Ashrei ( pl. [1] héber . אַשְׁרֵי - „boldog; áldott”) a judaizmus egyik fő ima , Istent dicsőíti. Ez egy 144. zsoltár (a továbbiakban a zsoltárok számozása az idézés megkönnyítése érdekében görög, a héber (maszoréta) számozásban - 145) , valamint a Zsolt. 83:5 , Zsolt. 143:15 az elején és Zsolt. 113:26 vége. Az első két versben az „ashrei” szó, amely az egész ima nevét adja, háromszor szerepel.
A zsidó hagyományban a 144. zsoltárt tartják az egyik fő zsoltárnak az egész zsoltárban , mivel ez az egyetlen, amelynek a címe „thila” ( תהלה ), [2] de az egész könyv neve „Thilim” [3] ( תהלים - "dicséret"). Ashreiben Zsolt. 83:5 , Zsolt. 143:15 az elején és Zsolt. 113:26 vége. A 144. zsoltár 21 versből áll, amelyek mindegyike a héber ábécé következő betűjével kezdődik (hiányzik a נ - nun betű ), így az ima könnyen megjegyezhető. Az egyik első askenázi siddur, Makhzor Vitri (XII. század), Zsolt. 119:1 , 2 , Zsolt. 83:6 , Zsolt. 111:1 és Zsolt. 88:16 ; ezek a versek is az „ashrei” szóval kezdődnek; később a hozzáadott versek száma 3-ra csökkent.
Az ima fő részét, amely kifejezi fő gondolatát, a Zsolt. 144:16 , amely kifejezi háláját Istennek azért, hogy kegyelméből minden élőlényt támogat, függetlenül attól, hogy megérdemlik-e vagy sem (vö. Máté 5:45 ); ezzel kifejezve reményt Isten irgalmában és magukban az imákban. Askenazim, amikor ezt a mondatot olvassa, érintse meg a tefillint , Szefárdok pedig tenyerüket felfelé emelik az ég felé, mintha elfogadnák a felülről jövő kegyelmet.
A Talmudban ( Berakhot 4b azt mondják, hogy aki naponta háromszor "tekhila le-David" [4] beszél , annak garantált a helye a jövő világában ( olam ha-ba ). Ennek megfelelően Ashreit olvassák :
Zsidó imák és áldások | |
---|---|
Kötelező feltételek | |
Személyes imák |
|
közösségi imák |
|