Ez a szó a נ.צ.ח „örökkévalóság” gyökből származik, és a szláv Bibliában „végig” ( görögül Εἰς τὸ τέλος ) néven szerepel. A kialakult vélemény szerint azonban a מְנַצֵּחַ ‏‎ ( menaceach ) szó itt a kórus fejét ( karnagy , régens ) jelenti; a modern héberben ennek a szónak éppen olyan jelentése van. Ennek megfelelően a zsinati fordításban a „kórusfőnök” kifejezés közvetíti. Feltételezhető, hogy az ilyen feliratú zsoltárokat a templomi lévita kórus vezetőjének szánták tanulás céljából; némelyikük további utasításokat tartalmaz a végrehajtási eljárásról.

A technika és az előadás kontextusának jelzései

Ezek a feliratok arra utalhatnak, hogy a zsoltárt bizonyos hangszerek kíséretében vagy egy bizonyos hagyományos motívumra kell énekelni (a jól ismert dallamképlet szerint ) . Az ősi dallamképletek ismeretlenek a modern tudomány számára. Ugyanez vonatkozik az ősi hangszerekre is, bár a tudósok hipotetikus analógiákat vonnak le a Zsoltárban megnevezettek és a későbbi hangszerek között [34] . Ezen okok miatt a végrehajtási megbízások fordítása feltételhez kötött.

Szerzőség

Hagyományosan Dávid királyt tartják a zsoltárok szerzőjének , bár sok zsoltárban nyilvánvalóak a későbbi eredet nyomai: a babiloni fogság idejéből és még később is [37] . Magában a könyv szövegében egyes zsoltárok esetében közvetlenül más szerzők is szerepelnek: a fő zsoltáríró, David Asaph ( 1Krón  16:5 ); templomi kapuőrök, Korah fiai ( 1Krón  9:19 ); Mózes és mások A Talmudban (Bava Batra, 14b) a szerzők között szerepel Dávidon kívül Ádám , Melkizedek , Ábrahám , Mózes, Aszáf, Hémán, Idifun és Korah fiai. A klasszikus zsidó kommentátor , Rashi tíz szerzőt sorol fel Tehillimről írt kommentárjának elején.

Liturgikus felhasználás

zsidók

A Tabernákulumban , majd a jeruzsálemi templomban a zsoltáréneklés a templomi rituálé része volt; ezt a kötelességet a léviták teljesítették. A zsoltárokat hangszerek kíséretében énekelték (ellentétben a modern zsidó istentisztelettel, amelyben általában a cappella [38] ) adják elő.

A Szentírás más költői szövegeihez ( Ketuvim ) hasonlóan a judaizmusban a Zsoltárok könyvét inkább emberi, mint isteni ihletésű gyümölcsként értelmezik, ezért nem került be a próféták könyvei közé ( Neviim ), [39 ] ] azonban a zsoltárokból legalább 250 különálló vers szerepel a liturgiában [40] .

A modern judaizmusban a zsoltárok fontos részét képezik mind az otthoni személyes imának, mind a zsinagógában folyó közösségi imának. A Talmudban [41] különösen nagy jelentőséget tulajdonít a 144. (145) zsoltár háromszori éneklése, amelyet egy zsidó otthon imaként énekel. Ma a zsinagóga közössége napközben egy ashreit énekel, amely a 144. (145) zsoltárból áll , amelyhez két vers egészül ki az elején: a 83,5 (84,5) és a 143,15 ( 144,15 ) zsoltár verse, [42] és a végén - Zsoltár 113,26 (115,18) [43] . A zsinagógai közösségben ma is minden reggel éneklik a 145-150 (146-150) zsoltárokat; bizonyos zsoltárok tisztán egyéni éneklését minden reggel a Talmudban " halel "-nek [44] [45] nevezik . Az ünnepélyes napok isteni istentiszteletein különleges helyet foglal el az "egyiptomi halel" - 112 - 117 (113-118) zsoltár és a "nagy halel" - 135 (136) [46] . Ezenkívül a hét minden napja egy bizonyos zsoltárnak felel meg: vasárnap 23 (24), hétfőn 47 (48), kedden 81 (82), szerdán 93 (94), csütörtökön 80 (81), pénteken - 92 (93), szombaton  - 91 (92). A Misna szerint ezeket a zsoltárokat a léviták énekelték a zsidó templomban a napi áldozás során [47] .

Kenyeret tartalmazó étkezés után éneklik: szombaton és ünnepnapokon - 125. (126.), hétköznap - 136. (137.) zsoltár.

Egyes közösségekben szokás a teljes Zsoltárt egy hétig vagy egy hónapig elolvasni, bizonyos napi bontásban. Tehát a chabadi haszidok között minden reggel felolvassák a Zsoltárt, és az egész hónapot felolvassák ; ezen kívül a hónap utolsó szombatjának reggelén a Zsoltárt teljes egészében felolvassák. Ma nem szokás napnyugta és éjfél között olvasni a Zsoltárt (bár ma a Zsoltár egyes verseit a napnyugta utáni esti séma után áldásban olvassák fel ) .

A Zsoltár volt a Biblia első legnépszerűbb könyve a qumráni kéziratok között , [48] és 39 tekercs képviseli.

Jelenleg a Zsoltár külön könyvként jelenik meg, gyakran kis formátumban. A rabbik ezt a könyvet a nőknek ajánlják a siddur olvasása helyett .

Ortodox keresztények

Az ortodox egyházban (bizánci szertartás szerint) sok zsoltárt a napi kör külön szolgálataihoz rendelnek, és így naponta olvassák (az alapokmány szerint ).

Tehát minden vesperás a 103. zsoltárral kezdődik , a Nagy Litánia után egy közönséges kathismát követ , majd a 140. , 141. , 129. , 116. zsoltárt (az úgynevezett " Uram, kiáltottam ") felolvassák vagy éneklik, a vesperának a következővel kell végződnie: 33. zsoltár.

A Matins elején a Hat zsoltár olvasható  – 3. , 37. , 62. , 87. , 102. , 142. zsoltár ; a nagy litánia után két (a nagyböjtben  pedig három) kathismatát helyeznek el; kánon elolvasása előtt az 50. zsoltárt kell elolvasni . A Polyeleos a 134. és a 135. zsoltár éneklése (egyes nagyböjti napokon a 136. zsoltárt egészítik ki); a Matins végén - 148-150. zsoltárok ( dicséretes vagy dicsérő zsoltárok ) , stb.

A zsoltárok teszik ki a Hours , Interhours , Compline és Midnight Office nagy részét . A zsoltárokat az isteni liturgiában , az imádságban és más szentségekben és szertartásokban is használják . Egyes esetekben (például 50. zsoltár vagy zsoltárok az órán) csak magát a zsoltárt olvassák fel, más esetekben (például felkiáltások vagy dicséretek) a zsoltár versei váltakoznak az egyházi szerzők énekeivel - stichera .

A temetési szertartások összetételében szerepel a " makulátlan " - a 118. zsoltár, bár a gyakorlatban ezt a hatalmas zsoltárt teljes egészében csak a paraszti napon , a szülői szombatok előestéjén olvassák fel .

Ezenkívül az ősi szerzetesi hagyomány szerint a teljes Zsoltárt egymás után egy héten belül felolvassák. Ebből a célból a könyvet 20 részre osztották ( kathizmus vagy egyházi szláv nyelven - kathism ), amelyek mindegyike három részre oszlik ( stati , vagy dicsőség , amely a doxológiáról kapta a nevét, amely ebben a könyvben olvasható hely). A kathismában szereplő zsoltárok száma változó, átlagosan hat és kilenc között van. Általában egy kathismát olvasnak fel a vesperáskor, és kettőt a Matins-kor. Az év egyes időszakaiban szigorúbb szabály érvényes: a vesperáskor ugyanazt a kathizmát (18.), a matinkor pedig három kathizmát olvasnak. A nagyböjt idején a kathizmusokat is az órára olvassák, így a héten kétszer olvassák fel a zsoltárt (a gyakorlatban azonban mindezt csak az oklevélhez szigorúan ragaszkodó kolostorokban és templomokban, valamint az ókorban figyelik meg) . Hívők ).

Ugyanezt a zsoltárt, kathismákra osztva, magán (cella) imára is használják. Ehhez külön imákat helyeznek el a Zsoltárban, amelyeket minden kathisma előtt és után fel kell olvasni; gyakori az élők és holtak megemlékezésének gyakorlata is.

A Zsoltár folyamatos olvasása az élők és a holtak "dicsőségére" való megemlékezéssel, amelyet általában nagy kolostorokban adnak elő - az elpusztíthatatlan zsoltárt. A szerzetesek felváltva, éjjel-nappal olvassák a Zsoltárt.

katolikusok

A nyugati liturgikus hagyományban a zsoltárok is fontos részét képezik a napi istentiszteletnek, és a keleti egyháztól eltérően, ahol a fő szemantikai terhelést a stichera , troparia és más himnográfiai művek hordozzák, a nyugati hagyományban az istentisztelet alapja. a zsoltárokon, amelyek antifónákon keresztül kapcsolódnak az aktuális nap vagy ünnep emlékeihez  - rövid versek, amelyeket a zsoltár előtt és után énekelnek. A zsoltár szövegei (külön versek, kulcsmondatok és parafrázisok) a zsoltárok közvetlen éneke mellett a katolikus liturgikus ének minden egyéb nem himnográfiai formájának és műfajának – az úgynevezett gregorián éneknek – is az alapját képezik .

A hagyományos katolikus istentiszteleten, amelynek szövegeit végül a Breviárium című könyvbe gyűjtötték össze , a zsoltárok nagy részét szinte sorban olvasták fel: minden héten az első 108 zsoltárt olvasták fel a matinokon, és 109 -től a zsoltárokig. 147 vesperáskor . Kivételt képeztek a zsoltárok, amelyekhez fix helyeket rendeltek: például a matinok második részének végén ( lat.  Laudes matutinae , szó szerint reggeli dicséretek) a 148-150. zsoltárokat olvasták fel, akárcsak a bizánci rítusban . A teljes zsoltár egy hét alatti elolvasásáról azonban csak elméletileg lehetett beszélni, mivel minden dupla rangú ünnep ( latin  duplex ; egy év alatt több mint kétszázan voltak) megszüntette a jelenlegi zsoltárt , felváltva azt. a sajátjával. 1911-ben Szt. X. Pius , aki arra törekedett, hogy egy hét alatt visszaállítsa a teljes zsoltár olvasásának gyakorlatát, istentiszteleti reformot hajtott végre, különösen a zsoltárokat újraosztotta, az istentiszteleteket valamivel lerövidítette, és számos „rögzített” zsoltárt eltávolított.

A liturgikus hagyomány a legradikálisabb változásokon ment át a II. Vatikáni Zsinat után , ahol úgy döntöttek, hogy jelentősen csökkentik az egyes hivatali szolgálatok időtartamát, miközben növelik a zsoltárolvasási ciklus időtartamát. A jelenlegi úgynevezett órai liturgia négyhetes ciklust állapít meg a teljes Zsoltár felolvasására [49] . Számos szerzetesrendnél azonban más gyakorlatok is léteznek: például a bencések kéthetes zsoltárolvasási ciklust alkalmaznak, és egyes rendek megtartották a heti ciklust.

Ezenkívül a zsoltárt vagy a zsoltár jelentős részét ma már minden szentmisén éneklik vagy felolvassák a Szentírás első felolvasása után (a reform előtt a zsoltárból csak két verset énekeltek, amelyeket különböző esetekben fokozatosnak neveztek. vagy traktus ). A zsoltárt általában úgy választják ki, hogy az megfeleljen az olvasmány tartalmának vagy az ünnep jelentésének.

Az otthoni imában a zsoltárokat is általában az ima tartalmának megfelelően választják ki. Például van egymás után „hét bűnbánó zsoltár” ( 6 , 31 , 37 , 50 , 101 , 129 és 142 ), amelyeket a nagyböjtben és más megfelelő alkalmakkor olvasnak . Ami a zsoltár egyszerű egymás utáni olvasását illeti, a katolikus egyházban nem alakult ki ilyen stabil gyakorlat (mint az ortodox kathismák) - elsősorban azért, mert a katolikusok liturgikus nyelve több mint ezer éve latin volt, érthetetlen, tanulatlan. nyáj.

Kiadások

A hagyományos latin Psalter több kiadása is létezik . A II. Vatikáni Zsinat reformjai előtt a legelterjedtebb az úgynevezett gall ( lat.  Psalterium Gallicanum ; az elnevezés abból adódik, hogy ezt a kiadást eredetileg frank galliában terjesztették ). A Zsoltárnak ez a kiadása képezte a katolikusok hagyományos liturgikus monodiájának, a gregorián éneknek , valamint a zsoltár szövegeire épülő többszólamú egyházi zenének a szövegi alapját. A 16. század végén a gall zsoltár szövegét az úgynevezett Clementine Vulgata , más néven Clementine ( lat.  Vulgata Clementina , 1591) készítése során némileg átdolgozták. A 17. századtól a II. Vatikáni Zsinat reformjaiig a mindennapi énekes könyvekben (beleértve a Solem kiadásokat, mint például a Liber szokásosis ) „gall” zsoltárszövegeket nyomtattak Clementine kiadása szerint.

Rómában (a Szent Péter-székesegyházban a mai napig [50] ) saját liturgikus zsoltárt, az úgynevezett római zsoltárt ( lat.  Psalterium Romanum ) használták. Mivel a gall (Clementine) és a római kiadás a Zsoltár Septuaginta szerinti (névtelen) ólatin fordításán alapul, a két kiadás nem különbözik túlságosan egymástól. Mindkettőtől lényegesen különbözik az úgynevezett zsidó kiadás ( lat.  Psalterium iuxta Hebraeos ) - a Zsoltár fordítása, amelyet Boldogasszony ad elő. Jeromos közvetlenül a héber (maszoréta előtti) eredetiből. Például a 109. zsoltárban :

Ps. Gallicum (Juxta Clementinam) Ps. Romanum Ps. juxta hebraeos
3. Virgam virtutis tuae emittet Dominus ex Sion: dominare in medio inimicorum tuorum. Virgam virtutis tuae emittet Dominus ex Sion: et dominaberis in medio inimicorum tuorum. Virgam fortitudinis tuae emittet Dominus ex Sion: domina in medio inimicorum tuorum.
4. Tecum principium in die virtutis tuae in splendoribus sanctorum: ex utero ante luciferum genui te. Tecum principium in die virtutis tuae in splendoribus sanctorum: ex utero ante luciferum genui te. Populi tui spontanei erunt in die fortitudinis tuae: in montibus sanctis quasi de vulva orietur tibi ros adulescentiae tuae .
7. Judicabit in nationalibus, implebit ruinas: conquassabit capita multa in terra multorum . Judicabit in nationalibus, implebit ruinas: conquassabit capita multa in terra copiosa . Judicabit in gentibus , implebit valles : percutiet capita in terra multa .

Jeromos héber kiadása ma már a Vulgata összes kritikai kiadásában szerepel , bár a hagyományos katolikus istentiszteletben nem használták.

Protestánsok

Az evangélikus istentisztelet a Biblián alapult Luther fordításában , aki 1522 telén befejezte az Újszövetség németre fordítását, majd később lefordította az Ószövetséget, beleértve a Zsoltárt is. A Zsoltár első kiadása Luther fordításában 1524-ben jelent meg Nürnbergben [51] . Luther Bibliájának első kiadása teljes egészében 1534-ben, utolsó életében (Biblia Deudsch vagy Bibila Germanica néven) 1545-ben jelent meg. Ezt követően a Luther-zsoltár szövegét többször is szerkesztették (1892-ben, 1912-ben, 1984-ben különösen intenzíven), mert a németek már nem értették a régi helyesírást, szókincset és frazeológiát. Az „egyházi használatra szánt szövegmintaként” ajánlott evangélikus Biblia utolsó hivatalos kiadása 2017-ben kelt [ ]52

Zsoltárok Luther fordításában (1524-es kiadás) Luther éneklésben használt versfordítása
Aus der tieffen ruffe ich, Herr, zu dyr. Herr, höre meyne stym. Las deyne oren mercken auff die stym meynes flehens [53] <...> Aus tiefer Not schrei ich zu dir, // Herr Gott, erhör mein Rufen. // Dein gnädig Ohren kehr zu mir // und meiner Bitt sie öffne [54] <...>

Ugyanez igaz a hugenottákra és az anglikánokra is. A hugenották a genfi ​​zsoltár néven ismert verses elrendezését használják liturgikus énekekhez . 1539-ben jelent meg első kiadása, amely 18 zsoltárt tartalmaz egyszerű egyszólamú dallamokra szótagosan énekelve (lásd az illusztrációt). A genfi ​​zsoltárt először 1562-ben adták ki teljes terjedelmében. Bár Kálvin csak egyszólamú (és csak vokális) zenét ismert fel a templomban [55] , halála évében (1564-ben) K. Gudimel 150 zsoltárból álló gyűjteményt adott ki, amelyet főként négyszólamú kórustextúrában dolgozott fel [ 56] . Még több (összesen kb. 350) többszólamú zsoltárfeldolgozást írt az új hugenotta istentisztelethez Claude Lejeune a 16. század végén [57] .

Az anglikánoknak nincs egységes és egységes zsoltára. Több ilyen is volt az évszázadok során, a legnépszerűbb az úgynevezett Sternhold-Hopkins Psalter ). 1562-ben jelent meg teljes terjedelmében The Whole Booke of Psalmes, Collected into English Meter címmel. 1621-ben Thomas Ravenscroft kiadta a metrikus Zsoltár kibővített változatát, amely híres angol zeneszerzők dallamait is tartalmazza – Thomas Tallis , Thomas Morley , John Dowland , Thomas Tomkins és mások. A Sternhold-Hopkins Zsoltárból sok zsoltár bekerült a Közönségkönyvbe. Az ima és az istentiszteletben a 18. század végéig használták.

muszlimok

A Koránban (4:163) [58] az áll, hogy Allah Dáud királyt ( Dávidot ) , akit az iszlám prófétaként tisztelnek, a Zabur ( arabul زبور - "zsoltárok") könyvet adta. A legtöbb iszlám teológus a Zaburt a Zsoltárral azonosítja. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy a Zabur-könyv eredeti szövege nem jutott el hozzánk, a bibliai Zsoltár-könyv pedig annak eltorzított átírása [59] .

A muszlimok Zaburt (Zsoltár), Taurattal ( Tóra ) és Injil -lel ( evangélium ) együtt tekintik Allah által a Korán átadása előtt leküldött prófétai könyvek közé. Az iszlám teológusok megjegyzik, hogy a Tórától és a Korántól eltérően a könyv nem tartalmaz új vallási előírásokat, teljes összhangban van a Tóra törvényeivel. A "zabur" szó jelentése nem világos. A zbr gyök arabul azt jelenti, hogy "kő", de vannak, akik a könyv címét a zmr tövére emelik , ami azt jelenti, hogy "énekelni; zenét komponálnak", mások "írásnak" fordítják.

A Koránban (21:105) [60] közvetlen utalás van a Zsoltárokra [61] :

És már a Zsoltárban is megírtuk az emlékeztetés után, hogy igaz szolgáim öröklik a földet.

Karl Ahrens, a Christliches im Qoran szerzője megjegyezte, hogy ez a kifejezés párhuzamot mutat a Zsoltár-verssel, és valószínűleg onnan idézték:

Az igazak öröklik a földet, és örökké élnek rajta.

– Zsoltárok 36:29

Zsoltár külön könyvként

A kereszténységben a Zsoltár az Ószövetség egyik legnépszerűbb, és egyes vélemények szerint a legfontosabb könyve, és gyakran külön-külön vagy az Újszövetséggel együtt adják ki .

Zsoltár a szlávok között

Mivel a zsoltárt minden, még a legrövidebb istentiszteletnek is részeként, szlávra fordították , a krónikák szerint még Cirill és Metód is . A Zsoltár legrégebbi fennmaradt szláv kéziratai a 11. századból származnak, köztük a glagolita " Sínai zsoltár ". Az első szláv zsoltárt 1495 - ben nyomtatták Montenegróban (" Serbulya "); A gyakran előforduló utalások az 1491 -es krakkói kiadásra (az első nyomdász Schweipolt Fiol ) valójában nem a Zsoltárra, hanem az Órák könyvére vonatkoznak , bár a jelenlegi koncepciók szerint nem szabványos kompozíció.

Zsoltár Oroszországban

A 75., 76. és (töredékesen) 77. zsoltár alkotta az úgynevezett novgorodi zsoltárt  , a 11. századi emlékművet, amely ma a legrégebbi Oroszországban található ószláv szövegnek számít. Idővel a Zsoltár lett az utolsó, „legmagasabb” olvasás- és írástanítási könyv (az ABC és az Órák könyve után ) nemcsak a papság, hanem a világi emberek körében is. Hatalmas hatással volt az ókori írásokra: krónikák, Theodosius of the Caves , Metropolitan írásai. Hilarion , Turovi Cirill , Vlagyimir Serapion , Vlagyimir Monomakh tele vannak utalásokkal a zsoltárokra és különféle helyekre és mondásokra a Zsoltárból; a Zsoltárból sok kifejezés szerepel közmondásokban és szólásokban (például a „Ne áss másnak gödröt, te magad essz bele” közmondás a hetedik zsoltár tizenhatodik versének leegyszerűsített változata [62] ).

A XVI-XVII. században számos bibliai könyvkiadás jelent meg, amelyeket a szerkesztők igyekeztek „érthetőbbé” tenni, és ezzel hozzájárultak az orosz irodalmi nyelv kialakulásához. Az 1517-19- ben Prágában kiadott Francysk Skaryna zsoltárát még „szlovén nyelven” (vagyis egyházi szláv nyelven), míg az „orosz Bibliában” szereplő többi szent könyvet „orosz nyelven” nyomtatták. [63] . A 17. század közepétől a Zsoltár „közérthető nyelven” jelent meg Moszkvai Ruszban; a filológusok ezt a tendenciát azzal magyarázzák, hogy Délnyugat-Oroszország kulturális hatást gyakorolt ​​a moszkvai Oroszországra akkoriban [64] . 1683-ban Moszkvában Avramy Firsov kísérletet tett a Zsoltár "egyszerű, közönséges szlovén nyelven" közvetítésére , "az igazság és az ésszerűtlen és egyszerű emberek biztonsága érdekében". A fordítás előszavában ezt írta:

... minden nap olvassák [a zsoltárt] Isten gyülekezetében, de lehetetlen, hogy megértsük a benne olvasottakat... ezért még a mi Zsoltárunkban is sok mondás van különböző nyelveket, lehetetlen megértenünk őket, de ők csak azokat ismerik, akik sok nyelvet ügyesen tudnak.

- 1683-as zsoltár Avramy Firsov fordításában (szerk. 1989, 27–28. o.)

Firsov fordítási tevékenységét oktatási szolgálatnak tekintette "Isten szent nevének dicsőségére és tiszteletére, és minden ember közös hasznára". Az orosz ortodox egyház hierarchái szigorúan elítélték Avramy Firsov nyelvi kísérletét. Joachim pátriárka „utasította, hogy a könyv a sekrestye kincstárában legyen, és rendelet nélkül senkinek sem szabad átadnia”. Firsov életében az ő fordításában szereplő Zsoltár soha nem jelent meg [65] .

Magyarázó zsoltár

A Zsoltár egyes kiadásai a zsoltárok rövid teológiai értelmezését tartalmazzák, az ilyen zsoltárt magyarázónak nevezik. A Zsoltár ősi értelmezéseiből ismertek: Aranyszájú János , Ambrose , Ágoston , Círuszi Theodoret , Euthymius Zigaben ; az újak közül - Tolyuk, Evalda; az orosz irodalomban - Feofan  püspök , Vishnyakov főpap és mások.

A Zsoltárértelmezések (teológiai és lexikai, forrástanulmányok , regionális tanulmányok stb.) az úgynevezett magyarázó Bibliákban szerepelnek; oroszul az ilyen értelmezések legismertebbek a (különböző kommentátorok) gyűjteményében, amelyet "Lopukhin magyarázó bibliája" néven terjesztenek .

Zsoltárt követve

A zsoltár szolgált az esti és reggeli imák többségének elsődleges forrásaként , amellyel együtt, valamint az Órák Könyvével együtt „Követt zsoltár” vagy „Zsoltár az utómunkával” néven ismert. 1545 - ben jelent meg Szerbiában („ Serbulya ”), és ebben a formában az egyik leggyakrabban kiadott szláv könyv volt, és fokozatosan más kiegészítéseket is beépítettek bele, hogy az istentisztelethez szükséges összes szöveget egy helyen koncentrálják.

A Következő Zsoltár különböző kiadásai tartalmilag eltérőek. A Következő zsoltár 1993-as kiadása két kötetben jelent meg, és az első kötetet tartalmazza: imák a Zsoltár felolvasása előtt, 20 kathizmára osztott zsoltárok, tropáriák és kathizmákért imák, imák több kathizma vagy az egész zsoltár elvégzéséért, a charta a zsoltárok énekléséről egész évben, a lélek testből való távozását követően, akatista istentisztelet a legédesebb Jézusnak, vasárnap 6. hang istentisztelete, közös istentisztelet az Úrnak egész nap, akatista szolgálat az Istenszülőnek , imakánon az Istenszülőhöz , imakánon az őrangyalhoz , imakánon az őrangyalhoz (egyéb), hétfőn istentisztelet - Testetlen , keddi istentisztelet - Előfutár , szerdán a Theotokos Odigidria istentisztelete, csütörtökön istentisztelet - az apostoloknak és Szent Miklósnak , istentisztelet – a kereszten , szombaton – minden szentnek, reggeli imák , imaimák az eljövendők alvásáért, szentáldozás után, szentáldozási imák; második kötet: napi éjféli iroda, szombat éjféli iroda, vasárnap éjféli iroda, Matins , a Szentírás énekei , válogatott zsoltárok, első óra , első óra óraközi , harmadik óra, harmadik óra közbeni, hatodik óra, hatodik óra, képi, Panagia rítusa , kilencedik óra, a kilencedik óra közti órái, Vesperás , Nagy Compline , Kis Compline, Vasárnapi tropária nyolc hangból, Vasárnapi tropária a Szeplőteleneknek , Szombati Tropária a Szeplőteleneknek, Szombati Tropária a Szeplőteleneknek, Szombati troparia a hetedikre , Kiegészítő Theotokos , Kiegészítő troparia Triodi , Tropária és kontakia general, Charta on Supplemental troparia and kontakah, az ünnepek jeleiről (jeleiről) , menologionokról , tropáriákról és kondákról különböző alkalmakra, a húsvéti asztal , a szótár Egyházi szláv kifejezések.

Kulturális fogadtatás

A Zsoltár a Szentírás egyik legkeresettebb része (könyve) a nyugati szakrális zenében [66] [67] . A zsoltárok (valamint a bibliai énekek ) éneke az alapja a nyugati keresztény felekezetek istentiszteletének zenei elrendezésének. A zeneszerzők a zsoltárok szövegeit egyenetlenül használták, az egyes zsoltárokat vagy a zsoltár egyes versszakait a zsoltárból kölcsönözték (például a Cantiones sacrae típusú gyűjtemények motettáiban ). A legtöbb zenei feldolgozást az 50. , 129. , 116. és 150. zsoltár kapta [68] . A zeneszerzők által használt zsoltárszövegek között szerepel a 109. , 126. , 136. zsoltár ; 42 ( F. Mendelssohn ), 146 ( A. Bruckner ), 99 ( M. Reger ), 80 ( F. Poulenc ), 89 ( C. Ives ), 17, 18, 33 ( S. Reich ), stb.

Oroszországban a 18. század óta szinte minden zeneszerző fordult a zsoltárok egyházi szláv fordításaihoz – új többszólamú egyházi és koncertkóruszene szerzői, köztük D. S. Bortnyansky, M. S. Berezovsky, P. I. Csajkovszkij , P. G. Csesnokov , A. D. Kastalsky, A. A. Arhangelsky, Viktor S. Kalinnikov [68] .

A Zsoltár az európai spirituális költészet fontos forrása. A zsoltárok költői fordítását új európai nyelvekre már a 16. században számos protestáns egyház készítette, hogy istentiszteleten énekeljék azokat a szokásos (olvasható, de nem énekelt) zsoltárfordításokkal együtt. A XVIII - XIX. századi orosz költészetben a legnagyobb írók, köztük Mihail Lomonoszov , Alekszandr Sumarokov , Gavriil Derzhavin , Fjodor Glinka , Nyikolaj Jazikov , Alekszej Homjakov költői fordításokat és ingyenes zsoltárparafrázisokat készítettek . Napjainkban néhány keresztény családban népszerűek a bibliai témájú lelki versek , amelyek között vannak zsoltárparafrázisok.

Fordítások

A Kr.e. II. században. e. A Zsoltárt héberről görögre fordították [5] [69] .

ószláv nyelvre

oroszul (értelmezés nélkül)

oroszul (értelmezésekkel)

más nyelvekre (tolmácsolás nélkül)

más nyelvekre (értelmezésekkel)

  • Der Deutsch Psalter mit den Summarien . Zsoltár M. Luther megjegyzéseivel (1535).
  • Gunkel H. Die Psalmen: Handkommentar zum Alten Testament. Göttingen, 1926; 6te Aufl. 1986.
  • Kraus H.-J. Zsoltárok 1-59. Neukirchen-Vluyn: Neukirchener Verlag, 2003 (= Biblischer Kommentar. Altes Testament, Bd. 15/1). ISBN 3-7887-0554-X .
  • Kraus H.-J. Zsoltárok 60-150. Neukirchen-Vluyn: Neukirchener Verlag, 2003 (= Biblischer Kommentar. Altes Testament, Bd. 15/2). ISBN 3-7887-2028-X .
  • Terrien SL A zsoltárok: strofikus szerkezet és teológiai kommentár. Grand Rapids, Michigan: B. Eerdman, 2003. 993. o. (Fordítás angolra megjegyzésekkel).
  • Hossfeld F.-L., Zenger E. Zsoltárok 1-50. Würzburg: Echter Verlag, 1993 ("Die Neue Echter Bibel" sorozat)
  • Hossfeld F.-L., Zenger E. Zsoltárok 51-100. Freiburg: Herder, 2000. 727 S. (Herders theologischer Kommentar zum Alten Testament sorozat). ISBN 3-451-26826-4 .
  • Hossfeld F.-L., Zenger E. Zsoltárok 101-150. Freiburg: Herder, 2008. 912 S. ("Herders theologischer Kommentar zum Alten Testament" sorozat). ISBN 3-451-26827-2 .
  • Zsoltárok. Bevezetés, fordítás és jegyzetek: Mitchell Dahood. 3 vls. Garden City, NY: Doubleday, 1965–1970 (= The Anchor Yale Bible)
Vol. 1 Zsoltárok 1-50 (1965) Vol. 2 Zsoltárok 51-100 (1968) Vol. 3 Zsoltárok 101-150 (1970)
  • Ross A. A Zsoltárok kommentárja. 3 vls. Grand Rapids: Kregel Publications, 2011-2016.
Vol. 1. Zsolt. 1-41 (2011) Vol. 2. Zsolt. 42-89 (2013) Vol. 3. Zsolt. 90-150 (2016)
  • Podechard E. Le Psautier. Traduction litterale et explication historique.
Vol. 1. Zsoltárok 1-75. Lyon: Facultes Catholiques, 1949. Vol. 2. Psaumes 76-100 et 110. Lyon: Facultés Catholiques, 1954.
  • Brueggemann W., Bellinger W. H. Zsoltárok. Cambridge: Walter Brueggemann és W. H. Bellinger, Jr., 2014. ISBN 978-0-521-84092-7 ("New Cambridge Bible Commentary" sorozat)
  • Tehillim párhuzamos angol fordítással és Rashi kommentárjával (angolra fordítva).
  • A Zsoltárok. Sámson Raphael Hirsch rabbi fordítása és kommentárja. Új, javított kiadás. Jeruzsálem; New York, 1997 (A Tehillim angol fordítása és S. R. Hirsch rabbi kommentárja ).

Jegyzetek

  1. ↑ Lásd például: Psalterium Eberhardi . 2020. június 10-én archiválva a Wayback Machine -nál (XI. század első fele), Psalterium Benedictinum cum canticis et hymnis . Archiválva : 2020. október 27. itt: Wayback Machine (1459), Psalterium Romanum (1603).
  2. ↑ Az orosz nyelvű irodalomban is használatosak az elírások: Tegilim , Thilim . Archiválva 2020. június 25-én a Wayback Machine -nél , Tillim . 2020. június 25-én archiválva a Wayback Machine -nél , az angol nyelvű Jewish Encyclopedia az arámi írásmódot sorolja fel : Tillin . Archiválva : 2022. január 20. a Wayback Machine -nél
  3. ↑ Héber szó . תְּהִלָּה ‏‎ – a „thila” jelentése „dicséret, dicsérő dal” ( Strong 8416. Archivált 2022. február 17. a Wayback Machine -en ), ami viszont a „halal” szóból származik – „különösen az istentisztelet képletében; dicséret, házassági ének, örülj" ("különösen az istentisztelet formulájában; dicséret, házassági ének, kiálts az örömért, örülj") ( Strong 1984. Archivált 2021. december 4-én a Wayback Machine -nél )
  4. ↑ Zsoltárok, könyv // Brockhaus és Efron zsidó enciklopédiája . - Szentpétervár. , 1908-1913. „a ‏תהלה‎‎ szó, amelyből a ‏תהלים‎ vagy a ‏תלים‎‎ (szintén: ‏תלין‎)
  5. ↑ 1 2 3 4 5 Zsoltár  / Seleznev M. G. // Nagy Orosz Enciklopédia  : [35 kötetben]  / ch. szerk. Yu. S. Osipov . - M .  : Nagy orosz enciklopédia, 2004-2017. .
  6. ↑ Lásd például a Nova Vulgata hivatalos kiadását . Archiválva : 2019. december 10. a Wayback Machine -nál .
  7. ↑ Ali-zade A. A. Zabur  // Iszlám enciklopédikus szótár . - M  .: Ansar , 2007. - ISBN 978-5-98443-025-8 .  (CC BY SA 3.0)
  8. ↑ Zenger 2008, p. 456.
  9. ↑ Young, 1998 , p. 24.
  10. ↑ A תהלה szó formái . Letöltve: 2020. február 11. Az eredetiből archiválva : 2021. április 18..
  11. ↑ 1 2 Lexikon: Erős 8416-tĕhillah . Letöltve: 2020. február 11. Az eredetiből archiválva : 2020. július 30.
  12. ↑ 1 2 Zsoltárok, könyv // Jewish Encyclopedia of Brockhaus and Efron . - Szentpétervár. , 1908-1913.
  13. ↑ De te, Szent, Izrael dicséretei között ( héb . תהלות , tkhilot ) élsz ( Zsolt 21:4 ); Ne rejtőzzünk el gyermekeik elől, és hirdessük az eljövendő nemzedéknek az Úr dicsőségét ( héber תהלות , tkhilot ) , az Ő hatalmát és csodáit, amelyeket tett ( Zsoltárok 77:4 ); Hogy minden dicséretedet ( héb . תהלתיך ) hirdessem Sion leányának kapuiban: örvendek üdvösségednek ( Zsoltárok 9:15 ).
  14. ↑ Wearsby, 2011 , p. 187.
  15. ↑ Új Vulgate . Archiválva : 2004. augusztus 23. a Wayback Machine -nél .
  16. ↑ Art. "Zsoltár" a BDT-ben . Archiválva : 2021. május 19. a Wayback Machine -nál .
  17. ↑ Jungerov P. A. Bevezetés az Ószövetségbe. Nem kanonikus kiegészítések a kanonikus ószövetségi könyvekben. 151 zsoltár . Archiválva : 2017. április 26. a Wayback Machine -nál .
  18. ↑ Zsoltárok - cikk az Electronic Jewish Encyclopedia -ból
  19. ↑ Zsoltár, könyv // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907. , XXVa. köt. (1898), 659. o.
  20. ↑ Desznyickij A. S. A bibliai párhuzamosság poétikája. — M.: BBI, 2007. — S. 27. . Letöltve: 2022. április 15. Az eredetiből archiválva : 2020. február 16.
  21. ↑ Zenger E. Zsoltárok könyve // ​​Bevezetés az Ószövetségbe, - M .: BBI, 2008 - C. 470.
  22. ↑ Desznyickij A. S. A bibliai párhuzamosság poétikája. — M.: BBI, 2007. — S. 29. . Letöltve: 2022. április 15. Az eredetiből archiválva : 2020. február 16.
  23. ↑ Zsidó Enciklopédia . Archiválva : 2022. január 20. a Wayback Machine -nél . "A több részre osztás nem minden esetben a Pentateuchus szerkezetének utánzására való törekvés miatt következett be." A több részre osztás nem mindig a Pentateuchus szerkezetének utánzása miatt történt.
  24. ↑ 1 2 La Sor, 1998 , Zsolt.
  25. ↑ 12 Jewish Encyclopedia . Archiválva : 2022. január 20. a Wayback Machine -nél . "I. könyv, amely "Dávid" zsoltárokat tartalmaz (eredetileg Ps. i. és ii. nélkül)" 1. könyv, amely Dávid zsoltárait tartalmazza (eredetileg I. és II. zsoltár nélkül).
  26. ↑ Jewish Encyclopedia: Zsoltárok . Letöltve: 2021. december 15. Az eredetiből archiválva : 2022. január 20.
  27. ↑ Vihljantsev V. P. ABC művek . 2022. március 14-i archív példány a Wayback Machine -nél // Teljes és részletes bibliai szótár az orosz kanonikus Bibliához, 2003.
  28. ↑ Seleznev M. A bibliakritika előnyeiről a keresztény teológia számára . Archiválva : 2022. február 18. a Wayback Machine -nél (2013).
  29. ↑ Zsolt. 15. zsoltár . Archiválva : 2021. április 11. a Wayback Machine Explanatory Bible-ben. A. P. Lopukhin utódai publikációja: „A miktam héber felirat - „Aranyvers”, szláv - „oszlopok” jelzik a zsoltár tartalmának értékét. Az ókori és az új világ összes népének volt és van szokása, hogy a fontos események és személyek emlékét különféle építmények felállításával örökítse meg a tiszteletükre. Az „oszlopírás” azt jelzi, hogy a zsoltár tartalma értékében és fontosságában megérdemli, hogy általános információként és az utókor emlékezetében való tárolásra szolgáló oszlopra írjuk.
  30. ↑ Könyörülj rajtam, és hallgasd meg imámat ( tefilah ) ( Zsolt.  4:2 ).
  31. ↑ Zsoltárok, könyv // Brockhaus és Efron zsidó enciklopédiája . - Szentpétervár. , 1908-1913. „Ugyanezt kell elmondani a héber תהלים‎ ( thilimʹ ) szóról is, amely viszonylag korán elterjedt (vö. Mish. Suk., 5, 4). Igaz, a תהלה‎ ( thila ) szó, amely a תהלים‎ ( thilim ) vagy a תלים ( tilim ) (más néven תלין ‎ tilin) ​​szavakat eredményezte , csak egyszer található meg a dal címében (14, tilin), de általában az Úrnak fordított himnuszt jelölnek; ebben az értelemben a תהלה‎ ( thʹla ) szó 30-szor fordul elő a Zsoltárban. Egyébként a תהלות‎ ( thilót ) alak többes számú alakját várnánk , amely valóban megtalálható a zsoltárban [a תהלים ( thilimʹ ) alak nyilvánvalóan szándékos megváltoztatása a nyelvtani végződésben ennek megkülönböztetése érdekében szó egy adott könyv címeként, a תהלות‎ ( thilót ) szóból, ami általában "himnuszokat" jelent]"
  32. ↑ Jewish Encyclopedia: Zsoltárok . Archiválva : 2022. január 20. a Wayback Machine -nél . "Tehillim is tillimre szerződött (arámul, tillin)". - A Tehillim név is lerövidül tillimʹ -ra ( jude.-aram. tillinʹ ).
  33. ↑ 1 2 Kommentár a Zsoltárhoz . Archív másolat 2018. szeptember 26-án a Wayback Machine -nél // Magyarázó Biblia (A. P. Lopukhin utódai kiadták) .
  34. ↑ Az E. I. Kolyada által javasolt fordítási lehetőségeket a „Bibliai hangszerek” táblázat foglalja össze . Archiválva : 2019. május 24. a Wayback Machine -nél .
  35. ↑ Németül is . "auf der achten" (Kraus 1978, S. 182, 233), angol. „a „nyolcadikon”” (Dahood 1966, 37., 72. o.).  
  36. ↑ 1 2 Delekat 1964, S. 292.
  37. ↑ Például az 50. zsoltár utolsó 2 verse (20-21)  későbbi eredetű, mint a zsoltár többi része, mivel Jeruzsálem falait nem rombolták le Dávid uralkodása alatt, és a templomi istentisztelet sem. állj meg. A zsidók csak a babiloni fogság idején tapasztaltak ilyen állapotot.
  38. ↑ „Szombaton... nem szabad sem tapsolni, sem csípőt tapsolni, sem táncolni” (Babiloni Talmud Gittin 7a; Beitza 36b; Mishnah Beitza 5).
  39. ↑ Biblia. A Biblia egyes könyveinek keletkezéstörténete és jellemzői. Ketuvim (Szentírás) - cikk az Electronic Jewish Encyclopedia -ból .
  40. ↑ Zsoltárok - cikk az Electronic Jewish Encyclopedia -ból .
  41. ↑ (Babiloni Talmud Brachot 4b) „Rabbi Elazar mondta, rabbi Abina azt mondta: „Mindenkinek, aki naponta háromszor mondja a Tkhila le-Davidot (144. (145. zsoltár), annak a paradicsom garantált.”
  42. ↑ Ez a két vers, amely megelőzi a 144 (145) zsoltár éneklését, háromszor tartalmazza az „ashrei” szót, utalva a zsoltár napi háromszori éneklésére. A liturgiát három verssel egészítették ki a közelmúltban.
  43. ↑ A vers a „halleluja” szóval végződik, így kezdődik a következő 145. (146) zsoltár, amely ugyanezzel a szóval kezdődik.
  44. ↑ Az egygyökerű „halleluja” szó miatt, amellyel a zsoltárok kezdődnek és végződnek. A Talmudban a reggelente énekelt zsoltárok pontos számait nem nevezik meg, de csak a 144. (145.) zsoltár van pontosan feltüntetve. A Talmud azt is kifejti, hogy a "halel" a " psukey de zimra " (azaz "éneklés egyes versei").
  45. ↑ (Babiloni Talmud Sabbat 118b) „Rabbi Yosi azt mondta: „Legyen sorsom azokkal, akik háromszor esznek szombaton! Yosi rabbi azt mondta: „Legyen sorsom azokkal, akik minden nap befejezik a halelüket!” De a mester (rabbi) nem azt mondta: „aki minden nap halelt olvas, az [Isten nevét] káromolja és átkozódik”? És mert mondunk valamit - az ének verseit (psukey de zimra)".
  46. ↑ Hallel // Brockhaus és Efron zsidó enciklopédiája . - Szentpétervár. , 1908-1913. .
  47. ↑ (1 Krón. 23,30) "és hogy minden reggel hálát és dicséretet adjanak az Úrnak (szó szerint énekeljenek halel) este is "
  48. ↑ James Vanderkam Holt-tengeri tekercsek. Hosszú az út a feloldásig . " Archivált : 2019. december 30. a Wayback Machine -nél : Új adatok egyes szövegek történetéhez: The Book of Zsoltárok.
  49. ↑ Ma még elméletileg sem lehet a teljes zsoltár elolvasásáról beszélni, mivel néhány zsoltárt megszerkesztettek: például eltávolították azokat a helyeket, ahol Isten bosszúállása az ellenségeken és hasonlók, és három zsoltárt - 57 , 82 és 108  - eltávolítottak. teljesen.
  50. ↑ Psalmen, Psalter // Lexikon des Mittelalters . bd. 7München, 1995, Sp. 296.
  51. ↑ Das alte Testament. Teil 3. Nürnberg, 1524.
  52. ↑ Die revidierte Fassung von 2017 ist die officielle Fassung, die der Rat der Evangelischen Kirche in Deutschland (EKD) angenommen hat und als maßgeblichen Text zum kirchlichen Gebrauch empfiehlt. Idézet a "Die Deutsche Bibelgesellschaft" portálról . Archiválva : 2022. január 19. a Wayback Machine -nél .
  53. ↑ Das dritte teyl des alten Testaments. Nürnberg, 1524, f. 66r.
  54. ↑ Evangelisches Kirchengesangbuch. Berlin; Lipcse, 1983, Nr. 195.
  55. ↑ Schmid, Bernard . Deutscher Liturgiegesang // Musik im Gottesdienst. Regensburg: ConBrio, 1993. S. 373.
  56. ↑ Goudimel C. Les 150 pseaumes de David nouvellement mis en music. [sl] 1564; 2. bővített kiadás, melynek címe: Les pseaumes mis en rime françoise. Geneve, 1565.
  57. ↑ Le Jeune  // Las Tunas - Lomonos. - M .  : Great Russian Encyclopedia, 2010. - ( Great Russian Encyclopedia  : [35 kötetben]  / főszerkesztő Yu. S. Osipov  ; 2004-2017, 17. v.). - ISBN 978-5-85270-350-7 . Forrás (nem elérhető link) . Letöltve: 2022. január 23. Az eredetiből archiválva : 2021. január 16..   .
  58. ↑ „(Kinyilatkoztatást küldtünk neked) (akárcsak Nuh-t) (és utána más prófétáknak) (Kinyilatkoztatást küldtünk Ibrahimnak) (és Ismailnak, Isáknak és Jakubnak) (és minden tizenkét törzs) (valamint Isének és Ajubnak) (és Yunusnak, Harunnak, Szulejmánnak) (és a zsoltárt Daudnak adtuk) ”a Korán versfordítása angolból. Por.
  59. ↑ Ali-zade, 2007 .
  60. ↑ „(És minden emlékeztetőnk után) (amit küldötteinken keresztül mutattunk meg neked) (sőt, Dáud zsoltárában írtuk) (hogy elveszik tőlem a földet örökségül) (csak az én igaz szolgáim)” költői a Korán fordítása angolból. Por.
  61. ↑ Korán, Kracskovszkij fordítása . Archiválva : 2014. március 4. a Wayback Machine -nél .
  62. ↑ Ps.  7:15 . Íme, a gonosz fogant gonoszságot, tele volt gonoszsággal, és hamisságot szült; Ps.  7:16 . ásott egy árkot, kiásta, és beleesett egy lyukba, amit előkészített...
  63. ↑ A szláv filológusok éles vita tárgyát képezi az a kérdés, hogy melyik nyelven (egyházi szláv, ófehérorosz, cseh irodalmi, valamiféle „hibrid” stb.) értendő az „orosz” alatti Skorina; lásd bővebben: Zapolskaya N. N. A Biblia „egyszerű” nyelve F. Skorina és a Zsoltár (A. Firsov) <…> // A szlávok nyelvtani gondolkodásának fejlődése. M.: Az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete , 1999, p. 111. Skaryna „Zsoltárának” fakszimile kiadása a könyvben: Biblia. Fax. tanult Bibliák, vol. F. Skarynay 1517−19 3 t-nál . , 1990−91.
  64. ↑ Zapolskaya N. N. ib., p. 119.
  65. ↑ Modern kiadás: 1683-as zsoltár Avramy Firsov fordításában. A szöveget E. A. Tselunova készítette. München, 1989.
  66. ↑ Psalter // The Harvard Dictionary of Music , szerk. írta DMRandel. 4. kiadás Cambridge (Mass.), 2003, p. 692.
  67. ↑ Zsoltár // Metzler Lexikon Literatur. 3., völlig neu bearbeitete Auflage. Stuttgart; Weimar, 2007. S. 618.
  68. ↑ 1 2 Zsoltárok  / Lebedev S. N. // Nagy orosz enciklopédia  : [35 kötetben]  / ch. szerk. Yu. S. Osipov . - M .  : Nagy orosz enciklopédia, 2004-2017.
  69. ↑ Hieromonk Ambrose (Timroth) . Dávid király és próféta zsoltára. Bevezetés . Letöltve: 2019. szeptember 9. Az eredetiből archiválva : 2016. november 11..

Orosz nyelvű irodalom

  • A Zsoltár című könyv használata az orosz nép ősi életében // Ortodox beszélgetőpartner . Könyv. 4. Kazany, 1857.
  • Nikolsky N. M. Dávid király és a zsoltárok. SPb., 1908.
  • Teljes ortodox teológiai enciklopédikus szótár , 2. köt. Szentpétervár: P. P. Soykin kiadója, 1913.
  • La Sor William, Hubbard D., Bush F. Old Testament Survey = Old Testament Survey. - Moszkva: Bogomyslie, 1998. - P. 247. - ISBN 5-7707-4437-5 .
  • Fiatal, Edward. Introduction to the Old Testament (angolból fordítva) = An Introduction to the Old Testament. - Zaokskaya Teológiai Akadémia. Kiadói osztály. – 1998.
  • Nemirovsky E. L. A szláv cirill nyomtatás története a XV - XVII század elején. II. kötet, 2. rész: A könyvnyomtatás kezdete a déli szlávok körében. Moszkva: Nauka , 2005. ISBN 5-02-032678-X (teljes sorozat), ISBN 5-02-033223-2 (konkrétan II. kötet, 2. rész).
  • Desznyickij A. S. A bibliai párhuzamosság poétikája. M.: BBI, 2007, 554 p., ISBN 5-89647-133-5
  • Alizade A. A. Zabur  // Iszlám enciklopédikus szótár . - M  .: Ansar , 2007. - S. 257. - ISBN 978-5-98443-025-8 .  (CC BY SA 3.0)
  • Tsenger E. A Zsoltárok könyve // ​​Bevezetés az Ószövetségbe, szerk. E. Zenger. M.: András Szent Apostol Bibliai és Teológiai Intézete , 2008, p. 454-483 (fordítva az 5. német kiadásból, 2004).
  • Whirsby Warren. Commentary on the Old Testament = The Wiersbe Bible Commentary  (angolul) / Tsygankov Yu. A .. - St. Petersburg: Bible for All, 2011. - Vol. 2. - P. 1099. - ISBN 978-5-7454-1275-2 .
  • Az Ószövetség könyvei P. A. Yungerov fordításában. Tankönyvek. M., 2012, p. 164-175 ( A. G. Dunaev előszava, kiadása, bibliográfiája és kritikai apparátusa ).

Idegen nyelvű irodalom

  • Buttenwieser M. A zsoltárok: kronológiailag kezelve, új fordítással. Chicago: University of Chicago Press, 1938.
  • A Biblia és a Holt-tengeri tekercsek, szerk. írta: James H. Charlesworth. Leiden: Brill, 2005 , p. 93-97.
  • Briggs C. A., Briggs E. G. Kritikai és egzegetikai kommentár a Zsoltárok könyvéhez. 2 vls. London; New York: T&T Clark International, 2004.
  • Delekat L. Probleme der Psalmenüberschriften // Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 76 (1964), S. 280-297.
  • Ellis P. A férfiak és az Ószövetség üzenete. NY, 1963.
  • Gunkel H. Einleitung in die Psalmen. Die Gattungen der Religiosen Lyrik Israels. Göttingen, 1933; 4te Aufl., zu Ende geführt von Joachim Begrich. Göttingen, 1985.
  • Lods A. Histoire de la littérature hébraique et juive depuis les origines jusqu'à la ruine de l'état juif. Párizs, 1950.
  • Michel D. Tempora és Satzstellung in den Psalmen. Bonn: H. Bouvier, 1960.
  • Der Psalter in Judentum und Christentum, hrsg. v. Erich Zenger. Freiburg, 1998.
  • Jewish Encyclopedia : Zsoltárok , 1906.

Egyéb linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Tanakh könyvek
Tóra (törvény)
Nevi'im (próféták)
Ketuvim
(Szentírások, Hagiográfiák)
 Ószövetségi könyvek
Mózes öt könyve
történelmi
tanítás
Próféták
A * jel nem kanonikus könyveket jelöl
 Zsoltárok
Benne
a
Zsoltárban
Jelenések könyve
Terminológia
Szövegek
  • zsidó (maszoréta)
  • görög (Septuaginta)
  • latin (Vulgata)
  • orosz (zsinati fordítás)
  • egyházi szláv
  • angol (Jakab király Biblia)
* A Septuaginta tartalmazza , nem a Tanakh