Katalán

A katalán nyelvhez a következő ISO 639 és SIL kódokat rendelték hozzá:

• ISO 639-1 - kb
• ISO 639-2(T) kat ,
• ISO 639-3 kat
• SIL kód - CLN .

A " valenciai nyelv " esetében nem fogadnak el külön kódot, mivel azt csak a katalán nyelv változataként ismerik fel (a val és ca-valencia kódok hozzárendelését javasolták ).

A GOST 7.75-97 szabvány szerint a katalán nyelvkód a " cat" és a cat , a digitális kód pedig a 290 .

Katalán nyelvi szabványok

A katalán nyelvre két fő szabvány létezik: a fő szabványt (az IEC-szabványt), amelyet Pumpeu Fabra katalán nyelvész javasolt, és amely a közép-katalán nyelvjáráson ( Barcelonai terület ) alapul, a Katalán Tanulmányok Intézete tartja fenn. ; valamint a valenciai szabvány (AVL-szabvány), amely ugyanazon nyelvész munkásságán és az ún. "Normach Castelló" ( kat. Normes de Castelló  - szabványos helyesírás, a nyugat-katalán nyelvjárások kiejtéséhez igazítva).

A két szabvány közötti különbség csekély, és mindenekelőtt a diakritikus jelölések használatára vonatkozik ( francia és anglès IEC - francés és anglés AVL, cafè IEC - café AVL, conèixer IEC - conéixer AVL, comprèn IEC - comprén AVL). A hangsúlyos „e”-t is másképp ejtik, ami a latin ē („hosszú e”) és ĭ („és rövid”) szóból származik: az IEC normában - [ɛ] , az AVL normában - [e] . Az AVL szabvány megtartja az è in què , València , èter , sèsam , sèrie és època betűket , de a kiejtése eltér az IEC szabványtól.

Ezenkívül egyes szavakban az AVL norma szerint a tll helyett tl -t használnak ( ametla / ametlla , espatla / espatlla és butla / butlla ) stb.

Nyelv elterjedtsége

A katalán nyelvet körülbelül 11,56 millió ember érti a világon, különösen Spanyolországban ( Katalónia , Valencia , Baleár-szigetek autonóm közösségei ), Franciaországban ( Keleti Pireneusok megye ), Andorrában és Olaszországban ( Szardínia szigetén található Alghero ).

A katalán nyelv elterjedési területét "katalán országoknak" nevezik.

A világban egyre nő az érdeklődés a katalán nyelv iránt. 2004-2005-ben 5220-an, a 2005-2006-os tanévben pedig már 7049-en tanultak katalán nyelvet. 2006-ban a nyelvet 108 külföldi egyetemen oktatták (2005-ben 98), a világ 28 országában. A katalán nyelv tanulása iránt nemcsak a kivándorlók és leszármazottaik érdeklődnek, hanem azok a külföldiek is, akik érdeklődnek Katalónia művészete, elsősorban az építészet iránt, vagy a turizmus iránt érdeklődők stb. [42]

A katalán nyelvet leginkább Németországban  tanulják - 23 egyetemen 2609 fő, valamint Spanyolországban (a katalán földeken kívül) - 1227 fő. Például Madridban 2003-ban 74-en tettek le katalán vizsgát, 2006-ban - 162-en. Spanyolország fővárosában 6 oktatási intézményben lehet tanulni a katalán nyelvet [43]

Ázsiában az első oktatási központ, ahol a katalán nyelvet lehet tanulni , a szöuli Hanguk University of Foreign Studies volt [44] . Ott 2006-ban 36 diák tanult katalánul.

A katalán kultúra külföldön történő népszerűsítése érdekében létrehozták a "Catalan Communities Abroad" ( Cat. Comunitats Catalanes de l'Exterior, CCE ) központjait. Jelenleg 114 ilyen központ működik, 39-ben van lehetőség a katalán nyelv tanulására. 2006-ban 1726-an tanultak nyelvet ilyen központokon keresztül, közel 60%-kal többen, mint az előző évben. A legnagyobb ilyen központok Argentínában (2 központ), Nagy-Britanniában , Franciaországban , Svájcban (2 központ), Kolumbiában és Kubában , Marokkóban és Chilében találhatók .

Katalónia : Poll 2004, Institut d'Estadística de Catalunya (IEC), Generalitat de Catalunya [1] . IEC adatok, 2003 [2] . Valencia : Poll 2004, Institut Valencià d'Estadística, Generalitat Valenciana [3] . IEC adatok, 2004 [4] . Illes Balears : Poll 2002, Institut Balear d'Estadística, Govern de les Illes Balears [5] ; IEC adatok, 2002 [6] . Keleti Pireneusok : Nyelvhasználati statisztika, 2004 (EULCN 04), 1999-es adatok, Generalitat de Catalunya [7] . Andorra : Statistics 1999 Servei d'Estudis, Ministeri de Finances, Govern d'Andorra [8] ; IEC adatok, 1999 [9] . Nyugati sáv : településadatok, Center de Recerca i Documentació Pau Vila [10] . Az Euromosaic szociolingvisztikai adatai [11] . Alghero : Nyelvhasználati statisztika 2004 (EULA 04) [12] . Adatok az olasz Gazdasági és Pénzügyminisztériumtól Egyéb területek : A Külföldi Katalán Szervezetek Szövetségének 1999-es előrejelzése

(a 15 éves és idősebb népesség %-a)

Katalán, Zhanaralitat anyagok tanulása és használata [13] [14] Az UNESCO szerint a katalán a 22. nyelv a világon a belőle más nyelvekre történő fordítások számát tekintve [45] . Jordi Mas ( kat. Jordi Mas ) kutatása szerint a katalán a 23. legnépszerűbb nyelv az interneten [46]

Történelem

Úgy tartják, hogy az önálló katalán nyelv kialakulása a 9. században , a Reconquista idején kezdődött . A katalán nyelv első emlékei ebből a századból származnak. A nyelv a vulgáris latinból származik az Ibériai-félsziget északi részén . A késő középkorban a katalán volt az irodalmi nyelv és tekintélye volt. Bár az oksitán maradt a költészet nyelve Katalóniában egészen a 15. századig , a katalán, az első romantikus nyelv olyan területeket nyitott meg, mint a filozófia és a tudomány.

Az első fennmaradt katalán irodalmi emlékmű, a Homilies d'Organyà a 12. századból származik [13] . Akkor a katalán nyelvnek nem volt nagy különbsége a provence-i nyelvvel , de a 13. század elejétől kezdi megerősíteni önálló nyelvi pozícióját. Ekkor jelentek meg a Nagy Krónikák ( Les ​​quatre grans Cròniques ), Ramon Lull megírta filozófiai, teológiai és művészeti műveit [13] . A katalán irodalom aranykora a 14. század végén kezdődött, és a 15. században érte el csúcspontját. I. O. Bigvava és M. A. Kharshiladze szerint „Francesc Eiximenis , Bernat Metge és Antoni Canals pompás prózát alkottak katalánul; Andreu Febrer és Jordi de Sant Jordi olyan nyelven ír költészetet, amely egyre inkább eltávolodik a provence-i nyelvtől. A középkor költői nyelvének legfeltűnőbb és felülmúlhatatlan mestere azonban minden bizonnyal Ausias Mark ( Ausiàs March ). A regény műfajában a pálma kétségtelenül Joanot Martorell -é ( Joanot Martorell ) híres " Fehér Zsarnok "-jával ( Tirant lo Blanch ) és egy ismeretlen szerző "Curial és Guelfa" ( Curial e Güelfa ) művével. A 15. század második fele a szó olyan zseniális mestereinek nevéhez fűződik, mint Jaume Roig és Rois de Corella ( Joan Roís de Corella )" [47] .

II. Aragóniai Ferdinánd és a kasztíliai I. Izabellával 1469- ben kötött házassága után a katalán nemesség kezdett áttérni a kasztíliai (spanyol) nyelvre, ami a katalán nyelv hatókörének folyamatos szűküléséhez és a diglosszia helyzetének kialakulásához vezetett . ma is megfigyelhető. A Bourbonok elnyomó nyelvpolitikája a 18. században igen negatívan hatott ; ennek oka az volt, hogy a katalánok a Habsburgok oldalán harcoltak a spanyol örökösödési háborúban .

A 19. század elejére a katalán nyelv teljesen kiszorult a legtöbb használati területről. Helyzete azonban kedvezőbb volt, mint például a galíciai nyelvé . Bár a politikai és társadalmi elit (nemesség, írók) a nyelv hanyatlása során ( XV. -XIX. század) felhagyott a nyelvhasználattal, a köznép és a papság beszélte, ami lehetővé tette a nyelv bizonyos társadalmi presztízsének fenntartását.

A 19. század első felében egy ellenállási mozgalom, az úgynevezett reneszánsz ( Renaixença ) kezd kialakulni. Eleinte nem lépte túl az irodalmi mozgalmat, de egy évszázad leforgása alatt politikai és nemzeti vonásokat kapott. Az első nyelvpolitikai győzelmek a 20. század elejére nyúlnak vissza. Az 1930 -as években a katalán még a második hivatalos nyelv státuszát is megkapta Katalóniában. De a siker nem tartott sokáig.

Franco polgárháborús győzelme (1936-1939) után a katalán nyelv használatát betiltották. Használatára a francista Spanyolország jogszabályai büntetőjogi felelősséget írtak elő. Ez a helyzet egészen Franco diktatúrájának 1975 -ös végéig tartott .

Spanyolország demokratizálódása egyes területeken nagyobb autonómiához vezetett, és 1979-ben a katalán nyelv ismét hivatalos státuszt kapott.

A nyelv jellemző vonásai

Magánhangzók

• A gallo-román nyelvek közös jellemzői :
  • A latin eredetű szavak végső magánhangzóinak eltűnése , kivéve az -a végződést ( muru , flore → mur , flor ), amely megkülönbözteti a katalánt a nyugati ibériai nyelvektől, amelyek megtartják a végső magánhangzót, kivéve -e ( muro , de flor / chor ) és az olasz-román nyelv , amely megtartja az összes végső magánhangzót ( muro , fiore )
• Az Occitan közös jellemzői :
  • Számos kettőshangzó és egyszótagú szó: ( [aj] rai , [ej] ei , [aw] cau , [ew] beu , [ow] pou stb.)
• Jellemzők, amelyek szembeállítják a katalánt a gallo-román nyelvekkel:
  • A latin -u- megtartása (keleti dialektusok - lluna ['ʎunə] , nyugati dialektusok - lluna ['ʎunɛ/a] , Occitan - luna ['lyno] , francia - lune ['lyn] ).
• Jellemzők, amelyek megkülönböztetik a katalánt a spanyoltól :
  • A latin ĕ és ŏ (rövid "e" és "o") magánhangzók nyílt kiejtésének megtartása a népnyelvi latinban , illetve [ɛ] és [ɔ] ( terra → terra ['tɛra]/['tɛrə] ; fókusz → fókusz [ fɔk ] )
• Jellemzők, amelyek megkülönböztetik a katalánt az oksitántól:
  • Az au diftongus redukálása nyitott o -ra ( caulis , paucu → col , poc )
• A nyugati román nyelvek tartományának déli részén beszélt más nyelvekkel közös jellemzők ( okszitán languedoci dialektus , nyugati ibériai nyelvek):
  • Az -act kombináció -et -re redukálódik ( lacte , factu → *lleit , * feit → llet , fet )

Mássalhangzók

• A nyugati romantikus nyelvek közös jellemzői:
  • A zöngétlen latin -p- , -t , -c átmenet  zöngés -b- , -d- , -g - re ( cappa , catena , securu → cabra , cadena , segur )
• A gallo-román nyelvek közös jellemzői :
  • A pl- , cl- , fl- kezdőbetűk megtartása ( plicare , clave , flore → plegar , clau , flor ). Ez a tulajdonság megkülönbözteti a katalánt a nyugati ibériai nyelvektől (spanyolul - llegar , llave , portugálul - chegar , chave ).
  • A franciához vagy az okszitánhoz hasonlóan a zöngétlen mássalhangzókat a megfelelő zöngésekkel helyettesítik, ha a következő szó magánhangzóval vagy zöngés mássalhangzóval kezdődik. Az ilyen hangzás az [s] , [t] , [p] , [ʃ] , [k] és [tʃ] fonémákban rejlik , amelyek rendre [z] , [d] , [b] , [ʒ] , [ɡ ] i [ʤ] . Példák (a valenciai kiejtést megadjuk): els homes [els] és [ɔmes] -> [elzɔmes] ; peix bo [pejʃ] és [bɔ] -> [pejʒbɔ] ; blat bord [blat] és [boɾ(t)] -> [blad'boɾ(t)]
• Az okszitán (különösen a languedoci dialektus) közös jellemzői
  • A latin intervokális -n ( pane , vinu → pa , vi ) kiesése. A languedoci dialektustól eltérően az [n] többes számban megmarad (vö. pans , vins ), kivéve az észak-katalán nyelvjárást.
  • Lenyűgöző végső mássalhangzók: verd [t] , àrab [p]
• Eredeti jellemzők:
  • A következő funkciók nem találhatók meg más román nyelveken:
    • Intervokális latin -d  - -u lesz ( pede , hitel → peu , ( ell ) creu )
    • latin vég -c + -e , -i → -u ( crucem → creu )
    • A latin -tis (többes szám 2. személy) -u -ra változott ( miratis → *miratz → mirau → mirau/mireu )
• A mássalhangzók palatalizációja :
  • A -l kezdőbetű palatalizációja ( luna , lege → lluna , llei ). Ez a funkció megtalálható Fua okszitán nyelvjárásában és egyes Asturleone területeken is.
  • Palatalizáció -is- [jʃ]/[ʃ] , a latinból -x- , sc- ( coxa , pisce → cuixa , peix )
  • /k/ + [e], [i], [j] → *[ʦ] → [s] ; caelu → cel [sɛl] .
  • /g/ + [e], [i], [j] → *[ʤ] → [ʤ]/[ʒ] ; gelu → gél [ʤɛl]/[ʒɛl] .
  • /j/ → *[ʤ] → [ʤ]/[ʒ] ; iactare → gitár [ ʤi'tar ]/[ʤi'ta]/[ʒi'ta]
  • -ly-, -ll-, -c'l-, -t'l- → ll [ʎ] ; muliere → muller ; caballu → cavall , bár a fordított folyamat is előfordul: villa → vila ; auricula → *oric'la → orella ; uetulus → *vet'lu → vell .
  • -ni-, -gn-, -nn- → ny [ɲ] ; LIGNA → llenya ; ANNUS → tetszőleges (hasonló fonetikai transzformáció a spanyolban is létezik)
• Más funkciók:
  • Mássalhangzócsoportok redukciója -MB-, -ND → -m- , -n- ( camba , cumba , mandare , binda → cama , coma , manar , bena ); ilyen átmenet létezik az okszitán gascon nyelvjárásban és az okszitán languedoci dialektus elterjedési zónájától délre is .
  • Mássalhangzó-kettőzés: setmana [mm] , cotna [nn] , bitllet [ʎʎ] , guatla [ll] , intelligens [ll] → [l]

Dialektusok

Vannak keleti és nyugati katalán nyelvjárások. Katalónia keleti része, a katalán nyelvű Franciaország déli része, a Baleár-szigetek és Szardínia a keleti katalán nyelvjárások régiójába tartozik. A katalán nyelv egyéb elterjedési területei a nyugat-katalán nyelvjárások közé tartoznak.

A nyelvjárásokra való ilyen felosztás fő kritériuma a hangsúlytalan [o] , [e] és [a] kiejtése . A nyugat-katalán nyelvjárásokban ezeket a hangokat úgy ejtik ki, ahogy írják, míg a kelet-katalán nyelvjárásokban az [e] és [a] hangsúlytalan helyzetben [ə] , az [o] pedig [u] .

Egyes szavak kiejtésének különbsége az irodalmi nyelvben (a keleti közép-katalán nyelvjárás alapján ) és a nyugati valenciai dialektusban:

Írás

A katalán a latin ábécét használja további diakritikus jelekkel : a (à), b, c (ç), d (dj), e (é è), f, g (gu, ig), h, i (í ï), j , k, l (ll, l•l), m, n (ny), o (ó ò), p, q (qu), r (rr), s (ss), t (tg, tj, tx ) , u (ú ü), v, w, x (ix), y, z

A katalán helyesírás eredeti jellemzői közé tartozik:

• a pont használata két l betű között a hang jelölésére [ł:] : intel ligent [intəł:i'ʑɛn]  "okos";
• -ny- betűkombináció ( magyarban is használatos , a katalánban a [ɲ] hangot jelöli , amit a franciául -gn- , az oksitán és portugál - mint -nh- betűkombinációk közvetítenek );
• az -ig- betűkombináció használata a hang [ʧ] jelölésére a faig , maig , mig stb. szavakban;
• a t- betű használata egy későbbi meghosszabbított mássalhangzó ( tm , tn , tl és tll ) jelzésére, vö. setmana [sə'm:anə]  "hét", bitllet [bi'ʎ:ɛt]  "jegy";
• a ts , tz , tg és tj betűkombinációk használata affrikátus hangok megjelölésére , vö. platja ['pladʑə]  "strand", dotze ['dodzə]  "tizenkettő".

Nyelvi jellemzők

Fonetika és fonológia

•  (Katalán.) Hangok hangzása a katalán nyelvben .
•  (eng.) A katalán nyelv hangjainak nyilvántartása a Nemzetközi Fonetikai Szövetség szerint, a Victoria Egyetem (Kanada) honlapján

.

A katalán nyelvben 29 mássalhangzó van, ebből 3 csak nyelvjárásban.

A katalánnak 8 magánhangzója van. A normál nyelvben a hangsúlytalan /e/ , /ɛ/ és /a/ [ə] -re , az /o/ és /ɔ/  pedig [u] -ra redukálódik . A nyugat-katalán nyelvjárásokban [e] , [o] és [a] lehet nem vokális is [50] .

A mallorquini dialektusban [ə] lehet vokális pozícióban [51] .

A nyelvben sok diftongus is található, amelyek mindegyike [j]-vel vagy [w] -vel kezdődik vagy végződik [52] :

Morfológia

A katalán nyelv nyelvtanának sok közös vonása van más román nyelvekkel: a határozott és határozatlan névelőket használják; a főnevek, melléknevek, névmások és szócikkek nem (férfi és nőnemű) és szám (egyes és többes szám) szerint elutasítottak; az igék személyre, számra, aspektusra , igeidőre és hangulatra vannak ragozva; nincsenek modális igék ; a szórend szabadabb, mint például az angolban [53] .

Szintaxis

A javaslat tagjainak sorrendje

Ahogy az oroszban , az egyszerű mondatokban általában az állítmány az alany után következik , a tárgy pedig az  állítmány után, de nagyon gyakran a mondat tagjai önkényesen vannak elrendezve, például: Brillava el sol  „Sütött a nap”, szó szerint: "Sütött a nap". A tárgy elhagyható is, pl.: Era difícil convènce'l  "Nehéz volt őt meggyőzni", szó szerint: "Nehéz volt meggyőzni" [54]

Kérdő mondatok

Általában a kérdő mondatban a szavak sorrendje nem tér el a pozitívban lévő sorrendtől, csak az intonáció változik. Azonban elég gyakran, különösen szóbeli beszédben, egy kérdő mondat elejére teszik a què szót , amelyet vesszővel választanak el a többi szótól (hasonlóan az angolhoz if ), például: Què, vindràs a la festa disssabte?  – Eljössz szombaton a lakomára? [55]

Megtagadás

A tagadás kifejezésére általában a nem részecske használatos , amely az ige elé kerül. Néha, mint például a franciában vagy az okszitánban , a pas partikulát az ige után használjuk (mindig no -vel ). Ezenkívül két konstrukciót használnak, amikor egy tárgy vagy személy jelenlétét tagadják ( nincs ... sapka ) és egy nem megszámlálható dolog ( no ... gens ). De gelats de vanilla no ens queda en cap  „Nincs [egy adag] vaníliafagylaltunk”, szó szerint: „Nem maradt belőlük vaníliafagylaltunk” [56] .

Ezenkívül a következő konstrukciók használatosak: for "soha" - no ... mai , "soha többé" - no ... més .

Gyenge névmások

A katalán szintaxis egyik legjellegzetesebb sajátossága a nagyszámú gyenge névmás ( Cat. pronoms febles ) jelenléte [57] . Ez lehetővé teszi egy kifejezésben, különösen a szóbeli beszédben, hogy bármely főnevet a megfelelő névmással helyettesítsenek. A legtöbb esetben egy egyszerű mondat a következőképpen épül fel: A música, hi dedico molt de temps  "Sok időt szentelek a zenének", szó szerint: "A zenének, ez (én) sok időt szentelek." Az egyszerű mondat ilyen felépítése jellemző más román nyelvek köznyelvi formáira.

A franciához hasonlóan a de partikulát tartalmazó főneveket az en névmás helyettesíti, az a vagy amb részecskés főneveket a hi  névmás (franciául - y ), például: No hi estic d'accord  "Nem értek egyet ezzel."

A ho névmás egy egész kifejezést helyettesít, például: Això és veritat, ho diu el capità  "Igaz, [erről] mondja a kapitány"

Gyenge névmások kombinálhatók, és 65 ilyen kombináció létezik. Általában az em, et, li, ens, us, els névmások kerülnek az első helyre, majd a hi, ho, en stb. névmások. Például m'hi van recomanar  "ajánlottak neki" (vö.  spanyol  me recomendaron a él , francia  ils m'ont recommandé à lui )

Igeformák kiválasztása

Bizonyos szempontból a katalán egy kicsit közelebb áll a germán nyelvekhez , mint a szomszédos spanyol és francia - a megfelelő igealak kiválasztását az időbeli gerundok jelenléte határozza meg ( ja  "már", encara  "még mindig" stb.) . Például a Ho vam fer ahir  „Tegnap megcsináltuk” és a Ho fèiem sovint quan érem joves  „Fiatal korunkban gyakran csináltuk” [54]

Birtoklási hajlandóság ("saját")

Valaminek a tulajdonjogát (oroszul leggyakrabban a saját szó jelenti) a katalánban magától értetődőnek tekintik, és nem a nyelv segítségével közvetítik, például: Ha perdut el passaport  "Elvesztette az útlevelét" .

Az eredeti nyelvű példa nem jelzi, hogy kinek az útlevelét vesztette el: az övét, a tied, az enyémet, az övét. A katalánban, mint minden más román nyelvben, a tulajdonjogot birtokos névmások jelzik, amelyek a "kié?" ( de qui? ). Az ilyen névmásokat mindig olyan határozott névelővel használják, amely megfelel annak a főnévnek és számának, amellyel megegyezik [58] .

Tiszteletteljes bánásmód

Az orosz „could you not” közvetítésére az et fa res + az ige határozatlan alakját használjuk, például: Et fa res obrir la finestra?  "Ki tudnád nyitni az ablakot?"; Li fa res pagar ara mateix?  „Most is tudnál fizetni?”; Us fa res baixar del cotxe?  "Ki tudnál [többes számban, tiszteletlenül] kiszállni a kocsiból?"; Els fa res parlar en angles?  – Tudna [többes számban, tisztelettel] beszélni angolul?

A cikk használata nevekkel

A határozott névelőt, akárcsak az okszitán nyelvben , a legtöbb esetben a nevek előtt használjuk ( en , l'  a férfi nevekre és la , l'  a női nevekre). A cikket nem használjuk személyre való hivatkozáskor, és az em dic  „a nevem” kifejezés után. Példa: Natàlia, et presento la Lídia  "Natalia, ismerd meg Lydiát", szó szerint: "Natalia, (én) bemutatlak Lydiának." Az első esetben ( Natàlia előtt ) hiányzik a cikk, a második esetben ( Lídia előtt ) a szócikk jelen van.

Szókincs

A katalán nyelv lexikális magját latin eredetű szavak alkotják. A katalán nyelv szókincsében több a közös a gall-román nyelvekkel, mint az ibero-román nyelvekkel. A katalánhoz szókincs tekintetében a legközelebb áll az okszitán.

• Fenestra → finestra ( ox. fenèstra/finèstra , francia  fenêtre , olasz  finestra ), de ventus → spanyol  ventana , kikötő. Janela ;
• manducare → menjar ( Ox manjar , francia  jászol , olasz  mangiare ), de comedere → spanyol  jövevény , kikötő. jövevény ;
• matutinu → matí ( ox. matin , francia  matin , olasz  mattino/mattina ), de hora maneana → spanyol  mañana , kikötő. amanha ;
• parabolare → parlar ( ox. parlar , francia  parler , olasz  parlare ), de favolare → spanyol  hablar , port. falar ;
• tabula → taula ( ox. taula , francia  tábla ), de mensa → spanyol  mesa , port. mesa .

Nyelvközi hivatkozások

A katalán hatása más nyelvekre

A katalán nyelv különböző időkben jelentősen befolyásolta azoknak a népeknek a nyelveit, amelyek az Aragóniai Királysághoz tartoztak, vagy a katalán földek közvetlen közelében élő idegen nyelvű lakosságot . Ez a hatás elsősorban e nyelvek és dialektusok fonetikájában és szókincsében nyilvánul meg.

• Panotcho vagy panotcho nyelvjárás a spanyol nyelvben ( Cat. panotxo ) a spanyolországi Murcia autonóm közösségben
• szardíniai nyelv , in. Szardínia Olaszországban
• Szicíliai Dél - Olaszországban
• nápolyi nyelv , Olaszország
• Churro dialektus spanyol nyelven a Valencia Autonóm Közösség spanyol nyelvterületein
• Patouet dialektus vagy patouet ( kat. patuet , fr.  pataouète ), amelyet 1962-ig az Algírban letelepedett Menorcából , Valenciától, Roussillonból származó bevándorlók és leszármazottaik beszéltek . Ennek a nyelvjárásnak az alapját elsősorban a katalán nyelv nyugati dialektusai képezték francia és arab szavak nagy keveredésével. Az íráshoz francia helyesírást használtak, újságokat adtak ki.

Más nyelvekből kölcsönzött katalán szavak

A leghíresebb szó, amelyet a világ számos nyelve a katalánból kölcsönzött a paella ( kat. paella ).

Egy másik olasz eredetű szó , amelyet más nyelvek a katalánon keresztül kölcsönöztek, a barakk szó ( kat. barraca ), katalánul ez egy kunyhó neve Valenciában és az Ebro folyó alsó folyásánál. Dél-Katalóniában, amelyet leggyakrabban halászok ideiglenes lakhelyeként használtak.

Egy másik katalán szó, amelyet sok nyelv átvett az oksitánon és a francián keresztül, az aioli szó ( kat. allioli → ox. alhòli  - szabványos helyesírás, ox. aiòli - a Mistral  által javasolt norma → fr.  ailloli vagy aïoli ), amely fokhagymából és olívaolajból készült szószt jelenti, hasonlóan a majonézhez .

A következő szavakat a franciába a katalánból kölcsönözték: fr.  sardane  "sardana" (a kat. sardana szóból ); fr.  abricot  „barack” (a kat. albercoc szóból , ami viszont az arab al-barquq أَلْبَرْقُوق ‎ szóból kölcsönzött , majd a görögből a πραικόκekιο szóból görögül jött); fr.  padlizsán  "padlizsán" (a Cat. albergínia -ból , ami viszont az arab al-bâdindjân-ból kölcsönzött, az arab nyelvre pedig a fársziból került át ); fr.   barakk "laktanya" ( kat. barraca ból ) stb.

Az eszperantóba a paella és a barraca szavak mellé bekerült a katalán porxo (olvasd: porshu ) szó, ami „a templom tornácát” vagy „tornácot” jelenti.

Amint azt a Dictionary of the Royal Academy of the Spanyol Nyelv is írja, a spanyolok akár 350 szót is kölcsönöztek különböző időszakokban, akár közvetlenül a katalánból, akár annak közvetítésével.

A spanyol által katalánból kölcsönzött szavak

A abete absenta akotár cím aguaitar alambor albergue alioli (a cat. allioli szóból ) amainar amprar andarivel anoranza anorar armatoste arreo (határozószó) arel arganel vitatkozni arreo atiparse avellanate averia B babazorro bacin [59] bacoreta bagre bajel bajoca baladre balda balduja baller rosszul banda banderola barcella barraca bastaje bayoco Bel betun fiú boja bojar boje bol határ (melléknév) borracha borraja botifarra bou bovaje brazola brocatel brollar buido teher buriel [60] butifarra C vigyázni cadireta cajel [61] cajin calonge camaerlengo camota kantel cantimplora canute kapel capicúa (a capicua , cap i cua szóból ) főváros capistoste poláris carquerol karquinol carrafa carraspique carreton castanola cascabel [62] ceje celindrát cepren chacena chafardero chamelo charnego [63] choca chueta chuleta chulla cimbel clave clavellina clota koka kodonál kohete fésűk conceller bizalmas kongója conrear tanácsadó elhívni corda cordel corondel correjel correo cortapisa crébol [64] krizol cuartera cuarterada D datel derreria desgaire destre [65] részletek doncel adag

E születési [66] embunegar empeltre empesador ensaimada Képzeld el escabel escalivada escarola escarpia Esclafar escoa escomesa escudella espinel esquife esquirol esztoperol estrepada F faena fajol falla fango farte fásol [67] fideua fájlok [68] fleje flojel foja [69] fona fonebol fonje [70] forastero forcejar formalta formalte fornel fornel fornir francalete frao [71] frazada frejol [72] freo fuchina fut fuete funar fustete G galdido gandaya garba genol goben gobernalle gabona grao grapa Gresca Greuge bruttó grupada guaita guante H vízszintes J jacena jaloque jamugar tégely [73] jaquir L lagotero libán linaje (az llinyatge -ből ) Lisa loguer lonja M macarra maitines malcoraje mancha manigueta manjar [74] manuella margallon Mariol masada masia masovero melis Melsa menge Mercader mercaderia merceria mero metalla csillár kegyenc mirrauste mojada mojel penészgomba molsa Moncheta morel de sal moscatel mosen Mosqueta mostela [75] mostellar [76] mote [77] muelle mujol Musola N nacar naipe nao naucher

neto nevereta ninot nolit noque novecentismo (a noucentisme szóból ) regény O oraje [78] szónokol orgullo oriol oropimente (az orpimentből ) osta P pagel pajarel palafren palangre palenque palmejal (a paramitjal szóból ) panoli ( pa amb oliból ) pansido pantalla papel paella pavorde fizet peaje pebete (a pevetből ) pelaire paletta percanzar percha perchel perno perol perpunte peseta (a peceta szóból , a peça kicsinyítője ) pesol petar Picaporte pilatero pincel pinjar pinonate piular helyező plantaje poncella porcel Porsche pota pote preboste prensa proejar proel [79] prois K quijote R rabasaire rabassa morta rapa erőszak Regala remiche hatótávolság reloj reo igazi retel visszavonulás riel ringlera rol ( rolde, rollo- ból ) rokett rosca [80] rozagante S salicor salvaje Sastre szardínia semblante seo serpol szerviola siroco sirria [81] sobrasada talpas somaten sor sosa T tafetán taula tercerol tifo [82] tirabeque tercerol tortel trabucaire jellemvonás trebol trenque Treo igaz turron tuson U usaje V vellutero ventresca viaje Z zadorija

Külföldi kölcsönök katalán nyelven

Története során a katalán nyelv jelentős számú szót kölcsönzött idegen nyelvekből, különösen a spanyolból, arabból (építőipar, mezőgazdaság, gazdálkodás, csillagászat, matematika, helynevek, számos antroponim), franciából (olyan szavak, mint amatőr  "szerető, connoisseur" , argot  "argo", bricolatge  "javítás, kis munka", dosszié  "dossier") és angol nyelven (Internet és számítástechnika:  e-mail , vagy correu electrònic , "e-mail", el web  "web").

A köznyelvben előfordul, hogy a katalán szavak helyett a spanyol megfelelőjüket használják (olyan szavak, mint az antes az abans  "előtte" helyett , a barco "a " helyett a vaixell  "hajó", az inglès az anglès helyett az  "angol, az angol", a después a després helyett  "utána" stb.). Az irodalmi nyelv elkerüli a spanyol szavak ilyen gyakori használatát .

Katalán vezetéknevek

A katalán nyelvterületeken (a Kelet-Pireneusok kivételével ) a gyermek hivatalosan két vezetéknevet kap: apai (általában első helyen) és anyai vezetéknevet. A vezetékneveket leggyakrabban (bár nem feltétlenül) az i részecske köti össze (oroszul „és”-ként fordítják), például Antonio Gaudi építész teljes neve és vezetékneve  Antoni Placid Guillem Gaudi y Kurnet.

Mivel a katalánokat Franco idejében erőszakosan spanyolosították (például a Pinyol vezetéknév írásmódját Piñolra , Cases  -t Casas -ra , Perpinyà  -t Perpiñá -ra stb. lehetett változtatni ) , most Katalónia autonóm közösségében van egy leegyszerűsített név vagy vezetéknév javítási eljárása [83 ] : fel kell vennie a kapcsolatot a Katalóniai Egészségügyi Minisztérium helyi irodájával ( kat. Servei Català de la Salut , vagy gyakrabban CatSalut ) [84] , és ki kell javítania az ún. személyes belépőkártya az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Ehhez be kell szerezni az Institute for the Study of Catalonia [85] bizonyítványát, amely igazolni fogja a név és vezetéknév katalán változatának helyes írásmódját.

Jegyzetek

1. ↑ Katalán-Valenciai-Baleár . Ethnologue 2009 - Report for language Archivált : 2014. július 24., a Wayback Machine » (en anglès). Ethnologue - A világ nyelvei. ethnologue.com, 2009. [Konzultáció: 2013. június 30.]
2. ↑ (katalán.) A Katalónia Autonóm Régió Statútumának végleges változatában és a Katalónia Parlamentje által a spanyol kormánnyal folytatott tárgyalások előtt támogatott szövegben a katalán nyelvre vonatkozó rendelkezések összehasonlítása Archiválva : 2009. február 8. a Wayback Machine 
3. ↑ Különösen a Swadesh lista szerint
4. ↑ Az „MSN Encarta – Több mint 10 millió ember által beszélt nyelvek” szerint az összes román nyelv beszélőinek számát 690 millióra, katalánul pedig 9,1 millióra becsülik.
5. ↑ (katalán) El català és la llengua més desprotegida de la UE i l'única amb més de 5 milions de parlants que no és oficial (nem elérhető link)   
6. ↑ Érvényes a 2006. április 25-i 108/2006 számú rendelet szerint, www.termcat.cat Archiválva : 2019. március 11. a Wayback Machine -n  (katalán) ,  (spanyol) ,  (angol)
7. ↑ A Consortium for Language Normalization webhelye archiválva : 2008. november 10., a Wayback Machine  (katalán) ,  (spanyol) ,  (ang.) ,  (Fr.)
8. ↑ Perpignan Lewis Coulet megdöntötte a Guinness Rekordok Könyvének világrekordját a leghosszabb beszédben, a katalán nyelvnek szentelve az eredményt
9. ↑ 3 hely a katalán nyelv tanulására Archiválva : 2014. augusztus 8. a Wayback Machine -nél // Big City
10. ↑ A gramota.ru webhely archiválva : 2012. november 3. a Wayback Machine -nél .
11. ↑ A GOST 7.75-97 szabvány nyelveinek nevének kódjai  (elérhetetlen link)
12. ↑ Bigvava, 2002 , Bevezető fonetikai tanfolyam. 1. lecke, p. 7.
13. ↑ 1 2 3 Bigwawa, 2002 , A katalán nyelvről, p. 5.
14. ↑ 1 2 Bigwawa, 2002 , A katalán nyelvről, p. 6.
15. ↑ Narumov, 2001 , p. 492.
16. ↑ Grinina, 2005 , p. 16-19.
17. ↑ Plavskin Z. I. A 15. századi irodalom. Reneszánsz Katalóniában, a reneszánsz kultúra kezdete Kasztíliában  // Világirodalom története: 8 kötetben . - M.  : Nauka, 1983. - T. 3. - S. 337-338.
18. ↑ Katalán nyelv és irodalom // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
19. ↑ A katalán nyelv helyzete Katalónia Autonóm Területében, art. Az autonómia chartájának 3. cikke, 1979. Archiválva : 2014. július 23. a Wayback Machine -nél 
20. ↑ A katalán nyelv helyzetéről Valenciában az 1982. július 1-i 5/1982. számú alkotmánytörvényben  (katalán)
21. ↑ A katalán nyelv helyzetéről a Baleár-szigeteken a nyelvekről szóló, 1986. április 19-i 3/1986. sz. törvényben ("A nyelvi normalizálásról") archiválva 2007. október 22-én a Wayback Machine -n  (spanyol)
22. ↑ Andorra alkotmánya archiválva : 2008. december 5. a Wayback Machine -nél  (katalán)
23. ↑ Andorrai törvény a hivatalos nyelv használatáról, 1999. december 16.  (elérhetetlen link)  (katalán.)
24. ↑ Promozione e valorizzazione della cultura e della lingua della Sardegna. . Letöltve: 2014. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2009. február 21.. (határozatlan)
25. ↑ Promozione e valorizzazione della cultura e della lingua della Sardegna (2) Archivált : 2012. június 20. a Wayback Machine -nél  (olasz)
26. ↑ Charta a katalán nyelv támogatására Archiválva : 2009. március 25.  (fr.)
27. ↑ A spanyolországi baszkok, katalánok és galíciaiak saját nyelvükön intézhetik panaszaikat az Európai Ombudsmanhoz. Archiválva : 2011. november 11. a Wayback Machine -en
28. ↑ Katalán, egyedülálló eset Európában . (Angol)
29. ↑ Katalán, egyedülálló eset Európában , 1. o  .
30. ↑ Joan Fuste ( kat. Joan Fuster ), Bodo Müller ( németül:  Bodo Müller ) és mások az oksitán és katalán nyelv kapcsolatáról beszéltek – lásd: "Valenciai az oksitán-római nyelvtérben: lexikális és frazeológiai párhuzamok" , Jordi Culumina -and-castagne  (link nem elérhető)
31. ↑ 1977-ben az "okszitán-romantika" kifejezést Peire Bec okszitán és francia nyelvész használta ( ökör Peire Bec ), lásd "Valencia az okcitán-román nyelvtérben: Lexical and Phraseological Parallels", Jordi Culumina y Castagne  (nem elérhető) link)
32. ↑ "Valencia az okszitán-román nyelvi térben: lexikális és frazeológiai párhuzamok", Jordi Culumina y Castagne  (elérhetetlen link)
33. ↑ Az "Oc Valencia Nemzetközi Kutatási és Tudományos Dokumentációs Központ" honlapja . Hozzáférés dátuma: 2014. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2008. december 7. (határozatlan)
34. ↑ 1 2 In Meyer−Lübke és Antoni Griera, lásd: "A katalán nyelv története" Archiválva : 2008. november 22. a Wayback Machine -nél , szkennelés. szöveg, 5. o.  (katalán)
35. ↑ Gordon, Raymond G., Jr. (szerk.), 2005. Ethnologue: Languages ​​of the World, tizenötödik kiadás. Dallas, Tex.: SIL International. Online verzió: www.ethnologue.com Archivált 2009. február 28-án a Wayback Machine -nél .
36. ↑ RA Hall Jr., Bevezető nyelvészet. Kilátás. Chilton Books / Rand McNally & Co., online az Encyclopædia Britannica oldalán: A romantikus nyelvek osztályozása történelmi faként Archiválva 2009. február 12-én a Wayback Machine -nél .
37. ↑ In Vers les sources des langues romanes, Eugeen Roegiest, op. 126 Archiválva : 2014. augusztus 11. a Wayback Machine -nál . (fr.)
38. ↑ Nouvelle classification des langues romanes, par Witold Manczak, in Revue Romane, Bind 26, 1991, 1 . Letöltve: 2014. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2012. január 17.. (határozatlan)
39. ↑ Narumov, 2001 , p. 492-493.
40. ↑ Az Ethnologue kézikönyve szerint .
41. ↑ A jelentés nem jelzi, hogy a szardíniai nyelv melyik dialektusát vették figyelembe.
42. ↑ Interjú Maria Anžals-Prats-szal, a Ramon Lüll Intézet nyelvi részlegének elnökével a traces.uab.es oldalon
43. ↑ Madridi iskolák, ahol tanulhatsz katalánul: Edifici Trinitarias, la Facultat de Filologia de la Universitat Alcalá de Henares, la Universitat Complutense, laUNED, el Cercle Català a Madrid és l'Escola Oficial d'Idiomes
44. ↑ A traces.uab.es szerint
45. ↑ Fordítások száma (elérhetetlen link) . Letöltve: 2014. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2008. május 26.. (határozatlan) 
46. ↑ Katalán használata az interneten Archiválva : 2013. július 15. a Wayback Machine -nél
47. ↑ Bigwawa, 2002 , A katalánról, p. 5-6.
48. ↑ Servei d'Investigació i Estudis Sociolingüístics Archiválva : 2007. október 28., a Wayback Machine , Fons de Dades Numèriques archiválva : 2012. február 3., a Wayback Machine , de la Conselleria de Cultura, Generalitat Valenciana. Dades de "llengua que parla a casa".
49. ↑ 1 2 Carbonell & Llisterri, 1999 , p. 62.
50. ↑ Carbonell és Llisterri, 1992 , p. 54-55.
51. ↑ Recasens & Espinosa, 2005 , p. egy.
52. ↑ Carbonell és Llisterri, 1992 , p. 54.
53. ↑ Swan, Michael. Tanuló angol : Tanári útmutató az interferencia és egyéb problémákhoz, 1. kötet  . – Cambridge University Press , 2001.
54. ↑ 1 2 Katalán tankönyv „Katalán. Tanítsd magad." Anna Poch és Alan Yates, ISBN 0-340-87055-9 , 183. oldal
55. ↑ Katalán tankönyv katalán. Tanítsd magad." Anna Poch és Alan Yates, ISBN 0-340-87055-9 , 157. oldal
56. ↑ Katalán tankönyv katalán. Tanítsd magad." Anna Poch és Alan Yates, ISBN 0-340-87055-9 , 77. oldal
57. ↑ A katalán nyelv szintaxisa az Enciclopèdia Catalana webhelyen . Letöltve: 2016. július 9. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 24.. (határozatlan)
58. ↑ Bigwawa, 2002 , 39. § Adjectius i pronoms possessius, p. 77-78.
59. ↑ Szótár Gran enciclopedia del mundo  : a régi katalán bacínból , viszont a középkori latin bacīnum , spanyol nyelvből kölcsönzött. tassa
60. ↑ GEM szótár , a burell szóból származik .
61. ↑ GEM szótár: cajel by caixell ; DRAE : cajel by catxell
62. ↑ GEM szótár : cascabel _ _ _ _ _
63. ↑ kat. xarnego , ami viszont spanyolból származik. lucharnego , nocharniego
64. ↑ GEM szótár: crébol (kat. crebol , a latin acryfulon szóból származik, ami viszont a görög κριφύλλον)
65. ↑ GEM szótár: destre ( mallorquin destre , spanyol estadal szóból )
66. ↑ GEM szótár: embornal (kat. amburnal , Asturoleon empruno nyelven , latinból prono )
67. ↑ Szótár GEM: (a kat. fásol , ami viszont a lat. phasŭlus és phaselus szóból származik ) DRAE
    : (az etimológia nem egyértelmű).
68. ↑ Szótár GEM: (kat. és fr. filet , ami viszont lat. filum )
    DRAE: (fr.)
69. ↑ Szótár GEM: (kat. folxa ) DRAE
    : (kat. fotja )
70. ↑ Szótár GEM: (a kat. fonxe szóból , ami viszont a latin fŭngĕus , a fŭngus szóból származik ) DRAE
    : (nem egyértelmű az etimológia)
71. ↑ GEM szótár: (a kat. frau tól )
72. ↑ Szótár GEM: (kat. fèsol , ami viszont a lat. phasŭlus szóból phaselus ) DRAE
    : (a lat. faseŏlus szóból , ami viszont a görög φάσηλος szóból származik, mozarab brísol , gríjol szavak hatására )
73. ↑ GEM szótár: (kat. pixar , lat. mixi szóból, mingĕre igéből )
74. ↑ Szótár GEM: (a cat. menjar szóból , ami viszont a lat. manducare szóból származik ) DRAE
    (az ősi katalán vagy okszitán manjar szóból ).
75. ↑ Szótár GEM: (a kat. mosta szóból, ami viszont a keltabériai ambibosta szóból származik ) DRAE : lat . mustela )
    
76. ↑ Szótár GEM: (a kat. mostell szóból , ami viszont a lat. mŭstum ) DRAE
    : (az Asturleone szóból, ami viszont a lat. *mustalĭa és az -ar utótagból származik
77. ↑ Szótár GEM: (a cat. vagy fr. mot szóból, ami viszont a lat. mŭttus szóból származik ) DRAE
    : (oxit. vagy fr. mot )
78. ↑ (a kat., az oksitán és a francia nyelvből, amelyek viszont a latin *auratǐcum szóból származnak )
79. ↑ Szótár GEM: (az okcitán. proel , ami viszont a lat. prora ) DRAE
    : (a kat. proer szóból , ami viszont a lat. prora szóból származik )
80. ↑ GEM szótár: (port. és kat. rosca ).
81. ↑ Szótár GEM: (a kat. aixerri ből ) DRAE
    : (a romantika előtti nyelvek egyikéből)
82. ↑ GEM szótár: (kat. tippből )
83. ↑ A nyelvi normalizálásról szóló 1/1998 . sz. törvény 19. cikkének (1) bekezdése szerint lásd a Katalóniai Tanulmányi Intézet honlapján . Archiválva : 2009. szeptember 23., a Wayback Machine
84. ↑ Katalónia Egészségügyi Minisztériuma (elérhetetlen link) . Letöltve: 2014. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2008. december 12.. (határozatlan) 
85. ↑ Elektronikus űrlap a név és vezetéknév katalánra történő megváltoztatásához  (elérhetetlen link)

Irodalom

• Bigvava I. O., Kharshiladze M. A. Katalán nyelvtankönyv: Kezdő tanfolyam: 1. rész . - Tankönyv. - M . : Moszkvai Állami Egyetem Kiadója, 2002. - 237 p. — ISBN 5211040341 ​​.
• Vasilyeva-Shvede O.K. A katalán helyéről a romantikus nyelvek között // Uchen. kb. LGU. Probléma. 59. Ser. philol. Tudományok. 1961. 299. sz.
• Grinina E. A. V. S. Vinogradov professzor és a katalán nyelv tanulmányozása . - In: Az ibero-romantika filológia kérdései: Cikkgyűjtemény // Tudományos. - Moszkvai Állami Egyetem kiadója, 2005. - Kiadás. 7. - S. 16-19.
• Lamina K. V. A katalán nyelv a modern Spanyolországban // a könyvben. Iberica. Az Ibériai-félsziget népeinek kultúrája a XX. században, L .: "Nauka" (leningrádi ág), 1989. S. 171-178
• Narumov B. P. Katalán nyelv  // A világ nyelvei: romantikus nyelvek  / Szerkesztők: T. Yu. Zhdanova, O. I. Romanova, N. V. Rogova. - M.  : Academia, 2001. - S. 492-517. — 720 s. – (Eurázsia nyelvei). — ISBN 5-87444-016-X .
• Shishmarev VF esszék a spanyol nyelvek történetéről. Tot. szerk. akad. I. I. Mescsanyinov. Kilátás. 2. (1. - 1941). Sorozat: Európa népeinek nyelveinek története. - Moszkva, 2002
• Badia i Margarit, Antoni M. (1981). El català, entre galloromània i iberoromània. Llengua i cultura als Paisos katalánok. 8ed. Barcelona: Szerk. 62, pp. 30-40. (Katalán)
• Badia i Margarit, Antoni M. Gramàtica de la llengua catalana. - Barcelona, ​​1995.  (katalán)
• Cabello, Raimon. El Català a l'abast de tothom. - Barcelona: Miquel A. Salvatella, 1992. ISBN 84-7210-706-X  (katalán) ,  (spanyol)
• Carbonell J. F., Llisterri, J. . Katalán // Journal of the International Phonetic Association , 1992, 22  (1–2). - P. 53. - doi : 10.1017/S0025100300004618 . . (Angol)
• Carbonell J. F., Llisterri, J. . Katalán // A Nemzetközi Fonetikai Szövetség kézikönyve: Útmutató a nemzetközi fonetikai ábécé használatához. - Cambridge: Cambridge University Press , 1999. - ISBN 978-0-521-63751-0 .  - P. 54-55. (Angol)
• Colomina és Castanyer, Jordi (1995). Els valencians i la llengua normativa. Textos universitaris. - Alacant: Institut de Cultura "Juan Gil-Albert". ISBN 84-7784-178-0 . (Katalán)
• Ibarz, Tony; Ibarz, Sándor . Köznyelvi katalán. - Routledge, 2005. - ISBN 0-415-23412-3  (angol) ,  (katalán)
• Kailuweit, Rolf . Català heavy - català light: una problemàtica de la "linguística de profans"  (katalán)
• Nadal, JM és PRATS (1982). Historia de la llengua catalana. Dels inicis fins al S. XV. Barcelona: Kiad.62. (Katalán)
• Rafel és Fontanals, Joaquim. Gramatica catalana: curs elemental. - Barcelona: Edhasa, 1978. ISBN 84-350-0058-3  (katalán)
• Recasens D., Espinosa A.. Artikulációs, helyzeti és koartikulációs jellemzők világos /l/ és sötét /l/ esetén: bizonyíték két katalán nyelvjárásból. - Journal of the International Phonetic Association , 2005, 35  (1). - P. 1-25. - doi : 10.1017/S0025100305001878 . . (Angol)
• Sanchis i Guarner, Manuel (1934, 1967). La llengua dels valencians. 3 és 4 kiadás. — Valencia, 2005. ISBN 84-7502-082-8 . (Katalán)
• Vanaanen, V. (1975). latin vulgar és lengua escrita. Bevezetés al latin vulgáris. Madrid: Gredos, pp. 25-31. (Spanyol)
• Yates, Alan . Tanítsd meg magad katalánul. - McGraw-Hill, 1993. - ISBN 0-8442-3755-8  (angol) ,  (katalán)

Linkek

• Katalán // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
• Katalán nyelv és irodalom // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
• Ivanova A. V. Pronominális szerkezetek a birtoklás szemantikájával spanyol és katalán nyelven // Izvestiya RGPU im. A. I. Herzen. 2012. 152. sz
• Katalán írók oroszra fordított műveinek listája
• 800 éves katalán irodalom  (orosz) ,  (katalán) ,  (angol) ,  (spanyol) ,  (francia) ,  (nid.) ,  (magyar) ,  (olasz) ,  (port.) ,  ( svéd.)

A tanulmány

• 3 hely a katalán tanuláshoz // Nagyváros
• Orosz-katalán és katalán-orosz szótár. Diccionari rus-català / català-rus. Svetlana Bank, Dorota Szmidt & Monika Zgustova. Barcelona: Enciclopèdia catalana, 1999.  (orosz) ,  (katalán)
• Katalán orosz nyelvtanfolyamok a Baleár-szigeteken
• Orosz-katalán egyetemi kifejezéstár  (katalán) ,  (orosz)

Egynyelvű szótárak

• Katalán szótár / Diccionari de la Llengua Catalana  (katalán)
• A katalán nyelv nagy szótára / Gran Diccionari de la Llengua Catalana  (katalán)
• Diccionari Català-Valencià-Balear d'Alcover i Moll  (katalán)
• Valenciai szótár / Diccionari valencià online  (katalán) (valenciai kiejtés)

Tematikus oldalak	Nyissa meg a könyvtárat
Szótárak és enciklopédiák	Nagy katalán Nagy norvég Nagy orosz Brockhaus és Efron a világ körül Kis Brockhaus és Efron Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban BNE : XX528064 BNF : 11937940w GND : 4120218-1 J9U : 987007284715605171 LCCN : sh85020782 NKC : ph121513

katalán
katalán irodalom Organya prédikációi Katalán Wikipédia
Irodalmi nyelv	katalán valenciai
keleti dialektusok	Közép -katalán (aldialektusok - saláta Barcelona Tarragona ) Észak-katalán (aldialektusok - kapszír észak-katalán átmeneti ) baleári algériai
Nyugati dialektusok	Északnyugati (aldialektusok - Ribagor Pallar ) valenciai átmeneti részdialektus valenciai dialektus (aldialektusok - kasztellón Közép-valenciai Dél-valenciai alacani Murcian )
Nyelvakadémiák	Katalónia Tanulmányozó Intézet Valenciai Nyelvi Akadémia
Nyelvi szerkezet	Ábécé Nyelvtan ( személyes névmások ) Katalán-orosz gyakorlati átírás
Nyelvészek	Pumpeu Fabra Juan Curuminas Manuel Mila és Fontanals Antonio Alcover

Romantikus nyelvek
latin † ( protonyelv ) 1
nyugati román Ibero-romantika Asturleone asztúriai galíciai-asztúriai Kantabriai Leonese Mirandese Extremadurán aragóniai aragóniai zsidó-aragóniai † galíciai-portugál galíciai portugál európai brazil fala de shalima spanyol (kasztíliai) galíciai kalo castrapo castuo ladino portuñol régi spanyol † Chabacano yanito Mozarabic mozarab † Occitano-romantika okszitán ( kb. nyelvek ) északi vivaro-alpesi Limuzin Auvergne déli languedoc provence szép Shuadit † Gascon aráni katalán Keleti algériai baleári Roussillon-i központi Nyugati valenciai északnyugati Gallo-romantika Olajnyelvek Francia régi francia † középfrancia † belga Cajun Quebec svájci Anjou- Burgundia vallon gallo Lorraine normann Pikárdia Poitevin-Saintonge Poitevin Saintonge Franche-Contian (francia-contian) pezsgő Mosel Romansch † francia-provanszi francia-provanszi (Arpitan) olasz-romantika Szardíniai 2 Campidán logudorián galluriai észak-olasz gallo-olasz ligur genovai Monacó Brigas lombard nyugat keleti piemonti Emiliano-Romagnole velencei isztro-romantika (Istriot) Közép-olasz zsidó-olasz olasz korzikai római toszkán umbriai dél-olasz Abruzzo apuliai calabriai nápolyi szicíliai római Ladin római friuli nyelvjárások
keleti romantika ( balkáni latin † → protoromán †) Észak-Duna oláh † ( liturgikus román ) → román moldvai Dél-Duna aromán megleno-román isztro-román (istriot) dalmáciai dalmát †
Egyéb Pidgins , kreol és vegyes spanyol portugál Francia
Megjegyzések † - halott , kettévált vagy nyelvet váltott Az 1 a nyelvek olasz ágának része 2 -t néha külön csoportként emelik ki

Katalónia témákban
Sztori	Őskori Ibéria római Spanyolország Barcelona grófjainak listája Katalónia alkotmánya Katalónia Hercegség Aragóniai korona katolikus királyok Habsburg Spanyolország Segadori felkelés Katalán Köztársaság (1641) Pireneusi világ A spanyol örökösödési háború Nueva Planta rendeletei reneszánsz Katalán állam (1873) Katalán Köztársaság (1931) Katalónia autonómia státusza 1932-ben Katalán állam (1934) Forradalmi Katalónia Katalónia autonómia státusza 1979 Katalónia autonómiai státusza 2006 Tüntetések Katalóniában (2012) Alkotmányos válság Spanyolországban (2017) Katalónia Függetlenségi Nyilatkozata (2017) Katalán Köztársaság (2017) Tüntetések Katalóniában (2019) Tüntetések Katalóniában (2022)
Politika	Kormány Politikai pártok katalánság Katalán függetlenségi mozgalom megkísérli a függetlenség kikiáltását
Szimbólumok	Címer Zászló ( Estelada / Sañera ) Himnusz Katalán szamár
Gazdaság	Borkészítés Szállítás Utak Autópályák Vasút Idegenforgalom
Földrajz	Főváros Városok Folyók A hegyek Népesség katalánok
Tartományok	Barcelona Főváros városok területeken önkormányzatok Lleida Főváros városok területeken önkormányzatok Tarragona Főváros városok területeken önkormányzatok Girona Főváros városok területeken önkormányzatok
kultúra	Nyelvek katalán Vallás Oktatás Irodalom Zene_ kórus zenekar Mozi Építészet Sport olimpia Paralimpia FC Barcelona Ünnepek Konyha Internet Katalán Wikipédia A tudomány
"Katalónia" portál